Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-31 / 171. szám
19 4 0 Julius 31. 'ELLENZIK j 'r-mfe' Baa 'Txxxmttfsp a auKmm %# I Meghosszablîappii - C lief vegéig - „Carmen“-cipőgyár v nyári cikkeink lerakatában CLUJ, 1 I bitottuk Olcsó CladiSil B-dul Reg. Férd. 19. | iS liicas fegyelem lázas időkben a dolgok lényege élesebb lesz. A szükségletek hangosabban mutatnak önmagukra. Ilyenkor több reményünk lehet a megoldásra, mert szaggatott és tüzelő korban hamar megfogan a vágy, az elhatározás, a kivitel. Most van a nagy kísérletek és niég nagyobb megoldások ideje. A cselekmények olyan kicsi pontján is, aminő egy vidéki város, mint Kolozsvár, egyszerre újra tudatára ébredünk, hogy volna itt sok sürgős megoldani való, olyan, ame'y tulajdonképp már jó ideje áhitja gondos megoldását, olyan, amelynek megoldása tulajdonképp nem is nehéz vagy költséges és csak azért nem oldódik meg, mert nem használtuk a kellő alkalmat és időt, vagy belefáradtunk a következtetés végrehajtásába és ellenőrzésébe, vagy pedig D szertelen időkben újabb és újabb körülmények más felé terelték figyelmünket. A meg- élénkü t világtörténelem napról-napra gondoskodik, hogy a kevéssé fegyelmezett, erősen szórakozott, idegesen kapkodó, hangulatoknak megeső beteg emberiség félbehagyjon megkezdett közszükségleti mozgalmakat vagy cselekedeteket és eltekintve könnyűszerrel megvalósítható és megvalósítandó feladatok fölött, míg a láz újra meg nem hozza iáto- manyukat és friss kezdeményező hozzá nem fog a kézügybe kapható megoldáshoz. ü Kolozsvári PisfciMiléicliicI füllent egymillió leies sikkasztás Miigye a kflnfctöfákla elüti Most ilyen jól eső körülmény bontakozik fel előttünk. A rendőri közigazgatást uj intézkedések igyekeznek a nehéz és felelős helyzethez alkalmazni: a szétszórt erőket egy kézben kellett egyesíteni: csendőri kézben, ezért esett meg, hogy a polgári rendőrség élére csendőrőmagy került, aki a különleges időkhöz illő hatalommal fokozni tartozik a közbiztonságot, a rendet, nyugalmat fegyelmet. lm itt az alkalom és szükség, amikor a régóta sürgetett és önmagunkat - sürgető föladatokat gyorsan és alaposan megoldhatják. Sok megoldandó kérdés van és mi szives örömmel állapítjuk meg, hogy a kolozsvári rendőrség uj felelős vezetője: Craioveauu őrnagy sas szemmel állapította meg a sürgős föladatok sorában egyik legfontosabbnak az ntcai rendünk tökéletesebb megvalósítását. Ez olyan kérdés, amely régóta levegőben lóg és most a különleges idők lázasabb utcai forgai’ma lévén különös fontosságú lett. Sajtó és közönség jó ideje sürgeti, a rendőrhatóságok is minduntalan hozzányúltak és mégis mindig megakadt az utcai rend és fegyelem igazi biztosítása. Most a háborús idegrendszer. elevenebb szükséglet és a különleges hatalom idején biztos reménnyel foghatnak a komoly megoldáshoz és lám uj rendőrfőnökünk jóvoltából meg is kezdődik az alapvető uj intézkedés e célból. KOLOZSVÁR, július 30. Tegnap került a kolozsvári biintetőtábla ötös Dunca-tanáo.sa elé a Pasteur-intézetnél történi emlékezetes nagyszabású sikkasztás bünperének tárgyalása A biinper vádlottja Boariu Teodor, aki ellen ezelőtt két évvel sikkasztás miatt emeltek vádat azon az alapon, hogy az intézet /jénzéből különböző címen több mint egymillió lejt tulajdonított el. A sikkasztást annakidején Boata Simion volt pénzügyi ellenőr leplezte le, aki egy alkalommal váratlanul rovancsolást tartott a Pasteur-intézet gondnokságán és megállapította, hogy a könyvvitel terén nagyarányú szabálytalanságok történtek, melyek egymillió ötvenezer lej hiányt eredményeztek. A pénzügyi tisztviselő által felvett jegyzőkönyv alapján Boariu Téodcrt azonnal felfüggesztették állásából és megindították ellene a bűnvádi eljárást. A vizsgálat menete közel két évig tarlott, mert nagyszámú tanút kellett kihallgatni és számos szakértő.' véleményt kellett kikérni Ilyenformán a nagvszabásu, bonyolult bünper csak most kerülhetett tárgyalásra. A hosszadalmas bűnvádi vizsgálat során az intézet vádlott gondnoka, Boariu, mindenáron azt igyekezett bizonyítani, hogy Boata Simion, volt pénzügyi ellenőr szabálytalanul járt el a rovanc3olás- nál és a terhelő jegyzőkönyvet rosszindulatból vette fel. Állítását azzal az érveléssel igyekezett alátámasztani, hogy a volt pénzügyi ellenőr, aki egyben személyes ellensége is, teljesen megbízhatatlan tisztviselő volt. akit különböző szabálytalanságok miatt időközijén menesztettek állásából és aki most ismeretlen helyen tartózkodik A biintetőtábla tegnapi érdemi tárgyalásán elsőnek a vádlottat hallgatta ki a biró- ság. Boariu Teodor vallomásában részletes jelentést tett a Pasteur-intézet ügyvitele felől. Pontos adatokkal igyekezett bizonyítani, hngv az intézet számadásait mindig szabályosan és lelkiismeretesen vezette és a beszerzésekre fordított összegek sohasem voltak túl- nagyok. A vádlott kihallgatása után a bíróság a tárgyalás folytatását csütörtökre halasztotta, amikor a tanuk kihallgatására kerül sor. J5 Nem iöriéni semmi balunk, hi u| élei kezdődik!" — írja Kolozsváron lakó feleségének a hollandiai harisnyagyár erdélyi származású tisztviselője Elkerülték a háború borzalmai az idegenbe szakadt erdélyieket A városi forgalom allapos rendjét és biztonságát itt csak nagy, kivételes közneveléssel oldhatják meg. Kolozsvár igazi középkori város, melynek jellegzetes tulajdonságai szöges ellentétben állanak az újkor forgalmi eszközeivel. A város szivébe, a középponti nagy térbe a legforgalmasabb utak éles szögekben vezetnek, úgy, hogy három népes ponton négy irányból rontanak egymásnak a jármüvek. A „fiscus“ szegeletjén: a központi szálló előtt és a városháza előtt kiképzett kanyarjában sokszor életveszélyes az átkelés. Az első helyt láncokkal cs közlekedési rendőri"! védik a járókelők érdekét, de a kevésbé gyakorolt polgárember, főleg a fegyelmezetten, süket, szórakozott elem igy is állandó veszedelemben forog, ha egy-egy gépkocsis nem bir hajtási szenvedélyével. Minthogy íz utcákat nem lehet önniivoitukból kiforgatni, nem segíthetünk máskép a nehézségeken, mint a gépkocsisok megrendszabálvozá- tával és a közönség megnevelésével. Nos, az előbbi megkezdődött ismét. Városunk hírhedt gyorshajtóira most rossz napok fognak virradni. Az uj rendőrfőnök nagy reményt keltő szilárdsággal hirdette ki, hogy a szabályrendeletnek a gépkocsik sebességére vonatkozó pontját, mely csak 30 kilométeres sebességet enged a városban, szigorúan megtartatja s a vétőket kivétel nélkül eílőálfittatja. Ez a „kivétel nélkül“ való büntető szankció bizonyára hatást fog tenni. Tálán igy föíéb- red majd a gépkocsi vezetőkben a magasabb társadalmi kötelesség és fegyelem is és nem fognak például behajtani — rendőrszemet nem látva és nem gyanítva, tilalmazott utcákba is, ha 30 kilométeres sebességet kifejtenek, akkor is lefékeznek majd, ha óhatatlanul, gondtalan gyalogjáró kerül a gép elé, vagy szabad utat jelzett a forgalmi rendőr, szóval az elgázolási felelősség már nem őreá nehezedik. Bizonyos, ha sikerül a gépkocsi sezetőket ránevelni a boszorkányos gyorsaKOLOZSVÁR, julius 30. Rövid hetek j teltek el azóta, hogy német ejtőernyősök ] jelentek meg Rotterdam légikikötője fölött és megkezdődött a. nagy harc a hollandok és a győzedelmes német tankok repülőgépek között és ma máris azt Írja haza Kolozsváron lakó feleségének az egyik hollandi harisnyagyár érdél} i származású tisztviselője, Kari Fiidrich Kiéin: Ne aggódjatok. Nem történt semmi bajunk. Itt uj élet kezdődik . . . STR. VIRGIL ONITITJ 22. Á Str. Grigorescu egyik mellékutcájába nyílik a Str. Virgil Onitiu. Itt, szép villa- szerű házban lakik a ma Hollandiában dolgozó medgyesi származású szász fiatalember magyar felesége. Éppen befőzés idejében érkezünk. A csinos fiatalasszony néhány percnyi türelmet kér, aztán máris készségesen a? újságíró rendelkezésére áll. — Én tavaly jöttem haza Hollandiából, ahol férjemmel együtt három évig tartózkodtam. Haza kellett jönnöm, mert nem birtam az éghajlatot, a változott életkörülményeket, annyira, hogy szinte betegesén lefogytam. Nagy nehézséget okozott elsősorban az, hogy Hollandiában reggel és délben teáznak, este ebédelnek. A disznózsírt nem ismerik, marhazsirral főznek. KÖVÉR VEREBEK, SOVÁNY HOLLANDUSOK.. . — A szokatlan étkezési mód mellett komoly veszedelmekkel fenyegetett az állandó esős időjárás, amely elég gondot okoz a hollandoknak is. A tehetősebbek éppen ezért lehetőleg minden nyáron Svájcba utaznak az időjárás viszontagságait kiheverni. — Ott tartózkodásom alatt feltűnt, hegy a hollandok nagyon kedvelik a madarakat. Minden utcában van egy-egy madáretető. amelynek környékén olyan kövér verebek tanyáznak, hogy amikor láttam őket, azt hittem, hogy csirkék. Ezzel szemben maguk a hollandusok nem kövérek. mint ahogy azt sokan tudják és állítják. Bizony meglehetősen soványok, főképpen a nők, a férfiak slamposak, a lányok későn fejlődnek. AHOL A SZEMETESNEK IS KÉTSZOBÁS LAKÁSA VAN... — Az életmódjuk nagyon fényűző, legalább is hazai viszonyokhoz hasonlítva. A legkisebb családnak is 6—8 szobás lakása van, mindnyájan jó módban élnek, még o szemetesnek is kétszobás lakása van. Nagyon szeretik a gyermekeket, külön gyermekminisztérium jeladata a fiatal nemzedék nevelésére felügyelni. A gyermekek éppen ezért nagyon rákon cátlanok, valósággal terrorizálhatják a felnőtteket . . . 1 ®ág mellőzésére, félig már sikerült a nagyon forgalmas pontokon legyőzni arc elháríthatatlan gátlásokat. Hogy azonban teljesen legyőzzék azokut, a közönség fegyelmére is szükség van. Már pedig közönségünk épp oly fegyelmezetlen, mint amilyen a gépkocsi ve zelők. Elég, hu hivatkozunk rá, hogy a „fis «us“ szegeletjén elhelyezett láncok tiszteié tél még ma sem tanulta meg a közönség, pe dig ide s tova már több mint két éve igye kérésre, megtisztítva, húst, zöldséget, sth Az előszobában kis asztalra van kikészítve a fűszeres és tejes pénze. Egyik sem veszi el a másikét. Árujukat beadják, az őket illető pénzt elveszik az asztalról és mennek dolgukra tovább. TÁMADÁS ROTHADT ALMÁVAL... — Nem szerették az idegeneket és mindig bizalmatlankodva fogadták őket. Romániáról a kispolgárok semmit sem tudtak. Mikor mondtam, hogy Romániából jöttem, bólogattak: — Róma szép hely — mondogatták, szentül meggyőződve, hogy Róma és Románia mindegy. — Tavaly márciusban elutazásom előtt meglehetősen izgatott volt a hangulat. Állandóan féltek egy esetleges támadástól. Este ki sem mertünk menni az utcára húgommal, aki még most is oít tartózkodik, sem beszélni magyarul, mert egy alkalommal rothadt almával dobtak meg bennünket . . . Más alkalommal pedig, mikor az utcán mentem, azt kérdezték tőlem, hogv nera r. gyarmatokról való vagyok, hogy olyan barna az arcszinem? ... ■ BEFORDULNAK A HAJÓK .. . A RENDŐR SZARVASBŐR. KESZTYŰBEN... — Három év alatt alig láttam katonát, de annál több rendőrt, akik mind nagyon szép szál emberek és könyökig érő szarvasbőrkesztvüben igazgatják a forgalmat és ügyelnek fel a rendre. Minden öt percben végigkarikázik az utcákon egy rendőr, úgyhogy a közbiztonság a lehető legnagyobb. A nép nagyon becsületes. Legjellemzőbb erre, hogy a hollandok fapapucsaikat éjjelre kint hagyják az utcán és vastag harisnyában mennek lakásaikba, hogy finom szőnyegeiket megkíméljék — Mindent házhoz szállítanak, telefon— Arrafelé a tenger balban igen gazdag és a lakosságnak jó része kertészeten és gazdálkodáson kivül halászattal foglalkozik. Egyik este végignéztem egy ilyen halászflotta hazaérkezését. Igazán, nagyon megható volt. A kora délutáni órákban fejezték be munkájukat, egy csoportba tömörültek és indultak hazafelé, egy sorban fordultak be a kikötő bejáratúnál. Minden bárka vitorlájára szám van festve és jelzés, amely kikötőjét tünteti fel. A parton asszonyok hossza sora j°lent meg. Kezükben a kötőtűvel, aggódó szemekkel lesték a bárkákat, jelzéseket, amelyek csillogtak a fényben, hogy aztán megkönnyebbült sóhajjal folytassák munkájukat. A halászok mind visszatértek . . . Senkit sem követelt áldozatnak a haragos ur, a tenger • • • — így várják mindennap haza férjeiket. gyermekeiket, aggódva, szivszorongva a holland asszonyok. NEM SZENVEDTÜNK SEMMIT 4? HÁBORÚTÓL.. . A fiatal asszonyka elém tesz két levelezőlapot. Egyiket buga, másikat férje irta. A bélyegeken két pecsét van, egyik holland, másik német. A lap közepén harmadik piros pecsét: Oberkommando der Wehrmacht — Gespert. A levél tehát katonailag cenzúrázva volt. Mindössze pár sor írás van a lapon, de hosszú hónapok kínzó nyugtalansága után az is elég: — Hála Istennek, mi jól vagyunk — írja Kleinné húga — nem szenvedtünk semmit a háborútól. Az élet itt a megszokott mederben folyik tovább. Hasonló modorban ir a férj is, de a levél hangjában van bizonyos büszkeség, lelkesedés: — Nem történt semmi bajunk — írja. — Itt uj élet kezdődik . . . MEGYEK VISSZA. . — Mi a szándéka — kérdezzük — vi«z- sza fog-e menni Hollandiába? — Igen, visszamegyek, csak kissé csillapodjék a helyzet és lehetővé váljék az elutazás. Eddig hasztalanul próbáltam, semmiféleképpen sem sikerült. Remélem, nemsokára több szerencsém lesz . . . Reméljük mi is. hogy számításaiban nem fog csalódni. Előbb-utóbb béke lesz utazhat vissza férje mellé, Hollandiába, ahol utcán hagyják a fapapucsokat, a szemetesnek is kétszobás lakása van és ahol most uj élet kezdődött . . . feznek itt a közönség féktelen rendetlenségét megzabolázni. A közönség ma sem törőóik a tilalmat közvetitő jelzéssel sem és átugrál a robogó gépkocsik előtt, az egyik oldalról a másikra való átkelést pedig az ellenőrizhetetlen helyt egyéni szeszély szerint a Ugrendetlenebbül intézik. Érdemes rendőrségünk nemrég segíteni akart az utóbbin: átkelési pontokat állapított meg a főtéren s a közönség kezdte már belegyakorolni magát a fegyelmezett helyzetváltoztatásba, de aztán ez a „magasabb iskola“ egyszerre félbemaradt. Nyilván sok gondot adott az ellenőrzés a rendőrségnek. Bizony kár volt. Most n szigorúbb időkben sikerrel alkalmazhatnák. ’ útba végleg beletanulna közönségünk a rendbe. Társadalmi köznevelésre amúgy is égető szükség van. A forgalom veszélytelensége érdekében pedig, a gépkocsisok megfékezése kapcsán, ugyancsak szükség vau reá. \ r\ é
