Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-12 / 155. szám

€ L L E N Z fi K

MIT IR A ROMÁN SAJTÓ?

„I NlYERSl L": A minisztrroluök rádióbeszédében a bel* és külpolitikai célkitűzések felvázolása kapcsán nehán> s/.o- ' al az ország gazdasági helyzetet is érintetté, midőn az egész ország gazdasági fejlődésének és a román földmű'es- osztál\ életszínvonala emelésének szükségességét hangoztatta. Mein első Ízben találkozunk ezzel egy kormány programjában, sőt; megállapíthatjuk, hogy ez a pont 1907 óta egyetlen kormány programjából sem hiányzott, de nem volt tiszta es módszeres állampolitika, mely a kérdést megoldotta volna. Az uj kormány az. idők szellemében és az ország reális szükséglétéi'el összhangban kívánja fejleszteni a mezőgazdaságot az eseményekhez es az ezek által parancsolt átalakulásé klioz alkalmazkodva. De az intézkedések során a hesszarábiai termelés elvesztése is tigye- lembe veendő. Besszarábiában nem kevesebb, mint 3.626.428 hektár földet vesztettünk, melvből csupán szántó 3.031.529 hektár és ez 1938-ban 2.406.838 tonna gabonát termett. Az ipari ültetvények 223 ezer hektár területet vettek igénybe, ebitől 130.000 hektár napraforgóval. «>0.000 hektár szója babbal, 8000 hektár cukorrépával volt bevetve. Nagy erőfeszítésre van tehát szükség oly célból, hogy a biányt pótolni tudjuk és fölösleget mutassunk fel a termelésben. Ez újabb iudokot jelent a mezőgazdaság felsegitésére.

ROMANIA“: A nemzetközi események fejlődésének régi szabályaihoz szokott ember számára érthetetlennek látszanak a jelenlegi átalakulások. A régi módszerek és teóriák ugyanis — melyek a „nemzetközi jog“ lényegét képezték — ma már elévültek. Az olasz fasizmus éa német nemzeti szocializmus uj életre ne- 'eltek mindkét nemzetet és kegyelemdöfést adtak a hazugoknak és szofizmának, melynek segítségével az európai nemzetközi politika tegnapi irányitói az áll am demokrácia utján megliamisitották Európa életét. A német ágyú — az elkerülhetetlenül súlyos véráldozatokkal — felráz.ta Európát a tespedésből, hova a politikai haszonlesők taszították, kik mindig többet kértek annál, amit kaptak és csak önző haszonra és szórakozásra törekedtek — amint Petain marsall megállapította. A francia katona olyan hazugságokért vér- I zett, melyeket az orani ütegek örökre megvilágítottak. Hasonló újjászületés megy végbe nálunk. A világháborúba történt belépés a történelmi, természetes határok kiterjesztését vonta maga után, a jelenlegi háború pedig semlegessége dacára nem tudta megkímélni, Románia tehát visszatér c „régi tradíciókhoz“, inelvekről a napokban Gigurtu miniszterelnök beszélt. Nincs szükség annak hangoztatására, hogy soha semmi nem állított szembe Németországgal, mely feledhetetlenül vett részt 3 modern román állam megalakításában és megerősítésében. Nem jelent akadályt állásfoglalásunkban az elismerés érzete, mely Franciaországgal szemben tölt el bennünket. Nem a tegnapi politizáló Franciaországgal, de az ujja alakuló, nacionalista, keresztény Franciaországgal szemben, azért a segítségért, melyet történelmi határaink kiterjesztése idején nyújtott részünkre. Németország, Olaszország és Franciaország szemünk előtt fognak össze, hogy letegyék az alapját annak az uj Európának, melyben áldozathozatalunk és hitünk folytán kérjük és megtaláljuk méltó helyünket.

„ÁRGUS“: Mikor Vintila Bratianu pénzügyminisztersége idején azt állítottuk, hogy a köztisztviselők nem dolgoznak eledet. azt mondták: a hivatalnokosztály ellen vagyunk. Mikor rámutattunk arra. hogy túl sok a hivatalos munkaszünet és ünnepnap: a magántisztviselők vádoltak. Mid ön rámutattunk az egyes tankönyvekben lévő hibákra, azt állították, hogy az iskolák ellen vagyunk. Midőn felhívtuk a figyelmet, hogy túl sok a gimnázium, líceum, felső iskola, minek következtében a faluk ki fognak halni: — az írástudatlanság fenntartásának szándékával gyanúsítottak. Midőn az állami hivatali szolgálat egyszerüsitését sürgettük: senki meg nem hallgatott. Az igyekvés azonban nem volt hiábavaló. Ma visszatérünk oda, amit soha nem szabad elhagynunk.

„PORUNCA VREMII“: Az oráni angol támadás felháborodást keltett mindenütt a világon. Az angol kalózkodás, mellyel el akarják tüntetni régi szövetségesüket, a

Tovább folytatja az árdrágítók elleni küzdelmet a városi tanács

XJjabb kihágás! jogyzökönyvokot voltok föl a píaol ellenőrzéssel megbízott hatósági közogok

KOLOZSVÁR, juliiis II. Tegnapi nzá- imiiikhun beszámoltunk arról, hogy a városi arelleiiöi/ü lűzoH-jg mi-glu/.ásahnl ilr. Ne- iloa és dr. Aura városi toli-ztviseliík ellenőrző ••zeni lét tartottuk a kolozsvári piacon s min tűi' megállapították, hogy a cseresznyével és gyümölccsel lánckereskedelmet folytatnak, több kihágási jegyzőkönyvet vettek fel s a felvett jegyzőkönyveket a júni-hiró* ;ág mellett működő iiz.sorabirósúglu»/. terjesztették fel. Tegnap reggel ismét kiszálltak a piacra, hogy munkájukat folytassák, v / alkalommal megállapították, hogy az előz - > napi ellenőrző szendének eredményei már meglátszanak, mert például a cseresznye' ára

k ilog rum ónként 7, 11, sőt J 0 lejjel is olcsóbbodott. Mig vasárnap 34, 36 lejért árusították a meggyet, tegnap már 3 1 lejért lehetett vásárolni, t Cseresznyét pedig 115 és 20 lejjel. Tegnap a zöldbab útját ellenőriztek,

amíg a termelőtől eljut a fogyasztóig s ennél is megállapítottuk, hogy több kézen

megy keresztül, amig a fogyasztóhoz jut s minden közvetítő emeli az. arakat. ’Tegnap megint kihágási jegyzőkönyveket vettek fel s azokat az uzsora hi lósághoz terjesztették.

Tippen ideje volt már annak, hogy az arra hivatott ható-ági közegek az élelmiszer elad.ru körül folvo visszaéléseket ellenőrizzék és megtoroljuk.

megismétlődik-e a történelem?

írJeLes atUi*! ez Angliába irányított amerikai vasércszállitástál

Clausewitz, a nagy háboru-lélekbuvár mindig hangoztatta, hogy a háborúnak poláris tulajdonsága van. Azaz, az egyik fél győzelme mindig megsemmisíti a másikat. A jelen háború döntő katonai fázisai is ezen tétel valódiságát igazolják. A nyugati hatalmak nagy reménysége egy hosszú, kimerítő gazdasági háború iránt, csütörtököt mondott. Ellenkezőleg: a Németország ellen nagy garral meginditott blokád- és gazdasági háború bumerángként blokádháboruvá változott — Anglia és Franciaország ellen

E blokád hatása és ellenhatása elsősorban a vasipari területeken nyilvánult meg. Nagyné*netország teljesítőképessége —■ beleértve Keletfelsősziléziát is — a franciákét 150. az angolokét 80, az egyesült angol—francia kapacitást pedig 10 százalékkal multa felül. Németország túltette azonkívül magát mindama súrlódásokon és akadályokon, melyek minden háború kisérőjeként fellépnek. Különösen Franciaország volt a szénellátást illetőleg igen hátrányos helyzetben. Ez az ország szénszükségletének csak 69 százalékát képes saját erejéből fedezni. A francia kohómüvek nagyrészt német anyagra, szénre és kokszra voltak ráutalva. Nagybri- tannia 8—9 millió tonna vasércet kellett viziuton behozzon. Ez a helyzet az utóbbi időben a skandináviai, belgiumi, hollandiai és franciaországi események után nagyban megváltozott Németország előnyére. Franciaország északi részében széntermelésének 60. nyersvas- és nyersacéltermelésének 34 százalékát vesztette el. Ugyancsak elvesztek a lotliariogiai. ineur- tliei és mosellei vasérctelepek is. Németország másik ellensége, Anglia, az eddig Narvikon át jövő svéd ércnek kimaradásán — mely az angol behozatalnak 34 százalékát tette ki — siránkozik. E veszteségek után ma mindenhol vasérc után kutat, igy Sierra Laone-ban, Északafriká- ban, Ujfundlándban, Hollandindiában. Braziliában. A belga—luxemburgi mon- tánípar. mint Anglia és Franciaország szállítója, nem jöhet már számításba, mivel ezen területek és telepek teljesítőképességét ma már német kezek dirigálják.

így semmi kétség sem fér ahhoz, hogy a szövetségeseknél már rég beállott a vasipari termelő krízis. Anglia szeme — minap még Franciaországé is — mindjobban ez Egyesült-Államok felé fordul segclyt- kérően. Ismét felélednek a világháború? emlékek. Anglia minden követ meg akar mozgatni, hogy’ az amerikai piac kisegítse szorult helyzetéből.

Az USA helyzete a vasipari területen, az utóbbi katonai események következte ben. valóban sajátságossá vált. Midőn a bel ga vasipar a háború kezdetével visszavo null a tengerentúli piacokról, azok tér més7etesen legnagyobb részt Amerika ha táskörébe jutottak. Az USA vas- és acél- kivitele (1000 tonnában) az utóbbi időben a következő volt:

ÉV

összesen

Európa

Délamerika

Afrika

Távolkelet

1938

2149.2

434.5

318.5

78.6

866.7

1939

2499.0

597.2 ”7

505.8

93.3

645.7

október

255.1

65.0

39.0

12.3

49.5

november

332.9

88.5

68.7

5.3

72.7

december

394.1

72.7

109.5

12.6

107.8

194Ü jan.

396.1

110.0

110.1

14.9

83.1

Az általános vaséhség a világ nyugati és keleti félfelében, Franciaország és Anglia felszerelési szükséglete révén egyre erőse-*' dött. Kérdésessé vált azonban egy pillanatban, hogy az USA vájjon ki tudja elégíteni a megnagyobbodott keresletet, vagy sem.

Még nem ismeretes az amerikai döntés, hogy a műszerek, repülőgépek, motorok, pótrészek, cinn, gumi, ferromangan, vala*

legnagyobb elvetemültséget képezi, melyet a történelem ismert. Soha nép nem érdemelt ki nagyobb megvetést és kiközösi- tést. Anglia a legborzasztóbb erkölcsi szakadékba vetette magár. A civilizációval és emberiességgel végleg szakított. Churchill groteszk mosakodása nem csökkentette a világ felháborodását, örök időkre el van Ítélve Nagybritannia. A zsidókon kivü! mindenki türelmetlenül várja az Angliával való leszámolást. Anglia politikai öngyilkosságot követett el Oránnál- Az angol uralmi politika arra az ördögi számításra volt alapítva, hogy háborúk folynak Európában. A francia—német ellentéteket mindig ébren tartotta és kihasználta. Franciaország Genfben megalázó szelepre volt kárhoztatva az angol érdekek szolgálatában. Az egymásután következő

mint a chrom kiviteli tilalmát más országokra is ki kívánják terjeszteni, nem csak Japánra. Ezen embargo mögött természetesen annak szükségessége is meghúzódik, hogy az amerikai hazai nyersanyagok egyrészt a belső hadikészülődés céljaira, másrészt, mi még ennél is sokkal fontosabb, az uj termelési terv számára visszatartassanak Hogy az embargo elsősorban az autoritáris

vereségek azonban felnyitották szemét és az elégedetlenség jogos felháborodássá fokozódott. A kitűnő francia flottát — mely annyiszor védte meg Nagybritanniát j — angol részről érte támadás. Franciaország meggyőződött arról, hogy ellenségei lojálisabban viselkedtek vele szemben, mini „szövetségesei“. A fegyverszüneti feltételek súlyosak, de becsületét nem érintik. Mig angol részről támadás éri a franciákat, az ellenség mindent kerül, ami sérthetné a francia nép büszkeségét. A német csapatoknak olyan parancsuk van, hogy úgyszólván ne mutatkozzanak a városokban, a német tisztek pedig polgári ruhában járnak. Hitler vezér és kancellár észrevétlenül tett látogatást a francia fővárosban és koszorút, helyezett el az Ismeretlen Katona sírjára. Mily nagy a

____________________________/ 0 J u 11 u « 12.

államokon akui egyet iilui ahhoz terme />■'<■■ neu semmi kft »ég ne in fér. Hogy *

vunserét embargójának bevezet»-M- állal un I lö/.ve érzi magul élet jogaiban é» hogy «zen egyoldalii einburgo ellen mindig tiltakozni fog, az. e-ak nyilvánvaló, ükkor mikor Amerika a többi kiviteli államokat bőven ellátja vastermékekkel. E pontnál azonban »nie- ke« volna előre tudni, hogy vájjon az USA u többi vaM-ikkeknél ír. bizonyos előrelát . intézkedéseket hajlandó foganatosítani, vagv nem. Ez különben érthető volna, lű-.z tudvalevőleg -zéle»korii leHegyv«*rzés»e| vari e| foglalva. Amerika ezt tette a világháború alatt in, igaz, hogv nem oly nagyarányú mentekben. mint manapság. A mai urneril.ai fegyverkezés sokkal nagyobb ipari feíké rziiltM-get és tervszerűséget kivan, mint a világháború idején. Akkor arról volt zó. hogy a szövetségesek muníció és hadi ‘/er szükségletét kielégítsék és csak másodsorban arról, hogy az amerikai hadsereget is ellássák a legszükségesebb hadianyagokkal. <‘z utóbbi tr-rniészetesen csak a meglevő termelési lehetőségek normális k ibasználá-a révén. Ma azonban egész más már a helyzet. Ma már Amerikának is fegyverkeznie kell, meg kell erősítenie a tengeri és légihaderői és rendkívüli előkészületeket kell tennie, hogy szembe tudjon állni minden eshetőséggel. Mind ez ma azonban már azt jelenti hogy Amerika elh-n k< II álljon, ma a nagyszabású vas- é<5 acélkivitel csábításának, rnert magas értékű termékei számára sokkal rentábilisaid) elhelyezést tud ma találni bent belföldön is.

Ezen kívül a kiviteli csábítás egyre csökken, rnár azért is, mert Amerikának rncg vannak rnár világháborús pénzügyi tapasztalatai a hadf.dszereJési szállítások terén. Mi már ki«ehb mértékben lehet beszélni hadi hitelekről. Természetesen Anglia bizonvos ideig még mindig megtudja fiz.etni amerikai rendeléseit arannyal, vagy értékpapírokká;. Végül mégis a legfontosabb kérdés csak az. meddig érkeznek rneg az amerikai vasszál- litmányok zavartalanul Angliába. Hogy a német tengeri blokád hatása rövidesen egész más képet fog mulatni, afelől egyáltalán nem lehetnek már kétségeink.

A. 17.

GROSZ CÁFOI AT A JAPÁN—KÍNAI HĂ- BORÚRÓL KIADOTT TELENTÉSSEl. KAPCSOLATBAN

MOSZKVA, juiius 11. (ííador.) A TAC5- ügynökség cáfolja a kínai háború első hárma c' énei; mérlegét tartalmazó japán köz’e- rnény azon állítását, hogy Î304 szovjet repülőt lőttek volna le és 3C-at a földön pusztítottak el. Külső-Mongólia és Mandzsukuo határán összesen 133 orosz gép veszett »•', mig a japánok 589 repülőgépet vesztettek.

TIZENNÉGYEZER REPÜLŐGÉPET GYÁRT ÉVENTE AZ EGYESÜLT- ÁLLAMOK

NEWYORK, juiius 11. (Rador.) Johnson helyettes hadügyminiszter rádióbeszédében kijelentette, hogy az Egyesült-Államok mej- akadályozzák, hogy bármely európai nem zet is elérje Amerika partjait. A müncheni egyezmény idején az Egyesüit-ÁUamok évente 4500 darab repülőgépet gyártottak. Ez a szám 14 ezerre emelkedett azóta és jelentékeny mértékben emelkedni fog.

MEGSZÁLLOTT TERÜLETRE SZŐ- KÖTT A SIKKASZTÓ ADÓTÁRNOK. Pascaniból jelentik: Hohobánszky loan adóiárnok negyedmillió lejt sikkasztott és eltűnt a varosból. Mint a nyomozó hatóságok megállapították, a sikkasztó Bucovina megszállott területére szökött. Megtettek az intézkedéseket a sikkasztó adótárnok diplomáciai utón váló kikérésére.

MEGVÁLTOZTATTÁK A HÚSTALAN NAPOKAT D1CSŐSZENTMÁRTONBAN. A tartományi helytartóság engedélyével Dicső- szentmártonban megváltoztatták a hústalan napokat. Szerda, csütörtök és péntek helyett most csütörtök, péntek és szombat lesznek a hústalan napok.

szakadék a régi és uj világ között! A pá- risiak most a „Mein Kampf“ sorait olvassák. Franciaország most hadiállapotban van Angliával és a győztes Németország teljes szabadságot biztosit részére, hogyi megvédje becsületét. Biztos volt, hogy ide jutunk és biztosnak látszik, hogy a francia—német szövetség is rövidesen elkövetkezik. Az angol vad Önzés most Németország karjaiba dobja Franciaországot. Az európai nyugalmat és civilizációt ennél jobban semmi nem szolgálhatja. Nincs messze az idő, midőn a kétszáz francia hadosztály vállvetve küzd majd a német csapatokkal együtt Anglia ellen. A francia—német szövetség a holnapi európai biztonság alapja. Azok a franciabarátok, akik bennünket árulással és németbarát' sággal vádoltak, buták voltak.