Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-01 / 172. szám

feärk U­ÁRA 3 LSJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztálv: P. Unirii 9. Telefon 11—99. ■saHsaaeBu^K LXI ÉVFOLYAM, 172, SZÁM. ■ r a—Bangwaa»BM—a ■ ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ CSÜTöRTöK Minisztertanácsi jelentést adtak ki Giguríu miniszterelnök és Manoilescu külügyminiszter németországi és országi tárgyalásairól A Hivatalos jelentés Hangsúlyossá, Hogy a minissterelnök és Isiilügy— miiaisztep megeiégedásüknek adtak: kifej ázást az ország érdekében lefolyt megbeszélések módja felett. — Kiemeli a jelentés, Hogy a kormány az ország uj politikai tájékozódásának legmegfelelőbb gyakorlati megváló sitasára törekszik. — Manoilescu külügyminisz­ter nagyszabású nyilatkozatban ismertette a szomszédos államokkal való kérdések rendezésének megoldási tervét ..A kormány bizonyiiékát akar la adni iószándikának szomszédaival " BUKAREST, Julius 31 (Rador.) Hivatalos Közlemény: A minisztertanács kedden délután 6 őrskor Ion Giynrt-u m'niszU.relr.ök elnökletével ülést tar­tott és meghallgatta a miniszterelnök és külügyminiszter részletes beszámuicei iát utazásukra és Hitler vezér és kancellárral s Ribbentrop báró német kül­ügyminiszterrel Berchtesgadenben folytatott politikai jellegű megbeszéléseik'' re, valamint a Dúcéval és Ciano gróv külügyminiszterrel történt római talál­kozásukra vonatkozóan. Beszámolóikban Románia kiküldöttei előadták külföldi megbeszéléseik eredményét, megelégedésüknek adva kifejezést az ország érde­kében lefolyt megbeszélések módja fölött. A minisztertanács ezután leíár gyalta az ország ui politikai tájékozódásának legmegfelelőbb gyakorlati megvalósítását. A minisztertanács este 8 óra 45 perckor ért véget. Manoilescu üiiiáisninisifer nuilafftozaia BÜK 4REST, július 31. (Rador.) Mihail Manoilescu prujesszor, külügyminiszter, a következő nyilatkozatot tette külföldi ut- fával kapcsolatban: — A miniszterelnöknélz velem együtt igen jó fogadtatásban volt része úgy Né­metországban, mint Olaszországban, nem­csak a külsőségeket illetően — mely telve volt figyelemmel és szívélyességgel — de az országunkkal és mai helyzetével szem­ben megnyilvánuló teljes megértést ille­tően is. A tengely politika két legfelsőid> vezetőjének megelégedését állapíthattuk meg Románia mai tájékozódásával kapcso­latban. A Führer és a Duce a nemzeti élet minden oldala iránt nyilvánvaló rokon- szenvvel érdeklődtek. Ezen érdeklődés különösen értékes reánk nézve, mert -oc- lumennyi jövő tevékenységünknek forrá­séit képezi, melyek arra vannak hivatva, hogy politikai keretben és a Kelct.europá- ban teremtendő utón békés és fejlödéské- pes életet biztosítson Romániának. Külö­nösen hangsúlyozni kívánom az oly sok abszurd és érdekelt mendemondával szemben, hogy a sorsunk fölött való döntés szabadsága teljes marad és tökéletes lesz független­ségünk az eljövendő délkeleteurópai uj rendszerben. Hogy a tengelyhatalmaknak a keleleuro- pai népek függetlensége iránti tiszteletét Konkrét módon illusztráljam, elég, ha rá­mutatok arra, hogy úgy Berchtesgaden- ben, mint Rómában is nyilvánvalóvá tet­ték előttünk világosan azt a felfogást, melynek értelmében Románia valamennyi gazdasági ágát meg fogja szervezni, saját tőkéjével, saját szakmunkásaival, saját technikai vezetőivel, miután ez képezi te­remtő nacionalista erőink mindinkább szebben haladó fejlődésének feltételét. A tengelyhatalmaknak nincs más szándékuk, mint az, hogy legjobb vevőink és legkere­settebb szállítóink legyenek. Még abban az esetben is, ha mi magunk akarnánk — amint okos dolog lenne ennek óhajtása — hogy a tengelyállamokból mérnökök és más specialisták jöjjenek, csak kivétele­sen és igen nagy nehézségek árán kapnánk ilyeneket, mert a specialisták nélkülözése valóságos áldozathozatalt jelentene ezen országok részére. hol annyira erősen lük­tet a gazdasági élet. .,'A TENGELYHATALMAK FŐGONDJA A BÉKE VÉDELME A BALKÁNON“ 1 Másrészt a tengelyhatalmak főgondja a béke védelme a Balkánon és ebben a gon­doskodásban a két nagy állam — mely ma az emberiség élén halad, velünk egy utón találkozik. Békét akarunk, de békét a ro­mán igazsággal. Azt kívánjuk, hogy tud­ják — főleg a határokon túl —- hogy vé- letlenségek és olyan események, melyekét az utóbbi időben élt át Románia — ame­lyek teljesen egyedülálló körülmények kö­zött zajlottak le — nem fognak megis­métlődni. A románok meg tudnak hajolni, amikor kell, a követelések előtt, ha azon­ban az bizonyos határt túlhalad, tudják, hogyan kell ezen az utón is elindulni. ! „rA KORMÁNY BIZONYÍTÉKÁT AKARJA ADNI JÓSZÁNDÉKÁ­NAK A SZOMSZÉDAIVAL VALÓ BÉKÉS ÉS BARÁTI EGYÜTT ÉLÉSRE VONATKOZÓAN“ — Ami pedig azt a problémát illeti — mellyel annyi kitartással foglalkozott az utóbbi időben bizonyos külföldi sajtó — elferdítve úgy a terjedelmet, mint a dél- keleteurópai általános közeledés problé­máját és főleg a közöttünk és szomszé­daink: Magyarország és Bulgária közötti problémákata kormány saját kezdemé­nyezéséből is hiszi és állítja, hogy amint ezt idejében a tengelyhatalmaknak is tudtára adta: — elérkezett az ideje, hogy bizonyítékát adja jószándékának a szomszédaival való békés és barátságos együttélésre vonatkozóan. Ebben az érte­lemben, miután 20 éven át Románia leg­nagyobb kedvezményt nyújtotta — amivel valaha is találkozni lehetett — a kisebb­ségek javára, a kormány még radikálisai b eszközökkel is — azon kisebbségek prob­lémáinak végleges elintézése végett, akik a környező népekkel azonos vérségiieh -- kész a mai idők szellemének és módsze­Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 969 lej. T—rwrrTirriirrrraii n n Miii'iumMJiaiMíwi CLUJ, 1940 AUGUSZTUS 1. mumhiihu reineh megfelelő uj intézkedésekre. Ezek közölt az intézkedések között szerepel, az, mely igen jó eredményekkel járt: a nép- I csere — egészben, vagy részben — mely Í megszünteti a belső és külső súrlódásokat és emeli az ország erejét, határai között \ nemzeti egyhangúsággal megvalósítva. Ez a mód a nemzeti elvet nemcsak nem gyön- giti, de fenntartja és támogatja azt. Ezen az utón megőriztetik és megerősítést nyert mindaz, ami értéket jelent egy nép számá­ra és pedig etnikai lényege és termékeny alakulata és felemeli összes felsőbbrendii, különleges életformáit. — A nyugati és déli határokon túl élő összes románoknak a román állam 1 keretébe való hozatala — anélkül, hogy egyetlen román is a határokon túl maradna — és a romániai kisebbségek számának mentői szélesebb körben törté­nő csökkentése, íme Írét ideális intézke­dés, melyeknek megvalósítása irányában minden törekvés üdvös és minden esz- ' köz helyesnek mondható. Másrészt határozottan le leéli szögeznem azt a meggyőződésünket, hogy az ország nem nyerheti el teljes egységéi és a romá­nok nem érezhetik — amint óhajtják — hogy saját otthonuk urai — csupán ál­kor. ha kategorikus és elhatározott intéz­kedésekkel oldjuk meg a romániai zsidó elem problémáját. — Ilyen értelemben el vagyunk szánva arra, hogy komoly és helyes intézkedése­ket tegyünk. Azzal az őszinteséggel és el­határozottsággal fogjuk alkalmazni ezeket, mely őszinteség és elhatározottság kormá­nyunk tevékenységét jellemzi. ■— Ezen az utón jobban megközelítjük, mint a történelem során valaha, a román nacionalizmus jelszavát: — Románul a ro­mánoké és kizárólag a románoké A Curentul jelenti: Megegyezés jött létre a román és orosz kiküldöttek között a kiürített területek vasúti anyagának ügyében BUKAREST, juíius 31. A ..Curentul" je­lentése szerint julius 6-án román vasúti kül­döttség utazott Besszarábiába, hogy ott az orosz kiküldöttekkel a kiürített területek vasúti anyagáról tárgyalást folytasson. A három hét óta folyó tárgyalások anyagát Chisinaubsn gyűjtötték össze, honnan az ügy elintézése után a román kiküldöttek haza­utaztak és abban al apod lak meg, hogy a megegyezést Odesszában ratifikálják. JAPÁNBAN erősödik a német befolyás---------..n«Mnrai' piff—i ---------­A moszkvai „Pravda“ szériái az E^yesíiíi-ÁISamolí és Japán közöli gazdasági déren máris faáfoorus áiüapoi van LONDON, jniius 31. (Rador.) A Reuter jelenti, hogy a németek Japánban kifejteit tevékenységére vonatkozólag Londonban tett leleplezések közvetlen módon veinek fényt ez utóbbi ország újabb magatartására. A kommunistacllenes egyezmény megkötésekor y japán belügyminisztérium mellé német képviselőt neveztek ki. Németországnak Ja­pán belügyeibe való beavatkozása igen nagyjelentőségűvé vált ezáltal. Ez a hivatu nők hatalmas nyomást gyakorolt a japán saj tóra. Támogatta a németbarát propagandát megakadályozta más államok kulturális film jelnek forgatását és kezében 'tartotta az egész japán moziipart. A Felkelő Nap orszá gában a nemzeti pártnak van egy olyan ága, amely ellenőrzi valamennyi japán területen lakó német alattvaló tevékenységét, még pe­dig a japán hatóságok beleegyezésével. MOSZKVA, július 31. (Rador.) A „Prav­da“ eimii lap a Japán és az Egyesült-Álla­muk közötti kapcsolatokkal foglalkozva meg­állapítja, hogy az amerikai kormány leg­utóbbi intézkedéseiből világosan kitűnik, hogy nyomást akarnak gyakairalni Japánra. Ez annak bizonyítéka, hogy az Egyesült-Álla­mok és Japán között háborús állapot van a • ávolkcleti piacok biztosításáért. WASHINGTON, julius 31. (Rador.) Sum­ner WeT.es. aki Hull távollótében vezeti a külügyminisztériumot, kijelentette, hogy az Egyesült-Államok továbbra sem értenek egyet a burmai vonalnak Anglia részéről va­ló lezárásával, mert ez legfőbb hadtápvona­la a Csang-Kaj-Sek kormánynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom