Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-24 / 192. szám

194 0 » u g ii s -T t u s 24. ELLENZÉK m 11 ii mu I ■in I Miként a szükséges nyersanyagok szál­lítását előmozditó tonnatartalom óriási je­lentőséggel bir a háborúban, úgy a hábo­rú folytatásának első feltétele Nagybritan- nia számára az acéltermelés biztosítása. Már a jelen bábom előtt is Angliának nagy gondot okozott azon körülmény, hogyr acél- és vastermelése sok kívánni­valót hagyott maga után, nem felelt meg a hadvezetőség kívánalmainak, hogy adott súlyos esetekben a hadsereg ellátását e téren biztosítsa. Nagybritannia nyersacél­termelése az utóbbi években 9 és 12 mil­lió tonna között mozgott, mialatt az Egye­sült-Államok termelése ennek kétszerese, sőt háromszorosa volt s Németországé az angol termelés kétszerese. Ugyanakkor Oroszország termelése 50 százalékkal ha­ladta meg az angol termelést. Ezen ösz- szeliasonlitó számok világosan mutatják, mennyire hanyatlott Anglia ezen a téren. Maguk az angol szakértő körök is meg­egyeznek abban, hogy a nehézipar teljes igénybevétele mellett sem lehet többet termelni, mint 13.5 millió tonna nyers­acélt, úgyhogy az illetékes minisztériumok által előirt 17.5 milliós ipari kapacitás egyelőre csak a papíron van meg. E kritikus helyzetet a háború még job­ban fokozta. Az angolok között nagy ije-' delmet keltett a háború kitörése után, hogy az acél árát kétszeresére kellett fel­emelni. Azonban ezen áremelkedés sem volt képes rendezni a szükséges behoza­tal kérdését. így a kormány szükségesnek találta saját kézbe átvenni a vas és acél behozatalát, hogy biztosítani tudja első­sorban a hadfelszerelési ipar szükségle­teit. Anglia kénytelen a belföldön nem termelt mennyiséget vagy Belgiumból és Luxemburgból fedezni, vagy orientálódni kell az óceánontuli források felé. így a hiányzó másfélmillió tonna mennyiséget nemcsak hogy meg kell vásárolnia, hanem haza is kell Angliába szállítania. Belgium­nak és Luxemburgnak is alkalmazkodniok kellett iparaikkal a háborús feltételekhez, úgyhogy a korábbi évek exportálási lehe­tősége nagyon is problematikusnak Ígér­kezik. Az egyéni elvek szolgálatába he­lyezett angol nehézipar csak most a há­borúban mutatja be nagy hátrányait, mi­vel nem áll módjában alkalmazkodni a háború szükségleteihez, mivel nem látták be idejében, mennyire szoros kapcsolat áll fenn a szén és vas között a modern gazdaságban. így a következmények ez ipart annál keservesebben érintik. Mint „győző állam“, Angliának minden lehetősége megvolt arra, hogy nehéziparát kellőleg megszervezze. Vele szemben Né­metország, mint „legyőzött állam“, nem követte el a hasonló hibákat és a béke­szerződés nehéz terhei ellenére is értett ahhoz, hogyan alkosson magának egy jó szervezetet a nehéziparban is, melynek révén ezt a gazdasági ágat aztán sikere­kitéve, annál is inkább, mivel az angol gazdasági berendezkedés nincs felkészül­ve, sem nem hajlandó arra, hogy energi­kus intézkedésekhez folyamodjon, amilyen például az ipar állami vezetése lenne. Franciaország aznban annál is inkább rá volt szorulva az angol szénimportra, mivel le kellett mondania a lengyel, né­met, Sőt még a belga szénről is. Francia- ország 1938-ban Németországból 5 és lél, Belgiumból 3.6 inig Lengyelországból 1.6 millió tonna szenet importált. Ma a hely­zet az, hogy Angliának kellett mindezen mennyiségeket szövetségese számára szál­lítania, az eddig szállított (körülbelül 6.5 millió tonna 1938-ban) mennyiségek mel­lett. Angol köröktől gyakran lehetett hal­lani még békeidőben is a panaszt, hogy az angol nehézipar olykor-olykor a német kokszbehozataltól függ. Mindezen körül­mények természeteset! nagy megterhelte­tést jelentenek az angol nehézipar számá­ra és közvetlen kihatással vannak a had­felszerelési és hajóépitési iparra is, sőt nemsokára érezhetők lesznek az angol fémipar többi ágában is- U. Uj alapodra helyezték a faiioncolctatást Az anyanyelv használatát is szabályozták S ■ ,, l KOLOZSVÁR, augusztus 23. A Hivatalom Lap leguia'.h stáma rendeletiörvényt közül, mrly a tarn.nook szakoktatását szabályozza. Az első fejezet rendelkezéseiből kitűnik, • d- lyen feladat vár ezen oktatásra szakmai, kultúrál!.-, nevelési és nemzeti szempontból. A 3. szakasz rendelkezése szerint a szaktan­folyamok tartása a munkaügyi és nem a köz- oktatásügyi minisztérium hatáskörébe varto- zik, a törvény 5 szakasza azonbau megenge­dj. hegy a kamarák és fő'eg a köz- és magán­vállalatok szintén szaktanfolyamokat tarthat­nak. Ugyanez a jog illeti a törvényi ser. elis­mert hitfelekezetehet, kulturális, felekezeti és' szükpzyesiileteket is. ha közérdekű tev j- kenysézök ismert és jogi személyiséggel hír­nök. A törvény II. fejezete a tanemcok oszlá* Ivozása mellett a tantervét szabályozza. Az oki utas fink és leányok én foglalkozási ág szerint külen-kölön történik Ami ez oktatási nyelvet illeti, a tanoncok anxanyelve használható, ha azonban a tan- fo!vámon résztvevő tanoncok különféle nyel­viken heszélntk. az oktatás az állam nyelvén történ k. A törvény megengedi a kisebbségi [■át huzamos osz!ó/y felállítását. A romá i nyelv, román történelem, földrajz és polgári névelést-an kizárólag román etnikai szárma­zású tanerők által és csupán tornán nyelven adható elő. A Î8 szakasz az oktatás időtartamát, be­iratkozás módját, vizsgák taiiását stb. sza­bályozza Az oktatás teljesen tandíjmentes. A ILL fejezet az oktatás kötelező vohával íoglaikozik és felsorolja a tanoncok és mun­kaadók kötelességét A 20 szaltasz kötelező­vé teszi r. 3. vagy 4 éves oktatást akkor is, ha az üzletben vagy műhelyben a tanonckj- dús léget étt. A/, k. akik felső elemi iskolát, vagy leg­alább .3 középiskolai osztályt végeztek, k i- lcnl.özt ti vizsga letételével a II. osztályba iratkozhatnak. A 26. pznkssi szoknak a tanoncoknak hely­zetét tisztázza, akik még elemi iskolai tan- köteUsk és felmenti őket az elemi isko’a utolsó osztályának látogatása alól. * II. * II. A kolozsvári ügyvédi kamara összeállította a zsidónak nyilvánított ügyvédek névsorát A kamara 410 tagja közül itO, a 109 ügyvédjelölt közül 22 zsidó eredetű- . V, > • ' • ' . í ' ,,'K k; - - ' ‘ MJÉ p v -: ■' if|| Szubadsúgos katonák hazatérnek KOLOZSVÁR, augusztus 23. A kolozsvári ügyvédi kamara választmánya dr. Dragomir Alexandru kamarai dékán elnöklete alartt kedden délután ülést tartott. Ezen az ülé­sen, különböző belső jellegű közigazgatási és fegyelmi kérdések letárgyalása után, a ro­mániai ügjyvédszövetség legutóbbi átiratá­nak, valamint az igazságügyminisztérium folyó évi augusztus 12-én kelt 110. és 165. számú körrendeletéinek értelmében, a zsidó ügyvédek helyzetével foglalkoznak, megvitat­va a zsidók jogi helyzetére vonatkozó rende- lettörvény életbeléptetésére szükséges élőké- czitő intézkedéseket. E megbeszélések alap­ján a kamara választmánya dr. Metes Petru prodékán elnökletével dr. Ciugudeanu Ma­rius és dr. Dán Pairtenie tanácstagokból álló hármas bizottságot jelölt ki. Erre a bizott­ságra háruillt a kimondottan zsidó és zsidó származású, tehát zsidónak tekintendő ügy­védek és ügyvédjelöltek névsorának Összeál­lítása és a törvény rendelkezései szerinti osz­tályozása. A bizottság szerdán reggeli1 8 órától dél­után fél 3-ig tartó ülés keretében összeállí­totta a zsidóknak nyilvánított ügyvédek név­sorát, Ezt a névsort a bizottság augusztus 22 tői kezdve — tiz napon át — augusztus 31-ig közszemlére teszi ki az ügyvédi kamara he­lyiségében és hirdetőtábláján. Ez alatt az idő alatt az érdekelt kamarai tagok megtehetik Írásbeli észrevételei­ket és benyújthatják es etiléig ellentétes: ál­láspontot igazoló okmányaikat, jogi helyze­tük tisztázására. A kamara választmánya egyben felhívja valamennyi beiratkozott tagját, hogy a név­jegyzékben szereplő ügyvédekkel kapcsolatos értesüléseiket és adataikat hozzák a kamarai tudomására azokra vonatkozólag is, akik esetleg tévedésből a fenti táblázatból kima­radtak. A táblázat szerint a kamara 410 végleges tagja közül 110. a I0Q ügyvédjelöltből pedig ?2 zsidó eredetüt állapítottak meg. A zsidó ügyvédek és ügyvédjelöltek legnagyobb része a törvény szerinti III, osztályba kerül, mig a II. osztályba csupán egyetlen egy ügyvéd esik. Elég jelentős az I. osztályba került ügyvédek száma. A kimutatást sz.eplember hó folyamán megküldik az igazságügyminisztériumnak, az ügyvéds*övctségnelc és a különböző bírói ha- ’óságoknak s igy ettől az időponttól kezdve — a zsidótörvény rendelkezései értelmében — az illetők tényleges ügyvédi gyakorlatot nem folytathatnak. A kamara vezetőségétől nyert értesülé­sünk szerint a megszűnő ügyvédi irodák élé­re az átmeneti időre a vállalt perek és bíró­sági ügyek befejezésére eigy-egv gondnokot neveznek ki a kamara ifjabb tagjai közül. _____________5 KIFÜGGESZTETTÉK A ZSIDÓ ÜGY­VÉDEK JOGI HELYZETÉRŐL SZÓLÓ TÁBLÁZATOT Az ügyvédi kaimara kifüggesztett« a ko­lozsvári zsidó ügyvédek ég iigyvcdjeHÖltek névjegyzékét. Alább közöljük a táblázatban feltüntetett ügyvédjelöltek és ügyvédek névsorát: Ügyvédje ültek: Braver Samu, Brünner Mihály, Ernszter Samu, Frenkel László, Fried A. Mihály, Haimovici Osias, IIelmarni Ferenc, Hirsch Kálmán, Horváti Anna, Jüdo- nts Hugó, Kasztner Rudolf, Kohn Ott'» Kormos András, O rengte in Sándor, Resell Viktor, Rosenfeld Sarolta, Rothrnana József, Samu Ábrahám, Simon A. András, Spitzer Viktor, Sitiéin Lázár, Wagtemberg György, Weisz Ferenc, Wolf Mária, Weiner Olga. Ügyvédek: Ausch Jenő, Balázs András, Be­nedek Jenő, Benedek Miklósi, Berger S. Sán­dor, Bergfe'id Sándor, Binder Weisz Lipót, 1? ley er Sándor, Bokor E. Károly, Bokor Sán­dor, Bralmann Anna, Brunner József, Dé­nes László, Diamandi András, Eger Zoltán, Ellmaan József, Endelberg Izidor, Erczmann Béla, Erdős Jenő, Farkas Imre, Farkas Er­nő, Parkas Jenő, Félix Márton, Fekite György, Fendrich Ernő, P’ischer József, Fischor Tivadar, Fischer Árpád, Fodor L. Sándcr, P’renkel Miksa, Fux Margit, Glaszner Izsák, Goldfried Irén, Goldner Mihály, Gold­stein László, Gombos Miksa. Harnik Géza, Herz Nándor, Hermann Dénes, Hermann La­jos, Hirsch Elemér, Hirsch Emilia szül. Szé­kely, Horovitz László, Jakobi Emil, Jónás Imre, Judovits Mózes, Kaim Mór, Karpf Vil­mos. Karpf Ferenc Karpf Béla Kelemen Rudolf. Kepes Imre, Kepich Ákos, Kertész Jenő, Kertész Miklós, Kertész Ferenc Miklós, K lármán Benő. Klein István, Kobn íí í llel, Krausz Tmre, Krausz Jenő, Krausz Zsigmond, Lampel Ede Lázár László, Lebovits Miksa, Lebovits Gyula, Löwinger István, Lusziig Kálmán, Marion Ernő, Marton Miklós, Mar­ion Lajos- Mátyás Imre, Méhes József Nagy I-Ferenc, Németi György, Neumann j j iszliuer Ábrahám, Pollák Sándor, Poj j szül. Gerő, Rác? Miklós, Rosin Alex ' R(.6mau Beruát, Roth Félix, Róth Húr. I Iámon Ignác, Schreiber István, Schiü I min, Schwartz Vilmos, Sebestyén , I Simon Miklós, Simon Miksa, Spitzer . j Sírul Ármin, Szegő Irpre, Szentivány Töri'kfálvi István, Tischler Béla. Wein Zsigmond. Weisz Sándor. Weisz Miklós, Jenő, Weisz Béla Zaharovits Soma. A táblázat az ügyvédek és ügyvédje nevei után feltünteti azt az I., II. é számjegvet is, amely a vonatkozó tő rendelet szerint csoportba (Kategória) a zsidó ügyvédeket. Az I. és III. cső «sztott ügyvédek és ügyvédjelöltek 1 megnevezett időpont után nem folytatl ügyvédi gyakorlatot, mig a II. csoporti tezó (Haimovics Osian ügyvédielölt és Alexandru ügyvéd) helyzete — igazol — még függőben van Az e csoportba t zsidók részére a működési engedély m sál nem zárja kr a töivéuy. GÖRÖGORSZÁG MEG AKARJ ŐRIZNI SEMLEGESSÉGÉT ATHÉN, augusztus 23. (Raücr.) ,Bi A „Helli“ görög cirkáló megtorpe ízá sával kapcsolatban számos meg! szé- lés vi lt Metaxas miniszterelnök, z Il­letékes miniszterek és a hadsereg kép viselői között. Megállapították (lórög- erszág külpcHiikájának irányelveit, va* lamint a hozandó intézkedéseket. A mi niszterelnök a megbeszélések eredmé­nyét az uralkodó elé terjesztette. Meg­bízható forrásból nyert hírek szeri it Görögország fenntartani kiváltja sem' le gességét szemben fek\ő Lerdia\re straildja fölött. Hogyan áü|a meg helyéi az angol nehézipar a felen háhorsahan Az angol vasbehozatal és vaíósíjasea sen lehessen felhasználni békében és bá­bumban egyaránt. Az angol ipar fémmel való ellátását nagyon megnehezíti meg azon körülmény is, hogy Anglia — szö­vetségi szerződése révén — Franciaorszá­got el kell lássa szénnel, mely az angol ipar számára uj megterheltetést jelent, a saját szénellátása kárára. Mivel sem Franciaország, sem Anglia, melyek mind­ketten ugyanazon tartalékokból táplálják iparukat, nem tudják előre teljes bizo­nyossággal meghatározni a következő fél­évben elhasználandó szénmennyiséget, az angol ipar igen komoly veszélynek vau

Next

/
Oldalképek
Tartalom