Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-06 / 150. szám
î fi VO jti 1 tu s 6. «US Säü Támadást intézett az angol flotta az Oranban horgonyzó francia hadihajók ellen A világtörténetemben példa nélkül álló eseménynek minősíti a német saitó a támadást. — Churchill beszédet mondáit az orani támadásról LONDON, julius 5. (Rador.) Az angol iatormációsügyi minisztérium közleménye: A francia kormány bízva Németország és Olaszország ígéreteiben, bogy a francia flottát a volt szövetségesek ellen nem fogja felhasználni, a fegyverszüneti egyezmény értelmében intézkedett. Az angol kormány azonban a német és olasz Ígéretekbe vetett bizalmát elveszítve, nemcsak saját érdekében, de abból a célból is, hogy addig, inig nem késő, Francia- ország és a birodalom függetlenségét helyre állítsa, olyan természetű intézkedéseket tett, melyek biztosíthatják, hogy az ellenség a francia hadihajókat nem használhatja. E célból julius 3-án hajnalban saját ellenőrzése alá vette az angol kikötőkben található összes francia hadihajókat, miközben bizonyos nézeteltérések miatt két halott volt. Északafrikában javaslatokat tettünk a francia hajóknak: tartsák távol magukat attól, hogy német uralom alá kerüljenek. Közöltük velük, hogy abban az esetben, ha a Nagybritannia által megjelölt feltételek valamelyikét nem fogadják eh az összes szükséges intézkedéseket megtesszük. Oran admirális-parancsnoka egyetlen feltételt sem akart elfogadni, igy az angol hajók kénytelenek voltak a folyamatban levő hadműveletekhez folyamodni. Az angol miniszterelnök a parlament csütörtök délutáni ülésén nyilatkozott erre vonatkozóan. ANGOL TÁMADÁS AZ ORAN- BAN HÖRGONYZÓ FRANCIA HADIHAJÓK ELLEN GENF, julius 5. (Rador.) Clermond Ferrandban közölték, hogy julius 3-án angol tengeri egységek észak felől jövet Mers el Kabirha érkeztek, mely tengeri támaszpontot képez Orannal szemben, hol a fegyverszüneti egyezmény értelmében több francia hadihajó — ezek között van a Dunkerque és Strassbourg cirkálók — horgonyoznak. Az angol admirális, a brit bajóraj parancsnoka, elrendelte, hogy a francia hajók adják meg magukat és hat órai időt adott arra, hogy határozzanak. Ezt követően aztán anélkül, hogy valamilyen elhatározásra vártak volna, az angol tengeri repülőgépek eltorlaszolták a kikötő bejáratát, majd a francia admirális elutasító válasza után 17 óra 40 perckor tűz alá vették a francia hajókat. A minősithetetlcn rendelkezéssel szemben a francia admiralitás parancsot adott az alexandriai kikötőkben található hajóknak, hogy vonják fel horgonyaikat és szükség esetén erőszakot alkalmazzanak. A tegnapi szövetséges eljárásával szemben a francia admiralitás parancsot adott a francia hadihajóknak, hogy állítsanak meg minden angol kereskedelmi hajót és ágyúval válaszoljanak, ha augol hadihajóval találkoznak. HITLER KANCELLÁR ENGEDÉLYT ADOTT A FRANCIA PARANCSNOKOKNAK. HOGY EL- SÜLYESSZÉK HAJÓIKAT BERLIN, julius 5. (Rador.) A fegyverszüneti bizottságban helyet foglaló francia küldöttség az Oranban történt eseményeket a német kiküldöttek tudomására hozta. Ennek következtében Hitler vezér és kancellár a fegyverszüneti egyezmény értelmében megengedte a francia hajóknak, hogy elsülyesszék magukat és igy kerüljék ki, hogy az ellenség kezébe jussanak. A fegyverszüneti egyezmény értelmében tudvalevőleg Németország nem akarta kezét rátenni a francia flottára. MUNSELIER ADMIRÁLIS NYILATKOZATA LONDON, julius 5. (Rador.) Munselier admirális, aki alávetette magát De-Gaulle tábornok parancsainak, csütörtökön délelőtt kijelentette, hogy egyetlen francia páncélos sem kerül német, vagy olasz kézbe. A francia tengeralattjárók és torpedórombolók egy része angol vizeken van, több építés alatt álló francia hadihajót angol kikötőkbe vontattak. BERLIN, julius 5. (Rador.) Orani jelentés szerint az angol hajóraj három páncélosból, egy repülőgépanyahajóból és több torpedórombolóból áll. Churchill beszéde az ováni eseményekről LONDON, julius 5. (Rador.) A Reuter távirati ügynökség Churchill angol miniszter- elnöknek az alsóházban tegnap délután elmondott beszédéről a következő összefoglaló jelentést közli: „Őszinte sajnálattal vagyok kénytelen közölni azokat az intézkedéseket, amelyeket a Irancia hajóraj ellen kellett végrehajtani annak megakadályozására, nehogy az ellenség kezébe kerüljön — jelentette ki beszédében többek között az angol miniszterelnök. — Két nemzet harcolt egymás mellett, az egyik Í vereséget szenvedett és külön fegyverszünet kötése céljából kérte kötelezettségei alól való felmentését. Ez a legkeservesebb, amit várhattunk a francia kormánytól, amikor haszontalan veszteségek elkerülése végett az angol birodalom minden terhet a saját vál- laira rakott. Az egyedüli feltételünk az volt, hogy a fegyverszünet megkötése előtt a francia flottát angol kikötőbe irányítsák. Darlan tengernagy biztosítékai ellenére a francia hajóíajnak csak egy része vonult be Portsmouth és Plymouth kikötőkbe, ezelőtt tiz nappal. A bordeauxi kormány egyébként fűS*2akaratot is tanúsított akkor, amikor beníniaket halálos veszély fenyegetett. Rey- naúd megígérte, hogy a francia hadifogságban levő 400 német repülőt nem fogják kiadni az ellenségnek, hanem Angliába viszik. Ezt az ígéretet nem tartotta be. A kormány tagjai egyhangúlag hozták a cselekvésre való elhatározásukat. A francia flotta legnagyobb részét ellenőrzés alá helyeztük. Kikötőinkben két csatahajó, két cirkálóhajó, több tengeralattjáró, nyolc torpedóromboló és 200 aknakutató és tengeralattjáró elleni hadihajó tartózkodott. Portsmouth, Plymouth és Serness kikötőkben rövid figyelmeztetést intéztünk a francia hajók kapitányaihoz. A hadműveleteket ellenállás nélkül hajtottuk végre. Egyedül a Surcauf nevű tengeralattjáró okozott zavart. Egy angol tengerész és egy francia tiszt meghalt. Néhány sebesülés is történt. 800—'900 francia tengerész továbbra is harcolni akart és ezeknek minden további nélkül megadták az angol állampolgárságot. A többi tengerészt és az angol földön tartózkodó francia csapatokat, akik nem csatlakoztak De-Gaulle tábornok felhívásához, egy francia kikötőbe szál- litják a francia kormány intézkedése értelmében“. Churchill a továbbiakban felsorolta az Alex andriában tartózkodó francia haderőt, ahol ugyanakkor hatalmas angol tengeri haderő is állomásozik. Alexandriában egy cirkáló, négy torpedóromboló és több kisebb egység is horgonyoz. Órán kikötőiben a Dunkerque és Strassbourg nevű francia cirkálóhajó állomásoztak. Az angol tengernagy a következe indítványt tette a francia egységek parancsnokának: 1. Folytassák a franciák a harcot, vagy 2. csökkent létszámú személyzettel induljanak egy angol kikötőbe. A francia parancsnok visszautasító válaszára délután 5 óra 58 perckor megkezdődött a tüzelés. Egy Strassbourg tipusu francia hajó léket kapott, egy Bretagne tipusu francia hajó elsülyedt, egy másik cirkáló súlyosan megrongálódott, továbbá két torpedórombo- lóhajó és egy repülőgépanyahajó részben elsülyedt. részben kigyulladt. Egy Strassbourg vagy Dunkerque tipusu hajónak sikerült megmenekülni, ezt azonban később megtorpedózták. A Dunkerque nevű cirkálóhajó hosszabb időre harcképtelenné vált. Annak a féléi memnek kell kifejezést adnom, hogy a franciáknak veszteségeik voltak emberéletben. Egy angol hajó sem rongálódott meg. Az angol flotta tovább folytatja a földközitengeri ellenőrzés biztosítását. Mindenesetre megakadályoztuk, hogy a francia flotta az ellenség kezébe kerüljön. Ezt a szükséges ténykedést a nemzet az Egyesült-Államoli., az egé*z világ és a történelem fogj* elbírálni. „IGEN RÖVID IDŐN BELÜL TÁMADÁS ÉRIJÉT BENNÜNKET!“ Mofit arra kívánom felhívni a figyelmet, bogy igeit röi id idő múlva támadás érhet bennünket. Az ellenség; visszaverésére minden szükséges előkészületet megtettünk. Pártállásra való tekintet nélkül felhívom az Írországiak figyelmét a küszöbön álló veszélyre. Churchill valamennyi felelős tényezőt emlékeztet arra, beszéde további részében, hogy kötelességük a bizakodás érzésének táplálása. Az angol légi haderő nagy erőt képvisel, a német hadiflotta viszont gyengébb, mint valaha, ezzel szemben az angol szárazföldi hadsereg sohasem volt olyan erős, mint ma. „Végül — fejezte be beszédét az angol miniszterelnök •— egyszersmindenkom szeretnék véget vetni azoknak a hazugságoknak és kiresateléaekoek, amelyek az E%ye áh- Allamokban és u világ több más részéin-.’ az ötödik hadosztályról elterjedtek. Anglia lián senkisern gondol tárgyalásokra vagy békekötésre. Minden erőnkkel és minden eszközzel tovább folytatjuk a harcot!“ NÉMET FŐÚTI KAI KÖRÖKBEN ÓRIÁSI felháborodást icel TETTEK AZ ÓRA NI ESEMÉNYEK BERLIN, julius 5. (Rador.) Német politikai körök az Oran elleni angol támadást a világtörténelem egyik legaljasabb cselekedetének minősitik. Másrészről a lapok a német birodalmi külügyminisztérium által a mai napon közölt okiratok alapján rámutatnak arra, hogy az angolok a flandriai ütközet során nyilvánvalóan a legszégyenletesebb módon árulták el a franciákat. Ennek az árulásnak az apotheozisa volt az orani támadási. Az olasz főhadiszállás 24. számú lelentése RÓMA, július 5. (Rodor.) Az olasz főhadiszállás 24-ik számú jelentése: Ciic- naicaban csapataink Solium- irányában több ellenséges gépesített oszlop támadását visszavetették. A támadást a légi erő is támogatta. A Capuzzo irányában indított ellenséges támadást visszavertük. Egy olasz tengeralattjáró nem tért vissza támaszpontjára. Keletafrikában az olasz csapatok Lamoyal-erőditrnény t elfoglalták. Sudánban Acaba és Alabas közelében sikeres hadműveleteket hajtottak végre. Az Assab elleni angol légi támadás jelenlék- télén károkat okozott. Teofii Sidorovici Országőr-paran csn ok rá dió beszéde Az Országőfparancsnok a nyugalom, fegyelem és kitartás feltétlen szükségességét hangsúlyozta BUKAREST, julius 5. (Rador.) Csütörtökön este fél 10 órakor Teofil Sidorovici, az Ország őrének főparancsnoka beszédet tartott a rádióban. Teofil Sidorovici szavas bár mélyen megindultak voltak, magukon viselték annak a nyugalomnak a bélyegét, melyek szükségesek azokban a nehéz órákban, melyeken mostan az ország és a nemzet átmegy. Beszédében, melyet az utolsó napok szomorú eseményeivel kapcsolatban tartott, Teofil Sidorovici rámutatott a nehéz napok parancsára és minden románnak arra a kötelességére, hogy a nagy szomorúságnak ezekben a pillanataiban a nemzet és az ország érdekeinek megvédésére gondoljon. — Nincs jogunk ahhoz, hogy gyászoljunk — mondotta — megacélozódra, bittel a jövőnk iránt térjünk rá az épitőmunkára, azokra a feladatokra, melyek reánk várnak, az egész segélyezési munkára, melyet azoknak kell nyújtanunk, akiket a sors sújtott. Teofil Sidorovici ezután lelkes felhívást intézett mindenkihez és elsősorban a köztisztviselőkhöz, rámutatva, hogy az állam- gépezetnek, az ország májsodik hadseregének, lankadatlan munkájával és áldozatkész szellemével elsőnek kell példát adni az ön feláldozásban és a lemondásban. Meleg felhívást intéz a nagyközönséghez, hogy ne hagyja magát befolyásoltatni és gyengíteni a különböző rémhirterjesztőktől, hanem vonja felelősségre ezeket, feljelentvén őket a hatóságoknak, hogy a körülmények által parancsolt törvényes intézkedések megtétessenek ellenük. — Magaviseletünk semmiképen és semmiben sem legyen kihívó — mondotta. — Vessünk véget a túlzott fényűzésnek, a bármilyen mulatságoknak, mert a jelenlegi óra valamennyiünk erőfeszítését kívánja, a mi uj nemzeti irányunk felé. Ez az erőfeszítés egész lelkünket, teljes köz- és magánvagyo- nu.nkat kéri tőlünk. Vasidegeink legyenek és a nyugalom uralkodjék leikeinken, hogy. a mult keserű leckéiből az ország és a nép. győzelmesen kerülhessen ki. Ily módon tettünk tanulságot a legnagyobb áldozatunkról és elhatározásunknak tökéletes nyugalmáról, hogy itt ezen a földön a Kelet kapujánál háborítatlanul álljunk őrszemet. — Szomszédainkkal a legjobb szomszédságot óhajtjuk javunkra, javukra és egész Európa javára, mert a béke és a csend Európának ebben a részében az egész kontinens számára szükséglet. Mi nem fenyegetünk.' Szükség esetén azonban áthághatatlan gátat emelünk, mert közmondásos a román türelme, melyet az utóbbi időben túlságosan pro-, bára tettek. — Minden szenvedések ellenére, melyeken átmentünk, Románia a földművesek országa nem gyengült meg. Nincs munkanélküliségünk és nincsenek éhenhaló ^elemeink. — Szorosan egyesülve őfelsége II. Károly király, a mi Újjáépítő uralkodónk körül egyetlen fegyelmünk van, a nép, a Trón és a Királyunk iránti fegyelmünk. Istenbe és az ütendő igazságba vetett hittel és hadseregünk iránti vak bizalommal a mai szenvedésekkel teli idők ellenére is Románia hangoztatja jogait erre a földre és biztosítja az egész világot, hogy a román nép tudni fogja kötelességét a súlyos megpróbáltatások óráiban, hogy szentül megőrizze, amit örökölt s amelyet az Isten megáldott. Teofil Sidorovici a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Hisszük, hogy a vihar után ismét kisüt a nap. Bízunk az országban, a népben és a Királyban. A kormány biztos kézben van é'? bármilyen nagy legyeu a vihar, győzedei- münk bárkáját nem bonthatja fel. — Eljeu Őfelséíjí II. Károly király! Éljen Nagyro- mánia! Telf esi ti az egyiptomi kormány az angol-egyiptomi szerződést Ml volt az oka AU Maher kormánya lemondásának? KAIRÓ, julius 5. (Rador.) Hassan Sabry miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hogy Egyiptom külpolitikája a bábomba nem sodort összes országokkal való barátságos kapcsolatok fenntartásán alapszik. Egyiptom — mely el vau határozva területi sértetlenségének és független-égének fenntartására — azt kívánja, hogy nagy szövetségesével: Angliával szemben összes kötelezettségeit az angol—egyiptomi egyezmény betűi szerint és az egyezmény szellemében teljesítse. A parlament a kormánynak igen nagy többséggel bizalmat szavazott. KAIRÓ, julius 5. (Rador.) Ali Malier pasa volt miniszterelnök közlése szerint az augol kormány azt kívánta az egyiptomi kormánytól, hogy a parlament beleegyezése nélkül üzenjen háborút Olaszországnak. Az angolok aztán a kormány lemondását követelték a királytól. A minisztertanács ülésén — bár megállapították, hogy Egyiptom belső ügyeibe való beavatkozásról van szó — hogy nézeteltérésekre ne kerüljön a sor, a kormány benyújtotta lemondását és ugyanakkor közölte. bogy Egyiptom nem fog résztvenní az Olaszország elleni háborúban.
