Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-11 / 154. szám
194 0 j a U u s 1 i. 'ihm SOM! napig, julius li-től kez- dödőleg. — Egyszínű és mintás, valódi és mii- selymekben. — Ezen maradik vasári még soha nem tapasztalt szenzációs olcsó árakkal tartja meg a GALLIA S. A, Cluj, Str. Gén. Necu Icea No. 2. Példátlan erejű felhőszakadás árasztotta el tegnap délután Kolozsvár utcáit A csatornák nem tudták ©lnyelni az óriási víztömeget s az áradat folyóként rohant és pusztított végig az úttesteken. - Mélyebben fekvő házak és pincelakások vízzel teltek meg* A kajántói vámnál huszonhárom házat úgy sodort el az ára* dat9 hogy nyomuk sem maradt Eddigi leíentóseh szerint az áradatnak edd Halálos áldozata van KOLOZSVÁR, julius 10. Tegnap délután óriási felhőszakadás vonult el Kolozsvár fölött. Uz a felhő- szakadás olyan áradásokat idézett elő a város belső és külső területein, am! lyenre évek óta nem volt példa. Némely utcában valóságos folyó rohant végig, mert a vizet nem tudták elnyelni a vízlevezető csatornák. A megdöbbentően hatalmas méretű felhőszakadás fél öt után néhány perccel kezdődött, közel másfél órán keresztül tartott s ez idő alatt nemcsak leírhatatlan riadalmat keltett Kolozsvár számos városrészé“ ben, de e pillanatban niég fel nem becsülhető, óriási anyagi kárt is okozott és ami a legfájdalmasabb: emberélete két is követelt áldozatul. A rendkívül hosszantartó felhőszakadás nyomán keletkezett árvíz a város belterületén főleg a inalomárokmentí utcák házainak lakóit hozta vészedé* lembe, tizeknek rengeteg holmiját sodorta el a viz. A legborzalmasabb és legmegrenditőbb helyzetbe azonban a kajájntói vám környékének lakossága került. A hirtelen jött felhőszakadás ezen a környéken olyan irgalmatlan pusztítást végzett, amilyenre Kolozsváron nem igen ermléikeznek. Ennek a külvárosrésznek házait a szó szoros értelmében úgy elsodorta az árvíz, hogy nyomuk sem maradt s ami a legmegdöbbentőbb, a lakóknak nemcsak házát, állatállományát és termését öntötte el és sodorta el a vizáradat, de emberéle tét is követelt. Kolozsvár szomorú szenzációjáról, a kedd délutáni borzalmas árvizkatasz* trófáról s annak minden részletéről az alábbi helyszíni tudósításban számolunk be: Vizáradat rohan a kolozsvári utcákon! Kolozsvár több városrészében leírhatatlan riadalmat keltett a másfélórás felhő- szakadás nyomán keletkezett árviz. Különösen nagy riadalmat idézett elő az áradás az Oasanu és Cipariu utcák torkolatánál, áz úgynevezett Piski-hidnál. Az Oasanu-utca jobb sorának háta mögött vezet le a Cigány-patak, mely a Békás területén összegyiilemlett esővizet szokta levezetni. Á patak medre évek óta száraz s a két utca kereszteződésénél a patakot a földalatti csatornákon vezettek el. A fel- hőszakadás nyomán keletkezett áradás -izihüitig megtöltötte ezt a patakot, a vizet a csatorna nem tudta elnyelni s az ár természetes utat törve magának, ledöntötte az Oasanu és Cipariu utca találkozásánál lévő kerítéseket, falakat mosott el, a víz benyomult a közeli üzletekbe és házakba, aztán a Cipariu-utcán rohant le az ár AZ ALSÓVÁROSNAK CSAKNEM MINDEN UTCÁJÁT ELÖNTŐT TE AZ ÁR! Á város utcáin összegyűlt víztömeget a város csatornahálózata nem tudta elnyelni s az óriási víztömeg nagyrésze a Malomárokba Ömlött be, amelynek szintjét any- riyira felduzzasztottá, hogy a Malomárok is kiáradt s az a vízmennyiség, amelyet az árok medre nem tudott befogadni, folyóként rohant végig a Malomárokkal párhuzamos utcákon és az alsóvároson, melynek majdnem minden utcáját elöntötte. A Malomárok rakoncátlankodása már a Dubalarilor-utca elején közvetlenül a posta épülete után vette kezdetét. A megduzzadt víztömeg benyomult a Malomárok balpartján lévő épületek pincéibe s elsod- rással fenyegette az árkon átvezető két gyaloghidat. A Tornavivóda egykori helyén, balpartján kilépelt az árok a medréből, elsodort néhány sátrat, majd a Calu- geritelor-utcán végig, a református’ templom háta mögött tovább rohant az alsóváros irányába, végig a Romei és Rugalui utcákon, a Malomároknak a Szamosba nyiló torkolata felé. A Dermata-gyár környékén a mélyebben fekvő utcákat úgy elöutötte az ár, hogy nemcsak gyalogszerrel, de kocsival is órákon át megszűnt a közlekedés. A víztömeg benyomult az udvarokra, elöntötte a pincéket s némely helyen a gyengébb alapzatu házakat súlyosan megrongálta. ÚJABB VESZEDELEM: LEZÚDUL' AZ ÓRIÁSI VÍZTÖMEG A FELEKI HEGYRŐL Á Baba Novac-utcában, az Episcop Ivan-ut jobb és baloldalán a Feleki hegyről lezúduló óriási viztömeg a Bethlen- báslya környékén két ágra szakadt, egyik ága a bástyától jobbra, a másik attól balra rohant tovább. A Baba ISovac és a Regina Maria-utca kereszteződésénél fél méter magas volt a viz árja és a kanálisba szorult víztömegek felhajtó ereje olyan nagy volt, hogy több helyen feltépte az úttestet is. TENGERRÉ DUZZAD A RATED- RÁLIS-TÉR ÉS AZ OPERA KÖRNYÉKE Ä Cigány-pataknak Cipariu-utcán lezúduló víztömege végighömpölygött a Stefan cel Mare és Cuza Voda tereken, tengerré változtatva az egész környéket. A vizáradat itt a Clemenceau-utcának vette útját, egy másik ága pedig a rendőrség épülete előtt eltérve, a Marechal Foch-utcán höm- I pölygött végig. Az áradat következtében a vízlevezető csatornák itt is felmondták a szolgálatot, úgyhogy az utca egész hosz- szában lévő olyan pincelakásokba, amelyeknél vízlevezető csatornák vannak, betölt a viz, térdig, vagy derékig, sok helyen még magasabban boriivá el a lakásokat. KÉTSÉGBEESETT MENTÉSI KÍSÉRLETEK Az árvizsujtotta részek lakói igyekeztek vagyonkájukat menteni, de az állandóan feltóduló víztömegek elől nem tudták idejében kimenteni bútorukat és ruhájukat Hiábavalónak bizonyult minden olyan kísérletük, hogy vedrekkel, vagy más alkalmatosságokkal kihordják a vizet, mert a vízlevezető csatornák Öntötték magukból a vizet s mindaddig, amíg az utcáról mind le nem folyt az ár, sikertelen maradt minden ilyen kísérlet. Csak a felhőszakadás megszűntével lehetett ezekből a lakásokból kihordani a vizet. A nagy veszélyben lévő részek lakói értesítették az elemi csapásról a tűzoltókat, akik azonban sokirányú elfoglaltságuk miatt nem érkezhettek el mindenhova. AHOL LEGNAGYOBB VOLT A VESZEDELEM Az árvizveszedelmet jelző első jelentések háromnegyed 6 óra tájban érkeztek be a tűzoltósághoz, a polgármesteri hivatalhoz es a r enld Srk veszt urához. Ll.Lor már egy óra óla lartott szakadatlanul a felhőszakadás s i a jelekből látni lehetett, hogy a veszedelem I csak fokozódik. Dr. Bornemisa Sebastian 1 olgármester azonnal utasította dr. Ciortea városi főmérnököt és Pop mérnököt a sürgős óvintézkedések megtételére, majd velük együtt maga is kiszállott a vizáradat általi veszélyeztetett helyekre. Legnagyobb feladat természetesen a tűzoltóságra hárult, amelynek telefonja úgyszólván percenként csengetett és hol a város egyik részébe, hol egy másik utcába hívták sürgősen segítségül. •Szerencsére Kolozsvárnak modernül felszerelt, jól képzett és nagyszámú tűzoltósága ven, ennek köszönhető, hogy a folytonosan megismétlődő segélykérésekre csaknem mindenhová el tudtak jutni a tűzoltó osztagok. Radul eseu tüzoltófőparancsnok a legve- szélyerobb helyen, a kajántói vám környékén irányította a mentési munkálatokat, de sajnos, ezen a területen a tűzoltó osztagoknak emberfeletti munkával sem sikerült megakadályozni a pusztulást. Dr. Horvat io- sil rendőrkvesztor is nagyobb rendőri osztagokat vezényelt ki a helyszínre, a rendőrükkel együtt katonai osztagok is segédkeztek a tűzoltóknak a mentési munkálatokban a Szent György hegy alatt elterülő környéken. Az együttes megfeszített munkának végül mégis volt annyi eredménye, hogy a kaján- tói vámtól kissé távolabb Lévő házak lakóit, a nőket és gyermekeket, akik ezen a területen halálos veszedelemben forogtak, meg tudták menteni s a házak berendezésének nagyrészét is még idejében védett területre szállíthatták. AZ ELSŐ ÁLDOZAT: EGY HÉTCYER- MEKES CSALÁDAPA Ugyanakkor azonban a kajántói vám környéke menthetetlen volt. Ezen a részen 2.3 házat úgy sodort el a vizáradat, hogy nyomuk gém maradt. Megrázó, szívfacsaró, drámai jelenetek játszódtak le percek alatt. Kétségbeesett segélykiáltások, a halálos veszedelemben forgó családok tagjainak tehetetlen vergődés«, amint a leírhatatlan riadalomban keresték és kimenteni igyekeztek egymást, mindmegannyi megrázó, tragikum pillanat volt. Este 7 órakor egy hétgyermekes családapa holttestét találták meg a Ka- jántó-pataktól néhány méternyire. Éjszaka 12 óráig beérkezett jelentések szerint mé.<r nem lehet tudni, hogy a kajántói vámuál pusztító árviznek hány halálos áldozata van. Kolozsvár belterületén a Páris-utca 35. szám alatti házból hét vagon lisztet sodort el az árviz. Ezenkívül a legsúlyosabb kárt a Călugăritelor, Romei és Romulus-uteák lakossága szenvedte, ahol a házak lakóinak a gyors menekülés miatt nem sikerült idejében kimenteni holmijaikat. A tűzoltóság, amely derekasan kivette részét a mentési munkálatokból, csak az éjféli órákban tért haza, amikor már mindenünnen az árvizveszedelem megszüntet jelentették. Milyen voll az egészségügyi helyzet 1918—1940- években Besszarábiában ? BUKAREST, julius 10. (Radnr.) A szovjetorosz rádióleadó állomások és a .,Tass“-ügynöksóg állításai szükségessé teszik a besszarábiai egészségügyi helyzettel kapcsolatban az 1918—1940. időszakra vonatkozó adatok közlését. A tarló-, Hiányban, 1918-ban Romániához történt csa-i tolása alkalmával súlyos nyomor volt. Utak- nem v oltak, a gazdasági megszervezés lrán\- zott. Olyan tartomány volt, melyet a véletlen akaratára bíztak. Az orosz tisztviselők ugyanis ugv kerültek ide. mintha száműzetésbe küldték volna őket Besszarábiába. A román állam bölcs szociális politikával, nem kiméivé semmiféle áldozatot, milliárdos befektetésekkel egészített ki egye-s hiányokat. Aon 1 az orosz rádióleadó állomások által említett egészségügyi helyzetet illeti, elég, ha közzé tesszük a következő adatokat: . ’ U*]8-ban 2.450.000 Ínkosra 26 orvosi kör-1 zelben 1300 ággyal. 25 kórház jutott. IVO.i évben 76 kórház volt 3425 ággyal s a kórhi-' zakhoz 342 orvos és 257 egészségügyi ügynök tartozott, összesen 238 orvosi körzet, továbbá 134 falusi és 18 városi dispensar volt. A dispensárakban 115 ezer orvosi kezelés, a betegek lakásán 29 ezer gyógykezelés történt. Három tüdőszanatórium létesült 590 ággyal. Összesen 1.771.000 személy volt féregtele- nitve. A kiütéses tifuszos betegek 6zároa 5600 volt 1918-bau, mig 19ó9-ben 2234 ilyen betegség került nyilvántartásba A születési arányszám emelkedett, a halálozási arány- szám pedig 19.02 ezrelékről 117 ezrelékre esett és az 1918. évi 2.750.000 lélekszám ma már 5.110.654 főre emelkedett Besszarábni- ban. r
