Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-06 / 150. szám

î fi VO jti 1 tu s 6. «US Säü Támadást intézett az angol flotta az Oranban horgonyzó francia hadihajók ellen A világtörténetemben példa nélkül álló ese­ménynek minősíti a német saitó a támadást. — Churchill beszédet mondáit az orani támadásról LONDON, julius 5. (Rador.) Az angol iatormációsügyi minisztérium közlemé­nye: A francia kormány bízva Németor­szág és Olaszország ígéreteiben, bogy a francia flottát a volt szövetségesek ellen nem fogja felhasználni, a fegyverszüneti egyezmény értelmében intézkedett. Az angol kormány azonban a német és olasz Ígéretekbe vetett bizalmát elveszítve, nemcsak saját érdekében, de abból a cél­ból is, hogy addig, inig nem késő, Francia- ország és a birodalom függetlenségét helyre állítsa, olyan természetű intézkedéseket tett, melyek biztosíthatják, hogy az ellen­ség a francia hadihajókat nem használhat­ja. E célból julius 3-án hajnalban saját el­lenőrzése alá vette az angol kikötőkben található összes francia hadihajókat, mi­közben bizonyos nézeteltérések miatt két halott volt. Északafrikában javaslatokat tettünk a francia hajóknak: tartsák távol magukat attól, hogy német uralom alá kerüljenek. Közöltük velük, hogy abban az esetben, ha a Nagybritannia által meg­jelölt feltételek valamelyikét nem fogad­ják eh az összes szükséges intézkedéseket megtesszük. Oran admirális-parancsnoka egyetlen feltételt sem akart elfogadni, igy az angol hajók kénytelenek voltak a fo­lyamatban levő hadműveletekhez folya­modni. Az angol miniszterelnök a parla­ment csütörtök délutáni ülésén nyilatko­zott erre vonatkozóan. ANGOL TÁMADÁS AZ ORAN- BAN HÖRGONYZÓ FRANCIA HADIHAJÓK ELLEN GENF, julius 5. (Rador.) Clermond Ferrandban közölték, hogy julius 3-án an­gol tengeri egységek észak felől jö­vet Mers el Kabirha érkeztek, mely ten­geri támaszpontot képez Orannal szem­ben, hol a fegyverszüneti egyezmény ér­telmében több francia hadihajó — ezek között van a Dunkerque és Strassbourg cirkálók — horgonyoznak. Az angol admi­rális, a brit bajóraj parancsnoka, elrendel­te, hogy a francia hajók adják meg ma­gukat és hat órai időt adott arra, hogy ha­tározzanak. Ezt követően aztán anélkül, hogy valamilyen elhatározásra vártak vol­na, az angol tengeri repülőgépek eltorla­szolták a kikötő bejáratát, majd a francia admirális elutasító válasza után 17 óra 40 perckor tűz alá vették a francia hajókat. A minősithetetlcn rendelkezéssel szemben a francia admiralitás parancsot adott az alexandriai kikötőkben található hajók­nak, hogy vonják fel horgonyaikat és szükség esetén erőszakot alkalmazzanak. A tegnapi szövetséges eljárásával szemben a francia admiralitás parancsot adott a francia hadihajóknak, hogy állítsanak meg minden angol kereskedelmi hajót és ágyú­val válaszoljanak, ha augol hadihajóval találkoznak. HITLER KANCELLÁR ENGE­DÉLYT ADOTT A FRANCIA PA­RANCSNOKOKNAK. HOGY EL- SÜLYESSZÉK HAJÓIKAT BERLIN, julius 5. (Rador.) A fegyver­szüneti bizottságban helyet foglaló francia küldöttség az Oranban történt eseménye­ket a német kiküldöttek tudomására hoz­ta. Ennek következtében Hitler vezér és kancellár a fegyverszüneti egyezmény ér­telmében megengedte a francia hajóknak, hogy elsülyesszék magukat és igy kerüljék ki, hogy az ellenség kezébe jussanak. A fegyverszüneti egyezmény értelmében tud­valevőleg Németország nem akarta kezét rátenni a francia flottára. MUNSELIER ADMIRÁLIS NYILATKOZATA LONDON, julius 5. (Rador.) Munselier admirális, aki alávetette magát De-Gaulle tábornok parancsainak, csütörtökön dél­előtt kijelentette, hogy egyetlen francia páncélos sem kerül német, vagy olasz kézbe. A francia tengeralattjárók és tor­pedórombolók egy része angol vizeken van, több építés alatt álló francia hadi­hajót angol kikötőkbe vontattak. BERLIN, julius 5. (Rador.) Orani je­lentés szerint az angol hajóraj három pán­célosból, egy repülőgépanyahajóból és több torpedórombolóból áll. Churchill beszéde az ováni eseményekről LONDON, julius 5. (Rador.) A Reuter távirati ügynökség Churchill angol miniszter- elnöknek az alsóházban tegnap délután el­mondott beszédéről a következő összefoglaló jelentést közli: „Őszinte sajnálattal vagyok kénytelen kö­zölni azokat az intézkedéseket, amelyeket a Irancia hajóraj ellen kellett végrehajtani an­nak megakadályozására, nehogy az ellenség kezébe kerüljön — jelentette ki beszédében többek között az angol miniszterelnök. — Két nemzet harcolt egymás mellett, az egyik Í vereséget szenvedett és külön fegyverszünet kötése céljából kérte kötelezettségei alól va­ló felmentését. Ez a legkeservesebb, amit várhattunk a francia kormánytól, amikor haszontalan veszteségek elkerülése végett az angol birodalom minden terhet a saját vál- laira rakott. Az egyedüli feltételünk az volt, hogy a fegyverszünet megkötése előtt a fran­cia flottát angol kikötőbe irányítsák. Darlan tengernagy biztosítékai ellenére a francia hajóíajnak csak egy része vonult be Port­smouth és Plymouth kikötőkbe, ezelőtt tiz nappal. A bordeauxi kormány egyébként fűS*2akaratot is tanúsított akkor, amikor beníniaket halálos veszély fenyegetett. Rey- naúd megígérte, hogy a francia hadifogság­ban levő 400 német repülőt nem fogják ki­adni az ellenségnek, hanem Angliába viszik. Ezt az ígéretet nem tartotta be. A kormány tagjai egyhangúlag hozták a cselekvésre va­ló elhatározásukat. A francia flotta legna­gyobb részét ellenőrzés alá helyeztük. Kikö­tőinkben két csatahajó, két cirkálóhajó, több tengeralattjáró, nyolc torpedóromboló és 200 aknakutató és tengeralattjáró elleni hadihajó tartózkodott. Portsmouth, Plymo­uth és Serness kikötőkben rövid figyelmez­tetést intéztünk a francia hajók kapitányai­hoz. A hadműveleteket ellenállás nélkül hajtottuk végre. Egyedül a Surcauf nevű tengeralattjáró okozott zavart. Egy angol tengerész és egy francia tiszt meghalt. Né­hány sebesülés is történt. 800—'900 francia tengerész továbbra is harcolni akart és ezek­nek minden további nélkül megadták az an­gol állampolgárságot. A többi tengerészt és az angol földön tartózkodó francia csapato­kat, akik nem csatlakoztak De-Gaulle tábor­nok felhívásához, egy francia kikötőbe szál- litják a francia kormány intézkedése értel­mében“. Churchill a továbbiakban felsorolta az Alex andriában tartózkodó francia haderőt, ahol ugyanakkor hatalmas angol tengeri had­erő is állomásozik. Alexandriában egy cir­káló, négy torpedóromboló és több kisebb egység is horgonyoz. Órán kikötőiben a Dunkerque és Strassbourg nevű francia cir­kálóhajó állomásoztak. Az angol tengernagy a következe indítványt tette a francia egysé­gek parancsnokának: 1. Folytassák a fran­ciák a harcot, vagy 2. csökkent létszámú személyzettel induljanak egy angol kikötőbe. A francia parancsnok visszautasító válaszá­ra délután 5 óra 58 perckor megkezdődött a tüzelés. Egy Strassbourg tipusu francia ha­jó léket kapott, egy Bretagne tipusu francia hajó elsülyedt, egy másik cirkáló súlyosan megrongálódott, továbbá két torpedórombo- lóhajó és egy repülőgépanyahajó részben el­sülyedt. részben kigyulladt. Egy Strassbourg vagy Dunkerque tipusu hajónak sikerült megmenekülni, ezt azonban később megtor­pedózták. A Dunkerque nevű cirkálóhajó hosszabb időre harcképtelenné vált. Annak a féléi memnek kell kifejezést adnom, hogy a franciáknak veszteségeik voltak emberélet­ben. Egy angol hajó sem rongálódott meg. Az angol flotta tovább folytatja a földkö­zitengeri ellenőrzés biztosítását. Minden­esetre megakadályoztuk, hogy a francia flot­ta az ellenség kezébe kerüljön. Ezt a szüksé­ges ténykedést a nemzet az Egyesült-Álla­moli., az egé*z világ és a történelem fogj* elbírálni. „IGEN RÖVID IDŐN BELÜL TÁMA­DÁS ÉRIJÉT BENNÜNKET!“ Mofit arra kívánom felhívni a figyelmet, bogy igeit röi id idő múlva támadás érhet bennünket. Az ellenség; visszaverésére min­den szükséges előkészületet megtettünk. Pártállásra való tekintet nélkül felhívom az Írországiak figyelmét a küszöbön álló ve­szélyre. Churchill valamennyi felelős tényezőt em­lékeztet arra, beszéde további részében, hogy kötelességük a bizakodás érzésének táplálása. Az angol légi haderő nagy erőt képvisel, a német hadiflotta viszont gyen­gébb, mint valaha, ezzel szemben az angol szárazföldi hadsereg sohasem volt olyan erős, mint ma. „Végül — fejezte be beszédét az angol miniszterelnök •— egyszersmindenkom sze­retnék véget vetni azoknak a hazugságoknak és kiresateléaekoek, amelyek az E%ye áh- Allamokban és u világ több más részéin-.’ az ötödik hadosztályról elterjedtek. Anglia lián senkisern gondol tárgyalásokra vagy bé­kekötésre. Minden erőnkkel és minden esz­közzel tovább folytatjuk a harcot!“ NÉMET FŐÚTI KAI KÖRÖKBEN ÓRIÁSI felháborodást icel TETTEK AZ ÓRA NI ESEMÉ­NYEK BERLIN, julius 5. (Rador.) Német politi­kai körök az Oran elleni angol támadást a világtörténelem egyik legaljasabb cselekede­tének minősitik. Másrészről a lapok a német birodalmi külügyminisztérium által a mai napon kö­zölt okiratok alapján rámutatnak arra, hogy az angolok a flandriai ütközet során nyil­vánvalóan a legszégyenletesebb módon árul­ták el a franciákat. Ennek az árulásnak az apotheozisa volt az orani támadási. Az olasz főhadiszállás 24. számú lelentése RÓMA, július 5. (Rodor.) Az olasz fő­hadiszállás 24-ik számú jelentése: Ciic- naicaban csapataink Solium- irányában több ellenséges gépesített oszlop támadá­sát visszavetették. A támadást a légi erő is támogatta. A Capuzzo irányában indí­tott ellenséges támadást visszavertük. Egy olasz tengeralattjáró nem tért vissza tá­maszpontjára. Keletafrikában az olasz csa­patok Lamoyal-erőditrnény t elfoglalták. Sudánban Acaba és Alabas közelében si­keres hadműveleteket hajtottak végre. Az Assab elleni angol légi támadás jelenlék- télén károkat okozott. Teofii Sidorovici Országőr-paran csn ok rá dió beszéde Az Országőfparancsnok a nyugalom, fegyelem és kitartás feltétlen szükségességét hangsúlyozta BUKAREST, julius 5. (Rador.) Csütörtö­kön este fél 10 órakor Teofil Sidorovici, az Ország őrének főparancsnoka beszédet tar­tott a rádióban. Teofil Sidorovici szavas bár mélyen megindultak voltak, magukon viselték annak a nyugalomnak a bélyegét, melyek szükségesek azokban a nehéz órák­ban, melyeken mostan az ország és a nem­zet átmegy. Beszédében, melyet az utolsó napok szo­morú eseményeivel kapcsolatban tartott, Te­ofil Sidorovici rámutatott a nehéz napok pa­rancsára és minden románnak arra a köte­lességére, hogy a nagy szomorúságnak ezek­ben a pillanataiban a nemzet és az ország érdekeinek megvédésére gondoljon. — Nincs jogunk ahhoz, hogy gyászoljunk — mondotta — megacélozódra, bittel a jövőnk iránt térjünk rá az épitőmunkára, azokra a feladatokra, melyek reánk várnak, az egész segélyezési munkára, melyet azoknak kell nyújtanunk, akiket a sors sújtott. Teofil Sidorovici ezután lelkes felhívást intézett mindenkihez és elsősorban a köz­tisztviselőkhöz, rámutatva, hogy az állam- gépezetnek, az ország májsodik hadseregé­nek, lankadatlan munkájával és áldozatkész szellemével elsőnek kell példát adni az ön feláldozásban és a lemondásban. Meleg fel­hívást intéz a nagyközönséghez, hogy ne hagyja magát befolyásoltatni és gyengíteni a különböző rémhirterjesztőktől, hanem vonja felelősségre ezeket, feljelentvén őket a ható­ságoknak, hogy a körülmények által paran­csolt törvényes intézkedések megtétessenek ellenük. — Magaviseletünk semmiképen és semmi­ben sem legyen kihívó — mondotta. — Vessünk véget a túlzott fényűzésnek, a bár­milyen mulatságoknak, mert a jelenlegi óra valamennyiünk erőfeszítését kívánja, a mi uj nemzeti irányunk felé. Ez az erőfeszítés egész lelkünket, teljes köz- és magánvagyo- nu.nkat kéri tőlünk. Vasidegeink legyenek és a nyugalom uralkodjék leikeinken, hogy. a mult keserű leckéiből az ország és a nép. győzelmesen kerülhessen ki. Ily módon tet­tünk tanulságot a legnagyobb áldozatunkról és elhatározásunknak tökéletes nyugalmá­ról, hogy itt ezen a földön a Kelet kapujánál háborítatlanul álljunk őrszemet. — Szomszédainkkal a legjobb szomszédsá­got óhajtjuk javunkra, javukra és egész Eu­rópa javára, mert a béke és a csend Euró­pának ebben a részében az egész kontinens számára szükséglet. Mi nem fenyegetünk.' Szükség esetén azonban áthághatatlan gátat emelünk, mert közmondásos a román türel­me, melyet az utóbbi időben túlságosan pro-, bára tettek. — Minden szenvedések ellenére, melyeken átmentünk, Románia a földművesek országa nem gyengült meg. Nincs munkanélkülisé­günk és nincsenek éhenhaló ^elemeink. — Szorosan egyesülve őfelsége II. Ká­roly király, a mi Újjáépítő uralkodónk körül egyetlen fegyelmünk van, a nép, a Trón és a Királyunk iránti fegyelmünk. Istenbe és az ütendő igazságba vetett hittel és hadsere­günk iránti vak bizalommal a mai szenvedé­sekkel teli idők ellenére is Románia hangoz­tatja jogait erre a földre és biztosítja az egész világot, hogy a román nép tudni fogja kötelességét a súlyos megpróbáltatások óráiban, hogy szentül megőrizze, amit örö­költ s amelyet az Isten megáldott. Teofil Sidorovici a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Hisszük, hogy a vihar után ismét ki­süt a nap. Bízunk az országban, a népben és a Királyban. A kormány biztos kézben van é'? bármilyen nagy legyeu a vihar, győzedei- münk bárkáját nem bonthatja fel. — Eljeu Őfelséíjí II. Károly király! Éljen Nagyro- mánia! Telf esi ti az egyiptomi kormány az angol-egyiptomi szerződést Ml volt az oka AU Maher kormánya lemondásának? KAIRÓ, julius 5. (Rador.) Hassan Sabry miniszterelnök a parlamentben kijelentet­te, hogy Egyiptom külpolitikája a bábo­mba nem sodort összes országokkal való barátságos kapcsolatok fenntartásán alap­szik. Egyiptom — mely el vau határozva területi sértetlenségének és független-égé­nek fenntartására — azt kívánja, hogy nagy szövetségesével: Angliával szemben összes kötelezettségeit az angol—egyip­tomi egyezmény betűi szerint és az egyez­mény szellemében teljesítse. A parlament a kormánynak igen nagy többséggel bizal­mat szavazott. KAIRÓ, julius 5. (Rador.) Ali Malier pasa volt miniszterelnök közlése szerint az augol kormány azt kívánta az egyipto­mi kormánytól, hogy a parlament bele­egyezése nélkül üzenjen háborút Olaszor­szágnak. Az angolok aztán a kormány le­mondását követelték a királytól. A mi­nisztertanács ülésén — bár megállapítot­ták, hogy Egyiptom belső ügyeibe való be­avatkozásról van szó — hogy nézeteltéré­sekre ne kerüljön a sor, a kormány be­nyújtotta lemondását és ugyanakkor kö­zölte. bogy Egyiptom nem fog résztvenní az Olaszország elleni háborúban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom