Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-03 / 174. szám
2 rr TT.MZfiK 10 4 0 R u (j u 11 i ii I Y. Hogyan szabályozta a propagandaügyi minisztérium a fényképezést és vázíatkészítést sil».); tilos féhykójp'/ni ii városok és fhI- I viik utcáin; idegen állampolgárok nein fi tarthatnak birtokukban < m nem használ- I hatnak fényképező, vagy filmező készülékeket, azok. akik külföldről hoztak ma* fiukkal ilyeneket, kötelesek az érvényben levő roiMlolkozósokhoz alkalmazkodni; az i depón állampolgároknak nincs joguk fényképező, vagy f ilmező készülékeket az országban beszerezni, vagy kölesönvenni; tilos valamennyi állami, vagy magánintézménynek, vagy áruháznak, valamint va- laniennyi román állampolgárnak az ilyen készülékek idegen állampolgárok részére történő eladása, vagv kölcsönzése. Hasonlóképpen nem szabad olyan fényképeket, vagy filmeket beszerezni, amelyek a fentebbi rendelkezések alá esnek. A BÜNTETÉSEK A jelen rendelkezésektől való bármely részleges, vagy teljes eltérést az érvényben levő törvények alapján büntetik. A kihágók készülékeit és felszerelését elkobozzák; a rendőri, vagy csendőrségi közegek, akik ilyen kihágást állapítanak meg, kötelesek intézkedni arról hogy a kihá- gókat azonnal átadják az illetékes szerveknek büntetésük megállapítása végett. KOLOZSVÁR, augusztus 2. Mint ismeretes, a propagandáiig) i minisztérium rendeletileg szabályozta a mozgókép készítést, fényképezést, vázlatkészitést és ; ajk éplest est. K rendelettel kapcsolatosan alább közöljük a részlete, tájékoztatót: Roman ‘állampolgáruk fényképezhetnek, vázlatot készíthetnek, vagy festhetnek az ország bármely részén, jóváhagyás nélkül, de tiszteletben tartva a kivételes helvzet diktálta intézkedéseket. Idegenek nem fényképezhetnek, moz- góképeket, vázlatokat, vagy tájképekét nem készíthetnek az ország területén. Az idegen mozgóképkészitők azonban együtt dolgozhatnak a román csoportokkal. a propagandaügyi miniszter engeaé- Ivével, amelyet a nagy vezérkar lattamo- zott. A mozgókép készítésre engedélyt nyert személyek kötelesek szemelv azonos-ági igazolványukat, vagv útlevelüket bemutatni a katonai parancsnokságnál és a katonai körzet rendőrségénél, ott, ahol a mozgóképeket készítik. Ez alkalommal a esoport minden egyes tagját igazoltatják. Képeslevelezőlapokat kizárólag csak a propagandaügyi minisztérium adhat ki, mint az egyetlen szerv, amely meg tudja határozni a motívumokat és fe’ülvizsgál- hatja ezeknek a képeslevelezőlapoknak technikai kivitelét, melyek egyébként különösen értékes propagaiulaszközök a tornán tartományok és a határon tuli tartományok között. A román és idegen filmriporterek a propagandaügyi minisztérium útmutatásai mellett működhetnek. Mindazok a személyek, vagy személyi intézmények, amelyek katonai térképek birtokában vannak, tekintet nélkül, hogy ezek a térképek román, vagy más országbeli nyomtatványok, kötelesek azokat Haladéktalanul kiszolgáltatni a rendőri, vagy a csendőri közegeknek. Ez a rendelkezés a tényleges szolgálatú katonatisztekre nem vonatkozik. A forgalomba kerülő térképeket előzetesen láttamoztatni kell a propagandaügyi minisztériumban és a nagyvezérkarnál. A propagandaügvi minisztérium a román, vagy idegen turisták tudomására hozza, hogy ezek azok a rendelkezések, amelyek a mozgókép készítésre, fényképezésre, tájképfestésre, vagy vázlatkészi- tésre vonatkoznak. A filmeket az országban dolgozzák ki és vetítik. polgári gyárakat, melyek a hadseregnek dolgoznak, valamint a hadsereghez tallózó berendezéseket, vagy raktárakat; bárminemű középületeket (gyárak, üzemek, petróleumfinomitők, tartályok stb.), melyeket katonaság őriz; bármilyen vállalatot, melyet bár nem őriz katonaság, de azon ki van függesztve a .,Fényképezni tilos!“ felirat; katonai, vagy a hadsereg számára dolgozó gyárakat, a menetelő, állomásozó, vagy gyakorlatozó katonai egysegeket; mindennemű felszerelést és hadianyagot; hadihajókat és katonai Iégi- jármüveket általában tilos fényképezni, festeni, vagy lerajzolni bármilyen tárgyat, amely akár egymagában, akár más tárgyakkal együtt a nemzetvédelem, az állambiztonság, vagy a nemzeti propaganda céljait szolgálja bármilyen módon (katonai, nemzeti, kulturális, vallási, KOLOZSVÁR, augusztus 2. A Hivat a! os Lap rendelettörvényt közöl a köztisztviselők elleni fegyelmi eljárás szabályozásáról. Eszerint a közszolgálati törvény 129. szakaszának 4—8. pontjaiban felsorolt esetekben a fegyehni büntetés kiszabása a közigazgatási táblák hatáskörébe tartozik Az ítélet ellen 1Ü napon belül jogorvoslatnak, van helye a felsőbb bírósághoz és a legfelsőbb lemmitöszékhez. Francia menekültek visszavárnék régi otthonukba. MEGJELENT az a# ügyvéde nwugdiitörvény------—.....................—---------------------------------------------------------------------Közigazgatási táblák hatáskörébe utalták a köztisztviselők súlyosabb fegyelmi ügyeit A FELTÉTELEK Tilos fényképezni, filmezni, festeni; yagy vázlatot készíteni: Az erődítmények körzetében a Hivatalos Lap 177/1939, 8/1910, 91/1940. számaiban előirt katonai zónák területén, valamint a még utólag közlendő területeken, kivéve a sétatereket, vásárokat, közkerteket, sétatereket, valamint a fürdőhelyek partfürdőit, amikoi azokon nem végeznek katonai érdekű munkálatokat; a petróleumvidékeket, továbbá a műtárgyakat, állomásokat, vasúti vonalakon és országutakon lévő berendezéseket, kikötőket, katonai, vagy polgári repülőtereket, melyeket katonaság őriz, hadiszer- gyárakat, vagy üzemeket, katonai, vagy Bukarestben | az ELLEülZÉK és ESTSLAP részére szóló apr@lilri€i€s€ii feladhatók as alábbi bel^akan: „El LIBRIS« “ &51es5nk3nyTtáí, StP. lüipao&nf 3« CAROL SCHULDER hlpdetö Iroda Pasagisü Comedia» T. ATÄNÄS1Ü, Calea Vlotorl*} O, C*as&gloJ adaJ*aJta, *t«J lia KOLOZSVÁR, augusztus 2. A Hivatalos Lap rendelettörvényt közöl az ügyvédek központi biztosító intézetének felállításáról, mely az országos iigyvédszövetség központja mellett fog működni. A biztosító intézet célja az, hogy ügyvédeknek, ügyvédek özvegyeinek és örököseinek a törvényes feltétetek keretében nyugdijat folyósítson. Az intézetnek jogszerinti tagjai az összes szabályszerűen Lejegyzett ügyvédek, akik tényleges gyakorlatot folytatnak. A nyugdíjalapot a következőkből teremtik elő: A tárgyalási bélyegekből befolyt összeg 85 százaléka. Az e célra kibocsátott bélyegek jövedelme. Tagsági dijak. Az ,.acte de notariat“ minimális munkadijának 10 százaléka, lel nem vett nyugdijak, stb. Az ügyvédek egyenként kötelesek évente legalább 2400 lej értékű tárgyalási bélyeget leróni és megsemmisíteniA tagsági dijak a következők: ügyvédek évi 2400 lej, ,.avocaţi stajari“ - nem véglegesített ügyvédek évi 1200 lej. A tagsági dij fizetésének elmulasztása felfüggesztést von maga után, a dékán azonban a felfüggesztést hatályon kívül helyezheti. Az intézet nyugdíjalapjának táplálására speciális uj bélyeget fog kibocsátani, melyet a jogi munkák és jogi jelleggel bíró közlemények után kell leróni a következő módon; 2 lejes bélyeg rovandó le minden jogi jellegű román, vagy külföldről behozott időszaki kiadványok után, 5 százaléknak megfelelő bélyeg pedig minden belföldi, vagy külföldről behozott jogi munka, vagy könyv ára után. A kamarák által kiadott és tagjai között ingyen szétosztott kiadványok kivételt képeznek. A bélyegérték az intézet központjában készpénzben is leróható. NwugdlíiogosuHság Nyugdíj jogosultsággal bírnak azok, kik a 60 éves életkort elérték, vagy 35 éves gyakorlatuk van, beleértve az ügyvédjelölti praxist. Azok, akiknek 20 éves gyakorlatuk van és betegség, vagy rokkantság miatt alkalmatlanok az ügyvédség folytatására, szintén nyugdíjazhatok. A nyugdíj összege városban lakó ügv- védek részére havi 7000 lej, külvárosi, vagy községi ügyvédek részére pedig havi 3000 lej. A 20 éves gyakorlattal biró ügyvédek az összeg 70 százalékát kapják. Azok az ügyvédek, akik 15 évi gyakorlattal bírnak, rokkantsági nyugdijat igényelhetnek, mely az előbbi összeg 50 százalékának felel meg. A rokkantság esetleges megszűnése után az ügyvéd tovább folytathatja a gyakorlatot. A nyugdíjjogosultság elvész: államellenes bűntett, vagy vétség miatt hozott büntető ítélet esetén, az ügyvédtörvényben megjelölt méltatlansági esetekben, jogerős fegyelmi határozattal történt kizárás esetén, a román állampolgárság, továbbá a politikai jogok elvesztése esetén és a Nemzet Pártjából történt beiratás visszavonása esetén. Jelen törvény alapján a nyugdíjazás 1942 jnauár 1-én kezdődik. Az 1936. évi végrehajtási utasítás alapján szerzett jogok érvényben maradnak. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? ..CURENTUL“: Egyedül ;i remi kép«« .1/ « vcz.e« román erők tevékenység«'-! biztosítani. Szorult helyzet linkből « -uk ;i bel m'j rend fenntartó úvai tudunk kijutni. A rend pedig’, u tekintély fogaiméból fakad, mely abban a politikai 1 «inlszerlnn nyilvánul meg, me.y-t oimdi aki elfogad. A külpolitikai elfoglaltság mellett ’eiiát a Ix-liigyekrr. is figyelem fordítódó. Nyáron kisebb-nagyobb mértékben mindenki megtalálja az élelmiszereket, télen azonban a háztartás gondját sokan alig tud-, jak elviselni. Miután pedig gyengo a term.' . eió vigyáz'tt oksági rend-'/.abály okra v;n szükség, hogy az egyes ínséges vidékek szükségleteit k ei-gitsék. Mehedinţi, Górj és Vaíeca- meigyékb' n a kukoricavetés elpusztult, még tikaimánynak sem jó. Augusztus elején vagyunk, van idő arra, hogy a kukorica ellátó-1 megszervezzük. Szokás szerint azonban a közigazgatásban éjip úgy, mint a jmlitiká- han, késő i intézkedünk. Ha 1940 május l'J e’őtt kés/átettük volna el az utat Berlin és Róma felé, ha szigorúan alkalmaztuk volna •\ rend alapelveit az igazgatás minden ágában, ha pontosan ellenőriztük volna az élelmezést, ha a legénységi konyhától kezdve a cagvaránvu vásárlásokig kiküszöböltük vol-1 na a pazarlást és károkozást, ha zigoruan a kalmaztuk volna a felelősségrevonást. minden bizonnyal nagyobb rend volna. A csapás észre térített. Megkezdtük — bár igen félénken — a felelősségrevonást és a megtorlások alkalmazását. De — ami aggasztó —1 úgy teszünk, mintha nem volnánk meggyőződve a sürgősség elmaradhatatlan szükségességéről. Nehogy igy tegyünk akkor is, mikor az ínséges területek kukorica ellátásáról van szó. A késedelem bonyodalmakat okozhat. A földművesek több, mint egy éve katonai szolgálatot teljesítenek, sokat látnak — intelligens ember a falusiak megfigyelő képességét nem tagadhatja. Meg kell ’enni az intézkedéseket, a mult évről maradt kuli oricakészletek bőségesen fedeznék az idei (íiáuvoka.. Sürgősen fel kel becsülni a kárt és leral.atokat kell szervezni elosztás célja-, ból. Ez többet használna a kormány tekintélyének minden ékesszólásnál. Ne fe’edjük,, mennyire irtózik a falu az ékesszólástól. Bizalmat kell szerezni, ez pedig tényekkel,' nem szavakkal érhető el a valóságban. ..TRIBUNA“: Egy jóakaratu ember, akiről látszik, hogy a világ összes rádió leadó állomását hallgatja, azt meséi, hogy Erdé'v- nek k't régi vezetője) gyűlést akar egybehívni egyik erdélyi városba, attól a gondolattól vezére/ve, hogy — sem többet, sem keve- - bízol — autonómiát kérnek Erdély szarná-' ra. Román közmondás: ..A tyuk kukoricáról álmodik“. Ha ezt a hirt valóban egy külföldi rádió leadó mondta, megállapítható, hogy mások — de semmi esetre sem az erdélyi románok — hogyan gondo’koznak. Ha arra várnak, begy erdélyi romántól eredjen az 'utonómiára vonatkozó legkisebb óhaj, erre Örökkévalóságig várhatnak. Higvjék el, minţi'':-. ilyen irányú mozgalom Erdélyben csak a* okirályságga! meglévő tökéletes egység megerősítését vcuná maga után, amint Gyulafehérváron elhatároztuk és amint azt két évtizeden át gyakoroltuk. Bármilyen erdélyi megmozdulásról volna is szó, ez csak a maglévő egységnek minden szellemi és anyagi erőnkkel, ée.tünk feláldozásával való védelmét szolgá’hatja. Minden más hir csak koholmány, mely sérti az erdélyi románok becsületét. , UNIVERSUL“: Népi felfogás szerint az álrmok között lévő országhatár egyszerű demarkációs vonal, épp úgy, mint a kataszteri határ, mely egyik birtokot a másiktól elválasztja. Modern tudományos felfogás szerint ezzel szemben az országhatárnak fontos politikai, jogi, közigazgatási jelentősége van állami és nemzetközi szempontból egyaránt. Az ciszághalárok megállapítása különböző érvek alapján történik. Legrégibb a földrajzi szempont, mely természetes határokat---f« lyo. hegylánc, tó, tenger — vont. Egy másik szempont .az etnikai elv, mely nem a termeszét alkotta határt, de az embert veszi- figyelembe, főleg a nemzet keretében tömörült embercsoportokat. Az etnikai egységek az általuk származásuk folytán tényleg és' jogilag birtokolt itierületen élnek, melynek legideálisabb törvényes és biztos határa |z i vonal, mely ezt területet határolja. Miután azonban telepek formájában egyes idegen clorufli szivárogtak be a szomszédos nemzeti tömbökbe, abszolút értelemben nem lehet beszélni etnikai demarkációs vonalról, csak zónáról, melynek keretében az elhelyezkedés megtörténik. A nemzeti határ tehát nem azért etnikai, hogy elvágjon és szétválasszon, de azért, hogy egyesítsen és keretei hc7é helyezzen. A nemzeti határ azt a területet foglalja magában, melyen az etnikai egység született és fejlődött. Az idegen beszivárgásokkal okozott hátrányok azonban kiigazíthatok népcserével, mely a nemzen egységet és végleges etnikai határok megá!- bipiíását biztosítja és a kérdéses államok kőzett megjavítja a kapcsolatot.
