Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-25 / 193. szám

***** mama NŐI SPORT Irta:LÖRINCZl FERENC A komoly női sport egy por évtizedes múltra tekint vissza. A világ-bábom eiőit csak elvétve, mint különlegességről lebe* , ' tett hallani róla. Angliában, Franciaor­szágban, Németországban és az északi ál­lamokban találunk néhány ...bátor” höl­gyet, akik golfoznak, teniszeznek, úsznak. De nem lehet ezen csodálkozni, hiszen a női nevelés általános kérdéseivel sem fog­lalkoznak régóta. Akkoi természetes, hogy a női testnevelés kérdése még később vá­lik időszerűvé. Még csak egy-két évtizede annak, hogy a leányiskolákban a testne­velés. helyesebben a ,,torna", rendes és kötelező tantárgyként szerepek Pedig, ha végigtekintünk a testnevelés- történetén, megállapíthatjuk, hogy a testnevelés fon­tosságát hirdetők nagyrészt tanítók, taná­rok, írók, nevelők, tehát olyanok voltak, akik többé, vagy kevésbé az iskolában igyekeztek megvalósítani nevelői eszmé­nyeiket. elgondolásaikat, rendszerükét. De mivel ?. nők nevelése és iskoláztatá­sa bosszú ideig csak a családban történt, nem esik szó testi nevelésükről sem. Mi­kor végre megindul rendes iskoláztatásuk, felmerül a női testnevelés szükségessége is és itt meg is oldják bizonyos formában és bizonyos fokig De a női sport kérdé­se akkor kerül az egyetemes érdeklődés középpontjába, amikor az eugénikának, e fiatal »adománynak első uttciői és kuta­tói hallatják szavukat. A fajnemesitésnek tárgya az, hogy a nő­nek általában és 1 ülönösképpen fz anyá­vá lett nőnek egészséges és a szülés szem­pontjából legmegfelelőbb életrendet meg­állapítsa, biztosítás- és tökéletesítse. Mi volt az az ok amely leginkább hozzájá­rult e probléma íelvetődéséhez? A XIX. század közepétől, de még in­kább a második felétől kezdve a nőknek nagy része eltávolodik a családtól külső körülmények kéivszéritő hatása alatt. En­nek az eltávolodásnak előidézője a tech­nika nagy fejlődése s ennek következté­ben az óriási gyárüzemek létesítése volt. Ezek a mammuthvállalatok magukba szív­ták nemcsak a férfiakat, de munkaalkal­mat nyújtottak ezer és ezer nőnek, fiatal leánynak és anyának egyaránt. Ide vonu'- nak be tehát a nők, leendő anyák és sok- gyermekes anyák, hogy a megélhetést biz­tosítsák. Az itteni nehéz munka, fáradsá­gos életmód lassan-lassan természetesen odavezetett, hogy ezek a dolgozó nők ir­tóztak magukra vállalni, mint többletet, az anyaság gondjait és nehézségeit. S ha vállalkoztak is, munkahelyüket el nem hagyhatták csak nagyon rövid idoré, a megélhetés eredménye pedig a sok idő előtti, vagy nagytn kincs szülés lelt. Nem szükséges külön megemlíteni azí, hogy milyen satnyák, gyengék voltak ezek az újszülöttek, akik első cs talán legfonto­sabb fejlődési és növekedési korszakuk­ban sem kaptái: meg a szükséges mennyi­ségű és minőség?! táplálékot. A női munkásosztály mellett azonban később kialakul az intellektuális munkát végző nők tábora is. A férfiakkal egyen­lő tanulmányokat végezvén és ugyanolyan képesítést nyervén. mint önálló és „ke­reső“ nők élnek. Lemondva a családról, a férfiak nehéz éleiét vállalják inkább. Jo­gokért, emancipációért, igazságért, egyen­lőségért harcolnak. Keményen dolgoznak, mint tanárok, hivatalnokok, orvosok, ügy- vedelt, mérnökök, sőt politizálnak és kép­viselők és miniszterek lesznek. Teljesen megfeledkezve eredeti hivatásukról, vég­zik munkájukat, azonban harcban felőr­lődnek anélkül, hogy az annyira áhitott boldogságból és nyugalomból — meleg családi életből — - részük lehetne. E két női dolgozócsoportnak a megszü­letése azonnal nyomot hagyott a nemzet­nek az államnak életében. Közvetlen s a nemzeti élet szempontjából igen súlyos következményei a születések számának csökkenése, valamint a nagyobhszámu cse­csemőhalálozás, melyek a nagy, ipari álla­mokra komoly veszedelmet jelenlettek. Az eugénika ezen a helyzeten akar se­gíteni. Fajvédő munkát végez tehát. Ha naár nem sikerült megszüntetnie a dolgo­zó nők osztályait, légalább arra törekszik, hogv mégis csak visszaadja valamennyire a nőt a családnak, munkáját pedig olyan mértékben csökkentse, illetve könnyitse. hogy ne legyen többé az anyaság megaka- dályczója. Ennek a tudományos kutatá­sokon épült mozgalomnak az. eredménye a csökkentett munkaidő bevezetése, a tért hesség idején való szabadságolás, csecse­mővédő és gondozó egyesületek felállítá­sa,- ingyen orvosi segély szülés esetén, a terhesség ideje alatti táplálkozás javítá­sa és végül a női testnevelésnek iskolán- kivüli, mai formájában való megvalósí­tása A nagy gyárak és üzemek munkásnőin végzett orvosi vizsgálatok megállapítot­ták, hogy az egyoldalii munka következ­tében, a helytelen testtartások egész ko­moly formában rögzítődnek. Izomzatúk aránytalanul fejlődik és az állandóan el­használt rossz levegőben végzett megeről­tető munka pedig nagyon fogékonnyá te­szi őket a tüdő betegségeire. De nemcsak ezek az elkeserítő fizikai tünetek jelent­keznek. A gyors tempóban rohanó nehéz élet ui életritmus megszokására kénysze­ríti őket, melyet azonban csak nagyon kevesen tudnak elsajátítani. Ennek a harcnak eredménye aztán az, hogy mun­ka közben, de különösen munka végezté­vel az ideges kapkodás, fokozott ingerlé­kenység, túlságos érzékenység, máskor meg nyomott kedély és lelki eltompult- ság keriti őket hatalmába. Ez az életmód telin kifordította a nőt igazi vaiójábó1, megfosztotta tulajdon énjétfP.és géppé akarta átalakítani hogy ne részesülhessen mindazokban a javakban, amelyekhez joga van: ne legyen kiegyensu’yozott lel­kű nő és egészséges gyermek boldog anyja. Ezek a tünetek természetesen nemcsak gyári miinkásnokön észlelhetők Ott ta­láljuk őket ma is mindegyik küzdő nő életében. Ezt látjuk az iskolában, hivata­lokban, magánosoknál. Ott váltak azon^ ban szembeötlőhbekké, ahol nagyobb tö­megek vannak ..kiszolgáltatva érmek az ál­lapotnak. A tornát, a sportot, a sportszerű játé­kokat azért használja az eugénika eszköz gyanánt fel, mert abban bízik, hogy ezek­nek segítségévei megszüntetheti ezt az ál­lapotot. És ez sikerült is ott, al ó 1 a kér­dést kellő komolysággal vizsgállak meg és szakszerű vezetés mellett megadták minden nőnek az egészséges api i tolás le­hetőségét. Ez kezdetben egyéni kezdeménvezésre történt, de ma már minden államnak gondja van arra, hogy intézményesen old­ja meg a női sport kérdését, mert kitet­szett az, hogv p női sport olyan tényező, mely elősegíti a nemzet jövőjének bizto­sítását. * Keveset beszéltünk a tulajdonképpeni női sportról. Szükséges volt azonban a fentieket előrebocsátani azért, hogy tel­jesebb képet alkothassunk a riői sport­ról, fontosságáról és hogy meglássuk az okokat is, amelyeknek eltüntetéséért min­den állam annyit áldoz. Ha a fentieket már tudomásul vettük, könnyebben tud­juk meghatározni a női sport célját és vi­lágosabban beszélhetünk mindarról, amit magábafoglal. A modern női sport célja kettő?: egyik közelebbi cél az, hogy egészségesen fej­lessze a nő szervezetét és egy távolabbi pedig az, hogy az egészségét biztosítva és megőrizve, előkészítse az anyai hivatásra. Már többizben megemlítettük és hang­súlyoztuk, hogy n modern sport nem le­het rekordspoTt elsősorban, hanem min­denekelőtt az egész nemzetet felölelő kul- turtényező, A nő; sportról szólva, sokkal jobban ki kell emelnünk ezt a megállapí­tást. A női sport lényege semmiképp nem fedi és nem egyezik a rekord és verseny- sporttal. A nő szervezete sokkal kénye­sebb és igényesebb, semhogy a verseny okozta izgalmaknak és megcrőkeiéseknek ki lehessen tenni huzamosabb ideig. A nőknek nincs szükségük nagy küzrlőképes- ségre, ellenállóképességre és erő-e. Spor- tuknak az a szerepe, hogy szépen fejlessze és alakítsa a test formáit és ezenkívül ad­ja meg azt az clegánciát és harmóniát, arai nagyon gvakran hiányzik .1 nők moz­gásából. Ä férfiúi erővel, rugalmassággal és darabossággal szemben a gyöngédségre hajlékonyságra és kerekebb mozgások el­sajátítására kell törekednie. Nem a nagy erőkifejtést kicáuó mozgások legyenek az uralkodók, hanem lendületes, könnyed cs tinóm hajtások, c'ölesek, ugrások szerepel­jenek minél gyaki abban. A női mozgások­nak a férfiakétól való különválasztása természetes is, hiszen tudjuk, hogv meny­nyire különbözik egymástól a íér'i és női léiké. Nem helyet- tehát erős, férfias moz­gásokkal a nő testi felépítésére hatni. Ha a férfiaknál a mozgások inkább befelé hatnak, bizonyos lelki vonásokat dombo­rítván ki, a női mozgásoknak olyanoknak kell lenniük, melyek mindig egy belső lelki tartalmat fejezzenek ki. Érzelmi jel­leggé! bírjanak! Ne legyenek egyszerűen csak mozgások, hanem' kifejező mozgások. Ezek a megjegyzések természtesen a tor­nára vonatkoznak! Az atlétikánál, úszásnál, üti), csak arra kell k iilönös. figyelemmel lennünk bogy a női szervezet felépítésében és működésé­ben különbözik a fél fiákétól s ezért bizo­nyos stílusokat nem lehet teljes változat­lanságában átvenni és a nőkkel gyakorol­tatni. Másképp működik a nők erő- és emem rendszer ük Ami nagyon »-gyszerii- nék és természetesnek tűnik, éppen olyan nehéznek és rcugvalósitbatatlannak lát­szik egy nő számára és fordítva. ., GIORGIO PINI: MUSSOLINI (Fordította: WIDMAR ANTONIO Athenaeum kiadás, 1940) Giorgio Pini kitűnő Mussolini életrajzát, kezünkbe véve idéznünk kell Proudhont, ajki . 1863-ban ezt. irta: „Olaszország, ha földjén egy férfiú születik, egy Richelieu, egy Colbert, egy Condé, egy nemzedék életé­nél rövidéül) idő alatt elfoglalja helyét a nagy birodalmak közt' és befolyása hatalmas lesz egész Európában“. Kétségéig, hogy akadna olyan kortárs . e földtekén, aki kételkedni merne abban, hogy ez a férfiú Mussolini személyében valóban megszületett és Proudhon megállapítása nem nyert volna igazolást. D Annunzio is a Pl oudhonnéhoz hasonló gondolatot érintett „A csiend városai“-baD, amikor igy irt: „Rögeid olyan szegények let­tek, ó Itália, hogy nem tud azokból megszü­letni egy uj, kemény, parasztvérii hős?“ A tények D‘Annunzio írása óitta mindennél jobban bebizonyították, hogy a „pár ászt veni hős“ megszületett s ennek az embernek cso­dálatos pályafutását irta meg minden regéay mozgalmas cselekményét meghazudtoló érde­kes előadásmódban Giorgio Pini. Bizonyos gyatrák vassal veszünk kezünkbe mir.den életirást. Ha a könyv hőse a mult idők embere volt, akkor azért, mert nem tudjuk, hogy melyik a tények és megbízha­tó adatok alapján készült rész és melyik az nő fantáziájának szüleménye. Ha kortanról van sző, akkor vagy az elfogultság fintorát, vagy ujjongó lelkesedését érezzük ki belője. Pm nagyszerű könyvét nem érintheti egyik előítélet sem. Annyi tárgyilagosság,* rdatismeret és ábrázolókészség van benne, he gv igazat! kell adnunk egyik kritikusának, aki azt irta róla: „valóságos arckép, mely uz iié kivételes tehetsége révén legendává, va­lóságos legendává nemesedik.“ Megkapó ebben az életrajzban, hogy nem Pini, az olasz Írását vétük felfedezni beune, hanem egy kiforrott Írónak a regényét olvas­tuk el, amelynek hőse a romagnai kovács fiából lett Duce. Nem a nemzeti vezért di­csőítő konjunkturaember neszéi az életrajz lapjairól, hanem az . ember, aki , nagy anyagi,- meretteA a részletek megbízható forrásból való felkutatásával egy csodálatos pályafu­tást vázol! elénk s ezt olyan módon teszi, hogy érdeklődésünkéit ’apró -lapra jobban le­köti, minit egy izgalmas regéns-. Pini könyvéből nemcsak Mussolini, a po­litikus és az ember megragadó arcképe és élete bontakozik ki előttünk, hanem mögöt­te érezzük, mert a szerző kitünően érzékel­tetni is tudja, arr, utóbbi évtizedek viiágha- t a*, ómmá növekedő Olaszországét és mozgal­mas Európáját. Klasszikus példája ez a könyv az igazi is jól megirt kortársi életrajznak." Olyan kórtér? életrajza ez a könyv, aki már megszűnt rég a szó szellemi értelmében kortárssá lenni s csak tetteiben az. nmrt szegemében, az általa indított lelki forrada­lomban és szellemében már a történelemé. Kitűnő könyv. (h.) He a férfiaknál megengedett -.gy bizo­nyos fokig specializálódás, ezt a nőknél kerülni kell Az egyoldalú tevékenységei a uői szervezet éppen gyöngébb (eb-pite te miau könnyen megsínyli és ilyen ese­tekben a sportolás súlyos következmé­nyekkel járhat. Az a helyes eljárás, ha. minden nő egyformán resztvesz tornában és atlétikában, úszik és a téli sportoktól sem tartja magát távol, valamint a sport­szerű játékoktól sem. Csak igy remélheti azt, hogy a sport valóban hasznára válik. A nők sportja sern egyéni vállalkozás. Gondosan vezetett és ellenőrizett tömeg- megnyilvánulás. Németország, Olaszor­szág és Oroszország tett mostanáig a leg- többel a női sport minél szélesebb kör­ben való terjesztéséért. Ezekben az orszá­gokban a sportoló nők tizezrei vonulnak fel ogy-egy ünnepély alkalmátal, gyönyö­rű bemutatókkal és csoportos versenyek­kel bűvölvén el a nézőt. Mi még, sajnos, nem tartunk ott, de reménykednünk keil és ezért minden erőnkkel azon kell fára­dozzunk, hogy a sport minden nő előtt kedves és szükséges elfoglaltságot jelent­sen. Egykor majd nagy csoportok keil hirdessék jó kedvükkel, egészségűkkel és szépségükkel azi. hogy a nemzet jövője biztosítva van. JANUS PANNONIUS; A DUNA MELLŐL OERÉB LÁSZLÓ FORDÍTÁSA (A La Fontain« Társaság könyve. Officina, 1940) Mátyás, király kulturátsnigárzó emlékének hódolt a La Fontiadne Társaság, amikor Ja­nus Pannoniusnak, a tudós humanistának, a nagy király udvari emberének verseit Geréb L. fordításában a magyar olvasó kezébe adta. Janus Pannonius, vagyis Csezmiczei János, Mátyás uralmának első korszakában minden­ki másnál messzebbhatóian sugározta szét a renaissance királiy humanista udvaránali di­csőségét. Példátlanul fényes pályáit futott meg s képességeiről Vespasiano da Bistricci, a firenzei tudós könyvkereskedő, aki számos korabeli hírességnek aiz életrajzát megírta, úgy emlékezik meg erről a korán elhunyt humanista kölltőről, mint „f elülm álha tat An elméről.“ Ez a humanizmus hazájában is elismerést- nyerő költő és főpap, szép és maradandó ér­tékű költői hagyatékot adott az utókornak. Szatirikus epigrammák, elégiák, epikus igé­nyű dicsőitő költemények maradtak hátra Janus Pannonius tragikus fejleményekben gazdag élete után. Kár, hogy Annales cimü nagy epikus költeményei, amelyben a magyar történelem kiemelkedő mozzanatait énekelte meg, nyomtalanul! elveszett. De &i megmaradt költői tlermés is, amelyből Gelréb László mű­vészi fordításában, szakértő magyarázatokkal igen szép gyűjteményt közöl az Ízléses kiál­lítású Officina kötet, elégséges arra, hogy képet alkothassunk Janus Pannonius lelki ar­culatáról, verseléskészségéről, humanista gondolkodásának maradandó értékéről. Janus Pannonius szellemi öröksége korai halála ellenére máig is egyik legnagyobb kin­csünk a XV. századból. Bár szép számmal voltak latin nyelven iró köiitőink már abban az időben, rangban mégis ő az első. Vele kezdődött az uj Ízlésű, az egész megujhódott műveltségű kulturvilág érdeklődésére szá- mottíartó 'latin nyelvű renaiss^tnce-költészöt. öt évszázad távlatából visszatekintve mun­kásságára, igazat adunk neki, amikor elis­merjük állítását, miszerint ő „vezette“ el a babérkoszorus múzsákat a Duna mellé első­nek“ s ezzel a maga dicsőségén feliül hazájá­nak is- megbecsülést szerzett. Ezek a versek beszédes bizonyítékai an­nak, hogy évszázadok óta mi is tagjai va­gyunk az európai kultúra közöségének s hogy volt magyar renaissance, mert a XV. század Európájának szellemi világában Itália csodálatos újjászületésének világosságánál mi i? láttunk, a hevénél mi is melegedtünk s ab­ban a sorsdöntő korszakban az európai szel­lem kincseinek gyarapításában mi is részt- vettünk. Geréb László csak mintegy negyedrészét közölte e kötetben Janus Pannonius hagyaté­kának. Azokat a verseket, melyeket a költő 1458—1472 közt Magyarországon, Mátyás ki­rály uialkodása alatt irt. Fordításai nem tük­rözik az eredeti versek klasszikus formáit, de amennyit vészit a formahüség szempont­jából a fordítás, annyit nyer azzal a könv- nvedscggel és fris=ességgel. amelynek sikeres érzékeilitetése a fordító érdeme. (h.) KÖNYVSZEMLE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom