Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-31 / 198. szám

ELLENZÉK

I L . . _

Mit tartalmaznak a Kereskedelmi Kódex yj szakaszai?

Az „Ellenzék" részletesen Ismerteti a nagyton- iosságu ui törvényes rendelkezéseket

in.

122. szakasz: A kea-eskedcílmi társaságok üzletköre egy vagy több kereskedelmi ügy* lot re vouatkozliat. A társaságok a kővetkezőképpen különböztethetők meg eg) más tó1-:

1. A közkereseti társaság tartozásait a táj-sas ági vagyon és az összes társak minden vagyona és egyetemleges-, korlátlan lele.ős- séfje garantálja.

2. Az egyszerű betéti társaság tartozásait a társasági vagyon és egyes társak egy etem- dleges, korlátlan felelőssége garantálja. A társaság tagjai kii önben csak be'téteik erejéig felelősek.

3. A rész vény társaság tartozásait a társaság vagyona garantálja. A társak csak részvényeik befizetésére kötelesek.

A 115. szakasz hatályon kívül he yezte- tik.

131. szakasz: Abban az esetben, ha- az alapitásra vagy meghirdetésre vonalközé) és a K. T. 126—128. szakaszaiban foglalt rendelkezéseknek nem tettek eleget, a társak bármelyike kérheti:

1. A társaság létének bírói megállapítását, 2. a cég bejegyzését és ennek a Hivata os Lapban való közzétételét, 3. a társaság feloszlatását.

A társaság feloszlatása nem kérhető, ha előbb annak elismerésére vonatkozó kérelmet terjesztettek elő a bíróságnál.

Azok. akik a társaság törvényes mega'a*- kulása előtt nevében eljártak, egyetemleges és korlátlan felelősséggel tartoznak mindazon üzleti tevékenységre vonatkozóan, melyben resztvettek. A többiek a társasági szerződés érteimében tartoznak felelősség- gél.

132. szakasz: A részvénytársaságnak legalább hét részvényese és legalább egymillió lej alaptő-kéjei kell legyen.

133. szakasz: A részvénytársaság hitelesített alapitási ive és alapszabálya a következő adatokat kell tartalmazza:

1. Az alapítók neve, vagy cége, nemzetisége és lakhelye.

2. A társaság (fiók, ügynökség) cége és székhelye.

3. A társaság jogi megjelölése és üzletköre.

4. Az a’aptőke és • a befizetett összeg.

5. A természetbeni hozzájárulás és ezekért ajdott részvények megjelölése. Egyes részvényesek számára fenntartott előnyök felsorolása. .

7. A részvények száma, névértéke és jogi természetük (óévre, vagy bemutatóra szóló részvények) megjelölése.

8. Az igazgatósági tagok számának leszö- ge’zése, nevük, nemzetiségük megjelölése, a szükséges biztosíték mennyisége. Hatáskörük vagy a részükre biztosítótt adminiszt iá- iási különleges jog és reprezentálási jog megjelölése.

9. A felügyelő bizottsági tagok neve és

nemzetisége.

10. A haszon felosztási módja.

11. A közgyűlési határozatok érvényességének feltétele és a szavazás módja, ha az •erre vonatkozó rendelkezések a eörvénytől eltérnek.

12. A társaság időtartama.

13. Az aüapitók által a társaság terhére végzett jogügyletek és az ebből folyó fizetési kötelességek.

176. szakasz: Á társaság által kibocsátott minden irás-on és hirdetményen a K. T. 24. szakaszában megjelölt adatokon kivül a társaság jogi megjelölését ég székhellyét is fel kell tüntetni. A részvényitár,saság a legutolsó jóváhagyott mérlegében megjelölt, valóban befizetett alaptőkét is feUtünitieti.

180. Szakasz: Az abszolút többségben lévő társak maguk közül egy, vagy több igazgatót választanak és az alapitó okirattal összhangban hatáskört jelölhetnek ki részükre. Ugyanígy a megbízást visszavonhatják, vagy az engedélyezett hatáskört korlátozhatják.

195. szakasz. Egy részvény névértéke nem Cehet 500 lejnél kisebb.

A részvényben a következőket kell feltüntetni:

1. A részvénytársaság neve és a társaság időtartama.

2. Az alapitó okirat kelte, a cégbejegyzés száma és annak a hivatalos lapnak száma, melyben a hirdetmény megjelent,

3. Az alaptőke, részvények mennyisége, a részvények sorszáma és névértéke, valamint a befizetett összegek.

4. Az előnyöket élvező részvények száma — ha ilyen részvények kibocsájtattak — és a részükre fenntartott szavazatok mennyisége.

5. Az alapilók részére biztosított előnyök felsorolása.

A névre szóló részvényekben meg a részvényes tir\e. vagy rege e< lakhely»' is 1.el.'tüntetendő.

Amennyiben természetbeni hozzájárulás ellenében állítják ki a részvényeket, meg kell jelölni, hogy az a apitá-tól számítolt 2 éven belül nem idegeníthetők el.

Egy eirnletet több részvényre vonatkozóan is ki lehet bocsátani.

SZAVAZATI JOí;

200. szakasz: Minden részvény egy szavazati jogra jogosít. Az alapító okirat, vagv alapszabály a több részvénnyel' rendelkező személyek szavazati jogát korlátozhatja.

A szavazati jog gyakorlása fel van függesztve azokkal szemben, akik nem tettek eleget befizetési köiteJleeisíégüknek.

Olyan részvény is kibocsátható, mely több

i-zava/alra jogosít, ha ezt az ulupilo okirat, alaps/abá >, vagy rendkívüli közgyűlési lm l.un/.al engedi- yr/.i. Ilyen re zvenvrk kibo- c.ala-a kóvcikr/ö felit eleiek nnllclt et>/.kü

z i i 111 e I < I:

I \ k t <1 \ I /nu ri ve.-i-11 részvények in-vérté- ke nem ha adhatja meg a/, alaptőke hatodrészét.

2. Névre szólók kel| legyenek és a név«-r- téket a kibocsátáskor nyomban teljes ősz* s/egln-n be kell fizetni.

3. Egy részvény Lryfcüljehh 3 szavazatra

jogosít hat,

4. Átruházásuk c-ak az igazgatóság engedélyével lehetséges, amennyiben az összes részvényesek közgyűlése és a kedvezményezett részvényesek külön ülése hozzájárul ehhez.

202. szakasz: A társaság saját részvényét nem szerezheti meg, sem kölcsönt, vagy előleget nem folyósíthat erre.

A 203. szakasz hatályon kivül van her Ivezv e.

KÖZGYŰLÉS

212. szakasz: Rendkívüli közgyűlés tartásához. amennyiben az alapitó okirat, vagy :.l!up zubály másként nem intézkedik, szükséges :l. Első összehívás esetén az alaptőke háromnegyed részét képviselő részvényesek jelenléte. Érvényes határozathoz az alaptőke felének megfelelő szavazat szüksége#. 2. \ következő ö zehivás esetén az alaptőke felél képviselő részvényesek jelenléte és érvényes határozathoz az alaptőke harmadrészé- uek megfejem szavazat szükséges.

(Folytatjuk.)

A nemzetneve ésiigyí minisztérium szabályozta a zsidó tanulók iskolai helyzetét

Elemi iskolákba csak második kategóriába tartozó zsidók gyerekei irhatok be. — Líceumokba és gimnáziumokba a keresztény román diákok megfelelő sorrendje úján beirbatók a második kategóriába tartozó zsidók gyerekei s ha még hely marad, más zsidó gyerekek is az osztály létszámának leglennebb fiat százalékáig. — Szakiskolákba uj zsidó tanulók nem iratkozhatnak be. — A (első oktatásnál minden évben a nemzetneve!ésügyi miniszter állapítja meg az arányszámot, mely nem haladhatja meg a hat százalékot

BUKAREST, augusztus 30. (Rador.) A nemzetnevelésügyi minisztérium a zsidó tanulók iskolai helyzetét a következőkben szabályozta:

1. Elemi oktatás. A zsidó törvény második kategóriájába tartozó zsidók gyermekei, valamennyi keresztény tanuló után, az állami elemi iskolába beírathatok. A zsidó hitközségek miniszteri jóváhagyással és miniszteri ellenőrzés alatt felekezeti óvodákat és elemi iskolákat létesíthetnek. Ezen iskolák létesítése és működése a magánoktatásról szóló törvény és egy speciális végrehajtási utasítás alapján történik. A hitközségek által létesített felekezeti iskolákban törvényes végzettséggel bíró és a nemzetnevelésügyi minisztérium engedélyével rendelkező tanitók taníthatnak. A román nyelvet, történelmet és földrajzot a nemzetnevelésügyi miniszter által kinevezett román tanitók adják elő. akiket a hitközségek díjaznak. A zsidó tantestület tagjainak oktatása céljából a zsidó hitközségek tanitóképezdéket fognak létesíteni román tanárokkal. Csupán a hittan és héber nyelv képez kivételt. Ezen tanitóké- pezdék létesítésére és működésére vonatkozó szabályokat speciális végrehajtási utasítás fogja megállapítani. A tankönyvek a nemzet- nevelésügyi minisztérium által jóváhagyott hivatalos tankönyvek lesznek. Amennyiben különleges pótlások szükségesek, erre vonatkozóan miniszteri jóváhagyást kel! kérni és a módosítás költségeit a hitközségek fogják viselni.

2. Középiskolai oktatás. Az állami középiskolákba — líceumokba és gimnáziumokba — előbb a keresztény román diákok iratkoznak be a törvényben megjelölt sorrend szerint, azután a második kategóriába tartozó zsidók gyermekei következnek és abban az esetben, ha még szabad hely marad, a többi kategóriához tartozó zsidók gyermekei is behathatok. Az első és harmadik kategóriába tartozó zsidók gyermekei az iskolai bizottság által megállapított speciális tandijat fizetik. A zsidó diákok száma egyetlen esetben sem haladhatja meg a 6 százalékot.

A tartományi mintaliceumokba és a felső tanitóképezdék líceumaiba, valamint a többi speciális jellegű középiskolákba zsidók be nem irathatók.

A középiskolákra vonatkozó rendelkezéseket a román magániskolákban is alkalmazni kell, a keresztény felekezeti iskolák kivételével, melyekbe zsidó diákok egyáltalában be nem irathatók.

Azon zsidó diákok részére, akiket az előbb említett iskolákba nem lehetett beiratni, a hitközségek líceumokat és gimnáziumokat létesíthetnek, a közoktatásügyi törvény és speciális végrehajtási utasítás szerint. Az igazgatókat kinevezés céljából a zsidó tanárok közül a hitközségek előterejeszthetik.

A tankönyvek az állami oktatás részére

engedélyezett tankönyvek lesznek.

Az állami és magánoktatásban nincs megengedve olyan tankönyv, melyet zsidó szerző egyedül, vagy keresztények közreműködésével irt. Úgyszintén ilyen térképek, füzetek stb. használata sincs megengedve. A zsidó kiadók által készitett kézi füzetek a jelenlegi készlet kifogytáig használhatók.

Állami vagy magánszakiskolákba zsidó tanulók be ne iratkozhatnak. A jelenleg beiratkozva lévő tanulók befejezhetik azt a ciklust, amelyben találtatnak.

Az érettségi osztályokba ez évben beiratkozó zsidó diákok közül érdemjegyeik szerint 6 százalékot lehet felvenni.

3. A felső oktatás. A felső oktatásban a zsidók arányszámát minden évben és minden fakultásra, illetve felsőbb iskolára vonatkozóan a nemzetnevelésügyi miniszter fogja megállapítani. A beiratkozott román diákok számának legfeljebb 6 százaléka lehet zsidó. Ez az arányszám kizárólag a második kategóriába, tartozó zsidók gyermekeire vonatkozik. A többi kategóriába tartozó zsidók gyermekeit csak különleges esetben lehet fölvenni, amit felvételi vizsgán kell megállapítani és csak abban az esetben, ha a második kategóriát illető 6 százalék nincs még betöltve.

A zsidó diákoknak a laboratóriumokba és boncoló termekbe csak az illető professzor speciális ajánlata alapján lehe(t belépni, amennyiben megfelelő hely áll rendelkezésre. De ez is csak a 6 százalékos arányszám szem előtt tartásával történhet.

Kivételes esetekben és különös tudományos érték esetén a többi kategóriákba tartozó zsidóknak is megengedhető, hogy folytassák tevékenységüket. Ebben az esetben a laboratóriumok és szemináriumok tanárai indokolt jelentést tesznek a minisztériumnak. A jelentést az illetékes egyetemi tanács elé kell terjeszteni. Jóváhagyás esetén az engedélyt a nemzetnevelésügyi minisztérium hivatalos közleményében közzé kell tenni. Az engedélyt három évenként meg kell ujitani.

Az állami oktatásból eltávolitottt tanerőket a zsidó hitközségek által fenntartott tanintézetekhez való hasonló kinevezésre fogják ajánlani.

BUKAREST, augusztus 30. (Rador.) A nemzetnevelésügyi minisztérium a zsidó törvény alapján rendeletet adott ki, mellyel szeptember első napjával újabb 28 zsidó tanárt távolított el a tantestületből. A névsorban Katz Zsigmond aradi nyelvtanár, Brun- feld H. nagyváradi nvelvtanár. Tauner Salamon dévai tanár, Schiorr brassói tanár, Ghimpeanu Gheorghetta temesvári tanárnő, Róna Sámuel szatmári tanár és mások szerepelnek.

fóiilitfii7'iilís és ga* épiáomunSia a maros- Vásárhelyi református egyházközségben

1 *á rlm/.a m os osztályok felállításai Kerle a leánygimnázium részére az egyház község vezetősége. — Kijavít iái az egy ■« liá/kö/ség tulajdonát képező épületeket.

\1 AI.OSY ÁSÁHIIE1.V, augusztus 30, A

maroHvá1 árlii'l) i egyházközségben nemi ak közmüve ődé-i szempontból, hanem a/ egyházközség gazdasági é elére is jólékon;. au kiható. jelentős épilőuiuuka indult.

A kulturális téren időszerűvé \ ált kérdések egy ike az uj iskolai évvel áll «é / függésben. A marosvásárlicly i küzépisko ókban is megkezdődlek a beiratkozások az uj i-kólái évre. A közeli napokban megkezdődő is- I kólái évvel kapcsolatosan a református egyházközség vezetősége lépéseket tett. hogy a leánygimnáziumban a párhuzamos osztályok bevezetésére engedélyt szerezzen. Már az el- mű’t évben is szüksége mutatkozott a párhuzamos osztályoknak és ezeknek hiány ahan számos növendék felvéted kérését kénytelen volt visszautasítani az iskola vezetősége, mert az érvényben levő szabályzat szerint csak 40 növendéket lehetett felvenni az első osztó lyha.

Ez a rendelkezés az uj iskolai évben Í3 fennáll. Minthogy azonban máris közel száz tanuló jelentkezett a leánygimnázium első osztályába való felvételre, az egyházközség vezetősége az ügyben illetékes tanügyi hatóság elé kérést terjesz.tett, amelyben rámutat a párhuzamos osztályok felál itásának szűk-égességére és

kéri, hogy ezeknek megnyitását lehetőleg már az uj iskolai évben engedélyezzék.

A beiratkozásokkal kapcsolatos helyzet ugyanis az. hogv a negyvenes létszám fenntartásával még a helyi egyházközségi tazok gyermekeinek felvétele is nehézségekbe ütközik. de ezen kivül számos vidéki családnak is első sorban anyagi szempontból súlyos megícrlioést és nehézséget jelent, ha gyermekeit távolabb fekvő és drágább város iskoláiba kénytelen , beiratni. Remény van arra. hogv a tanügyi hatóságok méltányolni fogják az egyházközség különben teljesen indokolt kérését.

Az egyházközség megoldást váró több időszerű kérdése közé tartozik több építkezés megkezdése, vagv a már megkezdettek befejezése. Ilyen többek között a Retli eu Kata leányinternátus kibővítése is. A kibővitésseü kapcso'atos építkezéseket már az elmúlt évben megkezdték és többé-kevésbé be is fe-, jezték. de a kibővítési terv második részének végrehajtása a folyó évre maradt. Az építkezések folytatására azonban nem került sor. mivel időközben szükségessé vált az egyházközség tulajdonát képező több régi épület kijavítása és lakhatóvá tétele, mert különben értékük és jövedelmezőségük is érezhetően csökkent volna. A javítások költségei tetemesek és igv az egyházközség gazdasági szempontból kénytelen volt az uj épitkezéseket elhalasztani, bár

ezeknek szükségessége is egyre nélkülöz* hetet'enehbé válik.

A javítási munkák folyamán öt pgvházköz = é- gi tulajdont képező épület rendbehozatalára kerül sor. Az egyházközség a várostól régi követelése fejében jelentősebb összeget vár és e követelés egyik részletének kifizetése előreláthatólag köze'ebbről megtörténik.

A már hosszú idő óta üres vártemplomi kántori állás betöltésére sor kerül a közel jövőben. Az állással számos egyházi ténykedés függ össze, többek között a Református Dalárda működése is. Az egyházközség vezetősége ezért elhatározta, hogy a megüresedett állás betöltésére pá’yázaitot hirdet. A megállapított diólevelet a felsőbb pgvházi hatóság már jóvá is hagvta. Mivel a kántori állással összefüggő feladatok megkivániák. hogy a legjobb képzettségű egyén vállalja azt, a dijlevélben megállapított javadrlmazás lehetővé teszi, hogy a megüresedett tisztségre főiskolai végzettségű énekvezér kerülhessen. Az állás betöltésére a pályázatot kiírták és a benyújtás határidejét november elsejében állapították meg. November, elseje után sor kerül a pályázók próbaszol-- gálatára.

(zsibői)

A RENDŐRSÉG FELHÍVÁSA AZ ÜZLETEK SZOMBATI NYITVATARTÁSÁVAU KAPCSOLATBAN. A kolozsvári rendőrkvesz- tura felhivja a figyelmet arra, hogy a munkaügyi minisztérium 28.185—940. sz. rendeleté értelmében az összes szombaton bezárt üzletek ezen a napon kivétel nélkül kinyi- tandók és a zárórarendeletet betartani tartoznak. Ellenesetben az üzletek tulaidonosai- val szemben a törvéoyeg megtorló intézkedéseket alkalmazzák.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg' választékosabb kivitelig: legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii.