Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-11 / 154. szám

194 0 j a U u s 1 i. 'ihm SOM! napig, julius li-től kez- dödőleg. — Egyszínű és mintás, valódi és mii- selymekben. — Ezen maradik vasári még soha nem tapasztalt szenzációs olcsó árakkal tartja meg a GALLIA S. A, Cluj, Str. Gén. Necu Icea No. 2. Példátlan erejű felhőszakadás árasztotta el tegnap délután Kolozsvár utcáit A csatornák nem tudták ©lnyelni az óriási víztömeget s az áradat folyóként rohant és pusztított végig az úttesteken. - Mélyebben fekvő házak és pincelakások vízzel teltek meg* A kajántói vámnál huszonhárom házat úgy sodort el az ára* dat9 hogy nyomuk sem maradt Eddigi leíentóseh szerint az áradatnak edd Halálos áldozata van KOLOZSVÁR, julius 10. Tegnap délután óriási felhőszakadás vonult el Kolozsvár fölött. Uz a felhő- szakadás olyan áradásokat idézett elő a város belső és külső területein, am! lyenre évek óta nem volt példa. Némely utcában valóságos folyó rohant végig, mert a vizet nem tudták elnyelni a víz­levezető csatornák. A megdöbbentően hatalmas méretű felhőszakadás fél öt után néhány perccel kezdődött, közel másfél órán keresztül tartott s ez idő alatt nemcsak leírhatatlan riadalmat keltett Kolozsvár számos városrészé“ ben, de e pillanatban niég fel nem be­csülhető, óriási anyagi kárt is okozott és ami a legfájdalmasabb: emberélete két is követelt áldozatul. A rendkívül hosszantartó felhőszaka­dás nyomán keletkezett árvíz a város belterületén főleg a inalomárokmentí utcák házainak lakóit hozta vészedé* lembe, tizeknek rengeteg holmiját so­dorta el a viz. A legborzalmasabb és legmegrenditőbb helyzetbe azonban a kajájntói vám környékének lakossága került. A hirtelen jött felhőszakadás ezen a környéken olyan irgalmatlan pusztítást végzett, amilyenre Kolozsvá­ron nem igen ermléikeznek. Ennek a külvárosrésznek házait a szó szoros ér­telmében úgy elsodorta az árvíz, hogy nyomuk sem maradt s ami a legmeg­döbbentőbb, a lakóknak nemcsak házát, állatállományát és termését öntötte el és sodorta el a vizáradat, de emberéle tét is követelt. Kolozsvár szomorú szenzációjáról, a kedd délutáni borzalmas árvizkatasz* trófáról s annak minden részletéről az alábbi helyszíni tudósításban számo­lunk be: Vizáradat rohan a kolozsvári utcákon! Kolozsvár több városrészében leírhatat­lan riadalmat keltett a másfélórás felhő- szakadás nyomán keletkezett árviz. Külö­nösen nagy riadalmat idézett elő az ára­dás az Oasanu és Cipariu utcák torkola­tánál, áz úgynevezett Piski-hidnál. Az Oasanu-utca jobb sorának háta mögött ve­zet le a Cigány-patak, mely a Békás terü­letén összegyiilemlett esővizet szokta le­vezetni. Á patak medre évek óta száraz s a két utca kereszteződésénél a patakot a földalatti csatornákon vezettek el. A fel- hőszakadás nyomán keletkezett áradás -izihüitig megtöltötte ezt a patakot, a vizet a csatorna nem tudta elnyelni s az ár ter­mészetes utat törve magának, ledöntötte az Oasanu és Cipariu utca találkozásánál lévő kerítéseket, falakat mosott el, a víz benyomult a közeli üzletekbe és házakba, aztán a Cipariu-utcán rohant le az ár AZ ALSÓVÁROSNAK CSAKNEM MINDEN UTCÁJÁT ELÖNTŐT TE AZ ÁR! Á város utcáin összegyűlt víztömeget a város csatornahálózata nem tudta elnyelni s az óriási víztömeg nagyrésze a Malom­árokba Ömlött be, amelynek szintjét any- riyira felduzzasztottá, hogy a Malomárok is kiáradt s az a vízmennyiség, amelyet az árok medre nem tudott befogadni, fo­lyóként rohant végig a Malomárokkal pár­huzamos utcákon és az alsóvároson, mely­nek majdnem minden utcáját elöntötte. A Malomárok rakoncátlankodása már a Dubalarilor-utca elején közvetlenül a posta épülete után vette kezdetét. A megduz­zadt víztömeg benyomult a Malomárok balpartján lévő épületek pincéibe s elsod- rással fenyegette az árkon átvezető két gyaloghidat. A Tornavivóda egykori he­lyén, balpartján kilépelt az árok a medré­ből, elsodort néhány sátrat, majd a Calu- geritelor-utcán végig, a református’ temp­lom háta mögött tovább rohant az alsó­város irányába, végig a Romei és Rugalui utcákon, a Malomároknak a Szamosba nyiló torkolata felé. A Dermata-gyár kör­nyékén a mélyebben fekvő utcákat úgy elöutötte az ár, hogy nemcsak gyalogszer­rel, de kocsival is órákon át megszűnt a közlekedés. A víztömeg benyomult az ud­varokra, elöntötte a pincéket s némely helyen a gyengébb alapzatu házakat sú­lyosan megrongálta. ÚJABB VESZEDELEM: LEZÚDUL' AZ ÓRIÁSI VÍZTÖMEG A FELEKI HEGYRŐL Á Baba Novac-utcában, az Episcop Ivan-ut jobb és baloldalán a Feleki hegy­ről lezúduló óriási viztömeg a Bethlen- báslya környékén két ágra szakadt, egyik ága a bástyától jobbra, a másik attól bal­ra rohant tovább. A Baba ISovac és a Re­gina Maria-utca kereszteződésénél fél mé­ter magas volt a viz árja és a kanálisba szorult víztömegek felhajtó ereje olyan nagy volt, hogy több helyen feltépte az úttestet is. TENGERRÉ DUZZAD A RATED- RÁLIS-TÉR ÉS AZ OPERA KÖRNYÉKE Ä Cigány-pataknak Cipariu-utcán lezú­duló víztömege végighömpölygött a Stefan cel Mare és Cuza Voda tereken, tengerré változtatva az egész környéket. A vizára­dat itt a Clemenceau-utcának vette útját, egy másik ága pedig a rendőrség épülete előtt eltérve, a Marechal Foch-utcán höm- I pölygött végig. Az áradat következtében a vízlevezető csatornák itt is felmondták a szolgálatot, úgyhogy az utca egész hosz- szában lévő olyan pincelakásokba, ame­lyeknél vízlevezető csatornák vannak, be­tölt a viz, térdig, vagy derékig, sok he­lyen még magasabban boriivá el a laká­sokat. KÉTSÉGBEESETT MENTÉSI KÍSÉRLETEK Az árvizsujtotta részek lakói igyekeztek vagyonkájukat menteni, de az állandóan feltóduló víztömegek elől nem tudták ide­jében kimenteni bútorukat és ruhájukat Hiábavalónak bizonyult minden olyan kí­sérletük, hogy vedrekkel, vagy más alkal­matosságokkal kihordják a vizet, mert a vízlevezető csatornák Öntötték magukból a vizet s mindaddig, amíg az utcáról mind le nem folyt az ár, sikertelen maradt min­den ilyen kísérlet. Csak a felhőszakadás megszűntével lehetett ezekből a lakások­ból kihordani a vizet. A nagy veszélyben lévő részek lakói értesítették az elemi csa­pásról a tűzoltókat, akik azonban sokirá­nyú elfoglaltságuk miatt nem érkezhettek el mindenhova. AHOL LEGNAGYOBB VOLT A VE­SZEDELEM Az árvizveszedelmet jelző első jelentések háromnegyed 6 óra tájban érkeztek be a tűzoltósághoz, a polgármesteri hivatalhoz es a r enld Srk veszt urához. Ll.Lor már egy óra óla lartott szakadatlanul a felhőszakadás s i a jelekből látni lehetett, hogy a veszedelem I csak fokozódik. Dr. Bornemisa Sebastian 1 olgármester azonnal utasította dr. Ciortea városi főmérnököt és Pop mérnököt a sür­gős óvintézkedések megtételére, majd velük együtt maga is kiszállott a vizáradat általi veszélyeztetett helyekre. Legnagyobb fel­adat természetesen a tűzoltóságra hárult, amelynek telefonja úgyszólván percenként csengetett és hol a város egyik részébe, hol egy másik utcába hívták sürgősen segítségül. •Szerencsére Kolozsvárnak modernül felsze­relt, jól képzett és nagyszámú tűzoltósága ven, ennek köszönhető, hogy a folytonosan megismétlődő segélykérésekre csaknem min­denhová el tudtak jutni a tűzoltó osztagok. Radul eseu tüzoltófőparancsnok a legve- szélyerobb helyen, a kajántói vám környé­kén irányította a mentési munkálatokat, de sajnos, ezen a területen a tűzoltó osztagok­nak emberfeletti munkával sem sikerült megakadályozni a pusztulást. Dr. Horvat io- sil rendőrkvesztor is nagyobb rendőri oszta­gokat vezényelt ki a helyszínre, a rendőrük­kel együtt katonai osztagok is segédkeztek a tűzoltóknak a mentési munkálatokban a Szent György hegy alatt elterülő környéken. Az együttes megfeszített munkának végül mégis volt annyi eredménye, hogy a kaján- tói vámtól kissé távolabb Lévő házak lakóit, a nőket és gyermekeket, akik ezen a terüle­ten halálos veszedelemben forogtak, meg tudták menteni s a házak berendezésének nagyrészét is még idejében védett területre szállíthatták. AZ ELSŐ ÁLDOZAT: EGY HÉTCYER- MEKES CSALÁDAPA Ugyanakkor azonban a kajántói vám kör­nyéke menthetetlen volt. Ezen a részen 2.3 házat úgy sodort el a vizáradat, hogy nyo­muk gém maradt. Megrázó, szívfacsaró, drá­mai jelenetek játszódtak le percek alatt. Kétségbeesett segélykiáltások, a halálos ve­szedelemben forgó családok tagjainak tehe­tetlen vergődés«, amint a leírhatatlan ria­dalomban keresték és kimenteni igyekeztek egymást, mindmegannyi megrázó, tragikum pillanat volt. Este 7 órakor egy hétgyerme­kes családapa holttestét találták meg a Ka- jántó-pataktól néhány méternyire. Éjszaka 12 óráig beérkezett jelentések szerint mé.<r nem lehet tudni, hogy a kajántói vámuál pusztító árviznek hány halálos áldozata van. Kolozsvár belterületén a Páris-utca 35. szám alatti házból hét vagon lisztet sodort el az árviz. Ezenkívül a legsúlyosabb kárt a Călugăritelor, Romei és Romulus-uteák la­kossága szenvedte, ahol a házak lakóinak a gyors menekülés miatt nem sikerült idejé­ben kimenteni holmijaikat. A tűzoltóság, amely derekasan kivette ré­szét a mentési munkálatokból, csak az éj­féli órákban tért haza, amikor már minde­nünnen az árvizveszedelem megszüntet je­lentették. Milyen voll az egészségügyi helyzet 1918—1940- években Besszarábiában ? BUKAREST, julius 10. (Radnr.) A szovjetorosz rádióleadó állo­mások és a .,Tass“-ügynöksóg állításai szük­ségessé teszik a besszarábiai egészségügyi helyzettel kapcsolatban az 1918—1940. idő­szakra vonatkozó adatok közlését. A tarló-, Hiányban, 1918-ban Romániához történt csa-i tolása alkalmával súlyos nyomor volt. Utak- nem v oltak, a gazdasági megszervezés lrán\- zott. Olyan tartomány volt, melyet a véletlen akaratára bíztak. Az orosz tisztviselők ugyan­is ugv kerültek ide. mintha száműzetésbe küldték volna őket Besszarábiába. A román állam bölcs szociális politikával, nem kiméi­vé semmiféle áldozatot, milliárdos befekte­tésekkel egészített ki egye-s hiányokat. Aon 1 az orosz rádióleadó állomások által említett egészségügyi helyzetet illeti, elég, ha közzé tesszük a következő adatokat: . ’ U*]8-ban 2.450.000 Ínkosra 26 orvosi kör-1 zelben 1300 ággyal. 25 kórház jutott. IVO.i évben 76 kórház volt 3425 ággyal s a kórhi-' zakhoz 342 orvos és 257 egészségügyi ügynök tartozott, összesen 238 orvosi körzet, továb­bá 134 falusi és 18 városi dispensar volt. A dispensárakban 115 ezer orvosi kezelés, a be­tegek lakásán 29 ezer gyógykezelés történt. Három tüdőszanatórium létesült 590 ággyal. Összesen 1.771.000 személy volt féregtele- nitve. A kiütéses tifuszos betegek 6zároa 5600 volt 1918-bau, mig 19ó9-ben 2234 ilyen betegség került nyilvántartásba A születési arányszám emelkedett, a halálozási arány- szám pedig 19.02 ezrelékről 117 ezrelékre esett és az 1918. évi 2.750.000 lélekszám ma már 5.110.654 főre emelkedett Besszarábni- ban. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom