Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-18 / 187. szám
19 4 0 augusztus 18. E L 1 E V Z É KJapán gparmat-politiha A japán sajtó a napokban egyre hevesebb támadótokat indított az angol kormány ellen és hangoztatta hogy a japán alattvalók letartóztatása kimeríti a casus belli kritériumát. Anglia és Japán között tehát naprol- napra nő a feszültség. Másrészrő' Naoki Hősin japán miniszter nyilatkozatában megállapította, hogy a Japán-Mandzsukuo és a kínai államokból álló gazdasági tömb eléggé erős ahhoz, hogy lemondjon a nyersanyag- behozatalról és abban az esetben, ha ehhez a gazdasági lombhoz a Csendes-óceán több deli államcst port jai is csatlakoznak, akkor hozzá hasonló gazdasági szervezet nem volna az egész világon, nemcsak az anyagi forrásom, hanem a benuefoglalt embertömegek számánál fogva is. Mindez arra mutat, hogy a japán gyarmat- politika uj lehetőségek tlőtt áll és bizonyára ki is fogja használni ezeket a lehetőségeket. Érdemes visszapillantást vetni a japán gyarmatbirodalom fejlődéstörténetére, hogy Japán politikáját megérthessük. HOGYAN SZÜLETIK MEG TÍZ ÉV ALATT EGY GYARMATBIRODA- ' LOM? Elszigeteltségétől kilépve, Japán azonnal hozzálátott expanziós törekvéseinek megvalósításához. A Merji-kormány nagy gondot fordított a forradalom zavaros ideje alatt elhanyagolt Észak-Hokkáidónak gazdasági kihasználására — ahol a forradalom zűrzavarában íüggtilen állam burjánzott föl; ugyanakkor a területi kérdések megoldásával igyekezett az idegen beavatkozást kiszorítani. 1875 ben csatolta Japán a Riu-kiu szigeteket, valamivel később pedig Kurili szigeteket — ez utóbbiakat Oroszország engedte átaSzak- baíin condominiima ellenében. Két évtized múlva a Kínával való háború befejezése után megszerezte For mosat, később a mukdeni és csushimai győzelmek és Port-Arthur bevétele révén a portsmouthi szerződésben (1005) végleg az övé lett Szakhalin az 50-ig széles ségi fokig, 1910-ben pedig annektálta Ko reát a transzmandzsuriai vonal ellenőrzési jogát ChaDg-Chunig, Kína Japán számára en gedte át 6 ezt Japán felhasználhatta Mand zsuria déli részének megszállására és gazda sági kiaknázására. Tgy rövid tiz év alatt a japán gyarmatbirodalom az anyaországával egyenlő nagyságú területté szaporodott. E szerzemények révén Japán óhatatlanul belekeveredett a kontinens ügyeibe. Mert Japán ekkor már az ázsiai kontinens mentén húzódó sziget-koszorút a 22-ik szélességi foktól az 50. szélességig a magáénak mondhatta — sőt a világháborúval megszerezte a szélsőkéin i német gyarmatokat; az orosz forradalomkor pedig — ha ideiglenesen is — sikerült kiterjesztenie uralmát egész Mandzsuországra, Transzbajkáliára és Szak- halin-szrget északi részére. Ez utóbbi területeket azonban később vissza kellett adnia a Szovjetnek; Shantungot és Mandzsúriát is Kínának. Népszövetségi mandátum alapján birtokolja még a mikronéziai német szigeteket; a Marianne-szigeteket (Guam kivételével). továbbá a Palaos. Kaulina és Marshall- szigeteket. Ugyanakkor a Darien törüli vidék és Kuang-tong fölölti tulajdonjogát megszilárdította és megőrizte befolyását a gazdag Mandzsuország déli részében. A BIRODALOM SUIYTONTJA A NAGY JAPÁN SZICET Mindezen birtokoknak súlypontja Nippon. A japán szigetről valamennyi könnyűszerrel megközelíthető. Formosát kétnapi hajóút választó el Jokohamától. Mukden három.ra- pi utazás után — tranzköreai vasúton — elérhető Tokióból. Sokkal „összeállóbb“ gyarmatbirodalom ez. mint az európai nemzeteké s igazgatásuk is sokkal kevesebb nehézséggel találja magát szemben. rla egy ilven ország — melynek termelő erői még a fejlődés utján vannak — vállalta az expanziós politikával járó költségeket és áldozatokat, azt bizonyára nem ok nélkül tette. Már-már közhellyé vált a japán túlnépesedéssel kapcsolatos kérdések emlegetése. Az valószínű, hogy óriási és példátlanul szaporodó néptömegeinek elhelyezése sok gondot okoz a japán birodalomnak. A kivándorlást már jóideje hivatalosan kezdeményezték és elősegítették, úgyhogy pld. 1910-ben a japán kivándorlás méreteiben túlhaladta még a nagy arányairól nevezetes német kivándorlást is. Az Egyesült-Államok és Kina népességeivel versenyző hatalmas japán nép- tömeg természetesen hasonló arányú életteret követelt magának A Csendes-óceán felé való indokolt tájékozódása pedig támaszpontok biztosítását tette szükségessé. Ezen kívül -- igen helyes gzadasági érzékkel — gyarmatbirodalmában ipartermékei elhelyezésére is alkalmas piacot keresett és talált. Ugyanakkor import-szükségleteit is innen fedezi. Ez az államtcmb tehát olyan gazdasági organizmust alkot, amely képes az önellátásra és vezető szerep Letöltésére jtţ, a jjzéUőkeletea. / ELK1VÁNDOR1ÁS — ÁLLAMI .LENŐRZÉS MELLETT A japán gyarmatosításra kitünően alkalmas nemzet A japánok között sok az energikus vállalkozó, széleslátókörü, országokat és embereket megismerni vágyó, müveit egyéniség, aki tele van munkakedvvel, konstruktiv ambícióval, akárcsak egy német. A kivándorlást a legnagyobb szigorúsággal ellenőrzik, úgyhogy íuég kezdetben sem lepteK el az uj gyarmatokat a kalandvágyé, fosztogató elemek olyan mértékben, amint az angol szász gyarmatokon történni szokott K.ii j azonban, lrogv ezek az értékes munkásrétegek adandó alkalommal csak nem tudnak el- lenállaui a honvágynak Igen mély gyökereket veit bennük a hagyomány. Az ősök tisztelete. Az anyaföld szeretető. Úgyhogy -—- amint tehetik — csakhamar visszatérnek a szeretett japán földre Kitartás dolgába a a kínaiak mögött maradnak ezek a japán telepesek s alkalmazkodó képességük sem olyan nagy. Talán túlságosan megszokták a kormány támogatását s nem tudnak a saját lábukon megállani. Mert a kormány itt is — mint minden egyéb téren -— döntő szerepet játszik a gazdasági irányításban s az egyéni érdekeket minden esetben alárendeli a közönség érdekeinek — akárcsak az anyaországban. A világ egyetlen állama sem tartja művire a kezében külföldön élő polgárainaK. irányítását, mint a japán; az állami ellenőrzés alatt, állami vezetés mellett lebonyolított kivándorlás a régi görög és római gyarmatosításra emlékeztet. A gyarmatok közigazgatására rendkívül nagy gondot (ordítanak a különleges kiképzésben részesült es hosszas tapasztalattal bitó japán hivatalnokok példaképül szolgálhatnak. Szintén mintaképül állhat az a takarékosság. amellyel a gazdasági javak felhasználását irányítják — még a kifogyhatatlannak látszókat is, pld. a formosai erdőket, vagy a Szaklrali-szigeli halászatot. Az egész gyarma- tositási munkát a rendszeresség szelleme hatja át. a ió termő löldekc-l csak tapasztalt, képzelt, „garanciaképes“ mezőgazdáknak adják ki művelésre ® nem kalandorok- i ak, vagy kincshajhászoknak. Egy másik ér- j cieme a japán gy armatosít ásnak, hogy minden I gyarmat esetében a helyi szükségletnek megfelelő módszert alkalmazza s a helyi közigazgatásnak széles hatáskört biztosit. A világháború előtti időben a gyarmatosítás munkáját a tőke hiánya nagyban gátolta. Azóta tőkecsoportok és iparvállalatok közreműködésével megindulhatott az újabb gyarmatok gazdasági vérkeringése is. Az egéez japán gyarmatositás fő jellemvonása a gyarmatok keletkezésének mesterséges utón történő előseitese — állami kezdeményezésből — s fejlődésük meglepő gyorsasága. ami már a modern Japán haladásának sietős ütemére emlékeztet, Gazdasági adoiisägoh tó Hanak Milyen eredményeket mutathat föl a japán gyarmatpolitika? És milyen lehetőségek várnak rá a jövőben? A közmunkák, a már tekintélyes vasúti hálózat és a kikötők épi- tése egészségügyi intézkedések stb. egyálla-- lan nem terhelik meg túlságosan az anyaország költségvetését. Sőt, még ez utóbbinak van a gyarmatokból haszna, mert elhelyezheti kiviteli cikkeinek nagyrészét és nein szerül behozatalra a hiányzó termékek dolgában. F.z a kiegyenlítődés és kölcsönös segítség a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan egyre gyümölcsözőbb Korea látja el rizzsel az egész anyaországot. Maudzsuország szójababot küld, Leao-hao és Hokkaido termékeny síkságainak búzatáblái pedig valamikor Nippon lakóinak adnak kenyeret — ha maid a nép főtápláléka nem lesz kizárólag a rizs. Korea és főleg a hidegebb vizii tengerek halászata csaknem kimeritrretetlen élelmiszer- forrás és az európai államokkal versenyző konzerv-ipart táplál. Az északi gyarmatok fő gazdasági forrása ezenkívül a fa Nagy kincs a fa itt, a délkinai tartományok tőszomszédságában, ahol egy szál erdő sincsen s amikor az amerikai erdőségek is kíméletre szorulnak. Nemcsak fenyő- és lombos erdők, hanem — Fcrmosa-szigetén — bambuszerdök is bőviben vannak. Ez a sziget a rizs és főleg a cukortermelés szempontjából is fontos szerepet játszik s fölöslegessé tette a javai Lehozatal egy részét Mikronéziában nagyszabású Kopra-termelés indult meg s nagy jövője van. Mivel a japán gyarmatbirodalom észak-deli irányban nem kevesebb, mine negyven szélességi fokra terjed ki, ezért a trópusi terméktől a szubarktikus termékekig valameny- nyi éghajlat gazdasági adottsága az anyaország rendelkezésére áll. Három fontos nyersanyaga azonban még mindig hiányzik. Kettő növényi: a kanosuk és a gyapot. Oszrka — a japán Manchester — minden nyersanyagát kénytelen részint Indiából, részint az Egyesült-Államokból és Kínából beszerezni. Ezért iudult meg olyan hatalmas erővel a koreai gyapottermelés — mely persze egyelőre képtelen a szükségleteket kielégíteni. Itt van azután a vas. Japán gazdasági életének fő gyengéje a vashiány; mert hatalmas vas- és acéliparát az a néhány mandzsu- riai és lion do-szigeti hánya nem képes ellátni Ezzel szemben elegendő rezet bányásznak Formosa-szigetén, aranyat pedig Forrao- sán és Koreában, Szakhalin és Formosa-szi- gotén köolajtelepeket fedeztek föl. A japán fold szénben igen gazdag. Japán KHet-Ázsra „Angliája“- Hoíkkaido szénteíe- peit 191S-ban 2675 millió tonnára becsülték. S/.akhalin-sziget földje 1326, Formosa 325, Korea pedig 81 millió tonna szenet <artal- ruaz. Hozzá kell még venni a mand/suriai szénbányákat; ezek látják el a mandzsuriai vasútvonalat A még egészen kiaknázatlan s/éntelepek Japán tüzelőanyag-ellátását időtlen-időkig biztosítják. E körülmény tekintetében Japánnak ugyanaz a helyzete a Szélső- Keleten, mint Angliának Európában és az iparának ugvanoiy módon bi/tositotta a fejlődés lehetőségeit. Tehát e tekintetben is hasonlítani lehet Angliához — nemcsak a nagy euráziai kontinens szintén sürü népességű túlsó partjával szemben elfoglalt szigethelyzete révén. Mindent összevéve: Japán »gyre kevésbé szorul behozatalra a nyersanyagellátás terén — a vasat, a gyapotot ée az élelmiszert kivéve; sőt ellenkezőleg, gyarmatbirodalmában megfelelő piacot talált ipartermékei részére. A GYARMATBIRODALOM JÖVŐJE Vájjon hová vezet a további fejlődés útja? Megindul-e a japán gyarmatok iparosodása vagy pedig az anyaország iparát fogják táplálni nyersanyaggal, úgy, hogy Japán gyártelepei feldolgozva küldik azt vissza? Ez utóbb* föltevés látszik a legvalószínűbbnek. Bár >a formosai ültetvények mellett és az északi erdő vidéken szükségszerüleg létesültek a gyártelepek és fa-pép feldolgozó üzemek, az utóbbi években ipartelepek keóet- keztiek Mandzsúriában és Koreában is. Egyelőre azonban még*fönálü a már említett munkai- megosztás anyaország és gyarmaJtb irodalom között: még mindig a koreai, mandzsu vagy formosai paraszt keze munkája tartja el Japán lakosságát és az anyaország csak é éstá- rainak köszönheti, hogy nem kell aggodalmaskodnia a falusi lakosságnak az ipari központok felé való özönlése és tömörülése miatt. Ezzel is uj hasonlatosságát fedeztük fel Angkával: mint atlantióceáni szigettáisa, Japán sem képes iparral foglalkozó lakosságát önerejéből eltartani. A különbség az; hogy a túlnépesedés miatt kénytelen a gyarmatbirodalmának kihasználásait >/. fordulni 8 egyébként is expanziós politikáját lei mészetszeriileg és kizárólag saját életterén belül alkalmazza és nem törekszik világuralomra A bevándolró japán telepesek az északi gyarmatokban hamarosan vezető szerejrhez jutottak. Így történt ez Hokkaido-ban, továbbá Hondo északi részén, ahol persze a nyomorult ajno-népség nem vehette föl a versenyt a japánokkal, ugyanígy a passzív „nemtörődöm“ koreai sem állhatta útját a japán térfoglalásnak. Mandsmiában a helyzet az, hogy még 10 millió hektár föld áll megmüvéletlenül — bír évenkénti 300—400.000 hektárnyi erdőt irtanak ki és vesznek művelés alá. Ez egyébként azt jelenti, hegy itt 30 év alatt négyszer akkora területű megművelt földet nyernek, mint Japánban. A kínai földművelőt azonban olyan erős gyökerek kötik a mandzsu földhöz, hogy a japán még mindig csak csekély szerepet játszik, inkább, mint kereskedő, hivatalnok, lateiner, stb. Formosában ugyanez a helyzet: a japánok 40 százaléka szabadí’ogla!ko:. zást üz, csak 2 százalék földművelő. Amellett Mandzsúriában évről-évre még mindig tekintélyes számú kiuai szivárog be. Mind a ké+ gyarmatban a vezető szerep a japánok kezében van, a nyer« munkaerőt — „izomerőt“- — azonban a kinai kuli szolgáltatja. A SZÉNFÖLÖSLEG ELHELYEZÉSÉ A japán kormány úgy látszik már lemondott arról, hogy Mandzsúriát és Formosát a japán néptömegek élhelyezésére használja fei, viszont a japán kivándorlást minden esz-1 közzel elősegiti Koreában. Mert mióta az angol-szász Amerika és Ausztrália bezárta kaJ púit a sárgák előtt, a japán kivándorlás a gyarmatokra szorult. Ezek pedig sem nagyságuk, sem fizikai adottságuk miatt nem alkalmasak az egyre szükebbé váló japán szigetekről kiszorult népfölösleg elhelyezésére. Iiokk aido és Korea főleg telepes gyarmatok, b ormosa inkább nyersanyag-forrás, mig a Kurili szigeteknek és Mikronéziának stratégiai értékük van. Különben valamennyi japán sziget a hajóforgalom főútvonalaiba esik a szélső keleten, az egyenlítőtől; északra; a szénkészletek miatt is kitűnő támaszpontul szolgálnak és jó kiinduló pótnak használhatók bármely keletázsiai akció számára s a nemzeti érzésből táplálkozó japán célok megvalósításának értékes eszközei. \ ajjon milyen irányba fordulnak ezek a célok: az érdekkörök kiterjesztésére, politikai terjeszkedésre vagy csak egyszerűen a gazdasági élettér kiszélesítésére? Nem .'ehet tudni. Csak halványan jelezni lehet az eshetőségek körvonalait. Terjeszkedés bizonyára: nem irányulhart a Csendes-óceán túlsó partján, jól megszilárdult angolszász uralom ellen. Annál több reménnyel kecsegtet — sőt a szükségesség parancsszava is erre vezet —; a gazdag holland-indiai birtokok fele: pompás, kimeríthetetlen őserdők s az egyenlítői üz minden gazdasága, terménye vár itt széleskörű kihasználásra. Itt van továbbá a már kétes helyzetű Indokina, viszont ennek gazdasági élete csakúgy a rizstermelésre van alapozva, mint a japán gyarmatoké. így* érkezünk el a kinai kérdéshez. 1904-ben még kitűnő volt a japán—kinai viszony s akkor Japán még a sárga faj bajnokának szerepét játszotta a politikai küzdőtéren. Két és félév : háború után a japán csapatok Észak- és Pél-Kinában körülbelül 10 hosszúsági foknak megfelelő területen nyomultak előre, Közép-Kinában pedig a Jang-ce völgyének irányában öt foknyi területet hódítottak meg. A japán tengeri erők hatáskörébe esik valamennyi kinai kikötő. Kétségtelen, hogy Japán úgy politikai, mint gazdasági téren vezeitőszerepre hivató't hatalom a Szélerő Keleten és életterének’ az angolszász elemekbtl való megtisztítása után végleg a kezébe veszi ezt a vezetősz— repet, annak ellenére, hogy Amerika féltékenyen nézi: mint szilárdul meg és állandó- sodik egy uj nagy hatalom befolyása a Csendes-óceán túlsó partján, olyan időben, amikor a világ gazdasági súlypontja a jelek szerint az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra kezd áttevődni. Incze Andor. {Német légelháritó ágyú párisi épületek fedélzetén. A lenisi köszénbánya gépháza, ahol német katonaság Vjédelygae aljgtt dolgoznak. Jf' \ m probKmáia
