Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-11 / 181. szám

Ara 6 s Sf erkesííőség és kiadóhivatal: Ciuj, Calea Moţilor 4. Telefon Í1—“09. Nyomda: Str, í- G. Dúca No- 8. Fiőkkiadóhivatal és köuyvosztálv: P. Uuirn 9. Telefon 11—99. aKSoesuTBEswr--' -- ­LXt ÉVFOLYAM, Isi, S2ĂM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és Igazgató: DR, GROlS LÁSZLÓ VASÁRNAP Kiadótulajdonos: PALL AS R. i.‘ Törvényszéki lajstromozási szára: 39. (Dos. 886/ Í938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej. CLUJ, 1 94ö aU'üüSZTUS íL gaeTmmraagoap; * I Őfelsége kihallgatáson fogaJía római koYeáeí és (aaere belgrádi meghatálmaiort miniszteri Nagy figyelemmel foglalkozik a világsajtó Giguríu miniszterelnök rádióbeszédével. — Német lapok hangoztatják, hogy barátok és ellenségek közös értekezleten kell meg­tárgyalják a vitás kérdéseket az igazságosság alapján, érzelmesség nélkül. - Olasz sajtóvélemények kedvezően fogadják Giguríu miniszterelnöknek a megegyezés lehe­tőségeire vonatkozó kijelentéseit „A tengely fiaialmak szándékosan , hogy az érdekelt kormányoknak java tegyenek a megoldásra" ROMA, augusztus 10, 'Rador.) Az olasz sajtó bukaresti tudósításokban emlékeik meg: ion Gigurtu román mi­niszterelnök beszédéről melyben rá mutatott arra, hogy Románia külpoliti­kája mindig összhangban volt Német­ország és a mult háború hármas szö­vetségének politikájával. , — Románia — mondotta Románia mi niszterelnöke — egyes 'elkiismereti kérdések elé volt állítva, a szerződés­ből eredő kötelezettségek ugyanis a nemzeti ösztönnel szemben állottak. A nemzeti ösztön győzött és Románia nemzeti igényei érdekében belépett a háborúba anélkül, hogy fegyverei Né­metország ellen irányultak volna. A mai kormány leszögezte azt a termé­szetes politikát, mely nem lehet más, mint Németország és Olaszország mel lett való állásfoglalás, mert ez legked­vezőbb Romániára, fejlődést biztosit és ez a politika szabadit meg a zsidó be­folyástól. Ez a politika azonban áldo­zatokat foglal magában Románia rész" röl, a béke biztosítása végett Európá­nak ezen a táján. j Gigurtu miniszterelnök ezután a la­kosság helyzetét adatokkal megvilágí­totta, hozzátette, hegy két ut vezethet a megegyezéshez: vagv megegyezik Románia és Magyarország lemondva a területi igényekről, vagy a lakesságcse réhez folyamodik, ami Románia részé­ről kisebb területi engedményeket fog­lal magában. l Olasz lapok bőséges kivonatokat kö­zölnek a román miniszterelnök beszé­déből és kiemelik a fontosabb részlete­ket. Az egész olasz sajtó nagy figyelmet szentel Ion Gigurtu miniszterelnök be­szédének, mely kitűnő benyomást kel lett az olasz közvéleményben. S 9 Németország és Olaszország a legnagyobb figyelemmel viseltetlek a délkeleteurópai tartós béke kérdése iráni“ barátok rs ellenségek közöl értekezleten . litatják meg a kérdéseket az igazságosság alapján, e'rzelmesség nélkül Németország saját tapasztalatából tanulta meg, bogy a jelent a jövőre vonatkozó előre­látások épitik ki. Nagy jövőt azonban nem le­het szenvedések nélkül előkészíteni, ezért a Délkeleten érdekelt államok meg kell é;t- sék, hogy nem lehet már szó pártoskodásról, sem revansról sem pedig egy negyedszázad­ra szorítkozó elrendezésről, hanem történelmi fejlődésről és a jövő évszáza­dok Európa történelmének kereteit kiegé­szítő megbékéléséről van szó A tengely­hatalmak tudják, hogy a délkeleteurópai újjászervezés nem mehet végbe anélkül, hogy ne idézne elő >Jázas állcDOtot“. Mégis ez a szervezés — mely sok újságcikk­re ad mostanság alkalmat — Salamon király ítélete példájára fog megtörténni Mert l ét asszony jött a királyhoz ugyanazt a gyerme­ket követelve s a király ítélete fölfedezte az igazságot és szembehelyezte a szerecetből eredő iemoudást a másiknak hideg számítá­sával. Akárhogy legyen is egy dolog bizo­nyos: Németország és Olaszország a legna­gyobb figyelemmel viseltetnek a délkeleten- ropni tarlós béke kérdése iránt és a legoa­Takarékoshodjunk az élel­miszerekkel. Segítsük egymást a mező« gazdasági munkában. & Derekasan dolgozzunk. aggmaanmu iiiiimew 111 ihiiii i M i Triir rmriT m ~irrT1 gvon í jgyek minél kisérik az érdekelt felek magatartását.“ „A TENGELYHATALMAK FELTÉT­LENÜL SZÜKSÉGESNEK TARTJÁK A DÉLKELETURÓPAI KÉRDÉSEK TÁR­GYILAGOS ÉS AZONNALI ELINTÉ­ZÉSÉT BERLIN, augusztus 10. (Rador.) A „Dienet aus Deutschland“ c. lap a) követke­zőket közli Ion Gigurtu minirztere-lnök csü­törtök esti beszédével kapcsolatban: A német sajtó figyelmesen foglalkozik Ro­mánia miniszterelnökének rádióbeszédévé.!, ami lényeges elemeiben fontos nyilatkozz tot képez a kormány részéről, me>-y különö­sen érdekelve van a délkeleteurópai problé­mákban, anélkül természetesen, hogy ebben a kérdésben leszögeznék Németország maga- tiltását. A német sajtó részlett sen közli a beszé­det, mely előjelét képezi a Románia által ho­zandó határozatnak, hogy áldozatokat huv- a megegyezésre vonatkozó eljövendő tárgyalások sikere érdekében. Midőn a berüni sajtó minden, nyilatkoza­tot kerül ezzel az üggyel kapcsolatban -- midőn a. berlini sajtó nem szögezi le Né­metország magatartását, azt a törekvést óhajtja hangsúlyozni ezzel, hogy úgy Berlin­ben, mint Bukarestben azt kívánják, hogy a megbeszélés tárgyát képező problémákat jó megegyezés utján intézzék el az érde­kelt felek, mert csupán ilyen módon te­kintik azt a reális megegyezést lehetsé­gesnek, melyen egy béke alapszik és csak ilyen módon tekintik a délkeleteurópai helyzet végleges elrendezését is lehetsé­gesnek. — A tengelyhatalmak szándékosan kerül­ték, hogy az érdekelt kormányoknak javasla­tokat tegyenek a megoldásra, melyet saját- rnaguk találnak majd meg jó megegyezéssel. —- A német lapokból nem lehet megállapí­tani Németország magatartását ezen problé­mákkal szemben. Ez a magatartás, mely ál­talános buzdításig megy el, nem akar o-yan benyomást kelteni, mintha Németország egyik, vagv másik félnek kedvezni akarna. ‘ Legfeliebb azt engedik sejtetni, hogy a tengelyhatalmak feltétlenül szükségesnek tartják > délkeleteurópai kérdések tárgyila­gos és azonnali elintézését. Kedvező benyomást kelteit Bulgáriában a miniszterelnök beszéde liÉC.S. augusztus^ IC (Rador.) DNB: A ,,Síidest" eiruii lap a délkeletnropai orszá gokkal kapcsolatos kérdéseikéi foglalkozik és a következőket Írja;, „ügy látszik, hogy a német birodalom külpolitikájának téves és rosszakaratú értelmezése már ragályos beteg seggé vált. Bizonvos korok azt a tényt, hog) Németország a közvetlenül érdekelt államok «ak meghagyja a jóérzés vezérelte megoldás keresésének szabadságát a délkeletturópai kérdési. en, ezt erélvtelenségnek, sőt gyenge ségnek hajlandók elkönyvelni. A tengelyha talmaknak erre irányuló tanácsa nem képez heti vita tárgyát és senki sem használhatja föl azokat önkényes módon a belpolitikai harcok eszközéül, az itt-ott megnyilatkozó I védelmi mozgalmakat meg lehet érteni, de : a/ok teljesen hijjavai vannak a politikai j fontosságnak. Ez a kérdés azonban veszé­lyessé válhatik abban a percben, amint már nem a szenvedélyes hazafiság spontán meg* nyilatkozásairól, hanem külföldi érdekeket szolgáit/ tevékenységről vau űző. A tengely- hatalmak nagyon jól tudják, hogy a délke* leteuropai politikusokra igen nehéz feladat vár Igtn könnyű lett volna egy Anglia által garantált áíJrun kivárn-ágainak eleget tenni Németország nemzeti leveretésének esetében. Németország és Olaszország azonban tartó* és állandó rendet biztosító megoldást kíván, amely a jóérzésen és önkéntes megegyezésén alapszik. Így SZÓFIA, augusztus 10. (Rador.) Péntek reggeli bulgár lapok vezető helyen közlik Ion Gigurtu miniszterelnök beszédet és ez­zé! kapcsolatban fényképét is hozzák. A .,Dnes“ cimü lap, a bulgár kormány hiva­talos lapja, következő cimet adja cikké­nek: „Gigurtu reméli, hogy olyan meg­egyezéshez jut, mely véget vet a vitának“. A „Vecer“ cimü lap „Most pedig a té­nyek következnek“ címmel Panceff ve­zércikkét közli, mely megállapítja: „Ránk, buigárok részére, Ion Gigurtu miniszter­elnök rádióbeszéde több szempontból bír fontossággal. Legfontosabb az, hogy Ro­mánia és Bulgária álláspontjai közeled nek egymáshoz a béke ügyére és meg­egyezésre vonatkozóan.“ SZÓFIA, augusztus 20. (Rador j Şte­fani: Bulgár politikai körök kedvező hangnemben foglalkoznak Gigurtu minisz­terelnök csütörtökön elmondott rádióbe­szédével és kiemelik a beszédnek azt a részét, amelyben a miniszterelnök megál­lapította. hogy Románia el van határoz­va arra, hogy a realitásokon alapuló ten- geiypolitikát követi és kész hathatósan együttműködni a tengelyhatalmakkal, hoz­zájárulván a közötte és szomszédai közölt fennálló területi kérdések megoldásához. A beszédnek ezt a részét különös megelé­gedéssel emeli ki a bulgár sajtó. A SZOVJET IS KÉPVISELTETI MAGÁT A LIPCSEI MINTAVÁSÁRQN BERLIN, augusztus 10. (Rador.) DNB: Több évi távolmaradás után. a Szovjet­unió ebben az évben a lipcsei őszi vasa run nagyszabású pavillonnal képviselteti magát, melyből a látogatók világos képet alkothatnak mindarról, amit a szovjet ter­melés a középeurópai fogyasztóknak szál­líthatna. BUKARF-ST. augusztus 10. (Rador.) A királyi udvar marsallhivatalának közleménye; „Őfelsége II. Károly király folyó évi augusztus hó 0 én délelőtt Ion Gigurtu miniszterelnököt, Mihai Alanoilescu külügyminisztert, Ion Ma covei közlekedésügyi minisztert, Gh. Leon nemzetgazdaságügyi és ideiglenes pénzügvi és földművelésügyi minisztert, Dumitru Carpcostea nemzetnevelés- ügyi minisztert és Raoul V. Bossy római romáit meghatalmazott minisztert munkakihaügaíáson fogadta. Augusztus hó 9-én délután Őfelsége 11. Károly király V'ctor Cădere béig rádi román nagykövetet, Fímrea Tenescu tábornok vezérkari főnököt és Vic tor Dombrowsiki tábornokot, a főváros főpolgármesterét kihallgatáson fogadta. Bukarest 1940. évi augusztus 9-én.“ Olasz sailévéleménvek CsisurSu miniszterelnök beszédéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom