Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-01 / 172. szám

* 1 940 augusztus 1. ELLENZßK MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? „CURENTUL“: (Pamfil Seicaru írja): Né­metország és Olaszország egyik fontos poli • tikai célja mindannak békés elintézése, ami bizonytalanná teszi a helyzetet Délkelé,t­Európában. Semmi jobban nem fedi poéti­kai vonalvezetésünket és felfogásunkat. Olyan tárgyalásról van szó, mely nem ijeszt­het meg bennünket. A per régi keletű, jo- ,J gaink igen nyilvánvalóak, igy nem riaszta­nak meg az uj európai rend kilátásai. Mi le­het erre döntő befolyással? A nemzetiség, a népszaporodási adatok és a nemzet, mun­kaereje. Az összes délkelet,európai népek között a legrégibb és legnagyobb számú nép vagyunk. A román nemzet — a földműves — ritka ellenálló erővel felruházott munkás- elemet. jelent. Az ékesszólás ideje azonban megszűnt, most pontos statisztikai adatokra van szükség. Mindazon adatokat fel kell mu­tatni, melyek ékes bizonyítékai létünknek. Lehetséges, hogy a megegyezés alapjának feltalálását szomszédaink maguk megkönnyí­tik, de nem zárhatjuk ki egy értekezlet le­hetőségét. Fel kell tehát készülnünk erre. Mentői több adatra, mentői több bizonyítók­ra van szükség. Főleg a magyarokkal való megegyezés megkönnyítése céljából olyan embereket, kel igénybe venni, akik ismerik Erdé’y történetét, ezen tartomány speciális problémáit, akik foglalkoztak ezzel. Olyan embereket, kiket teljesen áthat határaink igazságos volta. Ilyen elemeket természete­sen csupán erdélyiek között lehet találni. Ilyen kivételei? felkészültséggel bir Pacli- seanu, aki valóságos élő irattára a kisebb­ségi problémára vonatkozó történelmi és statisztikai adatoknak. Bizonyára több i vén szakember akad Erdélyben, de nehezebben a külügyminisztériumban. Ha békében téved­ni lehet a tábornokok kiválasztásában, nincs ez megengedve háborúban, hol egy parancs­nok tudatlansága pusztulást okozhat. Gon­doljuk. hogy diplomáciai háborúban veszünk részt, ezért van szükség a szakemberek gon­dos kiválasztására. De nem elég rendbe ten­ni az iratokat. Szükség van arra is, hogy az ország mögötti az egész nemzet álljon -— egységes tömb és egységes akarat. Ennek csak árt minden egyéni tevékenység. Senki­nek nincs joga a személyi érdekek előtérbe tolására, senki nem haragudhat az országra akko»- sem, ha érdemeit nem veszik tekin­tetbe. Nemcsak határaink forognak kockán, de ennél több és súlyosabb: a román nép helyzete az eljövendő évszázadban. A kü­lönvéleményt: dezertá’ásnak, a féktelen sze­mélyi ambíciót pedig hazaárulásnak kell te­kinteni. Tisz-tafejü, elszánt akarattá emberek, intelligens és értelmes emberek kellenek. Fula emberekkel nem lehet győzni. Az esetleges értekezlet esetén kijelölendő sze­mélyek mögött — akik szent jogaik védel­mére lesznek hivatva — egyetlen tömb: a nemzet maga kell áTjon. Amikor sorsunkról tárgyalnak, a nemzet megkövetelheti, hogy a je.gméltóbb, legtöbb előnyt biztositó, legal­kalmasabb személyek képviseljék. Jól mérle­gevük mindenki képességét, hasznos és hasz­nálható voltát, midőn a nemzet egy évszá­zadra szóló sorsának eldöntéséről van szó. A kijelöl és és a képviselet körül elkövetett hi­bák sulyo9 kárt okozhatnak. Ha a felelős­ségre vonást a múltban szigorúbban gyako­rolták volna, nem volna olyan nagy tolongás1 a parancsnoki helyek körül. Jobb fejezethez élünk, ezért senki ne zavarja ennek kifejlő­dését. A legszigorúbb egyéni és álta’ános fe­gyelemre van szükség. A belső rendtői függ külpolitikai helyzetünk. „PORUNCA VREMII“: A jelen óra leg­fontosabb kérdése: vájjon mi lesz a sorsa a kontinensnek? Földrajzi és politikai szem­pontból milyen képet nyer? Hogyan fogják a nagy gazdasági tervekeit megvalósítani? Nincs ember, aki ne látná, hogy gigantikus forradalom előtt áll Európa, melyből alapos változtatásokkal fog kikerülni. A német győzelemben senki nem kételkedik, ezért egész Európa Berlinre és a Vezérre tekint: vájjon milyen jövőt rejteget Európa számá­ra a nemzeti szocializmus győzelme? Feles­leges a közelmúlt adatait ismételni, 1933 óta a Führer állandóan a nemzetiségi elv védel­mében beszélt. Ez képezte minden tettének és igénvének lénvegét. Auszlria, a szudeta V^dék és Danzig önrendelkezés utján tértek vissza, a c=eh és lengyel államok létének ideiglenes megszüntetése csak a háború ide­iére történt. Ez azonban nem jelentette, hogy Hitler megtagadta a nemzetiség elvét, m elvnek jegyében érte el korszaka’kotó si- 1 ereit. A holnapi Európa, a nemzeteké, me­lyeknek védelmezője és segítője maga a Ve­zér. Aki mást mond, elárulja, hogy semmi­hez nem ért, sem századunk forradalmi szel­lemét. sem Németország Vezérét nem érti. A faje'mélet csak fikció marad nemzeti in­tegritás nélkül. A Vezér jól tudja, hogy nincs állandó európai rend és béke a nem­zetiségi kérdés végleges rendezése nélkül1. Uj Furópa el sem képzelhető a nemzeti önren- didkezés elvének győzelme nélkül. Vélemé­nyünk szerint nem a területi módosítások döntők, de az, hogy a kisebbségeknek töme­ges fekélyét a nemzeti államban megszüntes­sék. Népcserével, vagy más módon a Vezér felmondd a baű&irósőg a batâr­iiiepes ClO§€gii€S€f€l €§ ÖrBlCllCilCÜ eihagoâsâval fâdall KOLOZSVÁR, Julius 31. Érdekes pert tár­gyalt tegnap a ko’-ozsvári hadbíróság. Ciuli- ca loan határőr katona azért került a had­bíróság elé, mert mult év őszén, amikor egy­ikben Máramarosmcgyében a Tisza partján teljesített szolgálatot, a megduzzadt folyó közepén hányódó tutajt vett észre, amelynek utasai elvesztették evezőiket és az es etilen jármű a viz kénye-kedvére bizva sodródott lefelé. Egy erősebb szélroham a román határ felé sodorta a tutajt, amelynek utasai hirte­len kötelet dobtak a viz partján á ló fűzfá­ra és kikötöttek. Az odasiető Ciulica Ioan- nak elmondták, hogy fát akartak úsztatni, de a vihar mindenüket lesodorta a tutaj fe­délzetéről és elvesztették uralmukat a jármű felett is. Napokon keresztül hányódott a tu­taj a vizen s mivel egy kis iszapos szigeten megfeneklett, sem előre, sem hátra nem tudtak menni. Amire kimozdíthatták helyé­ből a tutajt, a szerencsétlen embereknek már minden élelmiszerük ellogyotl s amikor a román parton végre kiköthettek, elmesélték, hogy már két nap óta nem ettek. Ciulica loan a kiéhezett embereket elve­zette a közeli halászkunyhóba, ahol élelmi­szereket vásároltak és éhségüket csillapítva, tovább folytatták útjukat a Tiszán. Ciulica ellen felettes hatóságai őrhelyének elhagyása és határátlépés elősegitése miatt emeltek vádat és a kolozsvári hadbírósághoz tették át az ügyet, amely tegnap tartotta meg a tárgyalást. A hadbirósági tárgyaláson Maier Titus ügyvéd védte a vádlottat Ó3 védőbeszédében arra hivatkozva, hogy Ciulica loan, amikor néhány megszorult emberen segített, nemes emberbaráti cselekedetet hajtott! végre s ezért védence felmentését kérte. A bíróság a vádlottat felmentette. Holnap, csütörtöktől a ROYAL Mozgóban Bernhard Goetzcke és Carla Barthell: Tűs el határon Aipokonmie Gyönyörű felvételek a német Izgalom, szerelem és sport. — * Ma, szerdán utoljára : Viviane Romance a „Leláncolt asszonyokban“. Tel. 3705. A német vasércprobléma végleg megoldódott faira ne! a ás luxemburg! vasérc őrlési jelentősége Intrika Ha közelebbről megvizsgáljuk azon ál­lítást, miszerint a skandináv vasérc dön­tő jelentőségű a jelen háborúban, amiért sikerült Norvégiát háborúba kergetni, ak­kor rájövünk, bogy ez semmiképp sem fe­lel meg a való tényeknek. Igaz, hogy Né­metország a háboiu előtt szükségletének 60 százalékát külföldről szerezte be, még pedig: 40 százalékát Svédországból. Fran­ciaország, honnan a németek szükségletük­nek 36 százalékát fedezték 1936-ban, mig 1938-ban már csak 22 százalékát, a má­sodik vasércszállitója volt a birodalomnak. 1936 óta azonban Németország belter- melése napról-napra növekedett, amihez nagyban hozzájárult a régi német tarto­mány, Ostmark, valamint a cseh-morva protektorátusi terület. 1936 óta Ostmark termelése megkétszereződött. Ez volt a helyzet a háború kitörésének pillanatá­ban. Felvetődött tehát az a kérdés, meny­nyire sújthatja Németországot a vasércbe­hozatal elvesztése. Erre a kérdésre igen egyszerű a felelet: Németország ezt egy- általá n nem érzi meg. A négyéves terv megalkotásánál ugyanis igen nagy súlyt fektettek a vasérc-beltermelés fokozására Minden lehető helyet, ahoi csak vasércre bukkantak, kezdték kitermelni, mely ter­melés a jelen háború alatt állandóan fo­kozódott. Mivel a német ércek ugyanolyan minőségűek, mint a franciaországiak (mi nette), azok minden tekintetben helyette­sitik a francia behozatalt. Ezen felül a volt lengyel területek vasércgazdagsága 0.9 millió tonnával gyarapítja a német vasérctermelést. Mivel ezen ércek 30 szá­zalékban vasat tartalmaznak, azok kiter­melése igen gazdaságos és nagyban hozzá­járul a beltermelés mennyiségi fokozásá­hoz is. Az angoloknak az a véleményük, hogy a skandináv ércek behozatala nagyjelen­tőségű, sőt egyenesen döntő. Svédország 1938-ban 12.7 millió tonnát exportált, melyből 9.8 millió tonnát Németországba (beleértve a lengyel területeket is) és 1.7 millió tonnát Nagybritanniába. Norvégia 1937. évi kivitele 1.1 millió tonnát tett ki, melyből 0.7 millió tonna Németország­ra (Lengyelország beleértve) és 0.2 millió tonna Nagybritanniára esett. Mivel a német import legnagyobb része Narvvikon át bonyolítódon le, ezen szál­lítmányok biztosak voltak Németország számára, hiszen a semleges norvég vize­ken úsztak. Nagybritannia azonban feltar­tóztatta, sőt le is foglalta ezen szállítmá­nyokat s később egész Norvégiára is rá akarta tenni a kezét. A német hadsereg gyors közbelépésének köszönhető, hogy ez a terv nem sikerült. Azonban még van egy döntő körülmény, az t. i., hogy az ango­lok nem tartóztathatták volna fel a skan­dináv ércszállitmányokat, ha mindjárt el is foglalták volna Narwikot. Narwikon kí­vül ott vannak még tudvalevőleg Lulea, Gavle és Omelösund kikötői, melyek mind a svéd kivitelt szolgálják. Még akkor sem lehet kételkedni Svédország exportálási lehetőségében, ha arra gondolunk, hogy Lulea kikötője decembertől áprilisig be van fagyva és hogy Gavle és Omelösund kikötői nincsenek oly tökéletesen felsze­relve, mint a két északi kikötő. Európa nyugati felében lezajlott döntő események után azonban lehetetlen ma már német vasérchiányrói beszélni. Né­metország elsősorban is korlátlanul ren­delkezik ma a luxemburgi vasérc felett, mit a luxemburgiak egyébként cserében adnak a németeknek a német szénért s mely területek kitermelését már a háború előtt jószántukból átengedték a németek­nek, azonkívül rendelkezésükre áll a francia Minette-ércterület is, mely aztán igazán minden szükséget kielégít. Ha nem is volnánk tekintettel ezekre a tényekre, nem lehet megérteni, hogy kürtölhette el az angol hadipropagauda azt a lehetetlenséget, hogy a vasérc kérdés döntő Németország számára. A háboruuak edd ig nem volt olyan szakasza, mely a né­met ércr-zállitást gyengítette volna, ezzel szemben igaz, hogy a behozatal kimaradá­sa katasztrofális lett volna. a. u. Még a színház úgynevezett berkeiben tent hajlottam senkit egy másvalaki ellen úgy intri­kálni, mint fenn a havasi menedékházban a szegény ártatlan Bodri ellen. S megtanul­tam, hogy nemcsak ember intrikál ember el-i len — azon az alapon, hogy minden ember testvér — hanem kutya eilen is lehet intri­kálni, kutya elleni különös módon. Bodri olvan kóbor kutya, senki jószága, aki feljött velünk a hegytetőre az egyik elmúlt vasár­nap. A faluból, kísért el, mert tudta, hogy mi a tetőn enni fogunk és nyilván ő is enni akart. — A menedékházban volt még egy csomó kutya. öt-hat faj-nélküli,, össze-vissza, bolondosán ugrándozó, de ked-' vés kutya. A menedékház gazdáinak kedven­cei. A menedékház gazdái: egy jóltáplált em­berpár, alpesi arcszinnei és harsogó nevetés­sel — minden kedveskedés! és csinla’anság- ra hajló ösztönüket a kutyáikra pazarolták, mivel nem volt gyerekük. Egy ménkő nagy komondort például Cucinak becéztek s volt egy Csulika nevű mogorva kedvencük is. Cuci, Csulika és társaik egész este a va­csora alatt az asztal körül sürögtek é? vár-’ ták a falatokat. Ugyanekkor a kóbor Bodri künn lapult a verandán szerényen és kiéhe-j zett méltósággal. ’• Egyszer csak felkelt egy barátunk s zsí­ros csirkecfontjait a papírszalvétába csoma­golva eltűnt. Kiment s odaadta az éhes Bod- t rínak, aki hűséggel e'jölt velünk a hegyte­tőre. Példáját követték mások is. Az összes', hús, csont és kenyérmaradék Bodri éhes tor­kába vándorolt. Végül valamennyien kimen­tünk a Bodri etetését nézni, mert úgy evett, hogy az csuda volt és megesett az ember szive rajta. Megevett mindent s ha valame­lyikünk lehúzza szöges bakkancsát, azt is vakkantás nélkül megette volna. Nem tetszett ez azonban a jóltáplált me- nedékliázőrző kutyusok gazdáinak. S másnap az asszony elkezdte a Bodri ellen való in­trikát. Merthát az asszony még a havason is jobban érti az ilyesmit. — Volt itt egy gyerek a faluból —■ me­sélte hanyagul, mialatt zöldséget tisztogatott egy nagy kosárba a háza előtt — mesélte, hogy lenn a faluban megveszett két tehén... — Igazán? — Ühüm. Aztán a szegény teheneket ve­szett kutyák marták meg. S ezt itt — és ké­sével Bodri felé bökött — látták ám játsza­ni azokkal a veszett kutyákkal . . . — Veszett kutyákkal? Hát micsoda játék lehet az? — Hát úgy marakodtak, civódtak. egy­máshoz kapkodtak. Már úgy kntyamódra... Veszett ez, csak még nem látszik rajta . . . Nézzük Bodrit, ül a két hátsó lábán, bor­zasztó értelmesen néz, csillog a szeme, mo­tolla módjára csóválja a farkát. Most megszólal a férfi, aki kiállt szintén a ház elé pipázva s nézi a reggelt. — Bizony én is hallottam — mondja —• jó lesz nem barátkozni vele, nem simogatni, nem nvulkálni hozzá kérem. Borzasztó sze­rencsétlenséget okozhat az ilyen veszett ku­tya, ilyen kóbor dög. Tulajdonképpen le ké­re lőjjeru mit szó'sz hozzá te, Mariska? Bólint Mariska készséggel. — Én nem bánom. Úgyis megdöglik sze­gény. Legalább nem szenved. — D ■ hiszen nincs ennek a kutyának sem­mi baja! — kiáltunk fel. — De lesz — «zólt Mariska férje — 9 addig megharaphatja Csulikát vagy az ura­kat. 3 látszik rajta, hogy az utóbbit fenemó- tion szeretné. Mondanom sem kell, hogy Bodrinak s?*5r« szála sem görbült meg, visszavittük magunk­kal. amúgy veszetten a faluba, ahol megtud­tuk, hogy veoizett kutya ezelőtt tiz évvel járt arra, az is szomszédfalusi volt. S leg- íJabb láttuk, hogy milyen az intrika, amit szegény Bodrinak egy pár jó falatért kellett elszenvednie. Merthát ember ellen sokféle­képpen lehet intrikálni. Rámondhatják, hogy aljas, kétszínű, becstelen. Ha nő, hát hüt-'cn, kacér, bestia. Dehát mit mondjanak egy kutya ellen, aki a hűség s becsület ele­ven megtestesülése? Azt. hogy veszett. Még akkor is, ha nem igaz. (M. L.j ———— [ nemzeti öntudatot kell adjon az uj Európá­nak. Azok a népek, melyek a nemzetiségi elv alapján hangoztatták az élethez való .tó­gákat, nyugodtan nézhetnek a holnap elé. „UNIVERSUL“: Győzőre és legyőzöttre, az összes népekre egyformán nehéz lesz ez az esztendő. A háború elhúzódása a katonai kiadásokon kívül, kisebb térre szorítja a ke­reskedelmi piacot és az országok közötti gazdasági kapcsolatot. Az általános európai helyzet súlyosságára mutat a gyenge termés, főleg a Duna-vöjgyben és Balkánon, Európa, még normális időkben sem tudta saját szük­ségletét előteremteni és ennek több, mint felét tengerentúlról fedezte. A műk évi készletek úgyszólván mindenütt kifogytak é- a behozatal úgyszólván megszűnt. A szo­rult helyzet már elkezdődött, az éhség láto­mása már kinozza a népeket és azoknak az államoknak vezetőit, melyek elszigetelten ábrák A Balti-államok legutóbbi elhatáro­zását Í9 valószínűleg ez a körülmény befő- ’váíolla, mert elszigetelten álltak nyomorú­ságukkal az orosz élettérbe. Országunk — ' épp úgy, mint a többi dunavölgyi és balká­ni mezőgazdasági államok — ezideig meg van védve az ilyen kilátástól. Akármilyen jó. vágv rossz a termés, nem lesz éhség az or­szágban. A betakarítást azonban el kell vé­gezni és rendezni kell a fogyasztást, hogy az ország minden vidékének igényeit ki lehes­sen elégíteni. Itt volna az ideje annak is. hogv pontos mezőgazdasági statisztikát ké­szítsünk. Enélkii'. nem lehet a belföldi fo­gyasztásra és kivitelre vonatkozóan intéz­kedést tenni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom