Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-09 / 179. szám

ARA 3 LSJ (.njtiwmia; Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: F. Unirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ r^'»^wy»^iiftW.fg?r'e^gnaMBntaaa g^^.’HBBigsaSgigaW^'«^W8ffrilhitiWK Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 240, félévre 480, egeäz évre 96o< lej­tmmvsgfcgagjg'aja» MBMWMMWgca««MaB8a»g^wntaBa» LXÍ ÉVFOLYAM. 179. SZÁ M. PÉNTEK CLUJ, 1940 AUGUSZTUS 9. 13 Giéurtu miniszterelnök ma este rádióbeszédei mond az ország kmpohhkm kérdéséiről. ....... ..... ii i> T^?PTt2^^t2Z,'LSsap™i»s»«n > -­Oía 5z fefesaáés szerint Bossy romSn koveáeí bäziálc sneg & pofnáD-magya? isrgyalásolí elakésziíésevel. Cădere bel" cgpádí Is övei ^Issx a érkezeid Szálfából Bukarestbe I. I — ——a——■■ — Nagwé5,á®kes$égii sikkéi közöl a Frankfurter Zeitung a délkelet európai kérdések megoldásáról BUKAREST, augusztus 8. (Rador.) Gigurtu mint's z tc-rel nők nza, csütörtö­kön este 9 órakor rádióbeszédet mond Románia külpolitikai problémáiról. BOSSY RÓMAI ROMÁN KÖVE­TET BÍZTÁK MEG A ŞTEFANI SZERINT A MAGYAR—ROMÁN TÁRGYALÁSOK ELÖKÉSZIFÉ SÉVEL i RÓMA, augusztus 8. A Ştefani buka retti jelentése szerint Bossy római ro­mán követ, akit kormánya a román— magyar tárgyalások előkészítésével bí­zott volna meg. Bukarestbe érkezett. A Ştefani úgy értesült, hogy Bukarestben már megbeszélést is folytatott Manoi- lescuval megbízatása tárgyában. Szó­fiából az a hír érkezett, hogy Cădere és a bulgár külügyminiszter között a tár­gyalások előrehaladtak. Az clasz lap szerint megvan a remény a dobrudzsaí kérdés békés rendezésére, Bukarestből jelentik: A Budapesti Tudósitó bukaresti jelentése szerint már bukaresti jól értesült körök •'« megerősítik, hogy a romái; kormány a magyar kormánnyal valló tárgyalások előkészítésére Bossy római román kö­vetet nevezte ki. I Rómából jelentik: A Ştefani iroda l szófiai jelentése szerint Popoff bulgár ! külügyminiszter hosszasan tárgyalt a szófiai olasz követtek Bulgár politikai I körök ugv tudják, hogy a bulgár—ro- j mán előzetes megbeszélések továbbra I is kedvező légkörben folynak. Azt hi I szik, hogy a végleges megbeszélések nemsokára román területen folytatód­nak. I [ A ROMÁN—BULGÁR TÁRGYA LÁSOK Rómából jelentik: A ,.Messagero“ c. lap szófiai tudósításának jelentése sze­rint. Victor Cădere belgrádi román kö vet, aki napok óta Szófiában tartózko­dott és a bulgár kormány tagjaival kor iránya megbízásából tárgyalásokat folytatott, visszaérkezett Bukarestbe, Ebből a tényből a lap arra következtet, hogy az előzetes bulgár—román tár­gyalások befejeződtek Szófiai köröík azt hiszik, hogy a két ország közötti viszonyt rövid időn be­lül sikerülni fog rendezni. gosság es méltányosság szelleméből ered­nek és inkább a jelen körülmények és az észszerű békerend szükségleteit tartják szem előtt, mint a történelmi hagyomá­nyokat, amelyek ma már nem egyeztethe­tők össze a politikai életben közbejött át­alakulásokkal. ..A TENGELYHATALMAK KÉSZEK ARRA, HOGY FELAJÁNLJÁK JÓ SZOLGÁLATAIKAT“ RÓMA, augusztus 8. (Rador.) A DNB­ügynökség jelenti, hogy egyes balkáni álla­mokból származó hirek arra mutatnak, hogy a müncheni német—olasz—magyar megbe­szélések során tefljee egyetértésben megálla­pították a függőben lévő kérdések rendezé­sének módozatait. Ezzel kapcsolatban olasz politikai körökben kijelentik, hogy a ten­gelyállamok óhajtják az érdekelt balkáni ál­lamok megegyezését és készek arra, hogy felajánlják jó szolgálataikat, anélkül azon­ban, hogy nyomást gyakorolnának. Magától értetődő — teszik hozzá ugyanazokban a kö­rökben — hogy Münchenben megtárgyalták azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek az érdekelt államok részére elfogadhatóak. BBMBWWBWWWBPWB oygaKn^aBarBTaMigaBiHM WOHLTAT NÉMET GAZDASÁGI SZAKÉRTŐ CIKKE A NEMZETI SZOCIALIZMUS DÉLKELETEU- •' RÓPAI KIHATÁSAIRÓL HEREIN. augusztus 8 (Rador.) Wohltat német birodalmi tanácsos és gazdasági szak-; értő, a „Berliner Börsenzeitung“-bau érde­kes cikket közöl a nemzeti szucializmusnak a délkeleteurópai államokra való gazdasági ki­hatásairól. Wohltat megállapítja cikkébeu, hogy az 1938—39 évek poliükai fejlődése már megteremtette a német gazdasági élet-, tért és az újabban csatolt vidékek hamarosan, alkalmazkodni fognak a Németországban uralkodó magasabb életszínvonalhoz. A né- f met területeknek ez a megerősödése ujabn lendületet ad a délkeleteurópai államokkal; való gazdasági kapcsolatoknak. Ebben a te­kintetben Wohltat hangsúlyozza, hogy Né­metországnak Görögországgal és Törökor­szággá' — tehát a dunai tét szélén fekvő ál­lamokkal — fenntartott gazdasági kapcsola­tai szerkezetileg mindig megfeleltek a többi délkeleteurópai államok között fennálló gaz­dasági kapcsolatoknak és e két ország jelen­legi politikai helyzete magától értetődővé teszi azt a tényt, hogy gazdasági fejlődésük elsősorban stlél függ, mennyiben tudják el­adni termékeiket Németországnak? Ami a j délkeleteurópai országok helyzetének jöven- j dö fejlődését jelenti, Wohltat megjegyzi,' hogy ez a fejlődés elsősorban attól függ. hogv mennyire fogják tudni ezek az orszá­gok gazdasági életüket több évet felölelő terv szerint irányítani. Igen érdekesek a német gazdasági szakér­tőnek a jelenlegi háború gazdasági kihatá­saira vonatkozó fejtegetései. Ez a háború fogja eldönteni — írják, hogy Európát a kontinens nyugati szélén elhelyezkedett an­gol gazdasági tömb fogja irányítani, vagy pe­dig az európai államoknak az Európa köze­pén fekvő német gazdasági térben való együttműködése fogja-e megszervezni. A délkeie;európai államok részt kell vegyenek ebben a fejlődésben és mezőgazdaságuka., iparukat és szállítási viszonyaikat alkalmaz- niok kell a megnövekedett forgalom megna­gyobbodott szükségleteihez. Csak ezeknek az előzetes feltételeknek a megteremtése után lehet gondolni a gazdasági válságok meg­oldására vezető közös intézkedésekre, nem­zetközi adósságok és az érdekelt államok de- vizarQndszerének megoldására. Magától érte­tődik, hogy egy ilyen hatalmas európai gaz­daság: térben a vámrendszer leegyszerűsíté­sét és a pénzértékek megszilárdítását is meg lehet valósítani. „A magyar-román kérdést megértéssel és jóakarattal kell megvizsgálni“ — irja a Frankfurter Zeitung kkirályi Eidvar marsaSf-iaiva&aiáiBsik jelentése BUKAREST, augusztus o. (Rador.) A királyi udvar marsallhivatalának ói. számú közleménye: „Őfelsége II. Károly király Ion Gigurtu miniszterelnököt. Aic. Pais ellentengernagyot, Teofil Sidorovici Országörparancsnokot és Alexandru Ma- nőiesen ezredes hadsegédet folyó évi augusztus hó 7-én délelőtt munkakihallgatá­son fogadta. Augusztus hó 7-én délután Őfelsége II. Károly király Horia Sima professzort. Traian Braileanut, Radu Mironovich, Corneliii Georgescut és dr. Pop Valért fogad­ta kihallgatáson. Bukarest, 1940 augusztus 7. napján.“ Gafencu moszkvai követei a diplomáciai testület és a külügyminisztérium tisztviselői búcsúztatták el BERLIN, augusztus 8. (Rador.) A DNB jelenti: A német sajtó eddig keveset fog­lalkozóit a déikeleteurópai revízió kérdé­sével, most azonban a „Frankfurter Zei­tungé a ,,Délkeleteurópa revíziója'" cimü cikkében az alábbiakat Írja: Németországot közelről érdekli Délke- leteuropa politikai és gazdasági helyzete a a béke megszilárdításának kérdése. A német sajtó meg van győződve, hogy ez a cél nem érhető el, ha nem veszik figye­lembe Magyarország és Bulgária revíziós kéréseit, azaz elsősorban az Erdélyre, má­sodsorban a Dobrudzsára vonatkozó igé­nyeket. Méltányossággal kell eljárni és egyensúlyba kell hozni valamennyi törvé­nyes követelést és szükségességet a Buda­pest, Bukarest és Szófia közölt fenálló kérdésben. A felmerülő nehézségeket va­lamennyi államban le fogják győzni abban az esetben, ha valamennyi felelős központ jóakaratának sikerül érvényre jutnia a helyzet tisztázása érdekében. A román— bulgár kérdés, úgy látszik, úgy néprajzi, mint földrajzi tekintetben nem okoz olyan nehézségeket, maelyek készítetnék az ész­j szerű megoldást. Sokkal bonyolultabb a l román—magyar kérdés, ami azáltal ma- i gyarázható. hogy Erdély néprajzi viszonyai igen komplikáltak és lehetetlenné teszik olyan határvonal megvonását, amely úgy a néprajzi követelményeknek, mint a gya­korlati szükségleteknek megfelel. Éppen 1 ezért tehát kívánatos, hogy az érdekelt j felek tapintattal, megértéssel és jóakarat- i tál vizsgálják meg ezt a kérdést Mégis j nem Németország hibája, ha Románia ál­dozatokat kell hozzon egy ilyen megoldás ót deliében. A páriskörnyéki békcszerződé- I seh olyan határvonalat húztak meg Roma- J nia és Magyarország között, nmellxel !:.ész- akarva a két állam közötti ellentéteket akarták elmélyíteni, ami a nyugati hatal­mak politikai célkitűzéseit szolgálta Ro­mánia saját magának fog tehát nagy szol­gálatokat tenni azzal, ha igyekszik a vi­szályra alkalmat adó lehetőségeket eltá­volítani és habozás, vagy halasztó, nélkül gyakorlati értelemben elfogadható megol­dásra törekszik: másrészről a magyar kö­re,telesek annyival hönyebbeti kielégíthe­tők lesznek, amennyiben azok oz igazsá­BUKAREST, augusztus 8. (Rador.) Grigo- re Gaíencu moszkvai román meghatalmazott miniszter tegnap este feleségével Bukarest­ből r Constantái gyorssal állomáshelyére uta­zott. A vasúti állomáson a bukaresti szov­jetorosz, amerikai, bulgár. jugoszláv és gö­rög meghatalmazott miniszterek, valamint a külügyminisztérium vezető tisztviselői, Va- sile Stoica londoni román követ és mások jelentek meg búcsúztatására. Constantái jelentés szerint Grigore Ca­fenea és felesége a ..Regele Carol“ hajón éj­félkor tovább utazott Oroszország felé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom