Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)
1940-09-18 / 213. szám
1940 szeptember IS. GLVBN2ÉR 3 Héman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter sajtónyilatkozatban ismertette négy napos kolozsvári tartózkodásának tapasztalatait November elsején megkezdi működését a kolozsvári egyetem, amelynek ünnepélyes megnyitása október közepén lesz. ~ Nagyfontosságu intézkedéseket léptet életbe a kultuszminisztérium a gazdasági oktatás terén. A kültuszminiszter a legteljesebb támogatást ígérte meg a felekezeti oktatás számára Hóman miniszter kijelentettet hogy a legteljesebb totalitással kswánia kezelni a nemzetiségi iskolák kérdését KOLOZSVÁR, szeptember 17. Mánián Bálint vaHás-* és közoktatásügyi minis z tar befejezte négynapos kolozsvári 'ú togatását és minisztériumának vezető tisztviselőivel együtt Nagyváradra uta-< zott, ahol szintén behatóan fogja fanul mányozni a tárcájához tartozó kérdés seket. A kultuszminiszter elutazása előtt fogadta a rajtó képviselőit és részletesen ismertette legközelebbi terveit. A miniszteri nyilatkozat átfogóan is=< merteti az erdélyi iskolai, vallás és mii veszeti kérdések minden tennivalóját. Hóman Bálint vallás-* és közoktatás ügyi miniszter a lehető legalaposabban tanulmányozta ezeket a kérdéseiket és máris olyan közérdekű intézkedések sorozatát léptette életbe, amelyek a legégetőbb kívánalmak azonnali megöl dósát jelentik. A miniszter sajtónyilat'* kozatában a következőket mondotta: Hóman Bálint miniszter nyilatkozata — Négynapos kolozsvári tartózkodásom idején minisztériumi munkatársaimmal együtt tanulmányoztuk Kolozsvár és vele egész Erdély szellemi és kulturális életé- | nek problémáit. Bár a legközelebbi jövőben megkívánom látogatni Beszterce és Marosvásárhely kulturális intézményeit is, az itt hallottak és tapasztaltak alapján is képet tudtam alkotni magamnak az előttünk álló feladatokról. NOVEMBER ELSEJÉN MEGKEZDHETI MŰKÖDÉSÉT A KOLOZSVÁRI EGYETEM Megállapítom, hogy az egyetemi intézeti felszerelés megcsonkítása és egyes intézetek teljes kifosztása ellenére a kolozsvári Ferencz József Tudomány- egyetem legkésőbb november 1-én megkezdheti működéséi. Remélem, hogy október derekán hivatalosan megnyithatjuk az egyetemet, megkezdhetjük a beiratásokat és igy november 1-én készen állhatunk a tanításra. Természetes, hogy ennek nem csupán tudományos, hauem szociális előfeltételei is vannak és ezért máris utasítást adtam az egyetemi diák-szociális intézmények sürgős beállítására, illetőleg az eddig is fennállott felekezeti intézmények munkásságának alátámasztására. „IGAZÁN KOMOLY NEMZETI NEVELÉSBEN CSAK INTERNATES! KERETBEN TUDJUK AZ IFJÚSÁGOT RÉSZESÍTENI“ Célom, hogy a magyar egyetemi ifjúság túlnyomó része internátusi elhelyezéshez jusson, amit nemcsak az ifjúság gazdasági helyzetének enyhítése céljából tartok fontosnak. Meggyőződésem, hogy igazán komoly nemzeti nevelésben csak internátusi keretben tudjuk a diákságot részesíteni, különösen azokat, akik tanári és tanítói pályára készülnek. Egyébként is különös gondot kívánok itt is, mint másutt, a tanerők alapos kiképzésére fordítani. Ahogy azt kultúrpolitikai programomban nyolc év óta sokszor kifejtettem, szükségesnek tartom az iskolákban — igyekeztem is megvalósítani — a nevelő gondoláinak előtérbe állítását, szemben az egyoldalú ismeretközlés rendszerével. Ezt természetesen csak hasonló szellemben képzett és alapos nemzeti-világnézeti nevelésben részesült tanárokkal és tanítókkal érhetjük el. GYAKORLATI IRÁNYÚ GAZDASÁGI ISKOLÁK LÉTESÍTÉSE Ami a középiskolákat és népiskolákat illeti, Erdély egész tejületén folyamatban van az épületek, a felszerelés és a tanerők rendszeres számbavétele. Már az eddigi jelentések alapján is megállapítható, hogy iskolaépületekkel eléggé el van látva a most felszabadult terület, sőt egyes helyeken fölösleges iskolaépületek is állnak rendelkezésre a román kormány azon törekvése következtében, hogy a magyar felekezeti iskolák mellé mindenütt állami iskolákat állítson be. Ezekkel a fölösleges épületekkel majd be tudjuk tölteni a más téren fennálló hiányokat is. Értem azt, hogy a nemzeti irányú gimnáziumok — a román szisztéma szerint líceumok — helyébe sokhelyt gyakorlati irányú gazdasági iskolákat, nevezetesen mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, középiskolai és szakiskolákat állítsunk. A Székelyföldön- - úgy hisszük — a közmunkával épitett állami népiskolák épületeinek felhasználásával már most kielégítően meg tudjuk oldani a mező- és erdőgazdasági és egyéb szak-népiskolák problémáját. És ebben a tekintetben az épületekkel lesz megoldható a nagyon jól bevált tanulói gazdasági tanfolyamoknak Erdélyre való kiterjesztése. A népiskolai építkezés a magyar törvények értelmében is községi feladat volna, azonban a másfél évtized óta folytatott gyakorlatnak megfelelően Erdélyben is át kirónunk térni az állami támogatás rendszerére és Erdély nek erre rászorult falvai és városai természetszerűen részesedni fognak a folyamatban levő népiskolai építési akció áldásaiban. Hasonlóképpen gondoskodni fogunk az összes iskolai típusok tanfelszerelésének kiegészítéséről. ERDÉLY TANKÖNYVELLÁTÁSA Különös gondot fordítok az erdélyi iskolák tankönyvellátására. A kolozsvári Minerva Rt. éppen a tegnapi napon létesített megállapodást kezdeményezésemre a budapesti egyetemi nyomda vezetése alaítt álló ,tankönyvkiadó konzorciummal és részben itt, Kolozsváron fogja a könyveket nyomatni, részben pedig mintegy főbizományosa lesz az egyesülésbe tartozó budapesti nagy tan- könyvkiadóváilfialatoknak. A magyar tankönyvek tekin,tétében semmi fennakadás nincs, de már készen áll az I—III. népiskolai osztályok részére nyomtatott román tankönyv is és néhány hét alatt készen lesz a felsőbb osztályok tankönyve, valamint a történelmi és államismereti tankönyv is, amelyre a legnagyobb szükség van, mert az iskolának egyik elsőrendű feladata lesz ez országrész és az egész magyar nemzet gazdasági történetét az erdélyi ifjúsággal megismertetni. Ugyanez a feladat áll a népmüveSődési szei vezetekre, melyet a kitünően bevált helyi társadalmi és gyakorlati szervezetek bekapcsolásával] kívánok Erdélyre kiterjeszteni. Az egyetemtől a1 népiskolaiig valamennyi isko-a növendékeinek szociális és gazdasági helyzetén is könnyitenünk kell és ezért természetesen igen olcsó tankönyveket kívánunk a növendékek rendelkezésére bocsájta- ni. Példaképpen em'iitem csak, hogy az elemi iskola I, osztályának tankönyve 75 fiWér és 1 pengő között ingadozik és amellett a szegény gyermekek ingyen tankönyvellátásban részesülnek abból az országszerte szedett beiratkozási díjból, amit a tehetősebbek fi' zetnek. Visszakapták középiskoláikat a Seíehezetek A hitvallásos iskolák tekintetében álláspontom az, hogy a középfokú oktatás terén minden felekezet visszakapja — ha vállalja — a magyar impérium idején fenntartott középiskoláját, természetesen mindenkor a helyi szükségletek mérlegelésével cs avval az eltéréssel, hogy gimnáziumok helyett sokhelyt polgári iskola és arra épülő gazdasági irányú középiskola fog feláUittatni. E teren súlyt helyezek arra, hogy a helyi mezőgazdasági és ipari ágazatok iskolai oktatása is biztosittassék, ugv a Székelyföldén a fafaragó ipar, a gyapjuipar, a művészies textil- es kerámiai ipaT oktatása, a másik oldalon a mezőgazdaság mellett a Jege’őgaz- dálkodás, fakáiermeJliés éis egyéb gazdasági ágazatok tanítása. A NÉPISKOLAI OKTATÁS KÉRDÉSE A népiskolák közül azok, amelyeket mint felekezeti iskolákat vettünk fel, továbbra is felekezeti iskolák maradnak. A román impe- rium idején államosított, vagy már régebben állami népiskolák viszont kivétel nélkül továbbra is állami kezelésben és igazgatás alatt maradnak. ,.A LEGTELJESEBB LOJALITÁSSAL kívánom a nemzetiségi iskolák KÉRDÉSÉT KEZELNI“ Nem kívánok változtatni a román kormánynak azon rendszerén, hogy a görögkato- likus és görögkeleti román egyházakat román tannyelvű állami iskolák fenntartásával támogatta. Ezen egyházak továbbra is részesülni fognak ebben az állami támogatásban és igy nem fogják hívőiket iskolai kiadások terhelni. Egyébként is a legteljesebb lojalitással kívánom a nemzetiségi iskolák kérdését kezelni. A besztercei szászság egyházi vezetőivel is volt már alkalmam ezen kérdéseket megbeszélni és az erdélyrészi német közép- és népiskolák is tovább folytatják működésüket a magyar törvényekben előirt állami felügyelet mellett. A KVALIFIKÁCIÓ KÉRDÉSE Gondos métáegelllés tárgyává tesszük az átmeneti problémákat, mint a tanterv, mint pedig a kvalifikáció kérdésében. Erdélyben is, minit az anyaországban, kiváló képességű és jólképzett ifjakat kívánunk a tanügyi intézmények és a közigazgatás keretében alkalmazni, de tekintettel az eímuüít két évtized körülményeire, nem fogunk mereven ragaszkodni a formai kvalifikációhoz. Az ilyenekkel nem rendelkező fiatalokat azonban rö- videbb időtartamú tanfolyamokon képezzük tovább, valószínűleg valaminő képesítő vizsga elé állítjuk. A TANTESTÜLETI FŐIGAZGATÓSÁGOK HATÁSKÖRE A közoktatásügyi igazgatás és az iskolafelügyelet szálai ma Magyarországon a tankerületi főigazgatóság kezében futnak össze mind a középiskolai, mind népiskolai vonalon és ugyanők fognak, elgondolásom szerint, az uj, készülőben lévő népművelési törvény alapján a népművelés tekintetében is felügyelői hatáskörhöz jutni. A visszatért országrész részére három ilyen tankerületi főigazgatóságra lesz szükség, amelyek közül az egyiknek székhelye Kolozsvár, a másiké Marosvú- súrhely, a harmadikról még nem döntötte in. A. főigazgatóságnak alárendelt népiskolai tanfelügyelőt kap természetesen minden vármegye. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉS A MÚZEUMOK ÜGYE A tudományos intézményeket eléggé rendes állapotban vettük át. Az egyetemi könyvtár éa az Erdélyi Muzeum gyűjteményei — azt lehet mondani — érintetlenek. Egy nagy hiány mutatkozik azonban, amit sürgősen be kell töltenénk: a román megszállás idején hiányosan beérkezett magyar ţ könyv- és folyóiratok anyagának kiegészítése. Evégből már a mult héten külön osztályt szerveztünk a közgyűjtemények országos főfelügyelőségének keretében és ez az erdélyi osztály gyűjti össze önkéntes felajánlás és. törvényes rendelkezés alapján valamennyi könyvkiadó, továbbá a könvvkeresekedők I és magánosok által beszolgáltatandó valamennyi, az összes állami hatóságok és intézetek által beküldendő müveket és lapokat. Körülbelül 200.000 kötetet kívánok ezúton az erdélyi könyvtárakba juttatni olyképpen, hogy a kolozsvári egyetemi és muzeu- mi könyvtár minden még kapható kiadványt megkapjon, Marosvásárhelyt a két könyvtár lehetőleg teljes gyűjteményhez jusson, a többi hűlt űrközpontok pedig szükségletüknek megfelelően részesüljenek magyar könyvanyagban. A kisebb városok és községek könyvellátása már a népművelési akció keretébe tartozik í és erről később kivánok gondoskodni, az cd- I dig is bevált erdélyi könyvellátó szerveknek I az igénybevételével. A muzeum-ügy terén egyelőre csupán a kolozsvári viszonyokról van tiszta képem é9 egyetlen sürgősen megoldandó feladatként áll előttünk Mátyás király szülőházának külső restaurálása, a régi patinás külső ki-' képzésnek helyreállítása és benne az Erdélyi Muzeum és a város történeti muzeu- mánál: berendezése. Ebben a tekintetben természetesen előbb egyezségre kell jutnunk a tulajdonossal, Kolozsvár városával. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET ÉS IRODALOM A kolozsvári Nemzeti Színház kérdését a magasabb művészi és nemzeti szempontok figyelembevételével és a Színkörben jelenleg működő magyar színház érdemes elnökigaz- gatőjának, báró Kemény Jánosnak meghallgatásával, valamint az itt működő magyar színészek érdekeinek szem előtt tartásával fogom megoldani. Az erdélyi művészeti és irodalmi élet kérdéséről egyelőre többet nem mondhatok, mint amennyit az irók és művészek összejövetelén mondottam: A szivemen viselem Erdély sajátos irodalmi és művészi életének minden ügyét és bennem és minisztériumomban mindig támogatásra fognak találni. , PÉLDAADÓ ERDÉLY FELEKE- ZETKÖZI BÉKÍJE A vallásügy terén példaadónak tartom azt a nemes versengést. és együttműködést, amelyet Erdély területén a különböző keresztény hitfele- kezetek magyar híveinél látunk. Sokan jöhetnének ide tanulni Magyarországról is. Meggyőződésem, hogy a felekezeti békét e részen semmiféle veszedelem nem fenyegeti. Bizvást hiszem, hogy ebbe az egészséges együttműködésbe a szász evangélikus egyház hívői is belekapcsolódnak, miként a múltban is tették és remélem, hogy a görögkatolikus és görögkeleti egyházak részéröl sem fognak zavaró momentumok felmerülni. E hitfelekezettel és a román nemzetiségekkel szemben bennünket semmiféle ellenérzés, vagy megtorlás szándéka nem vezet. Biztosítani kívánjuk kulturális működésük szabadságát és népmüveltségük zavartalan fejlődését, de a leghatározottabban megköveteljük a magyar állameszméhez való teljes és fenntartás nélküli hűséget. A felekezeti kérdéseket egyébként módomban volt valamennyi egyház — beleértve a két román egyházat is — vezetőivel alaposan megtárgyalni és úgy hiszem, a fennálló problémákat meg is tudom oldani. A lelkészek állami segélyezésének, a kongruának, mielőbbi teljes rendezését egyik legsürgősebb feladatomnak tartom. Egyelőre a mai szisztéma szerint fognak előlegezett segélyben részesülni. Néhány hónap múlva meg fogjuk állapítani a magyar rendelkezések megfelelő kongrua-szisztémáját. A jövő hónap közepén szándékozom újra Kolozsvárra jönni az egyetem megnyitására. Azt hiszem, addigra a legégetőbb problémák már meg is lesznek oldva. Ezeket mondotta sajtónyilatkozatában Hóman Bálint \ állás és közoktatásügyi miniszter, aki a legalaposabb személyes tanulmányozás alapján intézkedik a kultuszminisztérium ügykörébe tartozó kérdésekről.