Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-12 / 155. szám

1 9 40 j al f u s 12, láMBtBiI'ffftÉrTBi ELLBNZÉK mammernasmimMiaamBsm mmm SZÍNHÁZ . MŰVÉSZET . FILM hog}, nagy érdeklődéssel várja a kolozs­vári közönség a hónapok óta nem látott Thalia operettegyüttes első premierjét, u Lovasparádét. A ragyogó zenéjii operett­slágerben az egész operettensemble sze­repei; hogy Alpár Gittáról, az Európából hosz- szabb idő óta eltűnt világhírű magyar ope- i aénekesnőről közöl érdekes cikket az egyik budapesti lap. A csodaszép hangú 4lpár, Gustav Fröhlich elvált felesége, új­ra menyasszony és pedig egy Fischer nevii dúsgazdag newyorki ékszerész menyasszo­nya. A jegyesség előzményei filmrevalóan romantikusak. Fischer Alpár Gitta bakfis- korabeli udvarlója, aki annakidején meg­kérte Gitta kezét, aki annakidején kijelen­tette, hogy ő karriert akar csinálni, tehát nem megy férjhez. És azt tanácsolta az ekkori szerelmes ékszerészsegédnek, hogy menjen ki Amerikába és csináljon ö is karriert és hátha egyszer még összehozza őket a sors. És a sors össze is hozta őket. Gitta egyesztendei délamerikai vendég- szereplés után Neivyorkba ment, ahol nem valami jól ment neki. Ekkor találkozott Fischer úrral — satöbbi — happy-end; hogy megfilmesítik Magyarországon Jó- kay Mór Egy magyar nábob cimii gyönyö­rű regényét. Három jelölt van a címsze­repre: Kiss Ferenc, Somlay Artur és Csór- tos Gyula. Még nem dőlt el, hogy ki ala­kítja végül is a remek szerepet; hogy francia film készült a világiroda­lom egyik remekéből, a Wertherből. A háború kitörése előtt készült művészi film óriási siker. Főszereplője a finom és nagyon tehetséges Anne Vernier. Az ifjú, világ fájdalmas Werthert Pierre Richard Willrn alakítja; ! hogy meghiúsult a nagy reklámmal fel­kapott uj pesti énekesnő, Hosszufalussy Klára fellépése a Szép Helénában. A szi- nészkamara ugyanis nem adott fellépési engedélyt az Olaszországban tanult szí­nésznőnek, azzal az indokolással, hogy ..szakmai jogosultságát semmiféle okmány­nyal sem tudja igazolni“. így Réthy Esz­ter a margitszigeti szabadtéri előadás Szép Helénája. hogy a budapesti Angol Parkban érdekes színházi produkciót mutat be a Belvárosi Színház vendégművészekkel kibővített társulata. A mágneses vonal a cime az ak­tuális háborús drámai revünek, amely iz­galmas kémtörténet. Patkós György igaz­gató azt állítja, hogy nem tudja, ki irta a reviit, amelyet fél évvel ezelőtt küldtek be a színházhoz. A revü nagy sikert ara­tott. főszereplői: Essenyi 01?a, Somlay Arthur, Greguss Zoltán és Nagykovdcsy Ilona; hogy' a budapesti szinész-ösztőndijpá lyázat nyertesei között van Perényi Lász­ló, Perényi János bátyja, a legdivatosabb fiatal színészek egyike. Perényi épp úgy, mint Sennyei Vera, Szabó Sándor és Csá- nyi László, 750 pengőt kapott és kijelen­tette, hogy a tekintélyes összegből köny­veket akar vásárolni; hogy a magyar rádió igazgatóját: Schell Gyula bárót megoperálta Adóm prof esz- szór. A műtét kitünően sikerült; hogy Clemens Krauss, a hires német karmester, legközelebb Rómában vezényel egy díszhangversenyt az olasz Vöröske­reszt javára. Krauss a Basilica di Mas- senzioban szerepel a monakói opera együt­tesének élén; ■ hogy a hősi halált halt Italo Balbo nem­csak nagy repülő, katona és politikus volt, hanem kitűnő tollú iró és publicista ts. Fiatal korában a milánói Popolo d'Italia r— Mussolini lapjának munkatársa volt s három kiváló munkát irt: Naplóját, amely­ben a fasiszta forradalom eseményeit Írja le, egy Rómától—Odesszáig cimü útle­írást s egy másik érdekes útirajzot, amely­ben óceánrepülésének történetét mond­ja el; hogy megindult a bécsi filmgyártás is. Az első uj bécsi film cime: A lányom Becsben él. Rendező: E. W. Emo. Fősze­replők: Ham Moser és Doryt Kreysler, hogy Tasnády Fekete Mária uj filmjé­ben, a Férjem a kékszakátl cimii vigjátek- ban nagy egyéni sikert arat. A szép Tasnády Fekete Mária tudvalevőleg, mint Miss Magyarország került a filmhez és ed­digi filmjein inkább szépségkirálynő volt, mint színésznő. Most elsöizben nemcsak szép a filmen, hanem jó is. Partnerei: Jo­hannes Hesteers, Theo Fingen és Paul Kemps; hogy Baky József, az UFA magyar ren­dezője, uj filmet készít //. W. Becker si­keres regényéből, a Verkannte Bekannte- bői. A megfilmesített regény főszerepeit Hilde Sessak és Paul Kernp játsszák; hogy kisfia született Masslerné Vass Pi­rinek, az Ellenzék volt szépségkirálynő jé- nek és volt színésznőnek; hogy az aradi színházban került színre legelőször Goldberg Ernő, a fiatal zene­szerző operettje, az Éva karriert csinál. Érdekessége a darabnak, hogy annak szö­vegét és verseit is a sokoldalú zeneszerző irta, akit igy joggal nevezhetünk a kolozs­vári Erdélyi Mihálynak; hogy a Délamerikából visszatért Louise Ulricht két évre szerződtette le az UFA- Ugyancsak újra a berlini UFA-hoz szerző­dött le Zarah Leander is, aki Svédország­ban töltötte szabadságát; Kiiry Klára első fellépésének ötvenedik évfordulója Irta: PÁSZTOR BERTALAN Egyik kolozsvári újság cikket közölt Kiiry Kláráról., az egykor országos hírű, rendkívül népszerű primadonnáról, abból az alkalom­ból, hogy színpadra lépésének most van az ötvenedik évfordulója. Minthogy a cikkben sok a téves adat, mint az akkori szinlia/i események élő tanúja, a valósághoz híven gok beszámolni a felejthetetlenül báj as Klá­rika színpadi startjáról, egyben az ötve.i év előtti kolozsvári szinészet viszonyairól. BÖLÖNY ÉS DITRÓI VISZONY A Ebben az időben Bölönv József, a művé sze tkedvelő szilasi földcsur volt a koloz‘vari nemzeti színház intendánsa, direktora pedig a ma is óh?) Ditrói Mór, aki mint a ráduilndi szereplései bizonyítják, testi és szellemi fris­sességben érte el pátriárka életkorát, éléuk cáfolatául annak, hogy a szinigazgatás min­deneknél tcstet-lelketölőbb foglalkozás, i Ditrói Mór a modern színjátszás úttörője i volt. Hatalmas tudás, nagyszerű érzék és ián* \ kadatlan becsvágy irányították munkájában. . A kötelességtudásban maga járt elől jó pél­dával s a munkát mindenkitől megkövetelte. I „Léccel“ rendezett s a szinpadon szigorú íe- ‘‘ gyeimet tartott, a megregulázott hölgyek ki- ! sirt szemekkel hagyták el a próbákat, a tér- I fiákkal nem egyszer hangos csatái vultak. j Nem is volt ezért népszerű színészei körében, I kik maguk közt csak per „Móric“ titulálták, I de tudásával, tiszta szándékaival minden ej. I ienszenvet legyőzött és utóbb minden színé- I sze hálásan emlékezett meg értékes tanítói ' munkásságáról. í Shakespeare-ciklust, magyar-ciklust rtnöe* zeit, 200 aianvas pályadijakat tüzör; f' e- deti darabokra, újító, kezdeményíző szel­lem volt, elől járt értékes példaadás^val. Anyagi aspirációk sohasem tüzelték, » Oirrk- torkodás üzleti részével nem sokat törődött, főleg művész’ kérdések érdekelték, igényte­len bohém volt, emiatt Bölönv intendánssal '.» mindig hadilábon állott. Bölönv József köle- iességszerüleg vigyázott az anyagi prosperi­tásra. Ditrói szilárdan megvédte a maga igazgatói hatáskörét s ezért a Móric sohasem volt grata persona az intendáns előtt. KÜRY KLÁRA ELINDULÁS4 Kiiry Klára nem a kolozsvári színpadja le­pett fel először, miként az előbb említett új­ságcikk közli, hanem a hires \aradi fabódé­ban. E nevezetes debünél, mely egy dm tőség-, tői ragyogó művészi pálya kiindulása volt, min* a színészetért rajongó hatodikos gimna­zista, magam is jelen voltam és körüiiaéuye'- re élénken emlékezem. Küry Klára tófalvi Küry Oszkár, békés­megyei ügyvédnek, később Pestmegye tb. fő­ügyészének, volt a leánya, tehv>ős zssntri csa­lád egyetlen, féltve őrzött és kitünően nevelt gyermeke. Nem színésznőnek készült, inkább az anyai ambíció és érvényesülési vágv vitte őt a színházhoz. Küry Oszkárné (született Koszlha l?ő/íri a vidéki, kicsinyes miliőből kiütköző hatá'i- zottan nagystílű hölgy megsejtette a lányá­ban szunnyadó színjátszó képességet, fel­vitte Budapestre egyenese :i Ujháry Edé­hez. A felejthetetlen Mester is úgy alálta, hogy a végtelenül bájo-i és szép, fiatal urilijybtn siók. természeti adottság van a színjátszásra. Pár hónapig foglalkozott vele s azt tanácsol­ta, hogy valamelyik elsőrendű vidéki színtár­sulatnál igyekezzék gyakori utót steiczrn Énekleckéket Is vett Pauli Richárdtól, az rk kori idők légióid budapesti éaektanár ic il. Küry Oszkárné, kinél fessebh és /.ivii'di- sabb színházi mama nem működött még Iha­lia birodalmában, kitűnő érzékkel Difi ói igazgatót kérte fel, hogy leányát a i»«ólai­hoz szerződtesse. Az 1890. évi nyári szezont a kői v.n'v'ii színtársulat, a váradi színkörben töltötte. Ditrói próbát játszatott és énekeltetett Haj­nal Klárival, ilyen művészi névvel aki t in­dulni a békési zsentri lány. Még élr :■/ a ielfogás, hogy egy urilány nem játszhatik színházat, legalább a nemesi családnevei kí­mélni kell. A bemutatkozás sikerült, Ditrói megkötötte a szerződés-t s már ki is füzte fz első színpadi fellépés előadásául a Tistíurak a zárdában c. egykor méltán népszerű Var- ney-féle operettet, melyben igen hál '.s szül- rett szerep van. Ditrói nem fogadta ei « fel­vett Hajnal Klári színházi nezet, meggyőzte a családot, hogy nem szüksége« a valódi ne­vet elhallgatniuk, így 1890 jimius hó 26-án, tehát éppen p.cst ötven esztendeje, Küry Klára, mint ( ko­lozsvári nemzeti színház sze • íődtetert tag­ja debütált a váradi színkörben a jelzett operett Louise szerepében és üdeoégcvel, megkapó bájosságával, finom pajkosságá- val, sugárzó szépségével viharos tetszést aratott. Két betétet is énekelt, a hire« kacagó da.-1 é« Tauber madáidalát. Hangja kistér Jcct'.mü volt, de a fogyatékoságot előadásán ik fran­ciás könnyedségével és egyéni eb arme. javai tudta feledtetr'. Az elhatározó sikerű bemutatón Farkas Jó- zefiu énekesnő a másik női szerepben, Me- gyery Dezső az abbé, Eápolnay Jánxxs és Ve* rándok alakjában belopakodó két muskétás tiszt szerepében kitünően asszisztálnak az új­donsült primadonnának, alti ezután már mint „beérkezett“, egymás után jobbnál j >bi> •»«*- repekben aratta sikereit Ditrói irányitála é> Müller Ottó karmester zenei tanítása mel­lett. KLÁRI KEZÉT MEGKÉRIK Különösen emlékezetes maradt Molly-jg a Szegény Jonathán-ban. Ez a Millöcker-operett volt az idény slágere. Küry Klára elragadó Molly-ja mellett a címszereplő Megyery Ü2* zső, ürley Flóra, (mint Harnet), Kápolnwy (Vandergoid) és Pusztay (impresszárió) vitték, diadalra a mulatságos cselekményü, bő dalla- mu operettet, melynek melódiái sokáig nép­szerűek maradtak. Ditrói ragyogó, gazdag ki­állítással hozta ki a Jonathánt, a színházi szabómühely uj, díszes kosztümöket, Bent­heim Róbert mester pedig pompás díszlete­ket festett és nem volt frázis, hogy ez az elő­adás díszben és a szereplők kiválóságát te­kintve vetekedett a „fővárosi“ produkcióval. Kiiry Klára toalettjeit a mama ízlése oly pa­zarul állította, ki, hogy valóságos furorét. kel­tettek a hölgyközönség körében. Küry Klára igazi üdvöskéje lett a társulat­nak. Felléptei: mindig telt ház tapsolta végig. A váradi habitüék örege és if ja lebzselt kö­rülötte Ő3 Küry mamának minden tapintatá­ra és crélyérc szüksége volt, hogy a hódoló sereg kellő rendben maradjon és meg ne za­varja a fiatal és minden szabad idejét a ta­nulásra fordito primadonna életét. Komoly kérője is hamar akadt. Dr. Várady Zsigmond, az akkori nagyváradi ügyvédge­neráció nagyszerűen induló kiválósága, re­mek szónok, kitűnő tolla publicista, aki mint országgvülési képviselő fejezte be éle­tét, akarta feleségül venni. De Küry mama nem ment bele a kétségtele­nül kitűnő partiba, mert érezte, hogy leánya előtt fényes karrier áll a ennek útjába ez a korai házasság csak akadályokat gördítene. Dr. Várady Zsigmond nem vette zokon a ko­sarat és továbbra is hü barátja maradt Kü- ryéknek és évek múltán i« az ő baráti és jogi tanácsát vették igénybe minden szerződtetési vagy egyéb gazdasági ügyeikben­Szinészporirék CZOPPÁN FLÓRA Ez a nagyon szerény, nagyon csöndesen élő, kedves, kerekarcu, leányát rajongva szerető aranyos „Flóri“ — egyike a legzse­niálisabb színésznőknek, nemcsak az erdélyi mértékkel nézve, hanem a legnagyobb táv­latú beállításokban is. Érdekes elgondolni, hogy mi lett volna belőle, ha annakidején Várkonyi Mihállyal kimegy Amerikába. Ma egyike lenne a világ leghíresebb filmkomi- kainak, Zasu Pitts és Edna May Olivér kon- kurrense — dehát ő nem ment — és bizto­san boldogabb is itt nálunk, otthon az ő otthonában, amelyet olyan végtelenül sze­ret. Nincs abban semmi szeretet-szülte túl­zás, ha a világsztárokhoz hasonlít jak a mi Flórinkat: emlékezzünk kétperces jelenetére a megbukott Kontusovszkában: részeges vén asszony volt s ahogy begurult az ajtón, ab­ban chaplini tragikum volt s egy Istenál­dotta nagy szinésznő csodálatos emberábrá­zoló ereje. Hogy tud Czoppárt Flóri ilyen el­esetteket, nyomorult kis vénasszonyokat, iitött-kopotí cselédeket elénkhozni. Kísérte­ties ez. Ahogy egy szomorú kis konttyal, félretaposott sarkú cipővel, csámpásan be­jön — abban benne vari minden. Humora ősi forrásból fakadó, kristálytiszta. Minden szerepében a karakterisztikám uj éj uj szi neihez nyúl. ötletei kifogyhatatlanok — te­hetsége 8 az. Nem is tudja, milyen nagy szi­nésznő: csodálkozik például, ka utcán, vagy bevásárlásaikor felismerik. Nem érti. Azt hiszi, hogy ez csak az ezüstrókás primadon­náknak jár s nem tudja, hogy egy-egy neki- való szerepben a legigazibb szinházi élményt: adja az embereknek. Nagy szinésznő — szerény, mosolygó, igazi ember, a legjobb édesanya. Ez Czoppá» Flóri: kedvencünk a színházban és az élet­be«. (—4 Csupa kérdés.,. „Was wird hier gespielt“ a cime és főkér­dése egy uj német filmnek, amelynek írója, rendezője és főszereplője egyben, mégpedig saját nevén: Theo Lingenl... Theo Lingem ezúttal a filmmesében is egyszerűen Theoj Liagen és színész —• mégpedig „bősszer el-j mesí** ... A filmben rejtélye« és vig jele-, netek forgataga pereg le. A főkérdést hely­telennek látszó szószerinti magyarsággal kell, lefordítanunk: „mit játszanak itten?“ — de „mi történik itt?“ sem helytelen. Mert a film színházban játszódik — csak annyití árulhatunk el a meséből, hogy egy szerelmes kislány elviszi nyárspolgár szüleit a szinhá'-! ba, hogy megmutassa nekik ideálját, a bon-, viváui. Az ideáinak egy házassági három- szög-vigjátékban a házibarát szerepében a szekrénybe kell elrejtőzni, amidőn a férj vá-| ratlanul hazajön. De a szekrényből rejtélyes! módon eltűnik a házibarát szerepét játszó Theo Lingen, a nézőtéren jelenlevő detektív összeosőditi az egész szinházi személyzetet a színpadra, kihallgatja az említett kislányt, a szülők rémületére kisül, hogy ... — Hogy mi sül ki, azt a tényállás kivizsgálása, illet­ve a filmbobózat végén tudjuk csak meg. Egyelőre felmerül a kérdések sorozata: — Müller, megőrült maga? — Hol van Lingen? — Elküldtük Lingen felmondását? — Tényleg történt itt valami?-— Mindnyájan megőrültek maguk? — önnek tehát nincsenek igazoló okmá­nyai? — És ez a nyílás nem tűnt fel Önnek? — Ügyes tornász volt ez a Lingen ur? — És mit csinált a vőlegénye a való­ságban? — Milyenfajta revolvere volt Lingen urnák? —• Hát nem nyitotta ki a száját ez a Lin­gen sohasem? — Hogy is hangzott a jelszó? I — És milyen célból találkozott ön éjsza­kánként Theo Lingen nevű színésszel? — Hogyan folytatódott volna a darab. In folytatódott volna? Ezek a kardinális kérdések szószerinti idé. /etek a mulatságos ..vizsgálatból“, ameiv szemünk előtt fog leperegni a szinpadon. il­letve filmen. Hogy mit játszottak, illetve mi történt itt, arra majd személyesen válaszol minden­kinek THEO LINGEN . . . iLEVÉLPAPIROK, egyszerűtől a !eg- választékosabh kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom