Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-13 / 182. szám

AUT IR A ROMÁN SAJTÓ? I „NOM \A! \": \ román politikái ma a/. :> touv líraija. 11oţiv te'jo-uMv oas/o omlott a mat'/, követett politikai rendszer. Sfmini n<‘iti ai.i 1 .iiil a nagyrészt papirliól koszüli szop «*pit* létből, melynek a/ volt a rendelt *teso, Imp/ ivonumi.it befogadj.; c - megvéd je. A/oklml a kart vu vára I !>• I sein maradt .semmi. melyik- h l srsrilsé.'iot és védelmet reméltünk. lávo’i segítségekre és agyrémeken alapuló i n té/11.0- Ej nyel re ópitrttiink. (Mvan jols/ol.ia epitet- tuiik, iiiolve!; hamisan liangzothik akkor is, midőn It ls/.inro kerítitek S/onr/ódáink azon hau — anélkül, hogy itavolaldira láttuk v ti­na, mint mi - valamivel told» ügyesseggel rendelkeztek, liogv illőjében elinte/zek a helyzetet ott. ahol néha mi is elegendő le To* gusbeli képességről tettünk tanúságot. így tagadhatatlan tény, hogy e/ek a »>oms'.ei.ok megolé/tik ríni hátrányt jelent részünkre. Altban a pillanatban azonhan, mithin Euro- pának ezen a részén ojju’niil .• nemzetek rl- helvi zkeilése. <>k< s emheri k nem a ninltha. tie a jövőbe néznek. Nem egvt's mulanihS kt-i Hiányoktól függ Európa jövő elrendezé­se. Ha legalább évtizedekre szolét építkezést (hajtanak, ez csak akkor les/, erős es igazsá­gos. ha a különböző íupck élet jogai tiszte­letben tartatnak. \ konjunktúra a munkál rém belolvásóiba!ja. iía tehát ma ;i körül­mények kedvezőt lomok is reánk nezve. ro­mán igazságunk állandó adatai nekünk ked­veznek \ kérdés nem könnyű. Mindenek­előtt el kell ismernünk <-k ő megállapításun­kat és le kell vouie.'iik a következményeket. A uem/etkí zi életben nincs abszolút jog, még abs'.ohit következetesség sincsen. A iá- horuban legyőzött féllel szemben bizonyos törvényeket alkalmaznak és ugyanez törté­nik a politikában legyőzött ellenféllel szem- heu. Jó közbenjárok enyhíteni tudják a sú­lyos feltételeket, de nem változtathatják meg ezeket. Bízzunk közben járóinkban, mert a leghatásosabb fegyvert: az őszinteséget veszik igénybe. Őszinteség kifelé és befelé egyfor­mán — ez a kotmány célkitűzése. .TIMPUL“: A nemet birodalom vezetői I bizouyáia kiriüni fogják, hogy megismétel­lek a világháború utáni békekötés hibáit. A német Léke jól átgondolt alapokon fog nyu­godni Nem fogja keresni az e 1 len fél bekerí­téséi, mint Yersaillesben történt. A német béke az államuk között logikus kapcsolato- I kát fog teremteni. Nem fog olyan elveket hangoztatni, inelveket majd sajátmaga akar ellmtlaszlani. A német békét majd tárgyila­gos békének lehet tekinteni Vájjon minden­ki számára egyformán igazságot fog osztaui? I tz más kérdés. Fgy ilyen béke ugyanis azt jelentené, hogy a legyőzött és győző egv alapra helyezkedik. Y alóságg.d csodaszárnba menne egy ilven Léke. A győző, saját győ­zelmét mindig örökkévalónak tekintette, mindig vezető akart lenni. Mindenki részére egyforma igazságról tehát nein lehet szó a világtörténelem eddigi adatai szerint En­nek daeara azt mondják, hogy Németország és Olaszország mindenki részére egyformán igazságos békét akarnak teremteni. A derűlá­tást az indokolja, hogy a jelen esetben va­lóban kitűnt a győzők felsői ! sége, igv jog­gal igényelhetik magnknak a jövő Európa mt«szervezését Elsősoiban Közép- és Délke- let-Enrópa biztosítják Németország és Olasz­ország lövőjét Az itt található államok együttműködését tehát őszinteségre é3 igaz­ságra kell alapítani. Ezt a véleményt azon­nali — sajnos — nem lehet biztosnak tekin­teni. A béke eljöveteléig ugyanis bizonyos idő fog még eltelni, mialalt sok minden tör­ténhet. Ls ne feledjük azt sem hogy maga a béke is sok bizonytalanságot foglal magá­ban, biztos dolgot tellát alig lehet állítani. A történelmi eseményeket a végzet szabja meg és nem lehet percnyi pontossággal beál­lítani. A végzet pedis: «ck mindent rejteget, amil nem lehet előre látni. Tehát csak fenn­tartással lehet igazságos békéről beszélni. Cso­da történik ha elérjük. Észezerüség és er­kölcs nem mindig vezetik a népek életét.-,UNIVERSUL“: A román és bulgar nép- B T ek gyakran közös sorsban volt lésze. Egyik szerencsétlensége sohasem használt a másik­nak. Azt sem szabad feledni, hogy ia bulgár újjászületés román földön kelt életre. Ezek ?z igazságok kell áthassák a Románia és Bul- pária között kez-dődő tárgyalásokat a Cad- r.Tater-re vonatkozó hulgár igényre vonatko­zóan. Tudjuk, miért csatolták az 1913-i bu- I karesti békével ezt a területet Romániához. Mindenekelőtt hadászati szempontokról volt szó: biztosítani kellett Románia déli hatá­rát. A Constantái kikötőt, a feketetengeri partot. Dobrogert, stb. meg keí-Jett védeni egy váratlan támadás eshetősége ellen. Men­tei hatékonyabban volt ez a határ megvédve, annál inkább alkalom kínálkozott a Romá­nia és Bulgária közötti kapcsolatok normális és baráti szellemben való tovább fejlesztésé- 1 re. A Cadrilatei* annexióját azonban nem­zeti érdek is indokolta. Az 1912—1913-i balkáni háború eredménye ugyanis szétta­golta a Balkánon e’ő román lakosságot és te­lepítésre kellett gondolni. Erre a Cadrilater látszott legalkalmasabbnak. így is történt. Román telepesek munkálták meg a Cadrila­ter földjét a román állam támogatásával. A ELLENZÉK 1040 a up unztt, 9 n. Német lovasiárör halad át egy francia- Uelrobbantott bid a Rajna mentén országi falun IM fejes nemzcfvttieflnii mmlí ille­gendő M 50 leien sini vásárlásom KOLOZSVÁR, augusztus 12. A Hivata­los Lap legutóbbi száma rendeletiül vényt közöl, mely egyes pénzügyi törvények sza­kaszait módosítja. így a 0 százalékos „cif­ra de afaceri" illetéket 8 százalékra emel ték és elrendelték, hogy az eddig illeték- mentes 50 lejen aluli vásárlásoknál 1 lejes illetéket kell fizetni. Egy másik rendelkezés szerint a 2 szá zalékos illeték fizetése alól az eddigieken kívül a következő árukat is mentesítettek, tűzifa, túró, gyufa és a hivatalos gyógy­BIJKAREST, augusztus 12. (Saját tu­dósítónktól,) A termés betakarítása or S7ágszerte előrehaladott állapotban van és már igen rövid idő választ el ben­nünket az őszi idénytől, így a termés kilátások javulására ezévben már nem számíthatunk. Az utóbbi napok esőzései helyenként igen jótékonyan hatottak a tengeri és a burgonya fejlődésére, de jelentékeny károkat is okoztak ugyanazokban a nö­vényekben. Sok helyen az eső miatt kapálatlan maradt a tengeri, aminek következtében csupán csalamádénak le­het felhasználni. Ugyancsak az esőzések késleltetik az aratást is. Egyes vidékeken, mint Neamt-megyében a buza aratása is Marosvásárhely, augusztus 12. A bel­ügyminisztérium a tartományi kormánv- zóságokon át többizben felhívást intézett a városi hatóságokhoz, hogy gondoskod­janak ugy a maguk, mint a lakosság téii tüzifaeílátásáról. A felhivás a kérdés el­intézésének sürgősségét azzal indokolja, hogy később, amikor a termésbeíakaritás folytán is nehézkessé válik a vasúti szál­lítás, r. fabeszerzések lebonyolítását a nem lesz elegendő vasúti kocsi. A belügyminisz­térium legutóbb szeptember elsejéig lü?• te ki a határidőt arra, hogy a hatósá­gok ebben az ügyben véglegesen intéz­kedjenek. BannBPBMaBanMnBnaaBDnBmini szer ész-illet ék-kim n tatásban feli Linte tett gyógyszerek, amennyiben ezt a gyógyszer- tárak és drogériák árusítják é.-> igazolják, hogy a nemzetvédelmi illetéket a vámhi­vatalnál, illetve a belföldi termelő üze­meknél a kérdéses árukért már kifizették. Az állampapírok forgalma és a közhivata­lok részére történt szállitás szintén ille­ték mentes. Nem illetékmentes a só, cukor, háj és tűzifa, ha nyersanyagnak, vagy fűtőanyag­nak használják az üzemek. j megkésett, másutt a zabé és árpáé. A buza az idén meglehetősen silány. A dunai a’füldön a hektolitersulya 65 és 75 kilogramm között váltakozik. dói áll a széna-, lucerna és hereter­més. Ezzel szemben gyenge a muhar és bükköny. Ugarolást nem igen csinálnak, noha az Időjárás erre kedvező. A barackszedés már végtfelé jár, a termés igen gyenge volt. Szintén gyen­ge a szilva és diótermés is. A kajszin barack eladási ára a bukaresti piacon elérte a 40—45 lejt is A szőlő kezdi kiheverni a pérenosz- pora kártevéseit és minden remény megvan arra. hogy a vessző a jövő év re termöképes lesz. Marosvásárhelyen a város a saját szükség­letére mintegy hatvan vagon fára tűzött ki árverést, melyre 10.000—10.3000 lejes vagononkénti ajánlat érkezett Ezenkívül felhívást intézett az érdekeltekhez, hogy tüzifasziikségleteiket mielőbb fedezzék. Ar: intézmények és a katonaság részére már meg is kezdődtek a szállítások még augusztus első napjaiban. A leszállított mennyiségek többnyire a dévai, ratosnyai, szalárdi és palotailvai telepekről, a Nyá- rádmentéről, Remetéről és Szovátáról erednek. A katonaság részére a CAPS és a Herbus szállítanak. A helyi faraktárakban még nincs ele­gendő mennyiségű fa. A lakosság részére történt szállítások in hább magánosok megrendelései. A város ez év folyamán . szegénysor-o lakosság részén külön mennyiséget rendel. Ebből részesülnek majd a hadbavonuli család­fenntartók hozzátartozói is. Az elmúlt élben mintegy harminc va­gon fa került kiosztásra. A városi tisztviselők részére a léli tűzi- fa-ziikséglet beszerzése végett előlegeket folyósítottak, személyenként fél vagontól egy vagonig terjedő mennyiség leszállítá­sára. A szükségletek fedezését eddig az is hátráltatta, hogy nem állott rendelkezés­re megfelelő számban munkás a kiterme­lésekhez, a megyei hatóságok azonban a tartományi kormányzóság felhívására az e téren előállott nehézségeket sikeresen ki­küszöbölték, úgyhogy a kitermelések mo-t már zavartalanul folynak. A FRANCIA VÁROSOK TÖBB KÁRT SZENVEDTEK, MINT A MŰEMLÉKEK CLER YíOND-FERR AND, augusztus 12. (Rador.) A francia szépművészeti ügyek ve­zérigazgatója a Paris Soir eimü lap munka­társának kérdésére közölte, hogy az amiensi katedráiig, továbbá a laoni, soissoni kated- rálisok is érintetlenek, ezzel szemben a beauvaisi székesegyház és városháza nagyon megrongálódott. A seinlisi templomok szin­tén megrongálódtak, a kastély azonban sér­tetlen. Calais és Dunkerque súlyos rongálá­sokat szenvedtek. A loirei kastélyok sértet­lenek. az amboisei kastély kivéte ével, mely­nek egy része elpusztult. Hautekodur vezér- igazgató hozzátette, hogy a városok többet szenvedtek, mint a történelmi műemlékek. RE KELL JELENTEM AZ ELLENSÉGES ÁLLAMOKBAN LEVŐ NÉMET JAVAKAT BERLIN, augusztus 12. (Rador.) Kor­mánvrendclet értelmében az el enséges álla­mokban található német javakat be kell je­lenteni. Norvégiát, Hollandiát és Belgiumot azonban nem számítják az ellenséges álla­mok közé, melyek sorába Anglia és Fran­ciaország. továbbá gyarmataik és az angol és francia protektorátus a'att álló és mania- tartus államok, valamint Egyiptom, Sudan, Iiák és Monakó tartoznak. BORZALMAS GÉP KOCSI SZERE \ ESET­LENSÉG MILÁNÓ KÖZELÉBEN MILÁNÓ, augusztus 12. (Rador.) Bor­zalmas gépkocsiszerencsétlenség történt Milánó közelében. Egy tehergépkocsi, me­lyen 15 munkás volt. a mély szakadékba zuhant. A szerencsétlenséget a gépkocsi fékjének hibaja okozta. Öt munkás meg­halt, a sofőr és 10 személy súlyosan meg­sérültek. DÉLAMERTKÁBA ÉRKEZETT A VOLT LONDONT FRANCIA NAGYKÖVET RIO DE JANEIRO. augusztus 12. fRa­dar.) Corbin volt londoni francia nagykö­vet hajón ideérkezett. Az újságírók kér­désére kijelentette, hogy hangsúlyozni kí­vánja, miszerint nem de Gaulle tábornok képviselőjeként érkezett Amerikába. Ép­pen azért mondott le londoni nagyköveti állásáról, mert kimondott ellenfele de Gaulle tábornok politikájának. Rio do Janeiroban — hangsúlyozta Corbin — be fogja várni a Petain-kormány parancsát. Hég nem váWozodtf kedvezőbbé a mezőgazdasági iielyzei Az utóbbi esőzések legalább annyit ártottak, mint amennyit használtak. — Vontatottan folyik a esóp- lés. — Kevés a gyümölcs Szeptember elsejéig rendezni kell a t űzi fa szüks égle i > mert később a vagonhiány miatt nehézségekbe ütközik a beszerzés Marosvásárhelyre mír megindultak a szállások, de a rakta- rabban még mindig nincs elégséges famennyiség* — A város előlegei adoirf rfisziviselőínek a szükségletek beszerzésére hu’igár igényekkel szemben most ezt a kér­dést is meg kell vizsgálni. Elismerjük mi is, hogy a két állam között mentői jobb viszony­ra volna szükség, ezt azonban csak a valósá­gok felismerése mellett vehet elérni. A meg­oldás tehát az lenne, hogy a népesére gondo­la,tát Bulgária is magáévá tenné. Egészséges elv. melv mindkét félnek használ. Tévedés lenne a bolgárok részéről, ha túlzott követe­léseket támasztanának azon az alapon, hogy ma nekik kedvez a konjunktúra. Ne feled­jék, hogy ez átmeneti jellegű. Románia' nem fis államocska. Lakosságának lélekszámára tekintettel nagyobb, mint Bulgária és sokkal gazdagabb. Földrajzi helyzetére tekintettel nem hagyhatják figyelmen kivül a nagynatal- mák, melyek uj rendet kivannak teremteni Európában. A megegyezéshez mindkét rész­1 ről jószándék szükséges. Szomszédaink sajtó­ját figyelve megállapíthatjuk, hogy egyes la­pok ?. két ország megbeszéléséhez nem tar­tozó kérdéseket is érintenek. Ezt nem tart­juk kiváiK.tosrrak. A ió megegyezés érdeké­ken az ilyesmit kerülni kell. A tárgyalás anyagát ismerjük. Elemi kötelesség román és bulgár részről egyformán, hogy a sajtói Lan ne távolodjunk al ettőh

Next

/
Oldalképek
Tartalom