Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-02 / 146. szám

í Q 40 július 2. mmm a — MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? „TIMPUL": Románia mélységesen fájdal­mas órákon halad át. Egyik legdrágább tar- tományunkat: Basarabiát veszítettük el, meiy az ottani román többség akaratából csatlako­zott az anyaországhoz és elvesztettük Buco­vina északi részét, melynek minden része töt- ténelmüuk egyik lapját jelenti és valóban román. Alávetettük magunkat a borzasztó intézkedéseknek, melyek mindnyájunk szivét hasogatják. Senki nem várta, hogy Romániát i.yen nehéz megpróbáltatás éri. A háború kitörésétől kezdve félre álltunk és bölcs, meg­fontolt politikával arra törekedtünk, hogy a tűzvésztől megvédjük országunkat. Mégis á - dozatot kértek tőlünk. Két áldozatot, mely bevérzi szivünket, de meghoztuk mégis abban a reményben, hogy a háborútól Délkele1- Furópát megkíméljük. Katonai erőnk érin­tetlen. A mozgósítás arra mutat, hogy tovább folytatjuk békekü'ldetésüuket és a rend nem bomlott fel Európának ezen a táján A béke szent ügyének védelmében hozott áldozat fel­jogosít, hogy higyjünk ennek a küldetésnek teljesítésében és abban, hogy megkapjuk az ellenértékét kitartásunknak, mellyel teljesít­jük küldetésünket, midőn meg állap it juk a vi­hart, mely rászabadult aez emberiségre. A ro mánok, akik férfiasán fogadták ezt a csapást, azzal a nyugslommau kell nézzék a dolgokat, meiyet a körülmények parancsolnak részük re. Köuuyekig meghatódva gondolatban a Basarabiaban és Bucovina északi részében maradt testvéreink millióira gondolunk és azokra, akik elmenekültek. Tudjuk, hogy ne­héz órák jöttek és a holnap is épp oly bo­rús. De senki sem szabad elveszítse a jogba és igazságba vetett hitét, mdiy el'őbb-utóbb el­következik- Addig is tömörüljünk szorosan összefogva a Trón körül, hallgassunk az or­szág vezetőinek Útmutatására és szeretettel, teljes bizalommal! teljesítsük az utasításokat. ..PORUNCA VREMII“: ütött megpróbál­tatásunk órája. Az orosz jegyzéknek ultimá­tum je-.lege volt, ami nem engedett habozást. Választani beillett a háború, vagy a tárgyalá­sok között. Basarabia és Bucovina, mindkettő egyformán román tartomány. Népük, szoká­saik, nyelvük, történelmük, hitük, kultúrá­juk, életmódjuk, eszményképük révén mara­déktalanul hozzánk tartoznak. Egyesülésük az anyaországgal nem a békeszerződések jogi játéka volt, de népszavazás utján történt, melyet a chisinaui és cernăuţii nemzetgyűlé­seken hoztak. A vihar, mely ma Európában tombol, igazságtalanságot hozott számunkra. Egyetlen történettudós sem lehet a világon, aki Románja jogát kétségbe vonhatja. Szomo­rúbb eseményt nem éltünk át az egyesülés óta. A körülmények most ellenségeinkké vál­tak, de megmarad a nép akarata, hogy jóvá- teszi, amit a sors mosfohasága elpusztított. Erkölcsi jogainkat semmi nem esorhithatja- Függetleniil attól ak erőtök mely meghajlásra kényszerit, felségjogunkat továbbra is han­goztatnunk kell? ezen területekkel kapcsolat­ban, melyek hozzánk tartoznak és amelyek nélkül soha nem lesz teljes a boldogságunk. Ma inkább, mint valaha, hidegvérre van szükség a tisztánlátásra. Még erősebben fog­junk ö<asze jogos igényeink vonalán, vizsgál­juk meg hazafiasságunkat, nézzünk bele az ősök sírjaiba, hogy bátorságot merítsünk arra a reménységre, hogy eljön a jóvátétel és győ­zelmes áldozatokkal vissza szerezhetjük azt, amit most elvettek tőlünk. „CURENTUL“: (Pamfil Seicaru cikke.) Anélkül, hogy haboznánk a kifejezés megvá­lasztásában, pontosan megállapítjuk: az erő előtt meghajoltunk. Két-három hónapig ellen áshattunk volna, a végén azonban nem lettünk volna abban a helyzetben, hogy fel­frissítsük erőinket, mig az ellenségnek mód­ja kínálkozott, hogy állandóan betöltse a hé­zagokat. Elég bölcsiességgel rendelkeztünk ah­hoz, hogy elkerüljük egy hősies kal'and csábí­tását és jobbnak tartottuk, hogy a nemzetet hiábavaló erőpocsékolástól megóvjnk. Ez a körülmény az események helyes megértésére mutat. Igaz, hogy junius 27-én a habozó kül­politika utolsó maradványával is szakítottunk. Nem volt bátorságunk ahhoz, hogy a semle­gesség vonalán ingadozó külpolitikával szakít­sunk. 1939 március 15 óta a Németországgal kötött gazdasági egyezmény minden pontját te jesitettük, sőt olyan újabb gazdasági elő­nyökre találtunk, melyek mezőgazdaságunk számára hasznot biztosítottak. Ugyanakkor ügyeltünk semlegességünkre és nem volt bá­torságunk ahhoz, hogy külpolitikánkat teljes határozottsággal fetilül vizsgál juk, bár 1939 ok­tóberétől tisztán láttuk érdekvonalunkat, mely a szövetségesek érdekeivel ellentétes volt. Mig Franciaországnak és Angisának cél- ja egy összetört, tehetetlen Németország volt, a mi érdekünk egy hatalmas olyan Né­metország kéJett volna legyen, mely a szláv ömeggel szemben az egyensúlyt biztosítja. Két eshetőség között kellett volna választa­nunk — és ma is felmerül az alterna- tiva — Németország, vagy a Szovjetunió mel­letti politika. A habozás siettette az esemé­nyek kialakulását, pedig az orosz felszólítás­sal szemben nem vehettük hasznát a mult szövetséges szerződéseinek, egyedül az angol garanciára lehettünk figyelemmel, melyet minden súly nélkül nagylelkűségből ajánlói­ELLENZÉK KOLOZSVÁR, július 1. Vásárhelyi Já­nos református püspök, dr. Tavaszy Sán­dor püspökbelyettes főjegyző és dr. Ká­dár Géza generális-direktor kíséretében junius 26—28. napjain meglátogatta a szé­ki egyházmegye néhány gyülekezetét. A püspöki látogatásra a széki egyházme­gye gyülekezetei komoly és gondos elő­készítő munkát végeztek. Az előkészités munkáját az egyházmegye kiválóan érde­mes főgondnoka, gróf Bethlen Béla és Lő­rinc János esperes irányította. Főként olyan gyülekezetek meglátogatásáról volt szó, amelyek az utóbbi években nagy ál­dozatkészséget mutattak az egyházközség fejlesztése terén. Iskolákat építettek, vagy templomukat ujitották meg és álta­lában buzgóságukkal tűntek ki s eddigi buzgalmuk elismerését látták és várták a püspöki vizitációban. ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖ­ZÖTT TÖRTÉNT A PÜSPÖK FOGADTATÁSA Ez a püspöki látogatás is élénken iga­Junius 26-án a püspök Csicsómihályfai- va és Baca községeket látogatta meg. A község határán a megye képviseletében és a község képviseletében a szolgabiró és a jegyző, az egyházmegye képviseletében gr. Bethlen Béla főgondnok üdvözölte a püspököt, a csicsómihályfalvai gyülekezet pedig az itteni református templom előtt várta és üdvözölte az úgy Csicsómihály- falván, mint Baca egyházközségében szép munkásságot kifejtő Szilágyi János lel­kész köszöntése által a püspököt és kísé­retét. Csicsómihályfalván dr. Kádár Géza generális direktor tartott prédikációt, Vá­sárhelyi János püspök imádkozott, majd a gyülekezet férfi és női tagjaival, külö­nösen pedig a gyermekekkel és az ifjúság­gal foglalkozott. Itt a vizitáció tagjait Fíatfaludi Ernő látta vendégül, akinek fe­lesége a kackói gyülekezetben fejt ki ál­dásos nőszövetségi munkát és aki szép beszéddel üdvözölte a kicsiny gyülekezet látogatására érkezett vendégeket. Délután a bacai gyülekezetét látogatta meg a püspök. A szép és lelkes fogadta­táson különbség nélkül résztvett az egy­házközség népe. A bacai gyülekezet az utóbbi években valóhan példát mutató ál­dozatkészséggel épített teljesen uj temp­lomot s szerzett a templomba uj orgonát, amelyet a látogatás rendjén szentelt fel a püspök. Meg kell emli fenünk, hogy a csicsómihályfalvai kicsiny gyülekezet knl- turházat épitett magának és a bacai gyü­lekezet most határozta el szintén kultur- báz építését. A bacai gyülekezetben dr. Ta vaszy Sándor prédikált, a püspök és dr. Kádár Géza foglalkozott a gyermekekkel és az ifjúsággal és meggyőződött arról, hogy ez a gyülekezet az utóbbi években Szilágyi János lelkész céltudatos irányítá­sa mellett lelki tekintetben is szép előre­haladást mutat. Vásárhelyi János püspök junius 27-én a felőri és rettegi .gyülekezetei látogatta meg. Bár az időjárás meglehetősen ked­vezőtlen volt, mind a két helyen az egész község nepe politikai és egyházi vezetői­vel a felállított díszkapuknál sorakozva, megható lelkesedéssel és szeretettel fo­gadta az érkező vendégeket. A felőri gyülekezet iskolája fejleszté­sével és az iskola kibővítésére irányuló áldozatkészségével tett szép bizonyságot öntudatossága mellett. A felőri gyüleke­zetben dr. Tavaszy Sándor püspökhelyet­tes prédikált s a püspök és dr. Kádár Géza foglalkozott főként a gyermekekkel és az ifjakkal. Az ifjúsággal való foglalko­zás rendjén nagy örömmel látták, ímgv Czirják Károly lelkész és a tanitók szép és áldott munkát végeztek, amelynek eredménye a gyülekezet szemmel látható lelki megújulása. A rettegi gyülekezetnek és az egész nagyközségnek ünnepnapja volt a püspö­ki látogatás. Bár e napon hetivásár volt, a délutánra odaérkező püspöki látogatás alkalmával a nagyközség ünnepi külsőt öl­tött s a jegyzővel és a különböző feleke­zetek papjaival együtt, az egész község közvetlen szeretettel és tiszteletadással fogadta az érkező vendégeket. A temp­lomban Vásárhelyi János püspök prédi­kált és prédikációjában is elismeréssel méltatta ennek a gyülekezetnek Kiss Zsigmond lelkész irányítása mellett ki­fejtett buzgó munkáját és áldozatkészsé­gét amellyel ősi templomát megújította, felekezeti iskolát állított fel és most hoz­zákezdett egy többtantermes, teljesen uj iskola felépítéséhez. Itt a gyermekekkel és az ifjakkal dr. Tavaszy Sándor püs­pökhelyettes és Kádár Géza generális di­rektor foglalkozott és győződött meg ar­ról hogy a lelki munka is komoly lendü­lettel haladt előre ebben a szép gyüleke­zetben. Junius 28-án a püspök a kicsiny alsó- ilosvai gyülekezetét látogatta meg, amely­nek élén a községi vezetőkkel és a görög­katolikus lelkésszel, Vincze Györgv oda­adással szolgáló itteni református lelkész fogadta a vendégeket. Alsóilosván Vásár­helyi János püspök prédikált és azután dr. Kádár Gézával együtt foglalkozott az ifjakkal és gyermekekkel, A vizsgálat után a püspök és kísérete a szomszédos Csiesókeresztur községben ifj. Torma Mik­lós vendége volt, akinek vendégszerető házában a gyönyörű Torma-könyvtárt cso­dálták meg. Vásárhelyi János püspök és Munkatár­sai délután a váikutuji gyülekezetét láto­5 gatták meg. Zubogó esőben, hűséges kitar­tással várta a falu népe az érkező vende­gekéi, akiket a község határán felállított díszkapunál a község politikai vezetői üdvözöltek a megjelentek eléri, a lelkész) lakás előtt összegyűlt hívek serege nevé­ben pedig dr. Konrádi Dániel orvospro fesszor fogadta szép beszéddel, aki e köz­ség egyszerű népe köréből került ki s szorgalma és tehetsége által szerzett ma­gának tiszteletreméltó nevet. Minden elismerésre méltó az a hűséges ragaszkodás, amellyel Konrádi Dániel r észtvesz szülő föld je minden kulturális egyházépitő munkájában és ugyanakkor munkása a község különböző nyelvhez és felekezethez tartozó lakói között, a nemesszellemü, harmonikus, egymás ha­gyományait és értékeit megbecsülni tu­dó igazi lelki kultúrának. Az utóbbi években a várkutuji gyülekezet is szép alkotásokban mutatta meg egyhá­za iránt való ragaszkodását. Teljesen uj papi lakást épített, megújította a temp­lomot és komoly kezdeményezéseket tett iskola építése iránt is. A szép, kedvesen rendbebozott templomban dr. Kádár Géza generális direktor prédikált, a püspök pe­dig a gyermekekkel és ifjakkal foglalko­zott és itt is örömmel győződött meg ar­ról, hogy a gyülekezetben meginditott ko­moly lelki munka, amelyet a gyülekezet előbbi lelkésze, Mózes András kezdett meg nagy odaadással és most Gáspár Já­nos folytat, szép és reményteljes eredmé­nyeket mutat fel. A kedvezőtlen időjárás folytán felme­rült akadályok miatt a püspöki látogatás folytatásáról le kellett mondani. Még az árpástói, szentmargitai, magyardécsei, nyi- resi, hál ványosváraljai gyülekezetekben kellett volna megjelennie Vásárhelyi Já­nos püspöknek. E gyülekezetek is nagy előkészületeket teltek a látogatásra. Ma- gyardécsének és Nyiresnek uj iskolája vár felszentelésre és Magyardéesében a vidék presbiterei és nőszövetségi vezetői gyűl­tek volna össze konferenciára. E gyüleke­zetek meglátogatása a felmerült nehézsé­gek miatt későül»i alkalmasabb időpontra maradt. A mai nehéz időkben külön áldást je­lentett a meglátogatott községekben a püspöki látogatás és az azzal kapcsolatos evangéliumi igehirdetés, amely a lelkek- nek hitben és szeretetben való megerősí­tését eredménnyel szolgálta. Szentf-Gyorgyi professzor kittintfeiése Szegedről jelentik: A szegedi egyetem a mult nap ülést tartott abból az alka­lomból. hogy az egyetem tanácsa tudomá­nyos érmével tüntette ki Nobel-dijas tu­dósát, Szent-Györgyi Albertet. Egy évvel ezelőtt alapította az egyetem ezt az érmet azzal a céllal, hogy a tudományos élet olyan kitűnőségeinek adományozhassa, kik a kultúráért nagyjelentőségű eredmé­nyeket értek el. Ez az első alkalom, hogy magyar tudósnak nyújtották át a tudomá­nyos érmet. Eddig külföldi, német és olasz tudósok, továbbá .lohan Béla és Szily Kálmán államtitkár kapta meg. * * WIEDER GI GA TÁNCISKOLÁJÁBAN, Str. Wilson 5 szám alatt, a Vas és Férmm li­kas Otthon dísztermében folyó hó 30-án, va­sárnap délután 5 órai kezdettel, éjjel 1 óráig tartó fagylalt-délután lesz. Kitűnő hideg biiffé és elsőrangú jazz-zenekar. UJTIPUSU REPÜLŐGÉPEKET ÉS TANKOKAT GYÁRTANAK A KÖZÉP- ANGLIAI GYÁRAKBAN. A tankok uj- rendszerit páncélos tornyokkal rendelkez­nek, melyek automatikusan minden irány­ban forognak. Az vjtipusu tankok 25 mé­termázsát nyomnak. A BÉCSI ŐSZI VÁSÁR A MOTORI- ZÁLÁS JEGYÉBEN. Az idei Wiener Herbstmesse, mely szeptember 1-től 8-ig körülbelül tiz állam részvételével zajlik le, teljes képet ad a német motorizálás háborús fejlődéséről. A vásáron az egész német autóipar képviselteti magát. tak fel, aimit egyébként soha nem hívtak éleire, azok az országok pedig, melyek hittek benne, drágán fizették meg bizalmukat. Eí szigetelten maradtunk. A Balkán-szövetség ál ta? támogatott semlegesség] politika, nem le betett védőpajzsunk. Nem tudtuk megérteni idejében az eseményeket, mindig későn alkal mazkodtunk, május 10-től kezdődően pedig az idő nem kedvezett. Basarabia és Bucovina ukránok által lakott részének elfoglalásával kapcsolatban az erőszakkal szemben történel­mi és etnikai jogainkra nem hivatkozhattunk.. Meghajoltunk, azt a természetes következ­ményt vonva ke, hogy az erők viszonyában hátrányosabb helyzetben vagyunk. De ne fe­ledjük, hogy a határok — ebben az időszak­ban — állandóan ingadoznak és az mondja ki a végső szót, aki majd az uj európai efrendez- kedést diktálni fogja. Vájjon a német—orosz egyezmény mindvégig érvényben marad? Nem tartja-e a Szovjetunió hasznosabbnak, hogy egyszer Anglia felé tájékozódjon, hogy Né­metország nemvárt megnövekedését elllensu- lyozza? A bizonytalanság időszakában élünk­Le kell azonban szögeznünk, hogy junius 27- én egyedül voltunk. Elszigeteltségünk és az érvényes szövetségek hiánya drámai módon mutatja hibás külpolitikánkat. Ha május fő­től Németországgal és Dáliával megegyeztünk volna — legaüább akkor, amikor Olaszország belépett a háborúba — bizonyára nem len­nénk a mai helyzetben. Mindenki értse meg. hogy csak egy ut van a javulásra: őszintén kell vizsgálni a múltat, hogy elkerüljük a jö­vőben azokat a hibákat. melyek gyakran egy nemzet pusztulását okozzák, SSE m M Vásárhelyi János református püspök látogatása a széki egyházmegyében lelkes szeretettel ünnepelték hívei & tőpásztort zolta, hogy a nép milyen mély hűséggel ragaszkodik mindenütt egyházához, temp­lomához, iskolájához és hogy a legnehe­zebb időkben sem vonja meg áldozatkész­ségét egyházának fejlesztésétől. Ez a vizi- táció szép bizonysága volt annak is, hogy a különböző nyelvű és felekezetű közsé­gekben a nép körében kölcsönös megbe­csülés él egymás munkája iránt. A meglá­togatott községekben mindenütt vegyes lakosság van. Csaknem mindegyik község­ben a lakosság fele a magyar református egyház hivei közé, a másik fele a román egyházak hivei közé tartozik és a vizitá- ciónak egyik legfelemelőbb tapasztalása az volt, hogy e vegyes lakosságú közsé­gekben az egész nép, élén papjaival és po­litikai elöljáróival, egyforma tisztelettel fogadta a hivei látogatására érkező püs­pököt és munkatársait. Ez is bizonysága annak, hogy a népiélek akadálytalan meg­nyilatkozása tisztán mutatja, hogy az egy­házak kulturális tevékenységének értéke­lése a népiélek, legszebb nyilatkozásának áldott találkozási pontja. Öntudatos egyházi munka — gyönyörű eredmények

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom