Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-28 / 169. szám
színház . MŰVÉSZÉT Szinészportrék Hagy István Ö az erdélyi Jávor Pál, vagy ha úgy tetszik, az erdélyi Hubert laylur. Csuk- bogy egyik sem, mert az első túlságosan sziuész, a másik túlságosan csak szép fin. A felvinci születésű Nagy István enyo'Ji tanár volt s pályájáról valami komolyság, valami egyáltalán nem színészi maradt meg benne. Amikor enycdi tanár korában miikedvelősködőtt, bizonyára nem gondolta, hogy amorozó s baklisok ideálja lesz. Nem az a tipns és remek külseje mögött nincs üres hiúság, semmi sikeres színész-magatartás. A magánéletben végtelen komoly és szerény. Most is az a fiatal diplomás, aki pályáját halálosan koinolyau veszi s a komoly színészi munkát előbbre helyezi a pálya csillogó külső mázánál. Elkényeztetik, agyontapsolják. De erős önkritikája megvédi attól az érzéstől, ami a színészi pálya végzetét jelenti, attól, hogy ,,én már mindent tudok“. Erre nem gondol, ezért tanul s ezért fejlődik. Egyébként, mint Fényét Alice, Kovács Gvörgv és Tompa Sándor és a többiek, ő is a Thalia felfedezettje. Színpadra termett alak és arc és orgánum, amelyen néha érzik a volt vers-sznvaló színes hang- hordozása — ezt szemére is vetik kritikusai, már lassan leszokik róla s a dialógusokban egyre természetesebb. Bókay János egy cikkében a fiatal Császár Imre- J hez, az egykori legnépszerűbb magyar I szerelmes színészhez hasonlította. S ez mindennél többet mond. Nagyon tehetséges Nagy István, mélyen érez, szive van, arcjátéka kifejező, veleél a darabbal. Nagy drámai jelenetekbe belesápad, igaz köny- nyei vannak és szivbéli nevetése. Felejthetetlen és emberi volt például a Duóban. Legjellemzőbb színészi tulajdonsága: hogy ő színpadainkon a Iegmagyarabh, sőt legősibben, legvalódibban magyar ti- pus. Ahogy a színpadra lép, már magával hozza ezt a hamisítatlan magyar levegőt. Bors István ő s akkor is magyar, ha fran cia márkit vagy ha angol diplomatát játszik. Kitűnő megtestesitője a magyar urnák és a magyar parasztnak egyaránt. Szeretnénk egyszer Bródv Sándor Tanítónőjének Nagy István szerepében látni. Mert nemcsak a neve a hires magyar sűrűvérű szindarabbősé, hanem ő maga is — Nagy István. (n.). NfcMET F1LMHIREK Hilde Krahl és Ewald Balser játszották a főszerepeket a Frank Thicss regénye nyomán készült uj filmjében, amelynek rendezője Erich Engel volt. Az ..Eme kleine Nachtmusik“ — nagy sikere Berlinben. A Tobis nagyszerű Mozart- filmjét nemrégen mutatták be a berlini Gloria Palastban osztatlan sikerrel. Mörike hir-'s novellája „Mozart prágai útja“ (Mozarts Reise nach Prag) nyomán Rolf Lauchner irta a filmet, amelynek uj rendező: Leopold Hai- nisch volt a rendezője. Rendkivül finom zenei, de kitűnő filmérzékkel is alkotta meg első filmjét Hainísch, aki a legnagyobb reményekre jogosít. Hannes Stelzer. Christi Maidayrt, Heli Finkenzeller, Max Gülstorf! és Kurt Meisel játszották a főszerepeket. Különösen Hannes Stelzer mint Mozart érdemel dicséretet. The Lingen mint Theo Lingen. A szereposztás sokszor nagy gondokat okoz a produkciónak és a rendezőnek. A „Was wird hier gespielt“ cimii uj film bohózatánál ezek a gondok könnyű megoldást találtak: Theo Lingen a darab színpadi- és filmszerzője, aki Lingennek irt saját neve alatt jellegzetes főszerepet, maga vette át a rendezést és maga játsza el a főszerepet is. A gordiusi csomó legegyszerűbb és egyben legjobb megoldása is . . . „A 3 Codona“ cimü nagyszabású artista* filmet, amely a basonlónevü világhíres arti3* j tacsapat életéről szól, Arthur Maria Rabénak rendc-zi, a film felvételeit az egyik berlini műteremben e napokban kezdték meg. Olga Tscheehowa, az orosz származású kitűnő német filmszinésznő, már több mint száz főszerepét játszotta el — anélkül:, hogy a. korosodás legcsekélyebb jelei mutatkoznának nála — és most a „második sorozatot“ kezdte el a johannisthal-i film műteremben. Uj filmjének a címe „Der Fuchs von Glenar- von“. Hogyan dolgozik a háborús film-világhiradó? Öt nap alatt jut el a fronton történt esemény a mozivászonig BERLIN, julius hó. A filmhíradó, amely a világ összes filmszínházainak nélkülözhetetlen uiüsordurubja, az uj cu- lópai háború kitörése óta egészen uj karaktert kapott. A világluradóból kizárólag háborús híradó lett, tele a front ese menyeiről felvett helyszíni felvételekkel. Természetes, hogy a felvétel technikája, a film előhívása, sokszorozása és szétküldése sokkal nehezebb, mint a rendes híradóké s a felvételtől a vászonig tartó útnak sokkal rövidebbnek kell leuu+e. Magától értetődő, hogy a háborús hir adó felvevői igen bátor és áldozatkész szakemberek, akik a háború veszélyeinek kellős közepén végzik feladatukat sokszor a legelső tüzvonalban. Sok német filmtársaság filmoperateur- je a hadsereg kötelékébe tartozik, min? propagandista és ebben a minőségben, mint aktiv katona folytatja civil mesterségét. Egyesek közülük elestek, mások megsebesültek. De a háborús híradó filmje azért tovább pereg. Nap-nap után teherautók szelik ót a harcmezük piíros útjait, amelyek filmte kérésekét visznek a repülőterekre. Innen szállítják el a filmeket Berlinbe, öt napon bjpliil már színre is kerülnek a híradók az egész birodalom területén. A film felvételének percétől kezdve tehát óriási versenyfutás kezdődik az idővel. A kidolgozatlan filmek a legrövidebb utón jutnak el a másoló műhelyekbe, ahol éjjelnappal folyik a munka. A negativ próbákról azonnal két leforgatásra kész filmtekercs készül, amelyet négy órán helül megvizsgálnak. Hetenként nem kevesebb, mint 30.000 méter film kerül feldolgozásra. Ez azt jelenti, hogy a filr.i- operatőrök hajnaltól éjszakáig dolgoznak a golyó- és gránátzáporban, olyan bátorsággal, amely minden csodálatot megérdemel, Nagy hozzáértés kell ahhoz, hogy ebből a 30.000 méter filmből kiválogassák és összevágják azt az 1200 métert, ami a liiradó hosszúsága. (A régi híradó mindössze 300 méteres volt.) Négy nap alatt készül el az összeválp- gatás. Ezután kerül a filmtekercs a szinkronizáló műhelybe, ahol a kisérő szöveget is megkapja. Itt is fokozott a munka, mert míg egy eddigi híradóhoz 6 oldal kézirat kellett, úgy a mostanihoz 30 oldal kell. Még ezek után sincs kész a híradó, mert hiányzik hozzá a zene. Az idő rö/id- sege miatt szó sem lehet uj zeuei kompozíciókról, igy a zenei részt a már meglévő filmek szolgáltatják. A égül a szöveg, a bangeffektusok és a zene eg)behangoló sa következik. Ezután már csak a másoló- mühelyek következnek — s kész a hii- adó! 12 óra van hátra még a bemutatásig. Az eredeti felvételből 17—24 példány készül, majd ezekből 1700 kópia. Berlin film-másolómühelyeiben egész éjjel folyik a munka. Másnap kezdődik el az expedients munka. Először a legtávolabb fekvő városok kapják ineg az uj filmet, bogy a premier egyszerre történhessen meg az I “gesz országban. S mialatt az ország egész területén nézi a közönség az uj híradót. már javában készül a másik. Óriási teljesítmény ez. amelynek sikerei példátlanul önfeláldozó munkásai magyarázzák. A technikai személyzet tagjai például a másolóműhely közelében lévő szállodában laknak időspórlásből. Sokan közülük heteken keresztül haza sem tudnak menni s csak néhány órát alusznak naponta. Itt is, mint a fronton, a munka megalkotója névtelen. És a munka, amely értékes dokumentumot jelent majd a jövőben, névtelen nők és férfiaknak köszönhető. Szeretném megmondani annak a fiatal fiúnak, aki egy belvárosi cipőüzletben a művésznőt kiszolgálva, cipőtornyok között, kínzójának újabb és ui abb cipődobozokat letornászva az emeleti polcokról, a fal felé fordulva egyik társának igazságos, de roppant csúnya dolgot mondott a művésznőről — hogy nincs igaza. Már mint abban nincs igaza, hogy életét megunva, a művésznő lábfejét fedő pókselyembe meredve ezer cipő felpróbálása után éppen azért szidta a művésznőt, mert művésznő s mert ilyen cipőválogatós természet. Belvárosi üzletben reggeltől estig dolgozó fiatalember, higyje el, nem az a baj, hogy a művésznő — művésznő, hanem, hogy nő. Nem irigylem magát, akinek minden női láb előtt be kell bizonyítani, hogy a cipő csinos, hogy illik a hölgy egyéniségéhez és Jiogy örökké eltart. Nem irigylem magát, mert a nő tükör elé tartva 34-től 42-esig terjedő lábfejét, így szól: Ez nagyit — ez nem sikke3, ebben trampli a láb — ennek lapos a sarka — s ilyenkor magának mindig az ellenkezőjét kell bebizonyítani, akkor is, ha egy negyvenes számú, telitalpu ortopédcipőhöz hasonló divatcsemegétől azt kivánja a hölgy, hogy sikkes legyen, mikor nyilván olyan a láb benne, mint egy lóláb divatos patával. Maga bizonyít, lelkesedik, próbál és bókol és elad — ezzel kei esi meg becsületes, de nehéz keli) erét. De ne higyje kérem, hogy csak művésznők és belvárosi üzletek bűvkörébe tartozók ilyenek, hogy csak ók vétetnek le a polcról ezer dobozt, hogy végül kiválasszák azt a szandált, amit eredetileg is kinéztek a kirakatban. Nem Ma a nagypiacon átmenve láttam, hogy nem, Lm nem Hiszi, járjon utána. Ott tanyázik a nagypiacon egy papucsárus. Papucsait vesszőkosárban tartja, ül és vár. Arra jön egy falusi asszony. Térdig sáros a lába szegénynek, még a szoknyája széle is csupa por, úgy jött be faluról mezitláb. Megáll az asszony s kezdi nézegetni a papucsokat. Felemeli, leejti, felemeli — leejti. — Mit babrál, mit fogdossa őket lelkem? — szól városi fölénnyel az árus — Kell-e, vagy nem? - > - * — Felpróbálnám — szól az asszony. S ezzel letelepszik a földre, mert nincs ott párnázott szék, tükör, komfort. Veszi az egyik papucsot, húzná, de csak félig megy fel. Dagadt, szegény, falusi asszonyláb ez, nem nagyon bírja a cipőfélét. Nyúl az asszony a nagyobbik fajta BUDAPESTEI AZ Halvái! Király Szállodában (VI. Podmaniozky-M. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg— ttidog folyóvíz, lift. telefonos szobák. Telofon 202-43, 294-24, illán, mert van vagy ötféle nagyság, merev, egyem:« talppal, olyan házi gyártmány, de olcsó « kényelme« darabok. Deleit számozva már nincsenek. A .harmadik féle nagyság már jó. — Na e jó — szól elégedetten. De nem veszi meg. Többféle szin van belőle, hát sorba próbálja tempósan, egyiket a mánk után a földön 8 épp úgy nézegeti benne a lábát, fejét kritikusan oldalt hajtva, szemét összehúzva, mint a belvárosi iizle'- ben a művésznő. És nem tart a cipővásárlás egy perccel sem rövidebb ideig, mert az asszony mindig asszony, akkor is, ha az országút pora tapad a fáradt lábára. akkor is, ha a színpadon rúgja a port. (M. I), I HOLLYWOODI FILMKOCKÁK RAY MILLAND, a Hotel Imperial filmhőse a legkalandosabb életű filmszínészek cg\ike. Délwalesben született 1907-ben. Elő- szőr katona volt — sőt egyike a londoni Buckinghain-palota gárdistáinak. Aztán tengerész lett — igaz, hogy csak a La Manche- cralornán közlekedett a hajójai Ezután zsoké. majd — szakács lett, végül filmszínész.' Ma egyike Hollywood legnépszerűbb film* amorozóinak, , * < GARBO, a legzárkózottabb filmsztár, akit még gyáránál, a Metrónál _ 6ern ismernek sokon személyesen. Sőt — van olyan világhíres kollégája, aki még soha életében nem látta a nagv svéd csillagot. Mikor Garbo filmezik, senkinek nem szabad benn lenni a fel\ételi teremben, csak a kollegáinak s a, szükséges technikai személyzetnek — no] meg a rendezőnek. A sztár fekete szeművé-, get visel, sehova nem jár, senkivel nem' érintkezik, igy érthető a következő kis tör-] ténet, amelyet az egyik amerikai filmujsag közöl. Annabella mesélte el. Egy felvételi napon a francia filmszinésznő öltözőjében ült, amely pontosan Garbó öltözője felett van. Egyszer csak kinyílt az ajtó s a küszöbön megjelent Garbo & megszólalt Garbo hires. mély hangja: Valaki ezt a levelet tévedésből az én ajtóm alá dugta be — s benyújtotta az öltözőasztalra az Annabellának szoló levelet. Mire Annabella: felugrott e az ajtóhoz szaladva, arra akarta kérni Garbót, hogy lépjen be, a svéd szfinksz már el is tivnt. í — Most már legalább tudom — mesélte Arnabella —> hogy Garbo csakugyan élő személy és nem a Metro egy trükkje ... < rţ. HOLLYWOODBAN a sikert a saját úszó- tie jelképezi. Egy ráérő statisztikus kiszámi* Útra, hogy a fiímkolonián 400.000 dollárt érnek a sztárok privát uszodái. * A FILMCSILLAGOK nagyon babonások: Nemcsak a tenyérjósoknak, jósoló tudománytalan grafológusoknak és asztrológusoknak hisznek, hanem a numerológusoknak ne\ezett számtudósoknak, akik elárasztják Amerikát. A numerológia „tudományosan“ bizonyítja, hogy a számoknak milyen hatása van az emberi sorsokra. Például rendkivül fontos szerencse szempontjából — mondjak ők — hogy az ember nevének betűi szerencsés számuak legyenek. Carole Lombar- dot eleinte üldözte a pech, amíg Carolnak hivták. Mikor az „e“ betűt hozzábiggyesztette a nevéhez, azonnal minden megváltozott kö- iidötte. Cecil B. de Miile, a nagy rendező leánya Katherine, aki eddig nem ért el falrengető sikereket a filmen, most Deborahra változtatta át a nevét —- egy hires numerolő- rus tanácsára. így azt reméli, hogy világhírű Könyvnap 1940. Főzzünk okosan  könyvnapi könyvek legnagyobb esemé* nye ez a könyv, melyet Hajdú Ernőné, á kiváló élelmiszervizsgáló ad a közönség kezébe. Olyan szuggesztivitással beszéli rá az embert, hogy miből, mennyit együnk, hogy egy pillanat alatt belelátunk a szervezet vegyi műhelyébe. Nem ad recepteket, hanem *z olvasót megtanítja arra, hogy minimális pénzből miként szerezheti vissza, vagy hogyan tarthatja meg egészségét. Könyvnapi ára most rövid ideig 44 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre 60 lej előzetes bekül* dése mellett azonnal küldjük.
