Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-05 / 149. szám

2 ELLENZÉK 10 4 0 I u 11 u % 1. m „ROMÁNIA“: Az uj európui elrende- /t'Mt’ vonatkozó törekvés miiül tisztábban un gállapithutó. \z „európai «*gy»*nsuly- rol*' alkotott régi felfogás a világháború kitörésekor összeomlott, a \ ersaillesben kötött békeszerződés pedig ahelyett, hogy tartós elremlezést nyújtott vohia Euró­pának, elhintette a jelenlegi hahóm inag- \ái. melynek befejeztével uj elrenile/.es következük. A világháború óta eltelt 22 even belül a tapogatózások, illúziók, lé- védésük hosszú sora következett, egyrészt humanista okokból, másrészt a valóságok jóhiszemű meghamisításával. „Garancia- egyezanények" jöttek létre, melyek azon­ban ueni értek semmit, két- vagy több­oldalú kölcsönös segélynyújtásra vonat­kozó egyezményeket kötöttek, melyek hasznavehetetlenné váltak az európai va­lóságokkal szemben, hiszen ezek újszerű elrendezést igényeltek a földrajzi adatok és erőviszonyoknak megfelelően, melye­ket semmiféle teória nem módosíthatott é< nem tudott meghamisítani. Ilyen néni­kért garanciát ajánlottak fel Romániának. A garauciabiztositék értékét Lengyelor­szág, Norvégia, Belgium és Hollandia sor­sa igazolja. Ami pedig bennünket illet, az ország testéből kiszakított drága terüle­tek értékével fizettünk azért, mert hit­tünk egy külpolitikai irányvezetés bizton- J sáeánrJc illúziójában. Egyetlen biztos do­log, amire későn és fájdalmas árat fizetve rájöttünk, az volt, hogy biztonságunkat csupán saját erőnk, nemzeti összefogá­sunk képezi és a nemzetközi helyzethez kell alkalmazkodnunk. Ma — későn, de elszántan — erre az útra lépünk. Az el­ső lépés az angol-francia garanciáról va­ló lemondás volt. mely után a bennünket környező földrajzi, politikai és gazdasági valóságok határozzák meg külpolitikai tá­jékozódásunk. Ezt a politikát továbbra is a nemzetközi téren vállalt kötelezettsé­gek tiszteletbentartása. a nehéz időkben kipróbált szövetségesek mellett való ki­tartás és végül az a lojális óhaj hatja át, hogy szomszédainkkal a jószomszédi vi­szonyt kimélvitsük és ápoljuk. „PORUNCA VREMII“: A szomorú kö­rülmények, melyeken országunk most ke­resztülhaladt, arra indítanak, hogy Ro­mániának a tengelyhatalmakhoz való kap­csolatait felülvizsgáljuk. Az eszmék ideje elmúlt, most a valóságokat kell szemügy­re venni, hogy jövő tájékozódásunk út­ját tisztázzuk. A tengelyhatalmak számos esetben leszögezték, hogy békét akarnak Európának ezen a táján, ahol Németor­szág és Olaszország számára egyformán -szükséges egység vagyunk. Elég, ha 1917 ?»ta betöltött szerepünkre gondolunk, hogy joggal higyjünk a tengelyhatalmak támogatásában. De másról is szó van: Né­metországot érdekei a délkeleteurópai élettérhez kötik. Románia petróleumot, élő állatot, búzát, gyümölcsöt szállít Né­metországnak, a két ország közötti keres­kedelmi kapcsolat pedig szilárd és aktiv, főleg a jelenlegi háború folyamán Német­ország olyan termékekre talált Romániá­ban, melyekre nagy szüksége van. Ter­mészetesen Olaszországnak is adunk oly an árukat, melyeket másutt nem tud beszerezni. Németország és Olaszország tehát szolidárisak Románia termelő ere­jének fenntartásában. Gazdasági érdekeik Románia politikai érdekeibe kapcsolód­nak. Egy megcsonkított Románia nem je­lentheti többé az eddigi kiapadhatatlan forrást a tengelyhatalmak számára. Né­metország és Olaszország jövője szem­pontjából Románia nem lehet proletár- kisérletezések helye. Érdekeinktől távol álló idegen elemek befolyásolták eddig külpolitikai tájékozódásunkat. Hittünk az angol-francia garanciában, mely a mosta­ni fájdalmas tanulsághoz vezetett. Romá­niának is éreznie kellett, hogy egyedül áll A demokrácia tekintélye elpusztult, mikor Franciaország megadta magát. Mit lehettünk volna egyebet? Önként elfo­gadtuk volna, hogy Franciaország sorsá­ra jussunk? Vagy változtatnunk kellett a helyzeten? A minisztertanács a helyzet­nek megfelelő határozatot hozott, midőn az angol-francia garanciáról hivatalosan lemondott. Nagy lépést tettünk ezzel a iengelyhatalmak felé. Uj élet kezdődik Románia számára. Veszélyes helyet fogla­lunk el Európa térképén. Románia év­századokon át a kalandos hódítások ke- re-ztutja volt. Berlin és Róma nem akar­nak nemzeti voltunkból kivetkőztetni. El­lenkezőleg. Latinok vagyunk és Olaszor- i Kétezer kolozsvári lakos kérle eddig felvételéi a Nemz etf Pár ijáka KOLOZSVÁR, július 4. A Nem -rt Pártjába vuló beiratkozás lel­kesedésbe! folyik tovább. Az össieeiró helye­ken ejţyuia.' lilán jelennek meg a társad iln n minden rétegének képviselői, hogy felvé­telüket sérjék a | ; r11 >a. A városházán levő központi üíszeiró helyiségben a liivitu-'oB órák alatt állandóm, folyik a beiratko/’tR. I)r. Dán Prrtenie. a kolozsvári tagozat elnö­ke személyi seri \ ai> jelen, ellenőrzi a lieira- tast. végző tisztviselők munkáját és meţi.ija a szükséges felvilágosításokat. Hétfőn es kedden, az első két napon kettőezren kérték a pártba való felvételüket. közöttük I- .seldiségiek is, akiket kiilon 'ajs- tromha v.»ji ttek he Az összeírással kapcsolatban <1 r. Dan Pa­terne lagozi.ti elnök a kö/ün-eg tájékoztat« • su érdekében kijelentette, hogy a beiriiKo- zási kérési Let mincenkinek személyesen alá kell inii. I érj felesége helyett, vagy fordít­va nem írhatják alá. Felkérte még a közön­séget, hogy várja meg, amig kéréseiket be­iktatják és a felvételi kérés alsó részén lévő bizonylati)' vi s/a.idják. mert a bizonyt lto­kat az ős ,/eiró központokból nem küldik ki és azokért utólagosan kell személyesen el­menni mindazoknak, akik beiratkozásuk al­kalmával a kérések beiktatását nem váltak meg. Hasznos és eredményes munkái végez a Magyar füép- közösség bánsági iagozaia Péter János képviselő nyilatkozata a tagozat nagyjelentőségű kezdeményezéseiről. — Megtörténtek az első adakozások a magyar szülőotthon felállítására TEMESVÁR, július 4. A magyar nép­közösségi mozgalom egyik vezéregyénisé­ge, a Bánság és Arad fiatal képviselője: Péter János. Mindenütt ott van, kezde­ményezésben és keresztülvitelben. A gya­korlati ember megtestesitője, kinek friss szelleme, ruganyos észjárása és töretlen akaratereje erőteljes lendületet adott a bánsági magyarság népközösségi mozgal­mának. Most tért vissza vidéki útjáról. A mun­ka láza pillanatra sem hagyja nyugton. Délelőtt polgári foglalkozását folytatja, azou túl a közösségé. És fáradtságot még­sem ismer. — Fáradtság? Mi az? És mitől lennek fáradt? Ha szivvel-lélekkel csinálnak va­lamit, csak iiditő lehet. Népközösségi ügyekről beszélgetünk. Szóba hozom az okvetetlenkedőket, akik a háttérben intrikát 6zőnek. Legyint. — Jelentéktelen. Nem szabad túl nagy fontosságot tulajdonítani neki, már csak azért sem, mert ismerjük az indítékot. Ezzel nem mondom azt, hogy nem tűr­jük cl. vagy nem bírjuk ki az igazságos kritikát. Sőt. Legnagyobb örömöm az, ha összejöveteleinken olyan hangokat is hal­lok, amelyeket fontolóra vehetünk. Ezek rendszerint táplálják lelkesedésünket és újabb Ösztönzést adnak ténykedésünknek. Az ilyen felszólalásoknak azonban lénye­ge az, hogy az ügy iránti szerétéiből fa­kadjanak, igazságosak legyenek és men­tesek minden személyi rokonszenvtöL vagy ellenszenvtől. Alijuk és szembené­zünk az ilyen felszólalásokkal, amit leg­jobban bizonvit az, hogv gyűléseinken bárki megjelenthet és amennyiben hozzá­akar szólni a tárgyhoz, megkapja az en­gedélyt erre. És azt hiszem, ez a legalkal­masabb forma arra. hogy a tisztázatlan kérdések a nyilvánosság előtt helyes me»- világításba kerüljenek. De ha valaki nem jön el s netáni érveléseit csak baráti kör­ben nyilvánítja, arról nem tehetünk, ő tudja, miért nem jön el s miért nincs szüksége felvilágositásra. — Az egyik ilyen mükritikus iskola- iigyhen szólalt fel — mondja Péter János képviselő — s parlamenti részére én vála­szoltam. Röviden, de velősen megmagya­ráztam az illető urnák, hogy az iskoláén- gedélyeket nem a trafikokban adják, mint valami űrlapot, hanem másutt. É3 ez egyet jelent azzal, hogy megszerzése időt, utánjárást és lüielmet igényel. Munkánk mindenki előtt nyitott könyv, bármikor bárki betekinthet. Amit tagozatunk eddig eléri — határozottan eredmény. Körze­tünkben egyelőre .5 telepes és 2 községi, tehát összesen 7 magyar tagozatot enge­délyeztek s ezek már működésben is t an­nal: Szó esett az elbocsátott tisztviselők ügyéről is. Okmányokkal bizonyitottam he. hogy úgy a Népküzösség, mint a par­lamenti csoport megtette a kötelességét. A vikséges beadvány a minisztériumban van s az illetékes tényezők előtt fekszik elintézés végett. De sürgetnünk csak bi­zonyos keretek között lehet, azon túl népi. CSAK TISZTA SZÁNDÉKKAL ... A pillanatnyi szünetben kérdezni aka­rok valamit — de már késő: — Lényeges, hogy a bánsági Magyar Vépközösség zavartalanul és eredménye­sen működik — folytatja Péter János képviselő. — Most, hogy a városrészi ta­gozatuk hivatalosan is megalakultak. módjában áll minden becsületes, tiszta- szánd• ku. jó magyarnak egészséges gon­dolatokkal Népközösségünk munkáját elő­mozdítani és a kivitelben támogatni. Hangsúlyozom a tiszta szándékot, mert nagyon kell vigyáznunk arra. hogy kifelé szerorebbenésnyi időre se veszítse el a Népközösség azt a jellegét, amit céloz, amit kifejeznie kell és amiért tulajdon­képpen van. Két vastag iratcsomó kerül elő az asz­talfiókból. Súlyra is tekintélyes. Egyiket felüti és keresgél benne. Aztán széjiel- nyítja és tenyerével lenyomtatja. Rámnéz: — Most, a városrészi tagozatok meg­alakulása után, a megyei tagozatok követ­keznek, majd nyomban életrehivjuk a központi megyei tagozatot is, hogy szer­vezkedésünk tökéletes legyen s óramű pontossággal dolgozhassunk. A megyei ta­gozatok megalakítása itt-ott, érthető okokból, nehéz és körülményes; a mai su- lvos idő nagy körültekintést igényel. Ahol ilven természetes és magától értetődő akadályok merülnek fel. meghajlunk a rendkívüli intézkedések előtt, mert mindent csak törvényesen, nyíltan, be­csületesen, a hatóságok tudtával és be­leegyezésével teszünk. szag soha alá nem írhatja, hogy megszűn­jünk. A Duna torkolatát uraljuk és Né­metország — Kelet felé irányuló terjesz­kedésében ezt nem nélkülözheti. Az an­gol-francia garancia nem létezik többé. Ezzel tisztázódott az ut, mely a szükséges szövetségekhez vezet. „SEMNALUL“: 1812 és 1940 gyászéve­ket jelentenek Moldova és az egész ro­mánság számára, 1812-ben Moldovát ket­té szakították, mig száz év múltán Bessza- rábia önkéntes elhatározással visszatért Mcldovához. Huszonkét év alatt azonban nagy fejlődésen ment át Szovjetoroszor- szág, mellyel a történelem folyamán soha- I sem voltunk ellenséges viszonyban. Bár 1918 után keleti szomszédunk tartózkodó magatartást tanúsított, Romániának nem volt oka arra, hogy a junius 26-i szovpgt kezdeményezésre várjon. A túlerő előtt meghajoltunk. Olyan pillanatban történt, midőn politikai szempontból más maga­tartást nem tanúsíthattunk. Nemzeti lé­tünk és politikai függetlenségünk meg­óvása végett Románia különösen fájdal­mas áldozatot hozott. A jogot azonban MAG VAR SZÍTGomiON ÉR DERÉBEN Különböző tervek keiulnek vzöuyeirre. így elsősorban az a mozgalom, mely ma­gyar szülőn! thoil felállítását tűzte ki célul. Amikor a bhtskovieslelepi váronré- szi tagozat ülésezett kapom a feleidet érdekes gondolatot vetett fel az egyik tagtársunk: magyar szülőotthon létesíté- sét. És, mert Temesvár az a város, ahol az életrevaló gondolatok rendszerint tes­tet is öltenek, a felvetett eszme önmagá­tól érlelődött. A magyar szülőotthon céljaira eddig je­lentékeny hozzájárulások folytai: h : két Ő0 ezer leje:s és egy J(J ezer lcje$ készpénzadomán\ mellett, egy földbir­tokos különböző természetbeni dolgo­kul adott. I'eljegyzésre érdemes: a bán­sági magyarok megérni: a hasznos tér­ieket; ezért hiszem, hogy az adakozók névsort ösztönösen bő\iilni fog s megteremti az áldozatkészség uj intézményét. Más. Az elemioktatás kérdése. Kebli ügy. — Beszélhetünk róla? Mosolyog. MAGYAR TAGOZAT AZ ISKO­LÁKBAN — Miért ne? Sőt. Hiszen egyik fontos programpontunk ennek időszerű rendezé- se, mert Népközösségünk célul tűzte ki a magyar elemi oktatásnál: jidjb és bizto­sabb alapokra való fektetését. A mi köz­ségeinkben olyan jelentékeny számban ól-, nek magyarok, hogy 54 község állami is­kolájába magyar tagozatot kértünk. Égy, ilyen általános intézkedés időt vesz igénv-' be s hogy végleges rendezéséig ne uijiinkl ölbe tett karokkal, felekezeti iskoláink, számát igyekeztünk növelni. Ez könnyeb­ben megy, tanerővel is bőven rendelke­zünk. Más a baj. A bánsági telepes köz­ségek magyarjai szegények s igen nagy, szükség lenne hathatósabb állami támoga-’ tásia. Sajnos be kell látnom, hogv a mos-' tani nehéz órák nem alkalmasak arra,' hogy ilyenirányú kezdeményezés történ­jék s hogy netáni közbenjárás eredmé­nyesnek Ígérkezzék. De a kérdés nem sik­kad el. A bánsági Magyar Népközösség vezérlete jó kezekben van. Amióta dr. Kakuk János áll az élen, pergő ütemben haladnak az ügyek. Éles látása, bölcs éa hozzáértő irányítása sodró erővel lendi.i a munkát előre. . # 1 Jifo ' pţ TT**” . a A bánsági Magyar Népközösség dolgo­zik Vezérek és katonák egymásmelleit, egymásért s önzetlenül a közös célért: az itt élő magyarság általános jólétéért, mű­velődési és gazdasági színvonalának eme­léséért. A munka szil ből jön. Ezért eredményes. ______ V--- ———B^BH—— JELENTKEZZENEK A RENDŐRSÉGEN A LÓ, SZEKÉR. HÁM ÉS KERÉKPÁR­TULAJDONOSOK! A kolozsvári rendőr- kvesztura MONT ügyosztálya az alábbi köz­leményt adta ki- A nagyvezérkar 6191—A. számú, 1940 junius 26-án kelt rendelete ér­telmében az érdekelt ló, szekér, hám és ke- rékpértulajdonosoknak tudomására hozza, hogy akiknek lovát, szekerét, hámját, kerék­párját nem lajstromozták és nem osztályoz­ták eddig, hogy jelen közlemény megjelené­sétől számított 48 órán belül jelentkezzenek az illetékes kerületi rendőrkapitányságoknál összeírás véget*. A rendelkezés ellen vétő­ket a törvény teljes szigorával sújtják. A közleménvt di. Horvat Iosif rendőrkvesztor és Pop Vasile, a MONT ügyosztály főnöke írták alá. AMERIKA VÁLASZÚTON, P. Horváth könyve kve 115 lej, Bálint: Veszély Ázsiában kve 121 lej, Somogyi: A faj 144 lej, Erdei F. Magyar Falu 180 lej I epagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kér­jen jegyzéket. semmi nem csorbíthatja. A jelen pilla­nat nagy parancsa: a rend és nyugaloni fenntartása. Akármilyen fájdalmat is ér­zünk, őrizzük meg jövőnkbe vetett bizal­munkat. Dolgozzunk, hogy az annyira za- vatos és fenyegetésekkel telt nemzetkö­zi helyzetben helyt álljunk. Fékezzük ma­gunkat és csititsuk azokat, akik ok né! kül elvesztik az egyensúlyt. Mindenek­előtt rendre van tehát szükség. Főleg azért, mert a meg nem fontolt cselekede­tet jogcímnek használhatják azok, akik erre várnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom