Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-28 / 169. szám

színház . MŰVÉSZÉT Szinészportrék Hagy István Ö az erdélyi Jávor Pál, vagy ha úgy tetszik, az erdélyi Hubert laylur. Csuk- bogy egyik sem, mert az első túlságosan sziuész, a másik túlságosan csak szép fin. A felvinci születésű Nagy István enyo'Ji tanár volt s pályájáról valami komolyság, valami egyáltalán nem színészi maradt meg benne. Amikor enycdi tanár korában miikedvelősködőtt, bizonyára nem gon­dolta, hogy amorozó s baklisok ideálja lesz. Nem az a tipns és remek külseje mö­gött nincs üres hiúság, semmi sikeres szí­nész-magatartás. A magánéletben végtelen komoly és szerény. Most is az a fiatal dip­lomás, aki pályáját halálosan koinolyau veszi s a komoly színészi munkát előbbre helyezi a pálya csillogó külső mázánál. Elkényeztetik, agyontapsolják. De erős önkritikája megvédi attól az érzéstől, ami a színészi pálya végzetét jelenti, attól, hogy ,,én már mindent tudok“. Erre nem gondol, ezért tanul s ezért fejlődik. Egyébként, mint Fényét Alice, Kovács Gvörgv és Tompa Sándor és a többiek, ő is a Thalia felfedezettje. Színpadra ter­mett alak és arc és orgánum, amelyen néha érzik a volt vers-sznvaló színes hang- hordozása — ezt szemére is vetik kriti­kusai, már lassan leszokik róla s a dialó­gusokban egyre természetesebb. Bókay János egy cikkében a fiatal Császár Imre- J hez, az egykori legnépszerűbb magyar I szerelmes színészhez hasonlította. S ez mindennél többet mond. Nagyon tehetsé­ges Nagy István, mélyen érez, szive van, arcjátéka kifejező, veleél a darabbal. Nagy drámai jelenetekbe belesápad, igaz köny- nyei vannak és szivbéli nevetése. Felejt­hetetlen és emberi volt például a Duóban. Legjellemzőbb színészi tulajdonsága: hogy ő színpadainkon a Iegmagyarabh, sőt legősibben, legvalódibban magyar ti- pus. Ahogy a színpadra lép, már magával hozza ezt a hamisítatlan magyar levegőt. Bors István ő s akkor is magyar, ha fran cia márkit vagy ha angol diplomatát ját­szik. Kitűnő megtestesitője a magyar ur­nák és a magyar parasztnak egyaránt. Szeretnénk egyszer Bródv Sándor Tanító­nőjének Nagy István szerepében látni. Mert nemcsak a neve a hires magyar sű­rűvérű szindarabbősé, hanem ő maga is — Nagy István. (n.). NfcMET F1LMHIREK Hilde Krahl és Ewald Balser játszották a főszerepeket a Frank Thicss regénye nyo­mán készült uj filmjében, amelynek rende­zője Erich Engel volt. Az ..Eme kleine Nachtmusik“ — nagy si­kere Berlinben. A Tobis nagyszerű Mozart- filmjét nemrégen mutatták be a berlini Glo­ria Palastban osztatlan sikerrel. Mörike hir-'s novellája „Mozart prágai útja“ (Mozarts Rei­se nach Prag) nyomán Rolf Lauchner irta a filmet, amelynek uj rendező: Leopold Hai- nisch volt a rendezője. Rendkivül finom ze­nei, de kitűnő filmérzékkel is alkotta meg első filmjét Hainísch, aki a legnagyobb re­ményekre jogosít. Hannes Stelzer. Christi Maidayrt, Heli Finkenzeller, Max Gülstorf! és Kurt Meisel játszották a főszerepeket. Különösen Hannes Stelzer mint Mozart ér­demel dicséretet. The Lingen mint Theo Lingen. A szerep­osztás sokszor nagy gondokat okoz a pro­dukciónak és a rendezőnek. A „Was wird hier gespielt“ cimii uj film bohózatánál ezek a gondok könnyű megoldást találtak: Theo Lingen a darab színpadi- és filmszerzője, aki Lingennek irt saját neve alatt jellegzetes főszerepet, maga vette át a rendezést és ma­ga játsza el a főszerepet is. A gordiusi cso­mó legegyszerűbb és egyben legjobb megol­dása is . . . „A 3 Codona“ cimü nagyszabású artista* filmet, amely a basonlónevü világhíres arti3* j tacsapat életéről szól, Arthur Maria Rabé­nak rendc-zi, a film felvételeit az egyik ber­lini műteremben e napokban kezdték meg. Olga Tscheehowa, az orosz származású ki­tűnő német filmszinésznő, már több mint száz főszerepét játszotta el — anélkül:, hogy a. korosodás legcsekélyebb jelei mutatkozná­nak nála — és most a „második sorozatot“ kezdte el a johannisthal-i film műteremben. Uj filmjének a címe „Der Fuchs von Glenar- von“. Hogyan dolgozik a háborús film-világhiradó? Öt nap alatt jut el a fronton történt esemény a mozivászonig BERLIN, julius hó. A filmhíradó, amely a világ összes filmszínházainak nélkülözhetetlen uiüsordurubja, az uj cu- lópai háború kitörése óta egészen uj ka­raktert kapott. A világluradóból kizáró­lag háborús híradó lett, tele a front ese menyeiről felvett helyszíni felvételekkel. Természetes, hogy a felvétel technikája, a film előhívása, sokszorozása és szétkül­dése sokkal nehezebb, mint a rendes hír­adóké s a felvételtől a vászonig tartó út­nak sokkal rövidebbnek kell leuu+e. Magától értetődő, hogy a háborús hir adó felvevői igen bátor és áldozatkész szakemberek, akik a háború veszélyeinek kellős közepén végzik feladatukat sokszor a legelső tüzvonalban. Sok német filmtársaság filmoperateur- je a hadsereg kötelékébe tartozik, min? propagandista és ebben a minőségben, mint aktiv katona folytatja civil mester­ségét. Egyesek közülük elestek, mások megsebesültek. De a háborús híradó film­je azért tovább pereg. Nap-nap után teherautók szelik ót a harcmezük piíros útjait, amelyek filmte kérésekét visznek a repülőterekre. Innen szállítják el a filmeket Berlinbe, öt na­pon bjpliil már színre is kerülnek a hír­adók az egész birodalom területén. A film felvételének percétől kezdve tehát óriási versenyfutás kezdődik az idővel. A kidol­gozatlan filmek a legrövidebb utón jut­nak el a másoló műhelyekbe, ahol éjjel­nappal folyik a munka. A negativ pró­bákról azonnal két leforgatásra kész filmtekercs készül, amelyet négy órán he­lül megvizsgálnak. Hetenként nem keve­sebb, mint 30.000 méter film kerül fel­dolgozásra. Ez azt jelenti, hogy a filr.i- operatőrök hajnaltól éjszakáig dolgoznak a golyó- és gránátzáporban, olyan bátor­sággal, amely minden csodálatot megér­demel, Nagy hozzáértés kell ahhoz, hogy ebből a 30.000 méter filmből kiválogassák és összevágják azt az 1200 métert, ami a liiradó hosszúsága. (A régi híradó mind­össze 300 méteres volt.) Négy nap alatt készül el az összeválp- gatás. Ezután kerül a filmtekercs a szin­kronizáló műhelybe, ahol a kisérő szöve­get is megkapja. Itt is fokozott a munka, mert míg egy eddigi híradóhoz 6 oldal kézirat kellett, úgy a mostanihoz 30 oldal kell. Még ezek után sincs kész a híradó, mert hiányzik hozzá a zene. Az idő rö/id- sege miatt szó sem lehet uj zeuei kompo­zíciókról, igy a zenei részt a már meglé­vő filmek szolgáltatják. A égül a szöveg, a bangeffektusok és a zene eg)behangoló sa következik. Ezután már csak a másoló- mühelyek következnek — s kész a hii- adó! 12 óra van hátra még a bemutatásig. Az eredeti felvételből 17—24 példány készül, majd ezekből 1700 kópia. Berlin film-másolómühelyeiben egész éjjel folyik a munka. Másnap kezdődik el az expedi­ents munka. Először a legtávolabb fekvő városok kapják ineg az uj filmet, bogy a premier egyszerre történhessen meg az I “gesz országban. S mialatt az ország egész területén nézi a közönség az uj hír­adót. már javában készül a másik. Óriási teljesítmény ez. amelynek sike­rei példátlanul önfeláldozó munkásai ma­gyarázzák. A technikai személyzet tagjai például a másolóműhely közelében lévő szállodában laknak időspórlásből. Sokan közülük heteken keresztül haza sem tud­nak menni s csak néhány órát alusznak naponta. Itt is, mint a fronton, a munka megal­kotója névtelen. És a munka, amely érté­kes dokumentumot jelent majd a jövőben, névtelen nők és férfiaknak köszönhető. Szeretném megmondani annak a fiatal fiúnak, aki egy belvárosi cipőüzletben a művésznőt kiszolgálva, ci­pőtornyok között, kínzójának újabb és ui abb cipődobozokat letornászva az eme­leti polcokról, a fal felé fordulva egyik társának igazságos, de roppant csúnya dolgot mondott a művésznőről — hogy nincs igaza. Már mint abban nincs igaza, hogy életét megunva, a művésznő lábfe­jét fedő pókselyembe meredve ezer cipő felpróbálása után éppen azért szidta a művésznőt, mert művésznő s mert ilyen cipőválogatós természet. Belvárosi üzlet­ben reggeltől estig dolgozó fiatalember, higyje el, nem az a baj, hogy a művésznő — művésznő, hanem, hogy nő. Nem irigy­lem magát, akinek minden női láb előtt be kell bizonyítani, hogy a cipő csinos, hogy illik a hölgy egyéniségéhez és Jiogy örökké eltart. Nem irigylem magát, mert a nő tükör elé tartva 34-től 42-esig ter­jedő lábfejét, így szól: Ez nagyit — ez nem sikke3, ebben trampli a láb — ennek lapos a sarka — s ilyenkor magának min­dig az ellenkezőjét kell bebizonyítani, ak­kor is, ha egy negyvenes számú, telitalpu ortopédcipőhöz hasonló divatcsemegétől azt kivánja a hölgy, hogy sikkes legyen, mikor nyilván olyan a láb benne, mint egy lóláb divatos patával. Maga bizonyít, lelkesedik, próbál és bókol és elad — ez­zel kei esi meg becsületes, de nehéz ke­li) erét. De ne higyje kérem, hogy csak művésznők és belvárosi üzletek bűvköré­be tartozók ilyenek, hogy csak ók vétet­nek le a polcról ezer dobozt, hogy végül kiválasszák azt a szandált, amit eredetileg is kinéztek a kirakatban. Nem Ma a nagypiacon átmenve láttam, hogy nem, Lm nem Hiszi, járjon utána. Ott tanyázik a nagypiacon egy papucs­árus. Papucsait vesszőkosárban tartja, ül és vár. Arra jön egy falusi asszony. Térdig sáros a lába szegénynek, még a szoknyája széle is csupa por, úgy jött be faluról mezitláb. Megáll az asszony s kez­di nézegetni a papucsokat. Felemeli, le­ejti, felemeli — leejti. — Mit babrál, mit fogdossa őket lel­kem? — szól városi fölénnyel az árus — Kell-e, vagy nem? - > - * — Felpróbálnám — szól az asszony. S ezzel letelepszik a földre, mert nincs ott párnázott szék, tükör, komfort. Veszi az egyik papucsot, húzná, de csak félig megy fel. Dagadt, szegény, falusi asszonyláb ez, nem nagyon bírja a cipőfélét. Nyúl az asszony a nagyobbik fajta BUDAPESTEI AZ Halvái! Király Szállodában (VI. Podmaniozky-M. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsé­kelt áru szobát. Teljes kénye­lem, központi fűtés, állandó me­leg— ttidog folyóvíz, lift. telefonos szobák. Telofon 202-43, 294-24, illán, mert van vagy ötféle nagyság, me­rev, egyem:« talppal, olyan házi gyárt­mány, de olcsó « kényelme« darabok. De­leit számozva már nincsenek. A .harmadik féle nagyság már jó. — Na e jó — szól elégedetten. De nem veszi meg. Többféle szin van belőle, hát sorba próbálja tempósan, egyiket a mánk után a földön 8 épp úgy nézegeti benne a lábát, fejét kritikusan oldalt hajtva, szemét összehúzva, mint a belvárosi iizle'- ben a művésznő. És nem tart a cipővá­sárlás egy perccel sem rövidebb ideig, mert az asszony mindig asszony, akkor is, ha az országút pora tapad a fáradt lábá­ra. akkor is, ha a színpadon rúgja a port. (M. I), I HOLLYWOODI FILMKOCKÁK RAY MILLAND, a Hotel Imperial film­hőse a legkalandosabb életű filmszínészek cg\ike. Délwalesben született 1907-ben. Elő- szőr katona volt — sőt egyike a londoni Buckinghain-palota gárdistáinak. Aztán ten­gerész lett — igaz, hogy csak a La Manche- cralornán közlekedett a hajójai Ezután zso­ké. majd — szakács lett, végül filmszínész.' Ma egyike Hollywood legnépszerűbb film* amorozóinak, , * < GARBO, a legzárkózottabb filmsztár, akit még gyáránál, a Metrónál _ 6ern ismernek so­kon személyesen. Sőt — van olyan világhí­res kollégája, aki még soha életében nem látta a nagv svéd csillagot. Mikor Garbo filmezik, senkinek nem szabad benn lenni a fel\ételi teremben, csak a kollegáinak s a, szükséges technikai személyzetnek — no] meg a rendezőnek. A sztár fekete szeművé-, get visel, sehova nem jár, senkivel nem' érintkezik, igy érthető a következő kis tör-] ténet, amelyet az egyik amerikai filmujsag közöl. Annabella mesélte el. Egy felvételi napon a francia filmszinésznő öltözőjében ült, amely pontosan Garbó öltözője felett van. Egyszer csak kinyílt az ajtó s a küszö­bön megjelent Garbo & megszólalt Garbo hi­res. mély hangja: Valaki ezt a levelet téve­désből az én ajtóm alá dugta be — s be­nyújtotta az öltözőasztalra az Annabellának szoló levelet. Mire Annabella: felugrott e az ajtóhoz szaladva, arra akarta kérni Garbót, hogy lépjen be, a svéd szfinksz már el is tivnt. í — Most már legalább tudom — mesélte Arnabella —> hogy Garbo csakugyan élő sze­mély és nem a Metro egy trükkje ... < rţ. HOLLYWOODBAN a sikert a saját úszó- tie jelképezi. Egy ráérő statisztikus kiszámi* Útra, hogy a fiímkolonián 400.000 dollárt érnek a sztárok privát uszodái. * A FILMCSILLAGOK nagyon babonások: Nemcsak a tenyérjósoknak, jósoló tudo­mánytalan grafológusoknak és asztrológu­soknak hisznek, hanem a numerológusoknak ne\ezett számtudósoknak, akik elárasztják Amerikát. A numerológia „tudományosan“ bizonyítja, hogy a számoknak milyen hatása van az emberi sorsokra. Például rendkivül fontos szerencse szempontjából — mond­jak ők — hogy az ember nevének betűi sze­rencsés számuak legyenek. Carole Lombar- dot eleinte üldözte a pech, amíg Carolnak hivták. Mikor az „e“ betűt hozzábiggyesztette a nevéhez, azonnal minden megváltozott kö- iidötte. Cecil B. de Miile, a nagy rendező leá­nya Katherine, aki eddig nem ért el falren­gető sikereket a filmen, most Deborahra változtatta át a nevét —- egy hires numerolő- rus tanácsára. így azt reméli, hogy világhírű Könyvnap 1940. Főzzünk okosan  könyvnapi könyvek legnagyobb esemé* nye ez a könyv, melyet Hajdú Ernőné, á ki­váló élelmiszervizsgáló ad a közönség kezé­be. Olyan szuggesztivitással beszéli rá az em­bert, hogy miből, mennyit együnk, hogy egy pillanat alatt belelátunk a szervezet vegyi műhelyébe. Nem ad recepteket, hanem *z olvasót megtanítja arra, hogy minimális pénzből miként szerezheti vissza, vagy ho­gyan tarthatja meg egészségét. Könyvnapi ára most rövid ideig 44 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre 60 lej előzetes bekül* dése mellett azonnal küldjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom