Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-03 / 174. szám
I * 19 40 augusztus 3. ELLENZÉK 5 SZUEZ a különféle érdekeli központjában Módosították és kiegészítették a Katonai Büntető Törvénykönyv egyes szakaszait A csatorma, mint az angal tőkések aranybányász* KOLOZSVÁR, augusztus 2. Az itt következő adatok könnyebb megértéséért előbb egy kis magyarázattal szolgálunk. A szuezi csatornát a francia Lesseps Ferenc építette, az olasz, de osztrák alattvaló Negrelii előzetes, alapos munkája nyomán, ki I860 táján lépett Egyiptom területére. Nem a kairói alkirály, vagy a francia kormány, illetve állam voltak a csatorna építői és megteremtői, hanem a „Suezkanal“ társaság, mely ma is inég létezik s mely a részvénytársaság legliberá- lisabb formáját választotta vállalkozása keresztülvitelére. Az angolok kezdetben nem is érdeklődtek e társaság iránt. Ök csak akkor nyertek a társaságban befolyást, mikor a csatorna már régen készen volt s midőn látták, hogy a csatorna révén nemcsak jelentékenyen megrövidül az Indiába vezető tengeri ut, mely egyszersmind természetesen sokkal olcsóbb is s midőn meggyőződtek róla, bogy mint a társaság részvényesei, hatalmas pénzeket kereshetnek. A dolgok mai állása mellett a társaság részvényeinek fele az angol állam birtokában van, míg a másik fele francia magánrészvényesek kezében. KOLOZSVÁR, augusZtus Z. A Hivata ló« Lap rendelettörvényt közöl, mely a Katonai Büntető Törvénykönyv egyes j szakaszait módosítja és kiegészíti. A | kiegészítés többelk között megállapítja a tiszti, altiszti és legénységi ügyekben az itélőbiróság összetételét, módosítja a vizsgálatról és a jogorvoslatiról szóló szakaszokat, továbbá a Kbtkv. 478. szakaszának 3. pontjával kapcsolatban a lefokozást és elmozdítást, mint mellék- büntetés alkalmazását előírja. Hamist tás, hamis iratok használata, sikkaszt tás, vesztegetés, hamis tanuzás. erkölcstelen merénylet, lopás, hivatali hatalommal való visszaélés és csalás esetén az elmozdítás is kimondandó, minek következtében az elitéit rangját és nyugdíj jogosultságát is elveszti. A Kbtkv. 505. szakaszának uj rendelkezése értelmében sikkasztás esetén kényszermnka büntetést kell alkalmaz* ni. 3—12 évig terjedő szabadságvesztés alkalmazandó, ha a vádlott az Őrizetére bízott pénzt, iratot, állampapírt, vagy más ingóságot jogtalanul használja, vagy ezekkel üzérkedik. Ezekben az: esetekben az elmozdítás, mint mellék büntetés alkalmazandó. Hogyan oszio^ák el eredetileg a szuezi csatorma részvényeit? FIM tartalmaz a ptnzügtl amnesztia hitertesztestről szőlő torvtng? A részvények ily megoszlása azonban magyarázatra szorul. 1856-ban, mikor Lesseps megkezdte a részvénytőke összehozását, az volt a célja, hogy magánvállalat vegye kezébe a csatorna építésének ügyét. Hogy kizárja annak lehetőségét, hogy például a kairói khedive túl nagy befolyáshoz jusson a társaság vezetésében, a társaság szabályzatához egy klauzulát készített, melynek értelmében a társaság közgyűlésén minden részvényesnek csak 25 részvénynek megfelelő szavazati joga volt, még akkor is, ha netalán a legtöbb részvénnyel is rendelkeznék. Lesseps elgondolása az volt, hogy az egyszerű francia polgár is részesedhessék a társaság jövedelméből s hogy a francia tartomány egyszerű emberének is meg legyen a lehetősége arra, hogy csekély megtakarított pénzecskéjét kellőleg gyümölcsöztethesse. Lesseps, ki eredetileg diplomata volt és nem mérnök, lehetővé tette, hogy a franciák átvegyék a kezdetbeni 400.000 részvénynek majdnem felét. Ugyanakkor Furópa többi részeiben 25.000 részvényt lehetett elhelyezni és ha a khedive — kit Lesseps szívesen kihagyott volna a számításból — nem ajánlotta volna fel magától, hagy átvesz 175.000 részvényt, melyek még hiányoztak, úgy az egész csatornaterv vízbe fulladt volna már a kezdet kezdetén. Anglie részvényekéi szerez A szabályzat értelmében a 25 részvény.. vonatkozó szavazati jog kikötése az akkori alkirály, Szaid pasa élete végéig érvényben maradt, annak ellenére, hogy ez sokkal több részvénnyel rendelkezett. Az alkirály unokaöccse, Ismail pasa sem talált semmi kifogásolni valót e kitételben. Ismail pasa azonban nagy lábon élt s bár nagy pénztartalékokkal rendelkezett, állandóan újabb összegekre volt szüksége. Anglia jó szimatjával megérezte a pasa pénzügyi zavarait és értett hozzá, hogyan szerezze meg magának a tékozló pasa részvénypakettjét, aránylag potom áron. E pénzügyi vállalkozásnak fő- részvénvesei az akkori angol miniszterelnök, Disraeli, valamint a Rotschild-ház angliai főnöke voltak. Mihelyt ezek rátették kezüket a pasa részvényeire, megkezdődött az ügyes pénzügyi manipuláció. Taktikával meghagyták az első időben a 25 részvényre vonatkozó szavazati klauzulát, később azonban — a részletektől egy cikk keretében el kell tekintenünk — ügyes sakkhuzások által mégis kivitték a klauzula hatályon kivülhelyez' sét. így az angol kincstár évtizedeken keresztül a legnagyobb hasznot húzta a szuezi társaság után, mig a francia közvélemény, a legkisebb francia magánzóig, a társaság liliputi részvényeseit tette felelőssé a csatorna-illetékek hatalmas növekedése miatt. Midőn az angol kormány elsajátította magának Ismail pasa részvénypakettjét, első gondja volt. hogy elkiildje képviselőit a társaság felügyelőb'zottságába, mely ma is létezik 34 taggal. Fz a bizottság és nem a közgyűlés határozott az ügyvezetés módja felett. A mai felügyelőbizottságban 21 francia tag mellett ugyancsak 10 angol van, azonban ez a tény nem bir jelentőséggel. Ugyanis mig a 10 angol a részvények 44 százalékát képviseli, a franciák részvétele elenyészően csekély s mert éppen a Szuez-részvények nagy értéke miatt csak a nagy francia részvényesek kezében van 10 részvényrész. Az angolok azonban ügyesen úgy intézték a dolgokat, hogy csak annak lehessen szavazati joga, kinek 25 részvénye van, úgyhogy a helyzet az lett, hogy a felügyelőbizottságban csak a ncgy angol részvényesek határozhattak, mig a kis francia magánosoknak szavuk sem volt. KOLOZSVÁR, augusztus 2. Megírtuk, hogy rendelettörvény jelent meg, mely a pénzügyi amnesztia alkalmazását kiterjeszti. Eszerint büntetés elengedésben részesülnek azok a kereskedelmi és ipari vállalatok, melyekre valami okból mostanig nem vetettek ki ipari, vagy kereskedelmi adót, melyek 1940 április 1 előtt létesültek és a múltban nem tettek elegeit a kincstárral szemben fennálló kötelességüknek. Teljes büntetési elengedésben részesülnek, ha a vonatkozó törvény kedvezményeit igénybe veszik és az előirt határidőn belül a megállapított hányad szerint 1940—1941-re kivetett kereskedelmi, vagy ipari adójuk egy részét kifizetik. Azok az iparosok, akik ezen törvény megjelenéséig nem voltak megadóztatva és azok is, akik 1940 április 1-én kezdték működésűket és adójuk még nincs megáTapit- Ara, a alamint azok, akik nem jelentették be teljes egészében adózás alá vonható jövedelmeiket és azok, akik nem tettek eleget pénzügyi kötelezettségüknek, az előbb jelzett amnesztiakiterjesztés kedvezményében részesülnek, ha 60 napon belül nyilatkozatot adnak és kijelentik, hogy a törvény intézkedéseit igénybe veszik és az 1940—1941. évre megállapított kereseti adó előirt hányadát kifizetik. Akik 60 napon belül bejelentik meg nem adóztatott mezőgazdasági jövedelmeiket, vagy a háztiílajdon utáni jövedelmeiket, mer.lesek az épületek után kivetett adók fizetésétől 1940 áprilisi 1-ig és büntetéseiket is elengedik, ha a kivetési meghagyás átvételétől számított 45 napon belül az 1940— 1941. évre megállapított adójuk 50 százalékát kifizetik. Mindazok, akiknek kötelességük levonni és befizetni ingatlanok jövedelmeinek egy részét, valamint azok, kiknek kötelességük levonni es befizetni a fizetések utáni adót, vagy hasonló jövedelmeket bejelenteni, hasonlóképpen kedvezményben részesülnek, ha 30 napon belül nyilatkozatot tesznek a meg nem adóztatott fizetésekről és kifizetik az eeu,k után járó adón kívül a kincstárnak járó összegeket. Azok, akik törvényes időn belül nem fizették ki a bélyegilletékeket, vagy „proporcionális adót“, 60 napon belül birrágmente- sen fizethetik ki az illetékei. Akik kivonták magukat az örökösödési illeték fizetése a’ól, 60 napon beiül nyilatkozatot adhatnak és ugyanezen időn belül 3000 lej amnesztia illetéket fizetnek. Ma’oinkővel dolgozó malomtulajdonosok, vagy bér.ők, pékek, liszt előállítással foglalkozó üzemek, ételolaj e.ö-; állításával foglalkozó falusi üzemek és a községekben fogyasztási illeték alá eső árukat forgalmazó üzletek, valamint azok a földművelők, akik liszt, ételolaj kereskedéssel foglalkoznak, adóelengedésben részesülnek, minden illeték fizetése nélkül az 1940 április 1 előtt kötőit ügyletek tekintetében. Szőlőtulajdonosok 5 hektárig, akik előző évi termésükből készült szeszes italok tekintetében kihágást követtek el és azok a szilva- termelők. akiknek földjük 2 hektárnál kisebb, vagy gyümölcspálinkát állítanak elő, jogszerint mentesek, ha 1940 április 1 előtt a vonatkozó rendelkezések ellen kihágásokat követtek el. A fogyasztási illeték és a kivetett birság befizetése alól1 ugyancsak felmentetnek. Mentesek bármilyen büntetés alól azok is, akik 1940 április 1-ig engedély nél*- kül árultak szeszes italokat, vagy üzleti koréveiket nem vezették, vagy nem tartót* ták rendben. Azok, akik árut importáltak és nem fi* zették ki az előirt illetéket, 60 napon belül bejelentést tesznek és kifizetik az ideieket. Kedvező ttnureallomások hangzottak e! a Pastear-intézef gondnokának Mnperőben A bizonyítás kiegészítését rendelte el a bttntetötábla Ma szisniath-j&vedefmetf hoznak a részvények Ma a szuezi csatorna, mely minden — kereskedelmi tengerészettel rendelkező — nemzetnek egyformán nagyfontosságu s melynek cletbenmaradásáboz majdnem az összes államok magas illetékekkel járultak hozzá, nem egyéb, mint az angol államkincstár és a nagy francia részvényesek aranybányája, falójában az angol részvényesek papírjaik után elég szép járadékhoz jutnak, azonban ezen összegek még mindig nem közelitik meg azt, mit igazság szerint kapniok kellene. Ugyanis az eredeti jövedelmi forrás és a francia kistőkések közé egy csomó bank és biztosítótársaság ékelték be magukat, azzal r.z ürüggyel, hogy a kis részvényeseket nagy blokkokba kívánják tömöríteni, holott ténykedésük egyetlen célja, hogy hatalmas összegeket keressenek. E pontnál nem érdektelen megtudni azt sem, hogy a társaság francia részvényeseinek névsorán a francia arisztokrácia vajmi kevés tagja szerepel — a lista élén azonban ott áll Robert Vogué és Humbert de Vendel urak neve, kik tudvalevőleg szoros kap csolatban vannak a Schneider—Creusot- müvekkel, melyek a francia hadiiparban főszerepet töltöttek be. Ha azonban to* j vább megyünk és vizsgálgatni kezdjük az egyes résztvevő biztositó-, valamint gvar- vriati társaságok vezetői között fennálló rokoni és egyéb kötelékeket, meggyőződhetünk arról, mennyire eljött az ideje, hogy a társaságot gyökeresen átformálják. Azonban nemcsak a franciák, hanem az angolok is, habár hivatalosan a részvények az angol kincstár tulajdonát képezik, szívesen felhasználták a francia , patriarkális“ módszert. Anglia is átadta a szuezi csatorna „aranyszékét“ vagy az uralkodó osztálynak, vagy oly személyeknek, kik összeköttetéseik révén hasznosak lehetnek. Ennek a finom-vegyes társaságnak jövedelme 400.000 arany frank. Ezen összegből hiányzik a speciálista közgazdászok. valamint a szállítással foglalkozók jövedelme. A társaság adatai szerint a csatorna 1938. évi jövedelme 1784 millió frank volt, mié a költség ugyanakkor 734 millió frank. Megjegyezni kívánjuk, hogy ez az óv nem is volt valami kedvező. Mindamellett, hogy a részvényesek óriási összegeket kerestek, mindmáig a társaság nem gondolt arra, hogy a csatorna illetékeit csökkentse. A. U. KOL07SVÂR, augusztus 2. Beszámoltunk a napokban arról a bonyolult bünperról, amelynek tárgyalását ezen a héten kezdte meg a kolozsvári büntetőtábla szüncti tanácsa dr. Dunca Grigore táblabirú elnökletével. A per vádlottja Boariu Teodor. aki közel 14 éven keresztül volt a Pasteur intézct gondnoki». Boariu ellen, aki szinte teljbatalmulag intézte az intézet anyagi ügyeit, ezelőtt két évvel egy váratlanul tartott hatósági vizsgálat során az. a gyanú merült fel, hogy különböző mesterkedések Ó3 könyvelésbeli szabálytalanságok leple alatt több mint egymillió lejjel kóiositotta meg az intézetet, mely összeget, részint a bevá- sarlósokra szám összegből, részint pedig a meglévő anyagok más céhei használása sj- jón tulajdonított eb Azt is felhozták ellene, hogy saját cselédjeit és alkalmazottait is mindig az intézet személyzete közé vette fel és az állammal fizettette meg munkájukat. A per tárgyalása elé nagy érdeklődéssel tekintett az egész város közönsége, mert a tárgyalás van hivatva világosságot deríteni az ügvre, ugyanis Boariu letartóztatása alkalmával azt hangoztatta, hogy nem érzi magát bűnösnek és csak rosszindulatú vádaskodás áldozata, mert az a pénzügyi főtisztvi selő, aki a terhelő jegyzőkönyvet felvette ellene, személyes ellensége aki igy akarta társadalmilag lehetetlenné tenni. Az ügy érdekességéhez tartozik az is, begy az illető pénzügyi ellenőr azóta szintén olyan kihágásokat követett el, amiért tel- függesztették állásából és azóta ismeretien helyen tartózkodik. A biinper tegnapi tárgyalásán a tanukikall gátasokra került a sor, de a beidézett közel negyven tanú közül mindössze négy jelen; meg, akiknek vallomásából nem lehetett a tényállást pontosan megállapítani. Kihallgatták dr. Botez főorvost, az intézet igazgatóját, Pop Irina felügyelőnőt. Giurgiumars könyvelőt akik valamennyien kedvezően vallottak a vádlott, melleit és hangoztatták, hogy Boariu mindig lelkiismeretes, pontos tisztviselő volt, akiről nem lehet feltételezné hogy visszaélt volna a beléje helyezett Ima lommal. Egyedüli terhelő tana volt Pertea Anna cselédleány, aki előadta, bog) Boariu- IIál szolgált és sohasem végzett semmi olyan munkát, amiből azt lehetett volna követkéz telni, hogy ő is az intézet alkalmazottja, fizetését pedig mégis mindig az Intézet pénztárából vette fel. Miután a megjelent tanuk vallomása nem volt elegendő a helyzet tisztázására, a vád képviselője, dr. Criveanu főügyész a bizomi tás kiegészitését kérte, amit * bíróság el i< rendelt és a tárgyalást hivatalból kitűzendő időpontra halasztotta, amikorra beidézik, majd a távolmaradt tanukat és újabb szakértő tanukat vonultatnak fel a bonyodalmas ügy tisztázása érdekében. i
