Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-24 / 192. szám
y 2. xrr.ENJfiK 7 9?fl ttaO'ttv*ttn 2 4 MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? | v 1 A* i » ■ fc „TIMPUL“: Urli es nyugati h/oiuk/o «Iáinkká! kc/drtl t;»r;t\ .iht-oL IŰj«laIniu>.«n ]i pték mpj; u román llakov-agot, un i t iifiy exbttlmt'zik, hogy mi kel. meg!//rs.-iik u oin- gv;ar okkal és bulgárokkul -/embcn levő lüg- ^•ó ügyeik bókén elintézésének urát. Ennek dacára, az. adóit t nemzetközi helyzetből es arz elintézésre váró problemákku'1 kapcsolatot) puiaiurinyi telMeterbsiJisegböl megértettük: miért kezde-méiiy ezett maga a román kormány oAyn-u politikai természetű megbeszéléseket, melyek során az ország tönén“Imi t old je egyes darabjainak feláldozása is szóba kerülhet. A kiindulási pont állandó béke teremtése vodlt ebben az európai körzetben, bot oly sok közép éa kis nép é’. Országunk 20 éven keresőiül óriási nehézségekkel küzdött — vájjon ezt jórészt nem a határok miatti feszültség és a határaink között elő kisebbségek nagy száma okozta/* A kisebbségi kérdés elintézésével és bizonyos tieíi-iibetek átengedésével — mely szigorúan a nen- cseréhez szók séges területet ves/.i figyelembe — egységes román államban jobb elöba- ladást nem remélhetnénk? Nyilvánvaló, bogy a rendkívül súlyos ár — melyet a körülmények folytán fizetnünk keill a békéért mélv nyomokat hagy a nemzeti önérzetben. Ez természetesen befolyást fog gyakorolni szomszédainkhoz fűződő jövő ! aprsolatokra olv mértékben, amint igényeket támasztanak velünk szerűben ané kiil, hogy az áldozatok kölcsönös voltára gondolnának. Ezek a gondolatok hatották*át a román vezető férfiakat. midőn elhatározták a tárgyalások felvételét. Elképzelhető, mennyi gyötrelemmel és igyekezettel jár egy ilyen elhatározás. Alig hihető, hogy valaki könnyű szívvel kezdjen elvan munkába, mely a nemzeti terii et csorbulásához vezeít. Azt hisszük, nem tévedünk, ha megállapítjuk. hogy a román kormány Hitler kancellár felfogására gondo t: „Az etnikai lényeg és nem a terület a födolog“. A fontos ugyanis az ember. nem a terület mennvisége. Nem a terület kiterjedése, de az egvségesség fonto-. az idegen elé nek kiküszöbölésével és a határok végleges megvonásával. Ilyen értelemben kell felfogni a szomszédainkká' ferlyő tárgyalásokat. melynek eredménye attól függ. mennyi mértékletességet és lojalitást tanúsítanak az igények emelésében. „PORUNCA VREMII“: Hangoztatom ki- '-ónjuk ősi földünk sérthetetlenségét és nemzeti jogainkat. Nem szükséges egy jogot, vagy igényt, zajosan hangoztatni. Az anarchikus izgatás és a törttérelmi jogok tudományos bizonyítása köz,ött — akárcsak ég és föld között — igen nagy távol-ág van. A védekezés jogát senkitől — főleg egy nemzettől — nem leket megtagadni, különösen akkor, ha igaztalan követeléseket támasztanak vele szemben, melyeket nem lehet igazolni. Nem mondhatja senki, hogv a román nemzet nem őrizte meg nyugalmát. Mindennek van azonban határa. Ha ugyanis a fegyelmezett nyugalom gyöngédségnek magyarázható, az ellonrendszabá’.yok hiánya pedig e.lism résnek tűnhetik tel. nagy hiba lenne ölbe lett kezekkel tovább várni. Kihi vasra — kihívással mm válaszolhatunk ugyan, de azt a jogot senki nem vitathatja el tőlünk, hogy az európai lelkiismeret elé. ne vigviik a román valóságokat „SEARA“: Az általunk hozott áldozatok célja az, hogy tartós békéit teremtsünk Európának ezen a részén, hol a ver«aillesi béke után az utóbbi 20 évben a kisebbségi prob éma nyomán revizionista légkor alakult ki. Most, amikor uj európai rendet alkotnak — úgy területi, mint politikai szem- ponitból — fzükséa van arra, hogy mentői jövidebb időn belül tökéletes megegyezést létesítsünk déli és nvugatti szomszédainkkal1, mert csak igy érhetjük el azt a politikai ég- hailat/ot. mely kedvező a dunai és balkáni vidék népeinek békés továbbfejlődésére. De ennek érdekében, amint már hangoztattuk, egyes területi természetű áldozatokra van szükség népcseréve’ kapcsolatban. így az általunk hozandó áldozatok nem ártanak az állam és nép erejének. Ellenkezőleg: ezen áldozatok nyomán a nemzet megerősödik azáltal, hogy ha áraink közé hozzuk a bulgáriai és magyarországi összes románokat. így tehát épitő békepolitika megvalósításán dolgozunk, mely megnyithatja a szomszédainkkal való barátság és megegyezés jövő útját. De egy feltétellel: mindkét részről — mi és szomszédaink: is — egyformán áldozatot kell hozzanak, mert nemcsak adnivalónk, de venniva’ónk is van. Át kell vegyük a bulgáriai és magyarországi románokait és áü kell adjuk az összes bulgárokaü és ha lehetséges lesz, az összes romániai magyarokat. Amint a craiovai tárgyalásokból megálLapithatók, komoly' jelek arra mutatnak, hogy tökéletes megegyezést fognak elérni. Ami pedig a tur- nuseverini tárgyalásokat illeti, a jelenlegi helyzetben még nem lehet következtetéseiket vonni. Tény az, hogy a kérdés megoldását megtalálták és a magyaroknak ezt el kell fogadni. Ezen az utón haladva a három nép baráti kapcsolatban fog élni ugv, amint azt a földrajzi és politikai valóságok rnegkiván}'*k. r ’* . M Mţfrv.c' M iiI Z AGYÚT UJ ÁLLÁSBA HELYEZNEK A nézne le L ültül zsákmányuk francia ágyuk elszállításra várnak Bírói zár alá veszik a feíSrííeff területeken maradt személyek Romániában található vagyonát KOLOZSVÁR, augusztus 23. A Hivatalos Lap rende-leittörvény t közöl a Besszarálüá- hau és Ikj-zak-Bukoviuábaii maradt személyek Romániában lévő vagyonának sorsáról. A törvény szerint zár alá veszik itt található vagyonukat akkor is, na vagyonkezelőt, %agy meghatalmazottat neveztek ki a vagyon kezelése céljából. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a Besszaráhiában és Eszak-Buko'i- nábam 1940 junius 2P-án székhellyel birt jogi személyek vagyonára vonatkozóan ■«. ha ezidcig törvényes képviseleti szervről nem gondoskodtak. A vagyonkezelőt az illetékes törvényszék I. szekciójának elnöke nevezi ki ü román etnikai származású ügyvédek Sorából. Rokon nem nevezhető ki vagyonkezelőnek. A törvény a vagyonkezelő jogait és kötelességeit részletesen felsorolja, végül úgy intézkedik. hogy azok a román állampolgárok, akik tibott utón lépték vagy lépik át a határt, hogy a kiüritett területre jussanak, az állam jrvára elvesztik minden vagyonukat. A vagyont aztán árverés utján értékesítik és a vételár a kincstárt illeti. Norvégia alkalmazkodik az uj helyzethez Mozgalom Haakon király és a régi politika ellen A berlini • „Das Reich1" cimü hetilap Írja: Az a levél, amelyet a norvég Storting hetekkel ezelőtt az Angliába menekült Haakon királyhoz intézett és amelyben felszólította a királyt, hogy trónjáról mondjon le. úgy látszik, Norvégia belpolitikai életében az uj irány kezdetét jelenti. A király elutasító válasza a norvég politikusokat és a legkülönbözőbb felfogású norvég közjogászokat arra indította, hogy azok a teljes nyilvánosság előtt — főképpen a napilapokban — a jelenlegi helyzetről való véleményüket kifejezzék. A hozzászólók nagyrésze teljesen jelentéktelennek tartotta, hogy vájjon csak a király saját személyében, avagy pedig a norvég kormány felelős-e azért, bogy Norvégia háborúba sodródott. Mindenesetre — mondják a mérsékelt álláspontnak — a király elfogadta kormánya tanácsát, belement a háborúba és ennek ellenére országát a legveszélyesebb pillanatban elhagyta. olyan időpontban, amikor tekintélyére az országnak nagy szüksége lett volna. Mivel a dolgok igy állanak — mondják ezek a vélemények — a királynak le kell vonnia a végső konzekvenciákat. Ez az álláspont egészen világos. A közismert jobboldali politikus: \iktor Mo- gens, az ABC cimü hetilapban újólag kifejtette, bogy Norvégiának mindenekelőtt szorosan össze kell működnie Németországgal, anélkül azonban, hogy az ország a német birodalom belpolitikai épitmé- nyét szolgaian utánozza. Ellenkezőleg, Mo- gens azok közzé tartozik, akik — valószínűleg egy véleményen vannak a norvég nép többségével — feltétlenül ragaszkodnak abhoz, hogy Norvégia királyság maradjon. Haakon király lemondása, amelyet Mogens természetes előfeltételnek tart ahhoz, hogy a norvég politika ujjá- rendeződhessék, csak az utat teszi szabaddá egy olyan monarchia számára, amely Norvégia érdekeit szolgálja. Tordai mozaik A tordai pecsenye még mindig nagv cikk Tordán, dacára a hústalan napok nak. L'gy azonban aggasztó: a husir a gyasztási korlátozások miatta pecsenye sek kezdik kedvüket veszitemi és bizony a hetivásáros napon is megtörténik, hogy üresen marad egy-egy pecsenvés sátor. A tordai pecsenye kelendőségének ellenére ii hovatovább ott leszünk, hogy tordai pecsenyét nem lehet majd látni Tordán, éppen úgy, mint tordai pogácsát. * Az idei szőlőtermés nagyon siralmasnak Ígérkezik. A szőlősgazdák szerint jó esetben legfeljebb 20—25 százalékos termésre lehet számítani a tavalyihoz viszonyítva. A peronospora és a lisztharmat pusztította a termést. A bor* árakon már érezni, hogy mit hoz aZ idei szüret, mert ma egy liter tavalyi bort 30 Ifijei kell fizetni a termelőnél. * A Tordai Iparcsegy let, melynek agilis elnöke Tompa Lajos képviselő, dicséretre méltó módon teljesiti kulturhi* vatását. Az egvietnek 4000 kötetes könyvtára van. melyet évenként tízezrekre menő könyvvásárlással gyarapi- tanak. A könyvtár összetétele célszerű, mert szépirodalmi, tudományos és szak- könyvekból áll. Az 'parosegylet vezetői tervbe vették egy aggmenház létesité** sét is. 1 !" Mit határoztak a szociáldemokraták Érdekes, hogy szinte azonos gondolatmenetet képviselnek azok is, akik úgy a bel-, mint a külpolitikában a régi rendszer eleugedhetetlen ellenségei voltak: a szociáldemokraták. A királykérdésben a szociáldemokraták is ugyanezt az álláspontot képviselik és hivatalos lapjuk, az „Arbejderbladed“ azt írja, hogy a norvég munkásság megértette a helyzetet és elismeri, hogy a bekövetkezett események nem a történések dühében, egyetlen éjszaka folyamán alakultak ki, hanem csak hosszú belső vita eredményeképpen sze- geződtek le. A munkáslap „Olvasztótégelyben“ cimü legutóbbi vezércikkében elárulja, hogy milyen hosszú és beható tárgyalások folytak a munkáspárton belül addig, amig Norvégia e legnagyobb pártjának országos vezetősége elérkezett oda, hogy sok régi dogmáját feladja. — Ha a munkáspárt országos vezetősége azt állítja — mondja többek között a vezércikk — hogy a régi liberális gazdasági elméletek és dogmák csődbe jutottak, úgy annak megvan az alapja. Mindenki előtt világos lehet, hogy azok a gazdasági értékek, amelyeket termelünk, az összesség erőfeszítéseinek eredményei. Ez más szóval azt jelenti, hogy mi valamennyire nem azért dolgozunk, hogy lehetőleg minél többet harácsolhassunk össze, hanem azért, hogy az összesség javára a lehető legjobb eredményeket érhessük el. Éppen ezért a magántőkés politikát a közösség politikájának kell felváltania. o E megállapítástól már csak egyetlen lépés és elérkezünk Viktor Mogens szavaihoz, aki a következőket irta: — Az a béke, amelyet a háború után egyszer majd meg fogunk kötni, véleményem szerint épitő béke lesz, amely most először érkezik el ahhoz az alapelvhez, amely természetes és hasznot hozó ösz- szemüködési lehetőséget ad Európának ahelyett, hogy más eszközökkel egy csomó egymással versengő hatalom között a háborút állandósítsa. Az ilyen gazdasági összemükodésbe Norvégia, mint természetszerűleg beletartozó tag, a maga külön feladataival résztvehet. MUSSOLINI ÉLETRAJZA, irta G. Pini, Athenaeum kiad. diszkötésben, képekkel 228 Lej, Somogyi József: A faj 144 lej. Bozzay Margit uj regénye: Egy pár se- lyemliarisnyau kve. 190 lej. Fehér Szarvas: A szikláshegyek varázslója (magyar ifjúból in dián főnök) kötve, képéé könyvnapi kedv. ár 152 lej Lepagenál Kolozsvár. Postán után- ve [fel. Kérjen jegyzékeit. j Az ország minden tarosában koTÍátó- j zás nélkül lehel cukrot vásárolni. Cu [ kórtermeid ország lévén, hála Istennek I van bőven. Torda azonban kivétel. Itt I cukorhiány van. Hogy miért, azt csak a cukorgyárak elosztó lerakata tudná megmondani, tekintve, hogy a gyárak korlátozás nélkül szállítják a cukrot. I * „ I A kedvezőtlen tavaszi és nyári idő-t járás után, néhány szép nap következeit, ami a tordaiakban azt a reményt keltette, hogy tatán mégis sikerülni fog a íiirdőszeznn Sajnos. rsmét hidegre fordult az időjárás, ami a már meghívó fürdövendégeknek is elveszi a kedvét. Annak ellenére, hogv Tordán a legolcsóbb az egész országban a fiirdőszállo■ da, fiirdövendég a rossz időjárás miatt nincs sok. 1 * írni kell a CFR autobuszközlekedés- röl is. A kocsik szépek, tiszták, pontosan indulnak csak egy baj van: nem to--* rödnek a közönséggel. Megtörtént, ho?v egy este tizenkét Kolozsvárra készülő utas maradt le a 8.40 órakor induló autóbuszról hely hiiián. .Magánvállalat rögtön pótlccsit állított volna be s nem helyezkedett volna arra az álláspontra.1 hogy az utasok majd elutaznak máskor. Nem hisszük, hogy a vasút vezér* igazgatósága is igy gondolta volna mikor házike zelésbe vette a városközi társasgépkocsi járatokat. Furcsa az is, hogv Kolozsvárról Tordára 3 lejjel 0! esőbb a jegy, mint ’fordáról Kclozs* várra. JAPÁN ORVOSOK TANULMÁNYÚTJA NÉMETORSZÁGBAN. Berlinből jelentik: jelenleg a japán orvosok egy csoportja végez Németországon keresztül tanulmányutat. Dauzigban a német birodalom egészségügyé vezetője, dr. Conţi állaintanácsos fogadta n japán vendégeket. Berlinben pedig dr. Frick birodalmi külügyminiszter rendezett s?á?nukra fogadtatást A japán orvosok Berlinen kívül Hamburg, Düsseldorf, Bochum, a vegyészeti müveiről hires Leverkusen. Köln, Bad Nauheim, .Majna-Frankfurt. Nürnberg. Erlangen, München, Jéna és Becs orvostudományi fakultásait, illetőleg egészségügyi berejidezéseit tanulmányozzák.
