Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-22 / 190. szám

# ELLENZÉK 1940 augusztus 22. Hogyan készítette elő tervét Napoleon Anglia megtáma ^ A La-Manche csatornán való átkelés előkészítése és elma­radásának okai. — „Intelligens és elszánt ember számára minden lehetséges“• ,—, „Csak egy sánc választ el tőlük, melyen átkelhet az, akinek bátorsága támad megkísérelni** AZ ANGOL HAJÓHAD SZEREPE Az Anglia ellen folyó német légi táma­dásokkal kapcsolatosan érdekes cikkek­ben emlékeznek meg a szigetország el- özördésére 1803-ban készült francia terv­ről. Angulországot • — írják a külföldi la­pok -- kélizben fenyegette a megszállás veszedelme és pedig 1801-ben, majd pe­dig három évvel később, 1804-ben. 3801- ben. a lunévillei békekötés után Napo­leon ekkor bujtogató csoportokat és szó­nokokat kezdett küldeni Franciaország különböző városaiba, falvaiba és helyőr­ségeibe, hogy „Franciaország évszázados ellensége“, Anglia ellen keresztes hadjá­ratot iiirdessenek. Az eszme akkor lelke­sedéssel töltötte el a városi lakosságot és a katonaságot egyaránt s a megszállás ter­ve hamarosan népszerűvé vált. Boulogne- ban tábort állítottak fel a csapatok be­hajózására és megfelelő gyakorlatokhoz fogtak. Azonban ugyanannak az évnek őszén a londoni és párisi kormányok tár­gyalásokba kezdtek, amelyek 1802 már­cius 25-én eredményesen fejeződtek be az amiénsi békével. De alig telt el egy év, máris újabb szakadásra került sor. Anglia előbb megtagadta a szerződés azon cik­kelyének teljesitését, mely arra kötelezte, hogy Málta szigetét a máltai lovagrend birtokába juttassa vissza, majd pedig fel­kérte Franciaországot Hollandia kiüríté­sére. Napoleon erre elhatározta, hogy új­ra előveszi régi megszállási tervét. Miként Thiers irja: „Személyes és egyben haza­fias düh fogta el. hogy Angliát legyőzze, megtörje és megalázza, ettől a naptól kezdve mindez élete szenvedélyévé vált“. A LA-MANCHE CSATORNA ’ÁTSZELÉSE Abban a hitben, hogy egy intelligens és elszánt ember számára minden lehetsé­ges. eltökélte a La-Manche csatorna á[sze­leset azzal a hadsereggel, amely egész Európát legyőzte. Három évvel azelőtt je­lentette ki, hegy a nagy Szent Bernát és a tél jege lehetetlen akadályokat jelent­hetnek a közönséges halandók számára, de őt nem akadályozhatják meg. Ugyan­azt mondta most a Calais és Dower között elhúzódó tengerszorosról, azzal a meggyő­ződéssel, hogy sikerülni fog a rajta való átkelés. Azonnal megkezdte rendeletéi kiadását. Hogy egy ilyen méretű expedí­ció nehézségeit legyőzze, kimutatást ké­szített és szemlét tartott az összes halász­hálók és sekélytengeri hajók felett, ame­lyek abban az állapotban voltak, hogy a hajóhadat kisérjék. További rendeletet adott tengerészeti mérnökeinek olyan ha- jómodellek elkészítésére, amelyek lovakat és ágyukat szállíthatnak. Megerősítette a Bordeauxtól Antwerpenig terjedő partvi­déket és a közbeeső szigeteket. Mindenütt a tengerparton, valamint a folyók mentén csapatok jelentek meg. A munkarend el­sősorban egy különleges hajóraj megalko­tását vette tervbe. 1803 junius havában a Törvényhozó testület előtt felszólaló DeTontanes világos és kifejczésteljes nyelven hívta fel az első konzul figyel­mét a gyűlés érzelmeire ezzel a küszöbön- álló történelmi kísérlettel szemben. — Anglia, amely annyira védettnek kéuzeli magát a tenger közepette — mon­dotta a szónok — vájjon nem tudja-e, hogy a világ néha tanúja olyan ritka ké­pességű emberek feltűnésének, akiknek lángelméje kereszlülviszi, amit addig le­hetetlennek tartottak! Három éven keresztül Napoleon abban a boldog bitben élt, bogy meg fogja való­sítani a La-Manche csatorna átszelését és végezni fog a versengő Londonnal. Min­den tehetségét, lángelméjét e célra hasz­nálta fel A csatorna partvidékén száz­húszezer emberből álló. tizenkétezer ló­val és 450 ágyúval ellátott expediciós hadsereget összpontositott, de a megoldás­ra váró legnagyobb kérdés azokuak a szál­lítási eszközöknek megteremtése volt, melyek ezt a hadsereget Calaisból Do- werbe juttathatták volna Az erre szol­gáló tengeri építmények kivitelét nagy buzgalommal tanulmányozták. A tengeré­szet mérnökei laposfenekü, vitorlával és evezőlapáttal hajózásra egyaránt képes hajókat tartották a legmegfelelőbbnek az átkelésre. Közel J 500 ilyen uszályliajót készítettek A legnagyobbak elérték a 40 méter bosszúságot. Ezeket 24 evezős mat­róz hajtotta és egy gyalogsági század szál­lítására voltak alkalmasak, emellett négy­négy ágyúval is felfegyverezték. Mások viszont 40--50 lovat vihettek át. Végül voltak olyanok, amelyek könnyűségükkel és gyors mozgásukkal tűntek fel. Ezek kis. tonnatartalmuknál fogva akárhol ki­köthettek. Rajtuk mindössze két, vagy bárom tengerész és legfeljebb hetven ka­tona fért el. Ennek az óriási tömegnek mozgásba hozatala is igen nehéz kérdés volt. Éppen ezért hosszas és gondos gya­korlat előzte meg. Általában úgy hitték, hogy száz hajó és tízezer ember feláldo­zásával végre lehet hajtani a csatornán való átkelést. — Ennyi embert bármikor el lehet veszteni egy csatában — mondta az első konzul — és vájjon melyik ütközet ígért valaha olyan eredményt, amilyent az Ang­liában való partraszállástól remélhetünk­A csatorna másik partján a szigetország sérthetetlenségében addig feltétlen hivő angol kormány lázasan látott hozzá a vé­delmi intézkedésekhez. A védelem érde­kében, a veszedelem nagyságához arányit- va az egész partvidéket valósággal behin­tették katonai őrhelyekkel, ütegekkel és erődítményekkel. Minden, bárhonnan jövő partraszállási kísérlet meghiúsítására száz­ezer főből álló hadsereget szereltek fel. Kihirdették a népsorozást. Elrendelték, hogy abban az esetben, ha a francia ka­tonaságnak sikerülni fog angolszász földre lépnie, a falvakat, erdőket és szállító esz­közöket gyújtsák fel, az utakat, kikötő­ket, csatornázásokat rombolják szét. 1 on­dón környékét megerősítették. Riadojel- zés adására egész jelzőkészülékrendszert szereltek fel. A csapatok szállítására kü­lönleges alakú szekereket készítettek. Egyszóval a csatorna mindkét partján rendkívüli erőfeszítéseket végeztek egy­részt a támadás, másrészt a védelem cél­jaira. ^ — A két nagy nemzet — idézzük ismét Thierst — nagy látványosságot késznett a világ számára: Az első, bár aggódva gondolt a fegyverkezelésben való járat­lanságára, megnyugodott, amidőn a védel­mező óceánra tekintett; a második biza­lommal telve vitézségében, vezetőjének lángelméjében és hozzáfogva a háboru­Minthogy az angol hajóhad akkor még csak vitorlák segítségével hajózott, úgy számították, hogy elég lesz néhány szél­csendes óra, amely a hajókat mozdulat­lanságra kényszeríti és ezzel módot nyúj­tanak a francia hadseregnek, hogy na­gyobb veszteség nélkül átkelhessen. 3 803 november 25-én irta Napoleon Rappoak: ..Egyetlen kedvező éjszaka nyolc órája elegendő lenne arra, hogy meghatározza a világ sorsát“. A csatorna áramlatait, azok i-ányát. erőfokát és kihatásait részletesen tanul­mányoztak. Ennek eredményeként Bou­logne kikötőjét találták legalkalmasabb kiindulópontul az átkelésre. Napoleon ka­tonai lángelméje számtalan rakpartot, szerfölött nagy medencéket, egész sorozat kaszárnyát, kórházat, raktárt és élelmi- szerlreakatot épitletett ottan. A part hosszában különleges erődítményeket emeltek. — Még sohasem építettek rendkivilibb dolgokat — irja Thiers — egyetlen nép, egyetlen államfő sem. Az első konzul, hogy csapatai között élhessen és közvet­lenül felülvizsgálhassa az előkészítő mun­kálatokat, amelyeket az ellenséges Hajó- rajok váratlan rajtaütésekkel akartak megakasztani, a Boulogne kikötője fölött uralkodó magaslatok egyikén fabarakot készíttetett, amelyben 3 803 őszen számos napot töltött cl. Akkor irta Cambaceres- nek­- Megszemléltem Ambleteuse magas­latairól a partokat. Csak egy sánc választ el tőlük, amelyen átkelhet az, akinek bá­torsága támad megkísérelni. Kisérleteket folytattak különböző uj találmányokkal. Egy-egy nagy ágyú 4500 méterre dobta ki golyóit. Elsőizben akkor használtak hadihajók ellen robbanóanyag­gal töltött lövedékeket. Végül felvetődött a tengeralatti üteg eszméje is, amelyet a tenger vize dagály és apáiy szerint elfe­dett, vagy leleplezett. Az előkészületek alatt állandó katonai gyakorlatokkal őrizték meg a csapatok szellemét. I hoz. méregette azt a tengerszorost, amely megfékezte lendületében és amelyet min- 1 den nap inkább lebecsült, megerősödve abban a bitben, hogy nemsokára átkelhet rajta. Köztudomású, hogyan végződött mind­ez. Oroszországgal, Ausztriával, Poroszor­szággal és Svédországgal tárgyalva, me­lyeket részint sikerült a maga részére haj- litania. Anglia kikerülte a csatorna felől őt fenyegető veszedelmet. Oroszország 180 ezer ember fegvverbeállitására kötelezte magát, Ausztria 250 ezer emberre . . Napoleon egy pillanatot sem mulasztott el. Felszedte bculognei táborát és néhány héttel később Austerlitznél kelt fel dics­fényövezte napja Eképpen vonták el a körülmények a modern idők legjellegzetesebb hadvezérét attól a kísérlettől, amelyre az egész vi­lág várakozással függesztette szemeit. „Facla“, Bukarest. LEGÚJABB KÖNYVEK: Balassa: Magyar Nyelvszótár, 2 k. 060 Lp 684 lej, Illyés Gy. összegy. versek, 464 lap, kve 275 lej. Bruntou: Egyiptom titkai, képes, kve. 244 lej, Nyiry: Kémek 72 lej, Ileményik uj versei: Magasfesziiltség 100 lej, Karácsony B.: Utazás, 2 k. 240 lej, stb., stb. Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. 4 kolozsJobokai unitárius egyházkor közgyűlése KOLOZSVÁR, augusztus 21. Megemlékez­tünk arrók hogy a k„lu/odoLokai unitárius egyházkor az elmúlt vasárnap tartotta meg Kolozson szokásos köri közgyűlését. A köz­gyűlést Jélelőtt fél 9 órakor 'elkészegye-űi- Jeti gvülés előzte mc-g, amelyen Beuczédi Pál elnökölt \ lelkészegyeoüleii gyűlésen Nagy Ferenc Írisz telepi misazióa 'elkész a missziós működést ismertette, majd Nagy Zoltán te­mesvári lelkész istentiszteletet tartott. \ köri közgyűlést Jr. Abrudbányai Ede felügyelő-gondnok beszéde nyitotta meg. Ez­után Barabás Miklós köri esperes, nagyenve- di lelkész telte meg jelentését, amelynek nyomán --- főleg a szórványokkal kapcsolat­ban -— több inditváuy és javaslat hangzóit el. Végül Pállfy László felügyelő-gondnok javaslatára a gyűlés Kelemen Lajost válasz­totta köri felügvelő-gonduokká. Az újonnan választolt rgyházi vezetőt Pállfy László üd­vözölte. A köri közgyűlés befejeztével a gyűlés tagjait a kolozsi gazdák ebédre látták ven­dégül. Fz alkalommal a vendéglátók leányai és asszonyai népies öltözékben szolgáltak fel. Ml az élettér? A „Das Reich“ cimü német hetilap közli Reinthaller német birodalmi 'öld- müvelésügyi alminisztcr cikkét az „élet­térről". A cikkíró szerint a német élet­tér nem tévesztendő össze a nagy német birodalommal és az emberiség „nagy te­rei“ más kategóriát képviselnek. V nagy német birodalom a németek közössége, j amely a nemzetiség elvénél fogva é! egy 5 allamban. Minden területgyarapodás ehhez az államhoz, amelynek érvényes határait Hitler Adolf fogja megállapítani, csak akkor képviselhet értéket, ha német pa­rasztokkal lesz betelepítve és kis kivétel­lel németek fogják megművelni. Bármily vonzónak tűnne az alkalom, hogy a tel­jes gazdasági munkaelosztásba sorozzák be. ha nem is politikailag, de legalább gazdaságilag a nagy Németország térségé­nek összes vidékeit — a német gazdaság kifejlődését teljes biztonsággal csak a nagy áldozatok árán elért nemzeti alapon lehet elérni. Ez a korlátozási eszme vezet az élet­tér elmélethez, amely se nem nemzeti, se nem közjogi, hanem a nagy német biro­dalom és a szomszéd államok gazdasági, szerves és létfontosságú természetes kö­zösségében nyilvánul meg. A német gaz­daságpolitika szempontjából azonban fi né­met élettérben fennálló gazdasági közös­ségen felül a nagy német birodalom saját 1 nemzeti szerves gazdasága a döntő jelen­tőség. Sürgősen felfektetik; aa3 uj adóévre szóló földadó főkönyveket K01.07SV.4R, augusztu* 21. Szamos-tarto- mány területén, miként a napokban a kirá­lyi helytartóság a tartományban lévő megy-- főnökükké!, polgármesterekkel, főszolgabi- rckkal és jegyzőkkel közölte, a nyomdatech­nikai okokból késlekedő törzslapok Hiánya miatt a földaJoliátrálékot illetve az 1940— 4J. adóévre szóló még fennálló tartóz ist nem leheteti idejében átvezetni Minthogy ezeknek a íeldadó-főkönyveknck a felfektelése a tartományi költségvetés szempontjából elsőrendű fontosságú, a pénz­ügyminisztérium rendeletet adott a kivetési pénzügvigazgatóáágoknak e munkálatok ha­ladéktalan végrehajtására szükség esetén « közigazgatási szervek segítségének igénybe­vételével. Éppen ezért, az egyes városok polgármes­teréinek ki kell jelölniük azokat a hivatalno­kokat. akik a pénzügyigazgatóság kérésére a kivetésnél közreműködnek. Falvakban a jcgvzők. akadályoztatásuk eseten pedig vala­melyik községi hivatalnok köteles segédke zrt nyújtani fenti adóügyi munkálatokhoz, amelyeknek menetét a cőszolgabiróknak és megyeiőnököknek közvetlen ellenőrzés alap­ján kell nyilváutartaniok. Kímyvnap 1940. O csó Jókai kiadások: Egv magyar nabob, fve 141, kötve 206 lej És mégis mozog a föld fve (2 kötet) 137. bőrkötésben 250 lej. Aranyember fve 120. kötve 180 lej. Fekete gyémántok fve 120. kötve 180 lej. Lőcsei fehér asszony fve 120. kötve 180 lej. Kapható az Ellenzék könyv- osztályában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Védelmi intézkedések Kérjen jegyzéket. Líetvenhéttonnás francia tank, mely a németek kezébe került.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom