Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-27 / 194. szám

5^mmm

MIT IK A ROMÁN SAJTÓ?

..UNIVERSUL": \ ih'mi<•!('l!.i i <-M'in<uyfk

« 111*p< sere 11j ebének ellog:ili ;"»« ;• ösztönözii. k. Sülj os áltlo/.atokal kérlek l«iIiki»U. ezek «/ónban — ha c«llohadjuk nem lehetnek *y voldalinak. A népcsere, az'knak felfogása >/erin , akik nj délkelé leni -' n. ; elrendezést óhujtaiiak, kcilesönös és radikális kell. hegy h‘- wyrn, Ott, ahol fájdalmas áldozatokat kertiek tőlünk, őszintén és dacosan ennek az eivnea, megvalósításához kell ragaszkodnunk. A román állam egységében semmiféle kii-ön ve.e- meny i.em érvényesülhet, nem 'diet í/>> semmiféle ugitációró! a jövőben. Bebi/ony Ítéltük. bogy összhangban akarunk élni mindazokkal, akik velünk együtt e ttek ezen a földön, mely a mienk év-/. i ■.idők üti. Be- hizouvitottuk, hogy nem tes/.li tk neiuzt tisegi különbséget munka és fejlődés tokinle'eben. Ugyanazon jogot adtuk az agrárreferm ideién származásra való tekintet nélkül az összes földműveseknek. A kisebbségek nálunk oly széleskörű oltalmazásnak es megértésnek örültek, hogy virágzóbb a helyzetük, mint a románok helyzete. Nem a mi hibánk tehát, hogy el kel'l válnunk tőlük. Kívánjuk. hogy az övéik között ugyanolyan megértésben részesüljenek, mint "milyennel nálunk találkoztak. Nem a mi hibánkból vagyunk kénytelenek a velünk szetttb n tali asztott áldozatok árán megvíhii kisebbségi t< stvéreinktől — mindtől', kivétel nélkül — bogv a kérdéses államokból saját testvéreinket hozhassuk helyükbe, Ezt a feltételt szem előtt kell tartaniuk a szerződő feleknek. Nemzeti méltóságunkat sértő áldozatokra senki a világon nem kötelezhet bennünket. Senki a világon nem feledteti el velünk, hogy 800 ezer fiatal élet feláldozásával valósítottuk meg az összes románok egysülését. Emlékük szent feladatok teljesítésére kötelez.

„CURENTUL“: Fel kell világosítanunk a közvéleményt a Bulgáriával ós Magyaréi szaggal felvett tárgyalások során leszögezett elvről. Területi engedményekről csupán azzal aiányban lehet szó, hogyan rIkadtuazzák a népcserét. A román delegátusok nem távolodtak el ettől az állásponttól1. Egyébként a szomszédos országokkal folyó megbeszélések kapcsán egyedül a népcsere bi zatott az ©szeres problémákat méltányosan elintézni. A kísérletet erre nézve rég elvéeezték, midőn a Balti-államokból és a volt lengyel területekről a német lakosságot repatriálták. Ennek a gyakorlati eljárásnak tovább folytatása arra törekszik, hogy tiszta etnikai nemzeti egységeket teremtsen Európában és lehetővé tegye a lojális együttműködést azon államok között, amely-ekből hiányzik a viszályt- J-eltő elem: a kisebbség. A népcsere, a területi kérdések elintézése mellett megerősíti az s1lamok belső békéjét.

' „EXCELSIOR“: Leon miniszter abból indul ki, hogy földművelő uz ország lakosságának 80 százaléka, igy a mezőgazdaság felkarolásával kell az ország megerősítését elkezdeni. Nem félt szóvá tenni a gazdasági és ipari termékek ára közötti aránytalanságot és megemlítette, hogy a kérdéses árak»t közös nevezőre kell hozni. Ami a mezőgízda- ság megsegítését illeti, Leon miniszter leszögezte, hogy nem elég egyszerűen a gabonaárakat emelni, de minőségi és mennyiségi javításra kell törekedni. Nem mindegy, hogy egy hektár 8. vagy 18 mázsa buzit bor. 4 mezőgazdaságnak gépekkel való ellátásához — mondotta — 30 milliárd lejre vi'lna szükség. Ennyi befektetést természetesen egv év alatt nem lehet eszközölni, örülnünk kell, hogy ez év folyamán megkezdik a beszerzést. Ami az árpolitikát illeti, Lein miniszter szerint sem az iparcikkek árát nem lehet túlságosan leszoritani, sem a gazdasági termékek árát nem szabad túlzottan emelni. Elővigyázatosságra és észszeriiségre van szükség, mert senki nem kívánja «az országban a nemzeti ipar tönkretételét. Nincs tehát szó kalandos, túlzott politikáról. Nem lehet kétségbe vonni, hogy a földművss jó heljíététől függ az ország jóléte. A totalitárius államnak emelnie kell a földművesek életszínvonalát anélkül, hogy az ország iparát nyomorba döntenék.

„ROMANIA“: A jeleulegi törvények cs reformok nacionalizáini hivatottak egész állami életünket. Nincs szó elszigetelt intézkedésekről. de átfogó tervről a kulturális, gazdasági, szociális és professzionális élet minden vonalán. Organikus átépítésről vau szó. melyhez más körülmények között nem vettünk volna bátorságot, mert út voltunk szellemülve a kisebbségi statútumoktól és a nemzetközi zsidó tőke ellenőrzése alatt álltunk. Megkönnyebbülve fogadta a sajtó és a román közvélemény Leon «lem«./ tgazdaságügyi miniszter rádióbeszédét a mezőgazdaság felkarolásáról, az árpolitikáról 3 az iparnak az országos valóságokhoz való alkalmazkodásáról. Mindez konkrét megoldásokat menyei. A Banca Naţionala is résztvett a román elem támogatásában. Milita Consíriti’>*6c i h.ank- kermányzó érdeme, hogy románoknak jnl' lt a jegybank váltótárcájának 79.18 százaléka Többet ér egy hathatós, csöndes, szerény reform. tiz hangzatos beszédnél.

EILEN7 fiK

10 10 a a ffu* * f ti * 27.

A hunyadmegyei zepiilc- szerencsítíenség ügyében jelentési tett a vizsgálóbizottság

Fenyöerdönek ütközött a repülőgép. — Szemtanuk elbeszélése a tragédiáról. — A magyarországi sajtó és a romániai kisebbségi újságírók Kifejezték részvé ükét a propagandaügyi minisztériumnak

Mély és őszinte részvéttel osztozunk abban a gyászban, amely a hunyad.negyei repülőkatasztrófa alkalmával a román ni fágirást érte. A megdöbbentő szer encséi- lenség a román újságírók repülőgépével, a toll harcosaival történt, akik azért szállottak repülőgépre, hogy jelen lehessenek a lipcsei mintavásár megnyitásán és helyszíni tudósításokban akartaic beszámolni olvasóközönségüknek az itt szerzett la- pasztalatokról. Tele voltak lelkesedéssel, égett bennünk• a hírszerzés, a tapasztalatgyűjtés vágya. Ehelyett saját tragédiájuk szolgáltatott szomorú szenzációt és adott állatimat arra, hogy az olvasó ennek ti tövisekkel kirakott pályának munkásairól elmélkedjék.

Nem is olyan régen a magyarországi újságírást borította gyászba pontosan hasonló tragédia. Akkor a debreceni repülő- napra kiküldött magyar újságírók repülőgépe zuhant le és mindazok a laptudósi- tök. akik a repülőgépen helyet foglaltak', életüket veszítették. És hamarjában nem is lehetne felsorolni hozzávetőleges szám adatokat sem a nemzetközi sajtónak azoknak a névtelen hőseiről, akik hivatásuk teljesítése közben haltak meg a mostani háborúban, mert személyes élményeik alapján, mint haditudósítók akartak beszámolni a közönségnek a gigászi küzdelem véres eseményeiről.

'Álljunk meg egy pillanatra ennél a tragédiánál. a nagy világszenzációk forgatagában! Mialatt a rádió híreit figyeljük és az írógépek kattogása huszonnégy órára szenzációt örökít meg a távirati irodák jelentéseiből, gondoljunk az ujságirósors- ra. amely merőben eltér minden más intellektuális pálya biztos alapokon felépített élethivatásától.

Ezen a pályán nem adatott meg a gazdagodás és nyugodt öregség lehetősége! Hírnév is csak nagyon ritkán jut osztályrészül a napisajtó munkásainak, hiszen minden szenzáció tiszavirágéletii és uj események lázában hamarosan feledésbe hull. Veszélyekkel és izgalmakkal van tele ez a pálya. Bátor kiállást, egész embereket, fanatikusokat kivám. akik abban látják az élet értelmét, hogy tökéletesítsék a hírszerzést és a modern technika minden eszközének igénybevételével szolgálhassák az olvasót. A hunyadmegyei tragédia alkuiméiból világítsunk rá a riporter szerepére, aki jelen kell legyen minden eseménynél, ha a hivatását igazán komolyan veszi.

Mi az igazi diadal a rinorter számára? Ha pontos és színes képet tud adni az élet minden megnyilvánulásáról. ’A riporter legtöbbször megmarad az ismeretlenség homály álban. Éppen úgy elfelejtik a nevét, mint ahogy az idő múlásával együtt a szenzáció is elhalványul. Talán valamikor. amikor belépett a szerkesztőség állandó idegfeszültséggel leli levegőjébe, azt hitte, hogy meg fogja hódítani a világot! Hirnéi'röl szolt színes álmokat, olyan uiságiróteljesitményről, amelyekről évtizedek múltán is beszélni fognak. TelI

tek-multah az évek és ahogyan elröppent az első fiatalság, n napi események szürke krónikása lett belőle, aki mégsem vesztette el a hivatásába vetett szent lelkesedését.

Mennyi vád, mennyi gáncsoskodás éri pályafutása során a i i port ért! Szembe kell szállama egyéni hiúságok sértődöttségével, rendkívüli helyzetei: által megszabolt kényes szempontokkal! Ha igazán hivatása maga latán áll: akkor nincs sem éjjele, sem nappala, állandóan őrszolgálaton kell álla ma, hogy pontosan teljesítse feladatút. Vem képezhet akadályt előtte, hogyan jut d küldetésének színhelyére: A cél csak egy lehet, hogy első kézből, pontosan, lelkiismeretesen számolhasson be szerkesztő- ségének az eseményekről és bebizonyíthassa a közönségnek, hogy lapja mindent elkövet az olvasók érdeklődésének kielégítésére.

Lnnék az elhivatottságnak jóleső tudatában szállottul: repülőgépre a lipcsei mintavásárra induló román újságírók, éppen ngy. ahogy annakidején a debreceni repülőtérről indultak el vidáman a magyar- országi riporterek. Büszkék voltak arra, hogy elsők lehetnek a helyszíni beszámolóban. Nem vezette őket kalandvágy, vagy könnyű szórakozások reménye. A mesterség szeretete, a küldetés fontosságának átérzése tette kedvessé feladatukat! Becsületes harcosai voltak a foglalkozásnak és áldozatai lettek annak, hogy lelkiismeretesen fogták fel hivatásukat.

Ennek az elvnek szolgálatában mindannyian egyek vagyunk, akik életünket erre a pályára szenteltük. A magyar sajtó alkalmat talált arra, hogy hivatalosan is kifejezze részvétét a román újságírást ért gyászosét alkalmából. De túl ezen a hivatalos részvéten, minden szerkesztőségben megállott egy pillanatra a munka, amikor a román kollégák tragédiájáról értesültünk. Megdöbbentett a szerencsétlenség hire és saját sorsunkra gondoltunk akkor, amikor az első jelentések alapján megírtuk a beszámolót. Melyikünk tudhatja előre, hogy rriit tartogat számára a végzet? Mégis becsülettel kitartunk őrhelyünkön. Nem pályázunk hírnévre, gazdagságra, féltő gonddal őrködünk hivatásunk becsületén és cserébe a közönségtől csak megértést kérünk és néha-néha egy kis szeretetet.

' VÉGI! JÓZSEF.

'A MAGYARORSZÁGI SAJTÓ ÉS A ROMÁNIAI KISEBBSÉGI ÚJSÁGÍRÁS RÉSZVÉTE

f TURNU-SEVERIN, augusztus 26 Gyárfás László, a Magyar Távirati Iroda bukaresti szerkesztője felkereste Vladimir Ionescut, a propagandaügyi minisztérium igazgatóját és a magyarországi sajtó ne- veheti részvétét fejezte ki a hunvadme- gyei tragédia alkalmából.

A Romániai Népkisebbségi Újságíró Egyesület nevében dr. Paál Árpád, Szent- imrei Jenő és Szikszay Gyula, az egyesület vezetőségi tagjai keresték fel. Vladimir Ionescut és a romániai kisebbségi újságírás őszinte részvétét tolmácsolták.

SZEMTANUK ELBESZÉLÉSE A KATASZTRÓFÁRÓL

A szerencsétlenség színhelyére Bengiiti

ezredes, hunyadmegyei prefektus, a dévai főügyész es \ iz .g id obi ró szálltak ki és a légügyi é> tengerészeti.gy i minisztérium vizsgáló bizottsága is niegfcrkezoll, hogy megállapítsa a szerencsétlenség okait.

A ,. J impui” eimii lap ezzel kapcsolatban a következő aradi jelentést közli:

— Az utasszállító repülőgép pénteken reggel 9 óra lő percig dróttalan távirő- összeköt tetősben volt az arad: repülőtérrel. Az összeköttetés a. tán megszakadt, igy nem lehetett megállapítani, hogy mi előzte meg a tragédiát. Legelőször a Kor- nis-fatelepet értesítették arról, bogy a repülőgép lezuhant a hegyekben, hol a gép roncsai! 1100 méter magasságban találták meg. A nehéz sebesülteket első segélyben részesítették, majd a dévai kórházba szállították.

A közeli erdőségben dolgozó munkások előadása szerint akkor pillantották meg a repülőgépet, mikor az fölöttük 1000 méter magasságban lehetett. A motorok egv- szer csak szabálytalanul búgtak és a gép köröket irt le, mert leszállásra alkalmas helyet keresett. Egyébként a sebesültek is közlik, bogv Bodariu pilóta, mikor a mo- torhibát észrevette, megfelelő helyet keresett, hogy a gépet a földre vezesse. A szerencsétlenséget az okozta, hogy nem talált hirtelenében szabad helyet, a gép egy erdőbe hatolt és megállt a fenyők között. Ebben a pillanatban többen kivágódtak és megmagyarázhatatlan módon a felfordult gép alá kerültek. Ezek az utasok valamennyien kiszenvedtek. A többieknek az volt a szerencséjük, hogy a gép a fenyőkbe ütközve, vesztett sebességéből, igy kisebb-nagyobb sérülésekkel úsztak meg a szerencsétlenséget.

hogy Súntha Ilona, a gyönyörű hangú, tehetséges fiatal énekesnő, rendkívüli sikerrel énekelt a Hazudik a muzsikaszó vasárnapi előadásán. A közönség melegen fogadta a rég nem hallott kitűnő énekesnőt;

hogy romantikus, kedves, falusi történet Deésy Jenő és Szathmáry Endre nagy érdeklődéssel várt operettje, a Csak egy kislány van a világon. Magyarországon és Erdély más városaiban már sikerrel játszottál: a szépzenéjii darabot, amely elé nagy érdeklődéssel tekint a kolozsvári közönség;

hogy a Rácsnélküli börtön eimii remek francia film pompás, eleven, fekete sztárja, Jeanne Lederque játssza az uj nagy francia vígját ék siker, A pék felesége főszerepét. A La femme du boulanger a legszellemesebb fruncia vígjátékok egyike;

hogy a háború kitörése előtt fejezték he még Londonban Bemard Shaw Pygmalion jónak filmváltozatát. A ragyogó Shaw-vigjáték főszerepeit Leslie Howard, és egy pompás uj filmtehetség, Wendie Hillier játsszák. Wendiet rendkívül hosz- ' szád almas válogatás után jelölték ki a film főszerepére. Érdekes, hogy a nagysikerű darabot a háború óta állandóan játsszák London különböző filmszínházaiban ;

' hogy a budapesti Vígszínház az uj évadban uj szerző érdekes és tehetséges munkájúi mutatja be. A szerző neve: Her- telendy István, a darab címe pedig: Bolond szerelmesek;

hogy férjhez ment Libertiny Éva, a fiatal és tehetséges pesti színésznő. Férje Katona Zeitén építészmérnök, ~ '

Az S. >. n liamríupatok katonái. lírí^u menekültek visszatérése Liittichbe.