Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-28 / 169. szám

GLIE NZÉK 10 10 I u 11 u % 2 8. m*nrnirTm imLm ■— MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? . IMVl- KSl l.*'. Más ..lók!, ., a telepítés távoli vidékek nrpcsnli M .wh'tuua tekintet tel volt foutos, ma azonban a kérdést a lóid- művelés szempont júbol vizsgáljuk azokban a . onakl an, hol ritkább a lukeeság <'s telepí­tésre a me/őgimtaság érilekebou >■> szükség \a:, Kiuellott most a/, elfoglalt Hosszarábiá- bot cinuueki'lt lakosság 0 itt van. melynek ■intőn í / au tol ül ihv 'au szűk. ege, bog' im sţ- (Illessen. Kg\ os usgybirtokok keretében ta- ialliató lüUlbüso1/ os ezzel szemben a totlo- ■ I{11 olló muiikáskezek problémáját uj föld­osztással lobot megoldani. A múltban egy K '/t az agrartviorm nyomán megmaradt löl- dókén, másrészt az állam áltat vásárolt bir­tokokon folvt a telepítés, lóhát alkaloms/.e- riiM-ir szülte a telepítést, tekintet nélkül arra, milyen siirii volt a kérdéses helyen a lakos­ság Most kizárólag a ritka lakosságú vidéke­ken volna megvalósítandó a telepítés a Duna- vüígvében, deltájában, vagy Erdély ritkáb- ban lakott vidékein, stb Ezeken a vidékek"» a.cid.m nem áll kellő mennyiségű föld ren­delkezési e. ezért nemzeti érdekből a nagyobb ti rjedelmii birtokok egyes részeinek kisajá­títására kell gondolnunk melynek árát az al'am napiáron fizetné azzal bogy a pénzt , megmaradt birtok hatékonyabb kihaszná­lására kell fordítani. Az. állam aztán a tele­peseknek adná ezeket a földeket l gyanúk­kor a már .kisajátított földeken letelepített földművesek kötelező egy befogását is el le­hetne rendelni, hogy a hatalmas telepeken elsőrendű gazdálkodást lehessen meghonosí­tani. Az állam és magánintézetek egyformán rés/Iveimének a munkában, 'agy külön hi­telintézet alakulna ebből a célból. A jclcule- ki korszakban — midőn az etnikai szárma­zás és nemzetiség szerint történő csoportos telepítések idejét éljük — tanulmányozni keli ezt a pioblémát. ..CURENTUL“ (Paiufil Seicaru cikke): Ne vegyen erőt kétségbeesés lelkűnkön. Ne te­kintsük elzártr.ak magunk elölt az utat. A legyőzetés ítélete, vagy a győzelem örömri- valgása egyedül tőlünk függ és semmi sem árt többet 2 győzelemnek, műit a kétséges­kedés. Emlékezzünk vissza az 1917. évi útra, midőn telve volt lelkünk derűlátással, derék fiatalsággal és a nemzet, a -zerencsétlenség dacára sem tartotta legyőzöttnek magát. \issz.aemléks2em a történtekre... Itt pihen tem századommal az erdő mellett, egész éj- ;el ébren voltam, hogy a jövőbe tekintsek. A erlaiu a támadásra szóló parancsot, számol­tam a perceket és szivem dobbanását hall­gattam. MobJovúban a román katonák és tisz­tek legyőzhetetlen akadályt képeztek az el­lenség útjában. Egyedül voltunk, 12 megyé­be zsúfolva. Alig mult ól a tél és a kiütéses tífusz, nyoma még ott volt arcunkon. A lo­vak icskadtak a gyöngeségtö! Moldovát egy lábadozó hadsereg védte, a gyönge testben azonban erős lélek, a nemzet igazságába ve­tett bit volt. A front mögött haszontalan po­litikusok. tolvaj üzletemberek voltak talál­hatók. Egyik sebesült bajtársam a Fövetke- tőkkel tért vissza Iasiból: ..Ha még egy na­pot töltök ott, nem tudnám tovább folytatni a harcot. Mindnyájan tudtuk ezt, mégsem vesztettük el harci kedvünk. Ugyanabból a népből való tisztek és legénység volt ott. Megváltoztak volna? Honnan ered a román lelek bágvadtsága? Akkor a .Deştepta to Române4' indulót énekeltük, mely aztán til­tott énekké vált az egyesített országban és egyetlen iskolai tankönyvben sem lehet fel­találni. Az 191. évi főhadnagyok — ma ez­redesek: a Kapitányok pedig: tábornokok. Az ifjak egy román birodalomban hittek. Mi történt?, Hiszen ugyanazok vagyunk. Senki nincs mellettünk. 1917-ben sem volt senki mellettünk. És kitör lelkünk mélyéből a „De- stepta-te Române.44 „UNIVERSUL44 (lonescu Sisesti volt föld- művelési miniszter cikke): Az ország iparo­sítása szükséges, mert igazi fejlődés csupán egymást kiegészítő gazdasági berendezkedés nollett van melyben az összes erőforrások maximuma kihasználhatok Az ipar fejlődése r í (lekében azonban szi;kség van az ország általános fejlődésére, mert a fogyasztók nagv száma az ipar megerősödésének elengedhe­tetlen feltétele. A városi fogyasztók száma kicsiny, a falusi fogyasztók pedig — mely u ragv tömeget képviseli — nem bir megfe­lelő vásárló erővel. Aggodalmat kelt az a körülmény, hogy vásárlási ereje évről-évrc csökkent- Ha a földműves primitív szinvona- lon éh nem vásárol és maga állítja elő, amire szükségé van. így7 a falu teljesen elszigetel­ten él a várostól és az ország gazdasági hely­zete aggoda.omra ad okot. Azt mondják: a földműves többet dolgozzon és termetés- töl 1 »lettel pótolja az alacsony árakat. A föld­műves azonban két kezével mindent nem pó­tolhat. Minimális befektetésre van szüksége h<gy jobban és jobb gazdasági eszközökkel dolgozhasson. Erre pedig a Jelenlegi körül­mények között nincs módja így a mezőgaz dasági termelés stagnálni fog és ez rendkí­vül káros befolyással lesz az ország egész gazdasági életére. Nem kifogásoljuk azt a tá­mogatást melyben az ipar részesül, de , mezőgazdaságnak is hasonló támogatásra van joga. Felmerül a kérdés: érdekünk-e, hogy támogassuk a mezőgazdaságot és vásár­Fölülsözi-íengeF lezáróit az angol gembedslem számára------------------------­A nagy csapás: Szuez elvesztése Már április 30-ún ki kellett jelentse az angol kormány, hogy szükséges „intézki*• (leseket foganatosítania a !• óldhózi-tenge- ren közlekedő miitől hajók biztonsa­gáért". F kijelentéssel egyidejűleg az an­gol kormány beszüntette kereskedelmi hajóraja részére a földközi-tengeri közle­kedést és utasítást adott, hogy a hajók ezentúl Afrikát megkerülve, a .lőrémen • ség-fokánál haladjanak el. Az angol kormány minden lehetőt <•]. követett, hogy otthon ezen intézh ed es óriási gazdasági jelentőségét letompitsa, mégis angol gazdasági körükben ezen in­tézkedés lecsapó bombaként hatott. A kormány hangoztatta, hogy az intézkedés csak szükség esetén lesz végrehajtva s hogy a körülmények rövid idő múlva meg fogják engedni ismét a földközi- tengeri hajózás szabaddá tételét. Mindezen tág kormánybiztositékok azonban korántsem voltak képesek meg­nyugtatni az. angol gazdasági köröket s magái az. angol közvéleményt. Hogy ag­godalmuk nem volt alaptalan, igazolta Olaszoi zúgnak nemsokára bekövetkezett badhalépése. 1 adnunk kell, hogy Angi’.a ellátása szempont jódtól a l'öldlcözi-tenger igen nagy jelentőséggel bir. Már a szuezi csatorna elkészülése óta 1869 — a Földi vüzi-tenger az angol Imperium egyik legfontosabb összekötő vonalává vált. A I Földközi-tenger szuezi nívónál az angol ] birodalom legfontosabb tengeri útja tea. meri lehetővé teszi legrövidebb utón úgy az angol, valamint a k'-leti áruk köz­ti cserét az. angol anyaország, a Távolke- let. valamint az angol keleti gyarmatok között. Anglia behozatalának mintegy 20 25 százaléka a Földközi-tengeren megy keresztül. A brit export India felé teljes egészében a Földközi-tengeren halad át, a Keletázsia felé irányított nagyrészt, mig Ausztrália felé ötven százalékban. A FoidHözl-fenger iefeníoscöe az angol italozás szemponfiábéi A legfontosabb áruk, melyek a Földkö­zi-tengeren át jutnak az angol anyaország­ba, a következők: Indiából: mangán, arany, petróleum, réz, vasércek, wolfram, ólom, ezüst, juta, gyapot, kender, tea, rizs. Ceylonból: tea, kauesuk. Maláji-félszigetről: tea és cink. Mindezen árukhoz még hozzájönnek Eszakafrika. Középázsia és Nyugatázsii mindazon részeinek termékei, melyekkel Anglia virágzó kereskedelmet folytatott. Itt csak azt említjük meg. hogy Anglia petróleum-behozatalának 31 százaléka a Földközi-tengeren ment keresztül. még pedig 11 százalék magából a földközi-ten geri medencéből és 30 százalék távolabbi területekről, Szuezen keresztül. Minden fent felsorolt cikkre Angliának okvetlen szüksége van, úgy is mint nyersanyagra, úgy is. mint élelmiszerre. Anglia semmi szili alatt sem tud lemondani e nyersanya- rrok zavartalan behozataláról. Azért adta ki az angol kormány a rendeletet, hogy a kereskedelmi hajók ezután változtassák meg irányukat, a Jóreménység-fokának megkerülésével. Ezen irányváltozás azon­ban mindenekelőtt nagy technikai nehéz­ségekbe ütközik. Elsősorban az ut tartal­ma az indiai és kinai kikötőkig 11—14 nappal meghoaszabbitódik. Hogy a szuezi- csatorna használhatatlansága mily nagy időveszteséget idéz elő, szemlélteti a kö­vetkező felállítás: Távolság az angol Plymouth kikötőből: útirány Szuezen át tengeri — mérföldben Jóreménység fokának megkerülésével tengeri — mérföldben Idő veszteség nap 1 I Bombay 6200 10 500 14 § Honkong 9500 12 800 11 S Singapore 8100 11 400 11 A távolság ily meghosszabbodásának következménye elsősorban az, hogy az im­portált áruk lényegesen megdrágulnak. Fia e költségtöbbletet vállalja is az angol tengerészeti minisztérium, végeredmény' ben csak az angol polgár erszénye érzi azt meg, emelt adók, vagy magasabb, különö­sen élelmiszerárak alakjában. Ennél azon­ban sokkal fontosabb az a tény, hogy e hajó-irányváltozás által maga Anglia ellá­tása került veszélybe. Egyre jobban érzik ma már Angliában a kereskedelmi hajók hiányát. Angliának sokkal több bajóra van ma szüksége, mint még tegnap a Szuezen át való szállításokhoz. Hogy csak egy példát is emlitsiink: Anglia 1938-ban Iránból 18 és félmillió hordó petróleu­mot hozott be, mely teljes petróleumbe- hozatalának 21 százalékát tette ki. Afri­ka megkerülésével a tengeri petróleum­tankok útja ma már nem 12, hanem 30 napba kerül. Vagyis csak egyedül a perzsa golfban dolgozó angol kereskedelmi tonna­szükséglet 150 százalékkal növekedik. Az európai piacok elvesztése A távolság meghosszabbodásához, vála mint az egyre jobban érezhetővé váló an­gol tonnaszükséglethez még Norvégia, Hollandia, Belgium és Dánia elfoglalás is nagyban hozzájárul, mely országokból természetesen az Anglia felé menő kivi­tel teljesen kimaradt. Az ezekből az or­szágokból eddig vett cikkeket Angliának most már Kanadából és Ujzélandból kell beszereznie. Ez az uj probléma azonban a következő képet mutatja: hogy Anglia ezentúl be tudja szerezni ugyanazt a cik­ket, ugyanazon idő alatt Ausztráliából, a Jóreménység-fokának érintésével, mit és mely idő alatt eddig Dániából beszer­ló erővel biró fogyasztók legyenek a falu­siak? A válasz csak igenlő lehet. Ebben az esetben olyan politikát kell folytatni, amely kedvezőbb helyzetet teremt a mezőgazdák számára. Most volna az ideje ennek, mert jól fizetik és keresik a mezőgazdasági termé­keket. Az ország vezetőinek tehát köteles­sége, hogy használják ki a konjunktúrát és olyan árakról gondoskodjanak, melyek lehe­tővé teszik, hogy a falusiak gazdasági felsze­relést vásároljanak. amelyre feltétlen szúk- 1 őégük vau. Megengedik az arany árának eme­zett, az angol tengerészeti minisztérium­nak 16, egyenként 5000 brutto rehiszter tonnás kereskedelmi hajóra van szüksége, mig eddig ezt a munkát egy egyetlen Dá­niába induló hajó elvégezte. Ugyanígy ma már minden — a Földkö­zi-tenger nyugati részéből, sőt Egyiptom­ból Angliába induló áruszállitmány meg kell kerülje Afrika déli partjait. Fentieket összefoglalva elmondhatjuk, hogy Anglia visszavonulása a Földközi- tengerből az angol hadigazdálkodást igen súlyos és nehezen áthidalható problémák elé állítja. A. U. lését, külföldi devizák árfolyama emelkedik, a vasúti utazás, a villany és a többi más iparcikk drágul és nem engedik a buza, hús és más gazdasági termék árának emelését. Ebből származik minden aránytalanság, nyo­mor és a földniüvesosztály panasza. A mező­gazdák nem hordhatnak minden terhet vál­lukon. A jelenlegi helyzet igen kedvez a me­zőgazdaságnak Ha nem használjuk ki ezt a helyzetet, a mezőgazdaság nem fejlődhet to­vább és a falusiak továbbra is nyomorúságos életszínvonalon maradnak, y "• ~ * Színházi előadás/ rendez a Magyar Nóphözösség az árvízkárosultak javára KOLOZSVÁR, juliiiH 27. A Magyar NépküzÖHnég kolozsvári tagozata, mint i - liieret* s, elsüllek sietett az iristelepi ér- vizkáro-.ult magyar l< .tvéroink meg-.egité Here: a KiilyoH kárt s/.envedi*tt et.iládokit gyorssegélyben i észesitetto. A • /é|y ti r mészelesni nem volt elegendő ahhoz, hogy a megrongálódott házakat, kerteket rendbt-hozni lehessen, csupán arra szolgált, hogy pillanatnyilag féledtesso a szörnyű pusztulás emlékéi. A Magyar Népkózö-- ség gondjába vette a szerencsétlen árvíz, károsultakat és akciót kezdeményezett au nak érdekében, hogy a magyar társadalom áldozatkészségéből lehetővé váljék a pusz­tulás nyomainak eltüntetése: j kis házak, kertek rendbehozatala. Mert a maguk ere­jéből a szegény magyar családok lalá i evek munkájával sem tudnák helyrehozni az. árviz pusztításának nyomait. \ segély­akció keretéljen u Magyar Nenközösség kolozsvári tagozatának kö/mij velődé-i szakosztálya elhatározta, hogy augusztus 2- án, pénteken este színházi előadást ren­dez, amelynek tii/.ta bevételét az árvíz­károsultak megsegítésére fordítják. Az előadás keretében szilire kerül Mikszáth Kálmán: Mindenki lépik egyet című ked vés regényének sziripadi változat!, Harsa* nvi Zsolt feldolgozásában. A nemes cél érdekében a Magyar Nép* közösség kéri a magyar társadalmat, liogvi támogassa az akciót és a szinházi est jeJ gyeinek megváltásával siessen az árvízká­rosultak megsegítésére. Jegyeket a Ma-1 gyár Népközösség tagozati irodája (Me* morandului-utca 12.) és a színházi jegy­pénztár mérsékelt áron árusítja.---------------IMI IMIŢI I ---------­Piaci äs»ak SZÉKELYUDVARHELY. Zöldségárak: ujhagyma csomója 1—2 lej, tavalyi krumpli küója 4—5, uj krumpli kilója 6—7, kala- rébé 2 drb 1 lei, fejessaiáta 2 drb. 1, retek csomója 2. káposzta fejenként 4—8, csípős paprika 1 drb. 1, tölíenivaló paprika 1 drb. 3— 4. ugoika darabja 3—5. (apró) 4 drb. 5 lej, karfiol drb. 4—6 lej, zöld paszu’y (ho-» z.rtott) 15, helyi termés 13 lej kilónként, hüvelyes borsó csomója 3, cukorborsó (ki­bontva) 8 lej literenként, petrezselyem, mil­iők csomója 4—5 drb. 1 lej, spárgátok (ki-* sütni) darabonként 2—3, tök (gyalulni való) darabonként 8 lej .Tej- és tejtermékek: te­héntej 6—7 lej literenként, bivalytej 10—ll lej, tejfel kb. 1 deci 4—5 lej, juhsajt 44—-18 ipj kilónként, juhturó 56 lej kilónként, vaj 120 lej. kilónként, tehéntúró csomója 3—4 iej. Gyümölcsárak: eper literje 18—20 lej, meggy kilónként 25 lej, ribizli literje 5—7, cseresznye kilónként 15. dió vékája 180 lej. ^/árnyasok: rántani való csirke párja 55—- 60 lej. sütnivaló csirke párja 100—140 lej. ruca (fiatal) 50—70 lej darabonként, tvuk 80—120 lej, pipe 100—120 lej. { Megrögzött székrekedésnél és annak min* denféíe káros következményeinél a gyomor- bélcsatornát reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József44 keserüviz ala­posan kitisztítja, az emésztést és az anyag­cserét előmozdítja, a vérkeringést megélén­kíti s kellemes közérzetet és fokozott élet­kedvet teremt. Kérdezze meg orvosát. A siker egyik Segloniosakh tényezője az egészség... Mindannak ellenére, hogy ez köztudomású, dolog s hogy a gyomornak tevékenysége ré- vén nagy fontosságot kell tulajdonítani en­nek, senki sem iordit a szervezet eme ré­szére kellő gondot. • Mérték nélkül nyelünk le mindent és min- j den órában Ezért nem létezik ember, aki j egy bizonyos kor elérése után ne panaszkod- j na gyomorfájdalmakról, különböző emésztő-, si zavarokról. Gyomrunkkal szembeni vissza­élésünk elkerülhetetlen következményei a gyomorbajok és mindennemű bántalmak. A modern orvostudománymak sikerült fel- j fedeznie egy olyan gyógyszert, melynek az I a nagyértékü tulajdonsága, hogy a legma-: ; kacsabb 10—15 éves gyomor- és bélbetegsé­gek, valamint vese, epe és májmegbetegedé­sek eseteiben már rövid kúra után kitűnő,' nem várt eredményeket mutat fel. A világ­hírű amerikai Gas'tro D. gyógyszerről van , szó, amely, miután minden országban ki lett i próbálva, valóságos áldást jelent az embe- ; rí ség számára. Orvosok is aján’lják. 1 Gastro D. kapható gyógyszertárakban ó*: drogériákban, vagy postán megrendelhető 162 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertá­rában Bucureşti, Calea Victoriei 124.

Next

/
Oldalképek
Tartalom