Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-07 / 177. szám
J 9 40 augusztus 7. M aram drám Van-e még valami, ami annyira fog lalkoztatott volna emberi gondolatot, érzést, cselekvést, mint az arany, amely annyi korszakkal ezelőtt becses lett az ezüst nyomában, előbb mint ékszer, jrmjd értékmérő vagyon képviselet, cse retárgy, végül forgópénz is? Benne mert uj kifejezést, ami előbb kagyló és kőeszköz, majd réz és bronzöntvény, barom. bő>r, rabszolga, iparcikk, föld, szóval gazdagság volt. E!szédítette az embert; akár a finom füst vagy a por települ a kövek eredetében és a folyók fövényében csillog mint a napfény *á zas szem, eszi növénypompa, buzaka- Jász és mert kevés a lelőhelye, tágvan kemény, mint a fiatalság, nyújtható, mint semmi egyéb. A vallásos rejtelem és a költészet szenvedélye sok minden mesét szőtt róla s a legnemesebb érté kék szóképévé tette. Az aianyborju, a mindent arannyá változtató kéz, á kon qu'istador, az aranyláz becses anyaga volt az elbeszélésnek és az édes, szép metaforáknak: aranyom. , és mióta fölhalmozták a súlyos kapukkal elzárt kincstárakban, a gazdagság, hatalom, arisztokrácia, közgazdaság, kapif álizmus jelképe tett Úgy hozzá- tapadt a rejtelem, a szervezettség a megszokás erejével, minden kiválasz tctísághoz, hogy az emberiség eddig nem bírta életét elképzelni nélküle. Mind jobban kereste, kiásta, gyűjtötte, vitte, hozta és az arany takaró, arany- fedezet, aranyalak el nem tűnő feltété lek lettek. A kenyér, a vasi, a petróleum bizonyára nélkülözhetetlen, de minőig uj és uj tömegeiket kell termelő munkával előhívni, mig az arany csak föl gyiil: az ereklyénél, igazságnál, egész ségnél is jobban megbecsülve, majd egész tömegében megmarad és egyre növekedik. Évezredes bálványozás rengeteg háború, egyre súlyosabb közgáz dáikodás következményeként az arany már nem is kell hogy megmutassa ma- gát az embereknek, mint ékszer vágy forgalmi pénzdarab; szívtelenül visszavonulhat, mint a pogány istenség vagy a dalai láma biztos rejtekhelyekre, ha pedig változtatni kényszerül a páncél és sziklapincéket, akkor hadihajóktól ki sérve láthatatlanul és nagy tömegben utazik — Amerikába. Anyag, eszme, Jidérc, jelkép; elvontság és megfogha- tóság, érzéki dolog és vágy, akarat és erő. A majd ,,minden“. Szinte pont a lét feltételei között, az agyén és faj fenntartás. Ezt a zsarnoki hatalmat és hideg tárgy'! valóságot érthetően támadták min dig és mindenfelől. Minden évtized vál ságos pillanatában, mikor az erkölcs a közgazdaság, a politika egyszer-egyszer fölháborodhat, megállapították, hogy hamis zene a csengése, „halálsizir.ü“ a fénye és embertelen az istenitése. Meri sem értékmérése nem tárgyilagos, se vagvonkifejezése nem állandó és meg bizható. Az igazi munka, becsületes termelés, a kézzelfogható, vagy a világért sem az és annyi, ami és mennyi az arany. Papírra, tőzsdés összeesküvések re, politikai játékokra szorul, hogy a közgazdálkodás vérkeringését biztosit hassa, igyekeztek a zsarnokságában nyögő és fel nem világosítható emberi séget rábírni, hogy helyettesítse má/r vagy' teljesen értékpapírral, vagy ezüsttel. ha pedig nem, legalább rendeljen melléje két vagy több más nemes femet, mindenesetre azonban az egyes halmozási helyekről kergesse szét az egész világra És úgy látszott a világháború nyomában, végre üdvös változás következik. A szcirnyü négy év alatt az arany ts ezüst eltűnt, a bankóprés pedig vígan dolgozott mindenütt: az arany tekintélyes része Amerikába vándorolt. Aztán a béke hamarosan meglékelte a nagy valutát: időről időre lecsökkent a frank, majd válságba került a font és Roosevelt mesterségesen leejtette a dől lárt. Az arany'fizetésre legelsőnek visz- szatérí Anglia pénzügyi válsága után az utoljó államok is: Franciaország, Svájc, Belgium, az északi államok, az Unió letértek az aranvalapról anélkül azonban, hogy azt egyszersmint fe! is oszlatták volna. Fgy ideig csak a szovjet gazdálkodott arany nélkül. Ezt a lehetőséget azonban és következetesen edd:g a III. birodalom bírta kiaknázni. /Most már sikerrel érvényesíti a meghódított és utánzásra késztetett orszá gokban is uj elvét, hogy nem a .,pénz beszél, hanem a munka és termelés“. Ezzel talán elhangzott az aranynak szóló végleges hadüzenet és talán megtörténik hamarosan, hogv az európai szárazföld politikai és gazdasági ujiá- rendezésével együtt betelik az arany ff As olasz-jugoszláv viszony teljesen normális!** — állapítja meg a jugoszláv sajtó RÓMA, augusztus 6. (RiulorA Ştefani: Rómában határozottan cáfolják azokat a kiilföldön megjelent híreket, amelyek szerint közelebbről jugoszláv küldöttség utazik Rómába és Berlinbe. Erre vonatkozólag a fővárosban kijelentik, hogy ezek a hírek nyilvánvalóan az angol propaganda manőverei, amely azon igyekszik, hogy megzavarja a Balkán nyugalmát, ahid riadalmat akarnak kelteni. Az olasz - jugoszláv viszony teljesen normális. Vasútvonalakat tett használhatatlanná az áradás BUKAREST, augusztus 6. (Rador.) Az államvasutak vezérigazgatóságához érkező jelentések szerint a Buzau—Galati vonalnak a Rosetti és Fáureni állomások közötti szakasza az áradások miatt használhatatlanná vált. A forgalmat átszállássál sem lehet lebonyolítani Rosetti és Fáureni között és a helyzeten csak nagy kerülővel lehet segileni. A forgalom az átvizek miatt a Torda—Abrudbánya, valamint az Odobesti—Cucuieti állomások között is szünetel. : ' & Cvî; -V ,4'*-A ti ■ti Szétrombolt híd a Maas-on Lütíjichinél. KOLOZSVÁR, augusztus 6. A Romániai Német Népközösség helyi körzetvezető- sége az alábbi hivatalos közleményt adta ki: A helyi német körzetvezetőség megállapította, hogy az utóbbi időben a német népcsoportnak a nemzetközi helyzethez való állásfoglalásáról — itteni magyar körökben — a valóságnak meg nem felelő és tendenciózus híresztelések kerültek forgalomba. így többek között hi'-e kelt, hogy az itteni körzetvezetőség néptársai körében egy politikai emlékirathoz aláírásokat gyiijttet. 1 Mivel továbbá megállapittatott az is hogy magyar körökben mozgalom indult meg a helyi német kereskedők bojkottálására, a körzetvezetőség leszögezi, hogy fenti hi- reztelések németellenes körökből származnak s céljuk az, hogy az itteni német és magyar népcsoportok viszonyában zavarokat okozzanak és a német népcsoport soraiban is nyugtalanságot keltsenek. A kolozsvári körzetvezetöség ily értelmű szóbeli tiltakozást nyújtott át a Magyar Nepközösség vezetőjénél és felszólította a kör vezető tagjait, hogy fenti híreszteléseket minden egyes alkalommal erélyesen cáfolják meg. Kolozsvár, 1940 augusztus 3. A Romániai Német Népközösség kolozsvári körzetvezet őségé1* úgy az elzászi német saletromhányák, mint a francia salétromipar a piac szempontjából egy egység maradt, csak előnyeié vált ezen fontos iparágnak, mert cBak megmentette a végpusztulástól mitől e tartományok más iparágai nem meneked- beltek meg. Ugyanezt mondhatjuk a textiliparról is, mely Elzász legfontosabb iparága. A textilipar a világháború után és különösen 1933 után krízisen ment keresztül, mit a Rajnán túl a „határtól való menekülésnek“ neveztek el. Ez az elváltozás 1937—38 óta aztán gyors iramban folytatódott, -ugyannyira, hogy Elzászban már egy „ipari temetőről'* lehetett beszelni, melynek első halottja a textilipar volt. A világháború előtt az elzászi textilipar főpiaca Németország volt, mely sok esetben a tartomány termelésének 90 százalékát is felvette. Versailles után a textilipar is nehéz napokat látott. A gyárosok és nagyiparosok már nem tudták e problémát megoldani, különösen olyan államban, melynek ipara valóságos paralizisben szenvedett. Elzász gazdasági helyzete tehát természetszerű folyománya vdt Franciaország gazdasági kialakulásának. Lotharingiának már kedvezőbb sors jutott osztályrészül, mivel a vasérc a gazdasági fejlődéshez már szilárdabb alapot nvujtott. A lotharingiai ércet, az ígynevezett „minetta“-t kezdetben német ipari csoportok termelték ki, miután a Thomas féle acélgyártási eljárás lehetővé tette a foszforban gazdag vasércek felhasználását is. Gazdaságtörténelmi érdekességü az a tény, hogy épp egy angol járu’t hozzá technikai-gazdasági munkateljesítményével Bismarck politikai müvének kiegészítéséhez. Hisz a Thomas-eljárás nélkül Németország nem húzhatott volna nagy hasznot Lotharingia gazdaságából. A német va.sipar nem elégedett meg akkor a minetta-vasérc átszállításával és annak feldolgozásával a Rajna-Rurhvidéken. Néhány nagy iparkoncer elkezdte kohóit az érclelőhelyek közelében felállítani. így először fordult meg a régi szerep. A szükséges szenet szállították a vasérchez és nem mint azelőtt, a vasércei a szénvidékre. Ez az eljárás aztán későbl is folytatódott, hála a szén- es vasérccse rére vonatkozó, a két szomszédos ország közt léi rejött gazdasági megegyezésnek. Versailles után Lotharingia modern bá nyaipara révén Franciaország kijelenté kenyebh nehézipari központja lett. Aj összes francia bányatermelésuek 90 szá, zaléka a metzi, diedenhofeni és Briey. Meuse-i területre esett. Az utolsó időbér Lotharingia 40 százalékkal veit rész} Franciaország acéltermelésében, mig 1? százalékkal az ország széntermelésében. (Strassburgi kerület.) A. U. EIzász~Loíharingia gazdasági Jelentősége A nemet horogkereszt Strassburg felett emlékeztet Elzász-Lotharingia fénykorára, a volt Reichsland” birodalmi terület kifejlődésére a világháború előtt, emlékeztet arra a korszakra, mikor megvetették e két tartomány gazdasági alapját. A háború végeztével ezen fejlődés megszakadt s megkezdődött különösen Elzász szenvedése, mely elsőnek érte meg, hogy kiszakították az addigi gazdasági közösségből, mig Lotharingia kedvezőbb feltételek mellett fejlődhetett tovább. Gazdaságilag a két tartomány teljesen különbözik egymástól, mindkettőt azonban megajándékozta a természet kincsekkel. Elzász a salélrom, petróleum és szén hazája, mig Lotharingia vasércekben gazdag. Fejlődésük alapját ezen természeti kincsek határozták meg. 1870 és 1913 között a vasérctermelés 600.000 tonnáról több, mint 20 millió tonnára emelkedett, inig a salétrombányák jelentékeny részét képezték átszervezésük után a német össztermelésnek. Versailles után is még mindig fontos szerepet töltött be az elzászi salétrom. Bár a bányák formailag nem tartoztak már a német bányaszindikátushoz, gyakorlatilag mégis német szervezetek kezelték továbbra azokat is. Azon tény, hogy BEIRATKOZHATNAK AZ UJ TANÉVBEN A FEGYELMI BÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT DIÁKOK BUKAREST, augusztus 6. (Rador.) A nemzetnevelésügyi minisztérium az érdekeltek tudomására hozza, hogy azok a diákok, akik politikai vétségele miatt fegyelmi büntetésben részesültek, rendes tanulókként szabályszerűen beiratkozhatnak. ENESCU MEGYEFŐNÖK ELLENŐRZŐ KÖRÚTJA. Enescu Manóié ezredes, Kolozsmegve közigazgatási főnöke az elmúlt napokban meglátogatta Sármás,, Mócs, Hunyad és Gyalu járásokat, ahol felülvizsgálta a mezőgazdasági helyzetet. A megyefőnök megállapította, hogy Sármás és Mócs járásokban az aratási munkálatok már befejezés előtt állnak. A mezőgazdaságban jó segédkezet nyújtanak a Máramarosmegyéből toborzott munkások. A hadsereg is előnyösen támogatja a termés betakarítását. Hunyad és Gyalu járásokban azonban a rossz időjárás miatt az aratás alig kezdődött meg. Ellenőrző körútja során a megyefőnök a katonai szolgálatra behivattak családjainak segélyezési módozatait is megvizsgálta és a helyszínen több segélykiosztást eszközölt. A bét folyamán Enescu Manóié ezredes a Borsa és Hidalmás járásokat látogatja meg. I végzete: megszűnik értékmérése és pa pirfedező szereplése vagy legalább is szerepei meggyengülnek olyképp, hogy a „látni akarás“ és a „megtapiritás“ szenvedélyére alapított lelkiségre való tekintettel az ezüst valuta, vagy egyéb valuta is érvényhez jut, mint ahogy a világháború előtt népszerű amerikai i demokrata elnökjelölt: Bryon nyomába í máig az eszményi politikai bölcsészek és szociális lelkiismeretű közgazdászok sürgették. Mindenesetre kedvező körülmény, hogy az európai sárgakincs javarészét az uj háború átsöperte Amerika ba. melv a világ aranykészletének, most már 80—90 százalékát őrzi és igy a féniválság — talán haSálválság — egyedüli hordozója lett. Ez az egyensúlytalanság könnyen egy merőben uj gazdasági rendezés kényszere is lehet, az európai többség akarata mellett, 01 van gazdaságii1 átalakulás elé juthatunk, mely 15 évezred arany alakzatának fölbontásával, kezdődve csakugyan sorsfordulatot idézhet. Joggal kiváncsi a ma embere: megtörténik e? Á üomántai üéiiaeá ^épközösség helyi körzeivezetöségének hivatalos Közleménye
