Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-11 / 154. szám
1 9 4 O j v 1 / u s 11. ELLENZÉK s MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? „NEAMUL ROMANESC“: (Jorga profesz- *zor írja): Egyesek anélkül, bogy zsidók volnának. bizonyos nyugalommal fogadják a besszarábiai katasztrofális változást, sőt Stere egykeri hívei között kedvezőnek találjak a légkört az együttműködésre és nem veszik észre, hogy a Prut és Dnyc.szler között végbement változás mennyire mély és döntő lesz. Annak ideién, mikor ezt a területet átvettük anarchiát találtunk, melyet inár az első napon igyekeztünk eltüntetni- Mindent azonban nem tudtunk kitis/titani. Bár az orosz ortodoxia koldusai, csavargói és hamis szentjei megmaradtak, — latin kedélyünket és a világosság szeretetét sikerült bevinni. Dél-BtsSzarábia kevésbé román részében bolgárok és oroszok román verseket Írtak, a Söbla-i svájci telepesek pedig a „Liga Culturala“ előadását látogatták és leányaikat a ,Valeni-de-Munte-i szabadegyetemre küldtek. Most a marxista roppant termelő gépezet osztályaiba sorozzák őket. lélekben azonban velünk fognak érezni. .TRIBUNA“: A szovjetorosz ultimátummal szemben magunkra maradtunk, -— amint ezt Tatareseu volt miniszterelnök megállapította és amint ezt valamennyien tudjuk. Sehonnan sem jöhetett semmiféle segítség. A két nagyhatalom közül, — melyek mult évben egyoldalú garanciát nyújtottak részünkre — Franciaországot magát is legyőzték, Anglia pedig saját védelmével volt elfoeia!- >a a nagy veszedelemmel szemben, mely' anv- jiyira fenyegeti. De előbb sem volt érteke ennek a garanciának. Amióta ugyanis Csehszlovákia semmi hasznát nem vehette a Franciaországgal kötött szövetségnek, — mióta a Lengyelországgal kötött katonai egyezmény papiron maradt, — mióta egymásután estek el az államok, melyeket a szövetségesek akartak megsegíteni. — nyilvánvaló .volt, hogy segélynyújtás ígérete, vagy garanciavállalás nemcsak hatástalan, de a kis államokra nézve egyenesen veszélyes. Egyébként mi mult év április havaban a garanciát nem kezdeményeztük, azt egyszerűen felajánlották nekünk. Romániának a nagyhatalmak között nem volt szövetségese, igy a garanciát elismeréssel fogadta, bár értékét akkur nem lehetett teljesen ismerni. A világháború idején Angliával. Franciaországgal és Oroszországgal háborús egyezményt kötöttünk, később aztán csupán „volt szövetségesekről“ beszéltünk. Ezt a tényt felismerve. Csehszlovákiával és Jugoszláviává megalkottuk a kisanlantot, majd a Balkán- szövetséget épp azért, hogy ne maradjunk egyedül, körülvéve azoktól, akik Románia feldarabolását szerelnék Bizonyos szempontból már a békekonferencia idején magunkra maradtuak, midőn az etnikai kisebbségekkel és vallási kérdésekkel Kapcsolatos feltételeket reánk kényszerűét ték. Romániát és más kisebb államokat már akkor ..korlátozott érdekeltségekkel kiró államoknak“ tekintették. C. I. Bratianu tanulmányából megállapíthatjuk, hogy a zsidó szabadkőművesek már a békeszerződés megfogalmazásakor mennyi nehézséget okoztak nekünk. Két évtizeden át aztán mindent elkövettünk, hogy ne maradjunk egyedül. Tisztában voltunk azzal, hogy egyik nagyhatalomra sem gondolhatunk, ezért a szomszédos, vagy balkán! kisebb népekkel igyekeztünk megegyezni. Bár a kérdéses megegyezéseket a legutóbbi események világában nem sokra értékelik, mégis ezeknek köszönhetjük, hogy a békét Európának ezen a táján megőriztük. Az uj vihar kitörésekor mi és a többi kisnépek is tisztában voltunk azzal, hogy semlegességünk dacára az általános nagy örvénybe kerülünk. Magyarországot és Bulgáriát a jól ismert okoknál fogva több próbálkozás dacára sem tudtuk a Balkán-szövetségbe von- dí, bár csupán igy lehetett volna olyan töm bot alkotni, mely Európának ezen a részén esetleg képes a békét megvédeni. Esetleg... Németország ugyanis olyan diplomáciai iratokat tett közzé, melyekből kitűnik, hogy a nyugati nagyhatalmak a ki-államokat is háborúba akarták sodorni. Egy dolog bizonyom — a kisállamok megegyezésével csupán maguk közölt, földrajzi térségükben zárták ki a háború lehetőségét. A nagyhatalmak ugyan mindkét részről jóváhagyták ezeket a megegyezéseket, hivatalos elismerés részükről nem történt, bár nyilvánvaló, hogy a megegyezések nem sokat érnek o nélkül. így ai- tán a kisállamok, a közöttük létrejött megegyezések dacára is — magukra maradtak. Románia jelenlegi külpolitikai tájékozódását ez indokolja. Egy nagyhatalom erőszakkal áttörte határainkat. Csupán a két köznoati európai nagyhatalom felé tájékozódva tekinthetünk nyugalommal a jövőbe. A nagyhatalmak között olyan Karc folyik, amilyen még nem volt. Nem maradhatunk egyedül. „UNIVERSUL“: Befejezett tény a román külpolitika tájékozódása a tengelyhatalmak felé. Gigurtu miniszterelnök leszögezte, hogy a tájékozódás mindenben megfelel a belpolitikai téren érvényesülő épitő nacionalizmusnak. Az egész nemzet egyhangúan helyesli, hogy elmúlt a szavak ideje és a kormánynak mentői előbb és mentői többet kell megvalósítani. A jelenben épp úgy, mint Német tengeralattjárók nagy veszteségeket okoznak az angol hajózásnak BERLIN, juiius 10. (Rador.) A német hadvezetőség közleménye: A német tengeralattjárók továbbra is komoly veszteségeket okoznak az ellenségnek. Von Stockhausen főhadnagy több angol kereskedelmi hajó el- sülyesztését jelenti, összesen 56500 tonna tartalommal. Ugyanez a tengeralattjáró megtorpedózta a Wearlwind nevű angol törpe- dóromboló-t, valamint több felifegyverzett hajót és egy 11600 tonnás tartályhajót. A junius 28-án kiadott közlemény jelentette. hogy Knorr főhadnagy tengeralattjárója 38000 tonna vizkiszoritásu hajótért sülyesz- tett el. Ez a szám azóta 40311 tonnára emelkedett. Német repülőgépek Davenport mellett tű zelőanyagraktárakat, légi és tengerészeti támaszpontokat, Harwick mellett gyárüzemeket, valamint Birmingham mellett tartályokat támadtak meg. A La Manche-csatornában és az Északi-tengerben öt ellenséges hajót sülyesztettek el. Lánckereskeáők működnek a kolozsvári élelmiszer- és gyümölcspiacon KOLOZSVÁR, juiius 10. Már tavasszal felhívtuk a hatóságok figyelmét a kolozsvári élelmiszerpiacon uralkodó állapotokra s rámutattunk farra, hogy a lánckereskedelem egyformán használja ki úgy az eladókat, mint a vevőket, aminek szomorú következménye, hogy az élelmiszerek árai napról-napra indokolatlanul emelkednek. Megírtuk, hogy a baromfipiacon például a cigánykofák a vidéki termelőktől hajnali órákban összevásárolják a baromfiakat s azokon pár órával később busás haszonnal adnak túl. Reggelenként üres kosárral jelennek meg a piacokon s egy- egy délelőtti keresetükből roskadásig megtelt kosarakkal térnek haza. Rámutattunk arra, hogy hasonló a helyzet a zöldség- és gyümölcspiacokon is, ahol a primőr áru kát, kora tavaszi zöldségeket és nyári gyümölcsöket iparengedéllyel nem rendelke ző, úgynevezett angrosszisták, magyarul lánckereskedők vásárolják össze a termelőktől a fogyasztók orra elől, hogy aztán pár órai „üzleti tevékenységük“ eredmé nyeként busás haszonnal távozzanak el működésűk színhelyéről. Kissé későn — de még nem megkésve — a hatóságok is megállapították ezeket a tényeket. Tegnap a délelőtti órákban a városi uzsoraellenőrző bizottság két tagja, dr. Anca Titus és dr. Nedea Victor ellenőrző szemlét tartottak a piacon s az ellenőrző szemlének eredménye egy csomó kihúgási jegyzőkönyv, amelyeket a gyümölcsöket drágító uzsorások ellen vettek fel. Az ellenőrző szemle eredménye egyúttal magyarázatot ad arra a kérdésre is, hogy milyen kezeken megy például keresztül a Nagyváradon kilogramonként 10 lejen vásárolt cseresznye, amíg Kolozsváron 32, 40, sőt 48 lejes árban is a fogyasztó elé kerül. Kiderült az ellenőrzés során, hogy például tegnap egy nagyváradi asszony, aki a kolozsvári gyümölcspiac nagyrészét korai gyümölcsökkel látja el, nagy meny- nyiségü cseresznyét hozott a piacra. Az asszony azt állította, hogy a cseresznyét Nagyváradon a termelőktől kilogramonként 13 lejben vásárolta, de állitásánalc igazolására semmi számlát, vagy igazoló iratot felmutatni nem tudott. Valószínű tehát — amit többen állítanak — hogy « cseresznyét Nagyváradon és környékén 10 lejben vásárolta össze. Persze, mint ren- desen, áruját nem közvetlenül a fogyasztóknak, hanem az uzsoráskodó angrosszis- táknak adta el, de ezen az üzleti műveleten is jól keresett, mert a többmázsa súlyú cseresznyét néhány nagyobb tételben 20—22 lejben adta tovább. A kofák. mikor a cseresznyét az áruasztalukra kitették, 32—34 lejben árusították kilogramonként, 200 százalékkal drágábban, mint azt a nagyváradi termelők eladták. Három kézen megy tehát át a cseresznye, a múltban, az etnikai kisebbségeket — melyek a legnagyobb megértésre ési türelemre találtak a román állam területén — mentői testvériesebb és szorosabb együttműködésre fogják felhívni. Azokról a kisebbségekről van szó, kik őszintén és lojálisán az állam uj keretébe helyezkednek és nem azokról, akik „hagyományos vendéglátásukért sértésekkel és rágalmakkal fizettek, amit necn tudunk elfelejteni és nem is engedjük, hogy ezt elfeledjék“. A miniszterelnök ezzel .azokra célzott, akik nem elégedtek meg annyival, hogy az ország egész gazdasági életének vezetését bűnös eszközökkel megszerezzék, de olyan térre helyezték át tevékenységűamig a termelőtől a fogyasztóig eljut é3 négy kézen az a gyümölcs, amelyet a gyümölcs- és csemegekereskedők kirakataikban látunk. A kereskedők a kofáktól vásárolják össze, nekik is kell valamit keresni, ez a magyarázata annak, hogy a válogatott minőségű cseresznye az üzletek kirakataiban 36—40 lej. A kolozsvári élelmiszer- és gyümölcs- piac árdrágítóinak üzeimeire jellemző egy barackszállitmány története. Tegnap a kolozsvári piacra Szakács János vidéki gyümölcstermelő egy teherautón többmázsa korai barackot hozott. Ahogy szállítmányával megérkezett a piacra, a seftelő lánckereskedők körülfogták s az árakkal tájfkozatlan vidéki termelőtől percek alatt 2—3 tételben, kilogramonként 24— 25 lejben összevásárolták az áruját. Ládákban a csomagolt barackot gyorsan elhordták a teherautótól, tovább vitték 50 —60 lépésre és amig ezt a rövid utat a barack megtette, az ára már majdnem 100 százalékkal emelkedett, mert a kofák már kilogramonként 48 lejben hozták forgalomba. Az uzsoraellenőrző bizottság két tagja ezeket a tényeket is megállapította. A kofáknál kezdték a kérdezősködést s igy jutottak el a piacon tartózkodó vidéki termelőig, aki megerősítette, hogy a barackot tőle 24—25 lejben vásárolták meg Azt pedig, hogy 48 lejért adták a közönségnek, már az ellenőrző közegek maguk’ állapították meg. Szemlét tartott az ellenőrző bizottság egyik közelmúltban megnyílt gyümölcs- és csemegekereskedésben is. Végignézték", amig a kereskedő néhány vevőjét kiszolgálta és megállapították, hogy a kereskedő a piacon vásárolt gyümölcsöt 80—100 százalékos haszonnal adta el. Ezek a tények Kolozsvárra vnoatkoznak, de hogy a szamosi királyi helytartóság többi városai- han is hasonló állapot uralkodik, annak igazolása az a sok panasz, amely napról- napra a helytartóság árellenőrző bizottságához érkezik. Konkrét feljelentések igazolják, hogy az élelmiszerekkel mindenütt uzsoráskodnak s Kolozsváron előfordult például az az eset, hogy egyik mészáros a juh-hust kilogramonként 48 lejben árusította, egy másik pedig egy kilogram sertéskarajt 86 lejért adott el. 1 A helytartóság árellenőrző bizottsága tegnap délután tartott ülésén foglalkozott a beérkező panaszokkal s elhatározta, hogy az uzsorások és a lánckereskedők ellen * legszigorúbb rendszabályokat léptetik életbe. A kolozsvári árellenőrző bizottság « tegnapi ellenőrző szemle során felvett ki- hágási jegyzőkönyveket tegnap az uzsora- biróság elé terjesztette s az uzsorabiróság e héten már Ítélkezni fog. két, honnan a közvéleményt irányították és kulturális, szociális és nemzeti kérdésekben útmutatást adtak. Türelmünk most véget ért. Nin cs szükség nevek felsorolására. A kormány épp oly jól ismeri őket, mint mi. Ezen a helyzeten nyomban változtatni kell, hogy a tömegek bizalmát elnyerjék. A többi reformokat fokozatosan, módszeresen, törvényes szellemben kell megvalósítani. A vesztegetőt és megvesztegetett személyt egyforma kíméletlenséggel kell büntetni. Ha nem értjük meg a nacionalizmusnak ezt a parancsszavát, az uj tájékozódás nem fogja a mindnyájunk által kívánt eredményt felmutatni. Nyaralás Végre bosszú epekedés után letelepül t köztünk a nyár, mely hivatalosan már két és fél hete megérkezett, de a hűvös esőzések derekán s igy észre se vettük, hirét se igen közöltük a nagy világgal. Hogy is vettük volna észre?! Az évszakok ezidén egyketu-, tottak, télbe tavasz és tavaszba tél ömlött i ál, mint a történelem fölajzolt idegében is. mikor a béke és háború szinte észrevétlenül és formatisztelet nélkül torkol egymásba. Nem egyszer és nem egy helyt. De a kesergő és szemrehányó dal vége mégis csak egy: ime, végül mégis csak itt a meleg nyár. A Medárditól kierőszakolt folytonos esőzéseknek — még a kötelező negyven nap lejárta ellőtt s úgy látszik a hosszú bevezetés méltánylásával — talán egészen vége lesz. 'Ind* juk megint, mi az a ragyogó égbolt, élvezzük szépségét, A jól tisztára mosdatott fák tömött és komor zöldje szelidebb árnyalatokat és kedves fényeket kezd vetni; íz árnyék újra meghitt, üditő, rokonszenves körülmény lett. Olykor izzik a levegő, a meleg megint magasra szereti lökni a kéneső vé-j konyka szárát a hőmérőben. Sőt — Isten! bűnül ne vegye nekik — a vakmerő idegesek, panaszkodni mernek a hőség ellen s a kis-, hitüek félnek, hogy igy elkiabálják amiért annyit és oly sokáig epedtünk. A part fürdők hosszú titubálás után végre megnyíltán: és a közönség már ellepi őket. A férfiak sűrűbben hajtogatják a fcörös poharakat és, vasaltatják mosó ruháikat. A nők pedig végre a súlyos téliruhák és komoly tavaszi kosztümök után lenge, színes, kevesebbet rejtő kelmékkel segítenek a bátortalan és meghökkent életkedv ébredésén. Ahol közvetlen baj nincs, ott egy pillanatra át-át suhan az életöröm és remény kél, hogy az emberiség borzasztó próbája véget ér és ő talán megint keresgélhet majd valami viszonylagos boldogság után. A nyár hivatása különben is a folytonosság és derűlátás évszaka. Aratunk, Pihenünk. Fölforrva gondolkozunk, Meleg van és minden, ami jó érzésben és érzéklé&ben, meleg. Sok a virág. A' gyerek hemzseg a porban és vízben. Fecske! levegőt szánt és a „pacsirta égbe fúrja énekét.“ A világtörténeti forgatag elszéditett. de már kezdünk felocsúdni. Mozgás kezdődik. Az emberek ismét megtöltik a köztalálkozások helyeit. A természetjárás és kirándulás megint virágzik. A tehetősek már kezdenek más helyt való nyaralásra és fürdőzésre gondolni, holott nemrég az oly későn megnyílt nyaralókat a kevés vendég hamarosan kiürítette, ami nemzetgazdasági szempontból fölöttébb káros volt. Bizonyára most már igazában1 megkezdődhet ez a magasabb fokozatú nyaralás. Most a tartóztató, kelletlen, aggasztó szempontok már nem érvényesülnek. Felmerül egyre sűrűbben: hová? A válasz: tanácsos hazai helyet választani, ami nem vala-( mi nehéz kérdés, hiszen a külföld nagy része úgyis el van rekesztve. Lám, a világiéi* j fordultság szikrányi haszonnal is jár: akarva, nem akarva itthon kell maradnunk, utaz* nunk. nyaralnunk és kirándulnunk. | ENGESZTELŐ MISE AZ ELESETTEK LELKI ÜDVÉÉRT BUKAREST, juiius 10. (Rador.) A Sf.' Dumitru-templomban tegnap engesztelő misét mutattak be a Besszarábiában és Bukovinában elesettek lelki üdvéért. Po- pescu lelkész rámutatott arra. mit vesztett az ország és Istent arra kérte, hogy a két tartomány hiányát rövid ideig érezzük. Az egyházi szertartást az erdélyiek bukaresti szövetsége kezdeményezte. GRUIA IGAZSÁGÜGYMINISZTER LÁTOGATÁST TETT A LEGFELSŐBB SEMMITŐ SZÉKEN BUKAREST, juiius 10. (Rador.) Gruia igazságügyminiszter tegnap hagyományos látogatást tett a legfelsőbb semmitőszé- ken, hol Andrei Radulescu semmitőszéki főelnök fogadta. Gruia miniszter válaszában meghatottságának adott kifejezést a fogadtatásért és kijelentette, hogy az állami életben mindig rendkívül sokra becsülte a birói kart. Gruia miniszter ezt követően látogatást tett az ilfovi ügyvédi kamarában. Könyvnap 1940« UJ ADY ÉLETRAJZ: Dénes Zsófia: Élet helyett ópák Ady asszonybarátja mondja el ebben a kötetben, regénybe illő ismeretségük történetét. Ady Lajos előszavával. Könyvnapi ára fűzve 115. kötve 160 lej az ELLENZÉK KüM VOSZTÁLYÁBAN, Cluj—Kolozsvá-. Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük.
