Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-31 / 171. szám

C LT .SN 7 ÉK Szigorú ellenőrzés alá vették az iparüzemekfoől történő áruszállítást MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? I \1 VERSI L": George Moi-tamlou lőnie- ^ o francia etnologii.'- tanulmányt ni a tá­jékról. m*p»'kr«>l és nemzetisetekről es «'lis­merte, hogy legmegfelelőbL a természetailla tóidraj/i határ. Miután azonban főleg I mopáhan — e/ nem ledi mindenütt az et- i.iktti határt, annak a véleményének adott kifeje. est. hogy ilyen esetben a/, etnikai ha­tan kell kövesbe a földrajzi határ. Ott i>e- ,|;2> „liol a halár mindkét oldalán a nemzet- linul, testébe kölcsönös beszivárgások történ­tek, olyan elv követését ajánlja, melynek ré­ven megs/, ih* rdi t ha tó a nemzeti hutai. A kérdéses elv népeseret jelent ;. gyakorlatban. Ilyen népesére nemcsak a határok menten, de az egyes államok belsejében is eszközöl­hető ott. ahol szétszórtan vagy csoportokban kisebbségek találhatók, tekintet nélkü1 szá­mukra. A népcsere nem áll ellentétben a nemzetiség fogalmával é.-> az önrendelkezési joggal, mert az etnikai egybetartozást szol­gaija azzal .1 szabad elhatározással, hogy a lakosság saját etnikai tömbjében kíván el­helyezkedni. 1923-ig :t népeserét utópiának t; i lőttük, ezért inkább területi, mint az et­nikai kérdések dominállak a határkérdések st rán. Pedig a népcsere éppen a területi viták kiküszöbölésére alkalma, ott, ahol meg akarják vonni a nemzeti határokat. iöiök- ország és Görögország, továbbá Németország. Olaszország és az utóbbi időben a Bulti-ália- niok c az eljárást alkalmazták. Megállapít­ható, hogy a népesére után a török—görög viszony javulást mutatott. Logikus és méltányos tehát ez a megoldás. A határ­kérdést nem veszélyes terjeszkedéssel él te­rületi áldozathozalallal kell megoldani, de népeseiével, mely békés és erősítő megol­dást jelent és hozzájárul a béke megerősíté­séhez és a Laráti kapcsolatok ápolásához. ,,TIMPUL'4: A külföldi sajtó és a távirati ügynökségek legnagyobb érdeklődéssel ki­sérték a salzburgi megbeszéléseket, melyek­nek célját igy határozták meg- „A délkelet- európai térség problémáinak tisztázása.“ Az olasz és német sajtó már előbb leszögezte az éidekközösségt t arra vonatkozóan, hogy „a béke ebben a térségben gazdasági szempont­ból is fenntartassék“. Ismét hangoztatják azt a szabályt, hogy .,j béke nem lehet iga­zán biztosítva, míg az érdekelt népek és ál­lamok nem egyeznek meg függő ügyeikre vonatkozóan — igazságosan és észszerűen rendezve ezeket“. Ami a salzburgi találkozó­ról kiadott hivatalos jelentést illeti, ez meg­állapítja, hogy „a megbeszélés azon baráti kapcsolatok szellemében folyt, melyek Német­ország és Románia között feltalálhatok“ A KOLOZSVÁR, július 30 A kolozsvári pénzügy igazgatóság ezúton is felhívja a figyelmet u pénziigymini; -/tórium juÜus 1-iLi rendeletére, mely n L nyii/ési udóról j szóló törvény negyedik szakaszéinak 6-ik bekezdésében foglalt rendelkezésekkel és a „cifra de afaceri“-adó befizetéséhez szükséges formaságokkal kapcsolatban uj utasításokat tartalmaz. Eszerint az ipar­cikkek szállítását feltétlenül olyan bizo­nyító irat csatolásával kell eszközölni, melynek alapjait a törvényes adó inegá*- lapítható. Előfordult, hogy egyes ipari üzemekből, főleg fémipari üzentekből kü­lönféle módon történik az áru elszállítá­sa. Miután ilyen esetekben u számlázást a gyártelepről történt elszállítás pillana­tában nem lehet elvégezni, a gyárak kő­vetkező bizonyító iratokról kell gondos­kodjanak: \ A rendeléseket szokás szerint a gyárak kereskedelmi osztálya veszi át, ahol ki­számítják az árakat és a számlát is elké­szítik, miután a raktárból az eladási bont megkapják, mely igazolja, hogy a kérdéses cikkeket szállítási jegyzék kíséretében el­küldték. Hathatósabb ellenőrzés végett a pénzügyminisztérium most elrendelte, hogy a kérdéses bonokat, szállítási jegy- zékeket, sőt a kereskedelmi osztály vtasi fását is számozott és a pénzügyigazgnlóság által láttamozott, számozott lapokkal biró füzetekből adják ki. Az eladási honokat, szállítási jegyzékeket és az említett ren­delkezéseket a következő példány számban kell kiállítani: Az eladási honokat három példányban, melyek közül két példányt a gyárüzem kereskedelmi osztályának kell megkülde­ni, melyek közül az egyik ellenőrzés cél­jára szolgál. A szállítási jegyzék három példányban állítandó ki, melyek közül az egyik pél­dány a raktárban marad, a másik példányt a rendelőnek küldik és a harmadik pél­dányt szintén a rendelő kapja azzal, hogy az áru átvételét igazolva, köteles vissza­küldeni a gyárnak, mely ezt a számlához csatolja. A számlát erre a célra szolgál) könyvbe kell beiktatni és a könyvet az adó kiegyenlítése alkuiméival fid kell mu­tatni. A számlákat iktatószámmal kell el­látni. A kereskedelmi osztály árukiadási uta­sítását két példányban kell kiállítani. Az egyik ellenőrzés céljára szolgál. Nem lehet árut elszállítani a gyárból szállítási jegyzék nélkü). a raktár pedig nem állíthat ki ilyen jegyzéket és az el­adási hont nem küldheti meg a kereske­delmi osztálynak csak abban az esetben, ha a kereskedelmi osztálytól utasítás ér­kezett az áru kiadására vonatkozóan. A „cifra de afaceri“ nyilvántartási könyvébe az áru elszállításának percét is feljegyzik és a ..megjegyzés“ rovatba a szállítási jegyzék és az eladási bon számát is feljegyzik. Az elszállítástól számított Öt napon belül a végleges számlát ki kell ál­lítani. A pénzügyminisztérium az eladási hon és a szállítási jegyzék szövegét („modell“) is megállapította. Az ismertetett uj uta­sításokra vonatkozóan bővebb felvilágosí­tások kérhetők a pénzügyigazgatóság ille­tékes osztályán. " 1 ,in 1 ,mt —*ggwi^3|T»l.iMeaCT«—g—— Uiabb esempészbandái leple­zett Se a bukaresti rendőrség Kalandorragónybe iilő részietek tarkítják a vakmerő vállalkozások történetét döntő megbeszélést kiegészítette a római megbeszélés, hol a román kormányférfiakat a Duce fogadta cs éppúgy, mint Berlinben, kivételes fogadtatásban részesítették az olatz kormány vendégeit. A Délkelet-Európát érin­tő kérdések megbeszélése továbbfolyt Ber­linben a Lulgár államférfiakkal. Ezek a meg­beszélések a legfontosabb eseményt jelenük Európában most. amikor elsőrendű jelentő­séggel bírnak nemcsak 3 délkeleteurópai ál­lamok jövő helyzetére tekintettel, de azért is. mert az európai politikai és katonai álta­lános események fejlődése nagv mértékben függ a dunai és balkáni államok helyzetétől Bizalommal és nyugalommal várjuk a kor- niánvférfiak nyilatkozatát. akik Románia nevében beszéltek Berlinben és Rómában, «lövőnknek alapja továbbra is a munka, fe­gyelem és az a román elhatározás marad, hegy érdemes nemzeti sorsé; teremtsünk szomszédaink között és a kontinensen ma­gunk számára. „ROMANIA": A salzburgi és római láto­gatás komoly és kézzelfogható hozzájárulást jelent egész sor délkeleteurópai probléma megoldásához. A magyar államférfiak ta­nácskozását a román, bulgár szlovák kor- mányíérfiakkal történt megbeszélés követte. Ilyen műdön Berlinben és Rómában nem­csak a dunai és balkáni államok véleményét ismerik meg a holnapi Európa megszervezé­sénél felmerülő alapvető kérdésekre vonat­kozóan, de a kérdéses államok álláspontját is hallják az összes középeurópai és balkáni államoknak és Németországnak, valamint Olaszországnak -együttműködésére vonatko­zóan. Az óriási terv alapját -- amint előre látható — azok a gazdasági elvek fogják képezni, amelyeket dr. Funk német nemzet­gazdaságiügyi miniszter fejteti ki legutóbbi beszédében a következőkben: *. Az európai uj gazdasági rend szükségessé teszi az összes nemzeti érdekek és minden nemzeti tevé­kenység egybefogását. 2. A tengelyhatalmak egymás közötti együttműködése az uj rend megteremtésében és kiformálásában. 3. Az aranynak kiküszöbölése a nemzetközi gazda­sági kapcsolatokból és árncsereforgalomból. — Mégál 1 apithatjuk tehát, hegy a hangsúly a gazdasági részen van. Németország és Olaszország nem akarnak diktálni megoldá­sokat azon viták és ellentétek elintézésére, melyek elválasztják ezeket az államokat. El­lenkezőleg: mindkét tengelyhatalom arra tö­rekedett, hogy érdekeinek megfelelőleg be­ké« és közvetlen megbeszélések utján érje el ezen viták és ellentétek elintézését. Bizo­nyosnak tekintjük, Hogy a romu kormáuy­BL KAREST. julius 30. Csak múlt hét vé­gén adtunk hirt arról a nagyszabású arany- csempészési és kémkedési ügyről, melyet a lapokban lepleztek le s a „Romania“ cimü lap újabb nagyszabású csempészésről, csalás­ról és üzérkedésről 1 ad birt, amely méretei­len és fondorlataiban az előbbit utoléri, sőt túlhaladja. A most leleplezett csempészés főszereplői a következők: Deutsch Aladár •35 éves, nyíregyházai származású „fezőr“, aki Bukarestben a „Hotel Ambasador“ luxus szállóban lakott, Max Mayer Scheuermann, cernăuţii származású román alattvaló, aki Bukarestben a Str. Boteanu-ut 3 szám alatti bérpalota 6. emeletén bérelt pazarul beren­dezett lakást, Marcell Ellenbogen, 35 éves kereskedő, ki a Calea Victoriei-uton lakott, Solomon Lupu, 45 éves román alattvaló, ki­nek nevét a törvényszéki rovatokból ismerjük, mert gyújtogatás miatt büntetve volt, Sieg­fried Saraga, kinek lakása Str. Schitul Mai­I cCor 29 szám alatt van Bukarestben, továb­bá Regina Tannenbaum 33 éves nő, aki Bu- I areslben a Bulevardul Caroj 47 szám alatt lakott és „Gina Essenfeld14 nevet1 is használ- 1 la, Mitza Solomon 41 éves asszony, kinek lakása Bukarestben, a Str. Lipscani 100 sz. alatt van, Margareta Reischer, bécsi szárma­zású nő, aki két evvel ezelőtt érkezett Bu­karestbe és a Str. Domnita Anastasia 8 szám alatti blokkházban lakott, Weltmann-Várko- nyi Alexandru nagyváradi származású keres- 1 ktdő, aki Bukarestben a Str. Lister 7 szám alatt lakott, végül Carol Hollander, aki Mar­garet Reischerrel együtt lakott. A csem- pészbr.nda tagjai ma már az ügyészség fog­házában várják további sorsukat. KALANDORREGÉNYBE ILLŐ RÉSZ­LETEK A csempészek három „osztagban“ végez­ték munkájukat. Az első „osztaghoz44 Max Mayer, Solomon Lupu, Gina Tannenbaum és Deutsch Aladár tartoznak, akikhez Wohl Manci nevű budapesti leányt is hozzászámít­hatjuk, ki a csempésztársaság szolgálatában állott A csempészés szálai hosszú időre nyúlnak 'issza. Max Mayer és Solomon Lupu, vala­mint Gina Tannenbaum lejt és zlotit csem­pésztek ki Romániából Magyarországba, hon­r an pengőt és dollárokat hoztak, amit aztán jelentékeny haszonnal értékesítettek, mert az árfolyamküiönbözet nagy volt. A Romá­niából Budapestre csempészett lejt és zlotit ott Mohi Manci vette át, Rombach-utcai la­kására vitte, majd a „feketetőzsdén“ e adta. százezrek, sőt milliók fordultak meg Wohl Manci kezén, ki a pénzért pengőt és dollárt vásáro.t és ezeket Romániába továbbította. Minden képzeletet felülmu’t a csempé­szeknek kalandorregénybe illő leleményessé­ge és elszántsága. A papírpénzt úgy csem­pészték ki Romániából Magyarországra, hogy az express vonatok nemzetközi vasúti bocsijában lévő toiletlek tükreit a csavarok eltávolításával levették és a papírpénzt a tükrök mögé rejtve a csavarok visszahelyezésével a tükröt is Ke­ljére tették, majd gyanut’auul beültek a szomszédos I. osztályú fülkébe és ott pony­varegényt olvasva, minden feltűnés nélkül tovább utaztak. A csempészek vakmerősége idy nagy volt, hogy nem is kísértek el a kérdéses vasúti ko­csit egészen Budapestig, hanem rövid ut után visszatértek Bukarestbe és innen te­lefonértesítést küldtek Wohl Manóinak, aki viszont Budapestről a kérdéses vasúti kocsi elé utazott, bezárkózott a toilet fül­kébe, kivette a tükör alól a pénzt és a tükröt visszahelyezve, feltűnés nélkül ki­szállott a nemzetközi kocsiból, így kis táska volt a kezében, senki nem sejtette, hogy százezreket érő lej és zloti papírpénz van abban. A pengő és dollár Romániába való csem­pészése aztán hasonló módon történt. „AMSZTERDAMI“ BRILLIÁNSOK A második csempész „osztag“ vezetője Deutsch Aladár volt. akit — amint kihallga­tása során megjegyezte — „Délkelet-Európa brilliánscsempészei koronázatlan kirá’yának“ neveztek. Carol Hollander és vadház.astársa, a bécsi származású Margaréta Reischner és Weltmann-Várkonvi Alexandru, szintén eb­hez a társasághoz tartoztak A rendőrségnek régtől tudomása volt arról, hogy Deutsch Aladár brilliáns kereskedéssel foglalkozik s azt á >itja, hogy a brilliánsköveket Amszter­damból kapja. Számlát azonban soha nem férfiaknak sikerült meggyőzni Németország és Olaszország vezetőit jóhiszeműségünkről és azon szándékunkról, hogy készek vagyunk békés utón hozzájárulni a fennálló ellenté­tek elintézéséhez. Románia rég kinyilváni­tc-tta erre vonatkozó akaratát, baráti jobbját nvujtva lojálisán szomszédainak, hogy köl­csönös jóakarattal és egyetértve, a megegye­zés és együttműködés módját megtalálják. Ez a szándék hatja át ma is Romániát. 10 10 I it 11 ti 1 3 I. .’litoti ki ét az udó/.ún alól u miml 1; 1.• von­ta magút. I)eu r-eh dladár, a „Hotel Amba*.idő/“ pazarul berendezelt liikosztá jábaii lakott '^ukureatbeii. Szállodai szólni já ban etke/a-lt ••H cKcmpéü/'árauit szalonjában fogadta. Né­hány nappal ezelőtt tartóztatták l<- V, <1?- uiann Alexandrával együtt a bukaresti Bule­vardul Elisil«ta utón levő Kcgal-kávéhflz- 1 an. Megun tozásakor zsebeiben egyeli .1 gyanii- iránt sőt pénzt sem találtak, Weh» ridimál azonban 70 ezer lej volt. Kihallga­tása során D< utscli beismerte, hogy néhány brilliánskövct helyezett el Keiachner Marga­rétánál. Ezt az állítást Reischner Margaréta i< megerősítette és kijelentette, hogy .1 Deutsch által átadott bri’lián kövek közül már -sak négy darab van birtokában. Három darabot át adott, kihallgatása órán a ne­gyedikről azt állította, hogy vadházastársá- cál ven. Kiiv VETTEK BRILLIÁNSOK ATI' — Es a többi brilliánakövekkel mi tör­tént? — kérdezték a rendőrségen. — Eladtam. — Kinek? — Egyet Steiiier igazgatónak, a „Sora4'- társasdgnál 700 ezer lejért. Az eladásról számlát nem óllitottam ki. A másik briiliáns-- KÖvet Fritz Stern igazgató vette meg a „Bu- Î uai“ társaságnál 650 ezer Lejért. Számlát e/uttal sem íllitottam ki. — Kinek adta át a pénzt? , — Deutsch Aladárnak, kitől megkaptam közvetítői dijamat . . . EGYÉB SZÉLHÁMOSSÁGOK A harmadik „osztaghoz44 Marcell Ellenbo- cen. Max Msyer Scheuermann, Siegfried Sa- .aga, Gina Tar.nenbaura, Deutsch Aladár, Solomon Lupu é? egy Irgang nevű személy tartozik, aki monoklit hord. A mult “v nyarán, az európai háború kü­szöbén érkezett Irgang Berlinből repülőgé­pen Bukarestbe. A beavatottak előtt azt áh iitotta, hogy németországi zsidók csoportjá­nak megbízottjai, akik kétmillió márkát — közel 80 millió lejt — akarnak átvinni Né­metországból Svájcba. Max Mayer Scheuermann rövid gondolko­dás után kijelentette. hogy a csempészést magára vállalja és azzal ámította a hiszé­keny németországi kereskedőt, hogy két olyan embere van, akik zürichi és bázeli bankok garancialevelével megfelelő biztosí­tékot nyújthatnak az üzlet lebonyolítására. A kérdéses személyek bemutatása Sinaiéibari történt egv pazarul berendezett túliéiban, hol Mureell Fllenbrtgen és Siegfried Saraga ?e- lenteh meg és a Distribuţia'1 nevii kőolaj- társasáé igazgatóinak adták ki magukat. A két szélhámos a „Distribuţia44 egyik Wittner nevű elcsaputt tisztviselőjétől cégnyomásoi levélpapírt szerzett, melyen ..igazolták“4 szed- gálati beosztásukat. Irgang el volt ragadlati va és J5—20 millió lej dijat Ígért jutalék bi­tnél abban az esetben. ha Sikerülni fog n márkák Svájcba való átszáUltúsu. Ezután valamennyien Svájcba utaztak itt azonban feltűnt a „Distribuţia“ nevére ha­misított irás primitiv volta és a zsidó tőké­sek képviselője elvesztette bizalmát. Időközben azonban Ellenbogennek sillerül' több mint egymillió lejt J-icsalni Irga'.g- tól. A 1-ivalom elvesztése és az európai háború kitörése aztán a márkát Svájcba va'-ó átszál­lítását meghiusitotta. Az ügy érdekességéhez tartozik, bogv a „Distribuţia“ kőolajtársaság felszólítást ka­pott Bázelijei, hogy a . direktor urak“ által ott kölcsönként felvett 990 svájci frankot és harminckét­ezer leit fizesse vissza. A „Distribuţia44 a maga részéről most szin­tén belekapcsolódott az ügybe és feljelentést tett okirathamisitás miatt. Az eljárás során valószinüleg újabb megle­petések várhatók. ELPUSZTULT TORBA SZŐLŐTER­MÉSE. Tudósítónk jelenti: A téli fagyok, a peronoszpóra és a liszthaimat, valamint a sok esőzés Tordán és környékén a sző­lőkben igen nagy károkat okozott. A ter­més sok helyen teljesen megsemmisült s csak iit-ott függ mutatóul egv-egy szőlő- fürt a tőkén. A gyenge terméskilátások következtében a bor ára nagymértékben emelkedett. Hasonló kedvezőtlen hírek érkeznek Aradhegyaljárói is. Évek hosszú sora óta nem volt olyan kedvezőtlen az időjárás, mint az idén. Ennek megfelelően a szőlőtermés rendkívül gyenge Tesz. Hegyalján sokhelyt 60 százaléka pusztult el a szőlőtermésnek. A CSÍKSZEREDÁI RENDŐRSÉG U.T VEZETŐJE. Amint ismeretes, a csendőr-, séget és államrendőrséget királyi rende­lettörvénnyel összeolvasztották. Ennek végrehajtása során Csíkszeredában a rend­őrség vezetését Lascar Gheorghe csendőr- őrnagy, szárnyparancsnok vette át, aki Titu Cársteanu rendőrfőnökkel közösen látja el a köz- és állambiztonsági szolgálat vezetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom