Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-02 / 173. szám

czzznzék-ti»!-«

10 4 0 a ii n tt * 7 i ii % 2. nt*+*rxamzariim#*

Váraién vizsgálatot tasiott a Iiuharesti társadalonföiztosifö intézet eggsü orvosi rcnOciojébcn a isituiüíiöggi Biüsíszter

Rondát toromtenok a tirsadalomblzlositó ömjulato- riumainál. — A miniszter romloleto értőimében a jövőben több goiiíiot kell fordítani a tagok ^yógykezelésére

MIT IR A ROMÁN SAJTÓ?

. <i REN TUL" I Mm! a löl'*-- uépok, mi U türelmetlenül várjuk a Lékőt hogy P°Wjikai htunk normális monttót isme: ínt'gtulnljuk Ne idegeskedjünk a holmi}» lozony tulausaya miatt, ludnunk kell azonban, hogy » holnap nem lesz a/, ami a tegnap vo!t. Spártai szel lemben lemondást, munkát <•"* ftv.*\ rímet lm/ szaiuunkra. hel kell készülnünk lelkiig az »íj életre A nemzet nem fog nehezüli n 1 a

mazkodni a munkaszabályokhoz inkább a fegyelemmel lop nehezeid»« i. megbarátkozni. Lényegében azonban România cMidălja a le- gyelmezrtt népeket és »okia értékeli n szi- g« rn rendet mely megköiinyitette Németor szagnak és Olaszországnak, hogy Európákmi ma háláljanak 1938 februárjában — midőn a p.írtnralmaknak vége szakadt - az or- v/gijv a,- ni rendhez ószinten ínaradéktala- mii csatlakozott Most szigorúbb rendszert

aáino!., mitől nem riad vissza a románság, h I igazságos. A rosszat büntetni, a/ eredemc’ méltán\ i»!íii kell. Azokat, ak ik . önkényesen, kéoyiik kedviik szerint jártak el. felelősségre kill vonni. A felelősségresonát a tekintély Ind vreálÜtását jelenti. A f el el őssé gr «'vonás elveinek alkalmazását mái megkezdték, «le nvilváiuvságot kérünk, hadd tudja meg a nemzet, hogy a rosszakat büntetik.

..ROMANIA" . Megmagyarázható az a tii relmetlenség. mellyel a hazáját szerető román a berlini és római ut {elől mentői tész- letesehbeij kivan tájékozódni. Bizonyos, hogy feltárták és elszántan védték jogainkat Az is bizonyos, hogy a függő ügyek kikiiszü- Lőlésére irány ulc törekvésben a tengelyt nem regényes szentimentáliznius vezeti. Ennek ieleje elmúlt s most a politikai realizmus érvényesül, mely maradéktalan pacifikálást kíván Délkelct-Eiirópábsn és uj gazdasági rendet az összes államok fejlődésének biztosítására Csak így — az itteni konszolidáció után — lehet általános terv alapján a békekötés alkalmával az európai rendet megteremteni inelv nem annyira földrajzi határvonalakat. mint inkább általános európai ér«lc- keket fog szem előtt tartani. Ne feledjük, hegy a holnapi rend és Kéke mindenekelőtt az európai szolidaritást tartja szem előtt. Mit jelentene, ha a jelenlegi háború nyomán egy szervezetlen, anarchikus, belső problémáktól és kicsinyes területi igényektől kin- zott Európa maradna? A mult gyászos múzeuma volna, minek következtében Amerika, vagy az újjászületett Ázsia diktálna. Berlin és Róma a távolba látnak és még a békekötés előtt megvizsgálják a felmerülő problémákat. A délkeleleurópai béke a jövő európai rend bevezetése lesz A román egybefo- gás tehát helyezkedjen bele au európai szolidaritásba. Az utóbbit azonban nem lelet elképzelni anélkül, hogy el ne ismernénk mindenkinek az élethez való jogát.

„PORUNCA \ REMII“: A Berlinből és Rómából érkezet, tudósítások kielégítők. Mindkét he.yen derűlátás tapasztalható, mert meg vaunak győződve, hogy igen rövid időn belül nemcsak enyhülni fog a helyzet Délkel et-Európában, de kézzel fogható és gyümölcsöző együttműködésre kerül sor Európának ezen a táján. A derűlátás mire van alapítva? Arra a meggyőződésre, hogy nem kényszerítenek ki és nem törnek igazságtalanságot. Mii követelnek a felek mindkét részről Délkeleti-Európában és a Balkánon? Egyszerűen: igazságot. Akár etnikai, történelmi, gazdasági és földrajzi igazságról van szó, ezt nem lehet tagadni, ha azt kívánjak, hogy- az illető nép nyugodtan és szolidárisán helyezkedjen az európai kollektivitásba. Ha pedig a nemzetiségi elv alapját képező etnikai és történelmi elveket elismerik, senki nem lehet megkárosítva és senkinek nincs joga tiltakozásra. Megállapítható, hogy Németország és Olaszország helyre akarják állítani a béké3 Légkört Délkeléi- Európában. Az itt lévő államokat felkérték, hogy egyezzenek meg a nemzeti igazság alap jác. Ne gondolja senki, hogy a tengely szeszélyes, vagy bosszuá.ló megoldásokat ajánlott. Nem fogják megismételni az 1918. évi tévedéseket,, hogy még nagyobb tévedésekkel cseréljék fel azokat, a versiaillesi tapasztalatok után. A dolgok tehát tisztán állanak. Románia most sem akar mást, mint etnikai határai között nemzeti államot. Ez a határ a román állam jelenlegi határain túl van. Nem kérünk azonban többet, mint jelenlegi határaink fenntartását és egy kívánságunk van: akinek követelni valója van tőlünk: vegye előbb magához véreit, akik ide kerültek, vagy bevándoroltak és adja vissza a határainkon túl élő románjainkat,. Csupán a népcsere egyetlen utján lehet tartós békét teremteni Délkélet-Európában. NyugoJta'u nézhetünk a jövő elé. Az uj Európa megszervezésére vonatkozó terv — melynek első fejezete Kelet-Európa megszervezését foglalja magában — nálunk nemcsak helyeslésre talál, de készek vagyunk azonnal megva lósitani. Szükség van azonban arra, hogv itartsuk szem előtt a nekünk adott tanácsokat. Az uj rendszer előnyeit mindenekelőtt azok az államok fogják élvezni, akik gyorsan és maradéktalanul szakítanak a múlttal. Nem szabad kés ekedni az átalakulással. Semmi nem árthat jobban, mint a késedelem, vagy habozás. Akármilyen nehézBUKAREST, augusztus 1. (Saját tudósítónktól.) Nflpról-napra tapasztalható, hogy a magántisz!viselők és kereskedelmi alkalmazottak, valamint a háztartási személyzet betegség és baleset elleni biztosításának kötelezővé tétele óta mind szó lefi seid» néprétegek érdeklődése irányul a 1 ársadalombiztositó Pénztár intézménye fele. Közismertek azok a panaszok, amelyek a biztosítottak táborából szakadatlanul elhangzanak és a legtöbb esetben — jogosan. A leggyakoribb panasz az, hogy a biztosított, ha betegség esetén a társadalombiztosítóhoz fordul, nem részesül abban a bánásmódban és figyelemben, amit az évek bosszú során át befizetett tagdija ellenében joggal elvárhat. í gy nt adminisztratív, mint a gyógykezelő személyzet legnagyobb része — tisztelet a kevés kivételnek — úgy bánik a betegekkel. mintha legalábbis alamizsnát adna azoknak, még pedig a sajátjából, holott az egész intézményt hatalmas hivatalnok- seregével a biztosított tagok járadékaiból tartják fenn.

A panaszok, mint rendesen, majdnem minden esetben süket fülekre találtak. \ társadalombiztositó. amelyet a „régi jó világban“ munkásbiztositónnk és betegse- gélyzönek neveztek, minden volt, csak éppen az nem, amit szépen hangzó neve mondott. De nem is lehetett, mert a valóságban egészen más célt szolgált, mint amire létesült. Az idők folyamán politikai kortesek cs levitézlett munkásvezérek menedékhelyévé vált. Ennek a társaságnak mindenre volt gondja, csak a munkások cs egyél» kategóriájú biztositoltak------------- \mrnr

egészségi állapotának ápolására nem. Es a panaszok hiába zúdultak ellenük, mert mindenható pártfogóiknak nem az volt a tonlos, hogy az intézmény megfeleljen hivatásának, hanem az. hogy a biztosítottak terhére jól dotált állásokba ültessék azokat, akik szekerüket a politikai karrier utján hűségesen végigtasztitották.

De végre, úgy látszik, uj szellem nőim sál meg a belegsegélyzőben. (»hitesen Stau munkaügyi miniszter véget vet a régi. patriarkális állapotnak. Az első panaszra, amely füléhez jutott, erélyes és messze- ható intézkedéssel válaszolt.

A napokban reggel nyolc órakor váratlanul ellenőrző látogatást tett az egyik bukaresti amhulatóriumban. Legnagyobb meglepetésre, a panaszok tuloknak bizonyultak. A várótermek tele voltak várakozó betegekkel, de orvost egyet sem talált.

Alikor a segédszemélyzetet kérdőre vonta kisült, hogy az orvosok csak 10—k»ll órakor jönnek he és igy természetes, hogy a rövid idő. arait ott töltenek, nem elegendő a betegek gondos és tüzetes megvizsgálására.

A miniszter minisztériumába való visszatérése után azonnal szigorú rendeletét adott ki a betegsegélyző munkarendjének betartására. A rendelet hatása rövid pár nap alatt érezhetővé vált a biztosítottak és a fővárosi közvélemény általános megelégedésére. Az érdekeltek remélik és várják. hogy az uj szellem minél előbb átalakítsa az intézmény egész ügykezelését és tevékenységi módját.

________WSBBOSt

Ifjabb közhasznú intézménnyel gyarapodó^ a bukaresti magyarság

Saját telhet vásárolt az ajbakaresti református parókiális kör

BUKAREST, augusztus 1. (Saját tudósítónktól.) Az Ellenzék az idők folyamán rendszeresen beszámolt a fővárosi magyarság közéletének minden fontosabb mozzanatáról. Tettük ezt azért, mert nagyon jól tudjuk, hogy mindenki szivén viseli Bukarestbe szakadt testvéreinek életét és jól esik hallani róluk minél gyakrabban. Éppen ezért „Bukaresti magyar közélet“ cimü rovatunk élénk visszhangra talált olvasótáborunk körében. Hogy ez a rovatunk az utóbbi időben ritkábban tarkítja lapunk tartalmát, nem hanyagságunknak, vagy a bukaresti magyarság iránti érdeklődésünk lanyhulásának tudandó be, hanem pusztán annak a körülménynek, hogy mostanában ezen a téren is eseménytelen az élet. A kánikula beköszöntésével beáll a „holtszezon“ a közéletben is. A társadalmi események nagv része Bukarestben az egyházak kebelében folyik le és a közoktatás birodalmával határos. Az iskolaév befejeztével megszűnik az ilyen irányú tevékenység és őszig szélcsend honol. A rendkívüli viszonyok miatt a Magyar Népközösség bukaresti tagozata is, amely olyan páratlan lendülettel látott hozzá a fővárosi magyarság u] életrekeltésének, kénytelen puszta adminisztratív tevékenységre szorítkozni, ami pedig tudvalévőén olyan természetű, hogy nincs mit irni róla a nagyközönségnek.

Most azonban, a kánikula kellős közepén, olyan eseményről kaptunk hirt, amely a bukaresti magyarság életében

újabb határkövet jelent és igy természetszerűleg a közvélemény elé kívánkozik.

Az ujbukoresti református parókiáiig

kör saját telket vásárolt.

Ezzel egyenrangú ügy Erdélyben talán nem megy eseményszámba, de itt, Bukarestben óriási horderővel bir.

Mint annakidején jelentettük, a bukaresti református egyház a keleti és déli parókiális körök megszervezése után és azokban külön-külön iskola-templom emelése után tavaly szeptemberben megalapította északi parókiális körét, amelyhez egész Ujbukarest, valamint az anyaváros, „Grivita“ és „Filantrópia“ nevű külvárosai tartoznak. A szervező munka igen szerény anyagi körülmények között, de annál nagyobb lelkesedéssel indult meg Kezdő lépésként helyiséget béreltek, mely otthont tudott nyújtani az cgytanter- mes elemiiskolának és imaháznak. Az uj parókiális kör mindjárt kezdetben elhatározta, hogy a lehető legrövidebb időn belül saját telket vásárol és azon iskola- imaházat épit. A beinditoít gyűjtés eredménye a rendkívül nehéz idők ellenére is kielégítőnek bizonyult, ami lehetővé tette a tervbevett telekvásárlást. A második lépés: az építkezés megkezdése a jövő tavasszal szintén a megvalósulás stádiumába kerül.

Az iskola és az imaház addig is a jelenlegi bérelt helyiségben fog működni, amely kisebb-nagyobb tatarozással addig megfelel a célnak.

hasznos értesülésekkel tértek vissza a fővárosba, igy reális és biztos a kormány munkája. Az európai újjáépítő munkában különösen fontos szerep vár Romániára Délkelet- Európában. A kormány hivatalos közleményéből kitűnt, hogy a délkeleteurópai népek meg kell egyezzenek és együttműködésükre í és közeledésükre nézve az uj Európa általáA párisi Place de la Concorde on m'n* dennap német katonazene játszik.

■■IMliliniií"il IBI I 11 iláH'FdlH I Él I "

Szíz szónak egy a vége:

„kiTícü*

az Ön kedvanepeegóje !

A homorú élű solingeni csodapenge, 0.06, 0.08, 0.10 m/m. Vezérképviselet:

.KING“ Bukarest Strada Carol 9.

B Jól bevezetett képviselőket keresünk.

mm iiniiiiii hit ni ii imiMiiiBiiyiMiiii iiiih im m

! Az Anglia déli pa^aí ellem nemei légi blokád äe.entf íSsége

Hjgyan ilélih meg német katonai körök a helyzetei ?

BERLIN, augusztus 1. (Centropa-Prczs.) Egyik legutóbbi német támadás alkalmával egy angol convov-fcól a német >épülök 11 ha- ! jót elsplvesztettck és hármat ^ulyoscn meg- 1 sebesitettek, ugyanazon u napon pedig német gyorsnaszádok 22.000 torna tartalmat < küldtek a tenger fenekére. Ily hatalmas ered-, i meny azonban többet érdeme! meg, mint egyszerű elkönyvelést és tudcmácsul vételt. Churchill azt tanácsolta légekben egyszer a scmlegest'knek (mielőtt miniszterelnök lett és a németek legyezték a franciákat), hogy ezek is gyorsan alkalmazzák az angol coti- v«>y-rendszert, melynek védelme alatt eljes biztonságban folytathatják kereskedelmi hajózást. Sem a tengeralattjáró, sem a repülőgép nem hatolhat majd keresztül a kisé- robajok alkotta acél-védőfalon. Mikor Churchill ezeket mondta, a 'lémc-t repülőknek még többszáz kilométert kellett repülniük a tenger felett, még pedig a vadászrepülök védelme nélkül, air.ig lecsaphattak a felle- geJibo! az ellenséges hajókra. Akkor rendesen csak kis formációkban harcoltak a német repülők. Azóta a dolgok azonban gyökeresen megváltoztak. A mostani convov-ok elleni támadásokat már hatalmas, nehéz honi- bavetőkbői és Stokákb«'l álló nagy formációk hajtják végre. Ismeretes, miként szál! tak a német rajjal harcba az angol vadászrepülőgépek, mialatt a nagy gyorsasággal dolgozó Stukák elvégezték kitűzött feladatukat.

Mindeneseire nevetséges kísérletezés úgy tüntetni fel a dolgot, mint ahogy azt a londoni rádió teszi, hogy csak kis hajókról volt sz«i, melyeknek összes tonnatartalma nem haladja meg az 5000 tonnát. Ennek élénk cáfolata az, hogy ilyen kis hajók nem menetelnek nagyobb hadihajók és repülőrajt;'* erős védelme alatt.

Az egyik nagy légi harc folyamán egy' Messersohmidt gépekből álló raj találkozott cgv angol rajjal, mely több gépből állott,j különösen pedig hires .,Spitfire“ gépekből^ melyeknek kiváló alkalom nyílott, hogy bebizonyítsák képességüket. Ezek is vereséget szenvedtek. Nyolc ..Spitfire“ és egy ,.Hurricane*' vilit a lángok martalkékává, míg csuk két német gép pusztult el. Német körök, valamint az egész világ közvéleménye a német légi haderő felsőbbségét látja ezekben j evőzelmekben.

nek is látszik a belső átalakulás és akármilyen nagy személyi áldozatokra is van szükség, semmi nem jöhet számításba, ha az ország érdekeinek védelméről van szó. A nemzet érdeke pedig forradalmi belehelyezke- dést kér a győzelmes Tengely vonalába.

..TIMPUL“: A személyes kapcsolat fe’vé- tele megtörtént. A román kormányférfiak

nos kereteiben maguk között kell megállapodjanak. Ezek a keretiek igazságosak, eszközei békések, tiszteletben tartják a nem- - zeti egységeket és gyümölcsöző gazdasági együttműködésre mindenki érdekében megfelelő feltételeket nyújtanak, önzésről, meg- nagyobbodási idényekről, revánsról nem lehet szó,