Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-27 / 168. szám
5 19-10 július 27. OESSEsaaL ELLFNZßK pjl. —PWIHM HIMlll| mil \ ■WIMll 11« YI „ Hilgen reücKcisselel tártaünainoh HustmSaitssag A hústalan napok régóta vajúdó kérdését most már dűlőre vitték. A Hiva*« t a Jós Lap kevéssel ezelőtt rájiuik vonat kozó törvényrendeletet közölt s ezzel országosan rendezte a dolgot, melyet eddiig a részletek tisztázatlansága vagy függőben hagyása miatt könnyen ki játszhattak bizonyos tekintetekben. Legtöbbször nem is helyit vagy szakmai célzatok vagy érdekek, hanem csak puszta ötletek vagy ürügyek cimén mesterséges zavarba ejtették az állam- politikai törekvést s „annyi szokás, ahány ház“ jelszavával megkerülő moz=i dula.íokat végeztek, főleg a magánháztartásokban. Ezt végezték a hústalan napok szorosan egymás után való he Ívelésével. Az uj törvényrendelet most véget vet e helyi szabadosságnak és egyéni kilengéseknek. Világosan, hatá rozottan, melléklépcső lehetősége nélkül megállapítja, hogy a hústalan napokat szerdán, csütörtökön és pénte=< ken kell beiktatni mindenütt. De most már más tekintetben is végleges és szabályos helyzet alakulhat ki. A törvényrendelet világosan és határozottan intézkedik a vendéglők menüreindsize- rérdl, aztán elég bőkezűen engediélyezi a hústalan napokon is fogyasztható különleges husnemiiekeí, mint a halat, a baromfit, különleges hentesárukat síb. A törvényrendeletnek eszerint minden kívánatos erénye megvan: szükségből ered, nem szigorú vagy teljesen korlá < tozó és határozottan intézkedik. Szóval a kellő időben és kellőképpen alkotott jogszabály. Igazán meddő vita lenne, ha most feszegetnék szükségét. Háborús korban vagyunk és a XX. század nagy hábo ruiban, mikor a gazdasági és társad,al mi lehetőségek még a békés vagy semleges országokban is többé-kevésbé váló ságba kerülnek, fokozatosan mindenütt bevezetik a hústalan napokat. Ilyenkor elkerülhetetlen kényszerűség: kímélni kell az állatáílományt, mert a húskivitel a kereslet fokozódása következte ben emelkedik. Országunk bővibe van a husanvagnak, mégis bevezette a hus- íalanságot, de mint a legkésőbben ina tézkedö államok egyike: akkor irta elő a hustalansági parancsot, mikor külkereskedelmi kötelezettségek1 miiott kellett megtennie. Nem is túlzó miérték ben tette; mindössze hetenként csak 3 napra irta elő s akkor is a husfogyasz tárról még lemondani nem képes „vércse“ természetű embernek megengedi, hogy hallal, májjal, velővel, hentesáru^ vaí kárpótolhassa magák viszont a rém husimádónak bőven engedi meg a zöldségnemiit, amelyből ezidén tetemes mértékben terem és gyümölcsöt, amelyből elegendő készleteink vannak. A kenyérről nem kell sízólanunk, n:ert ebben itt még a lehető legrosszabb tér** méskor se tört ki soha komoly válság, minthogy köz és gazdaságpolitikai szempontból nézzük a dolgokat, nem Lányíorgatjuk természetesen a kérdés egyéb oldalát, például, hogy egy kis koplalás és hustalanság egészségi1 s nemzetnevelési szempontból egészen üdvös dolog a szakértők szerint. Arra pedig valóban kár lenne időt vesztegetni, hogy bebizonyítsuk, meny- njire nem szigorú vagy kizárólagos a törvény. Korlátozó elem benne csak a hús eltiltása 3 napon át és a vendéglők izányitása. De a magánháztartás ellen*« ci zése már nem esedékes s így ha ez akarja, tartalékolhat friss húst a három bojtos napra is és hozzányúlhat konzervjeihez. Hiszen, ha szigort akarnának, bevezethetnék a husjegyekel, a szabad napokra csak bizonyos husifajta kiszolgáltatását és a szopóborjuhus ti lalmazásához hasonlóan időnként eltilthatnák pl. a diszmóhust is. A hal, baromfi. hentesáru és mellék hústermékek engedélyezése másutt ismeretlen és nagyméretű és változatos kárpótlást jelent itt. Végtelen kicsi eszerint a keM letfenség és korlátozás, amit a három hontalan nap okoz; a Iegszabadelviibb mértéket alkalmazták. Indokolatlan lenne a legparányibb zúgolódás. De nincsen is. A fogyasztóközönség az első pillanatban megértette, hogy a hústalan napok rendszere szükséges és jól e-cn tudomásul vette, hogy a róla szó ló parancs nem szigorú nem teljesen, kirekesztő, nem aszketizmust követeid. Senkinek sem kell éhezni vagy koplalni. Nyilván husinség nem lesz. Mint*« hogy semmi közszükségleti cikk hiánya nem fenyegetett eddig, érezzük és tudjuk, hogy az állam közellátási politikáin eddig leg}'őzött minden akadályt és valószínűleg ezután is le fog győzni. Amit követelnék tőlünk, az egy rend szeresitett és csekély áldozat. Igazán elbírjuk. Boldogok lehetünk, ha nem kell majd a jövőben se több áldozatot hozni, legalább is nem lényegesen többet. ú nürnbergi iciici ? Az „Universul” eikksorozaűa VI. (Befejező közlemény.) Alexandra Reus. a bukaresti közigazgatási tál lá elnöke és Aurel Pacurariu tábláéira folytatólag a következőkben ismertetik az , Ibiivérsul“ hasábjain a nürnbergi törvényeket; A németországi izraelita hitközségek helyzetét egységesen az 1938 április 1-én kelt törvény szabályozza. A hitközségek elvesztették jogi személyiségüket és a magánegye- sületek sorába jegyeztették be magukat. A törvény uz állami elleuőrzés módját is megállapítja. 1938 november hóban Cöbbels dr., a kul* turkamara elnöki minőségében megtiltotta, hogy'zsidók hangversenytermekbe, mozikba, kiállítási termekbe stb. belépjenek. A rendelkezést azzal indokolta, hogy több mint «5 év óta a zsidók saját helyiségekről gondoskodhattak. ELŐVIGYÁZATOSSÁGI INTÉZKEDÉSEK Göring marsall, ki a négyéves terv megvalósításával volt megbízva, 1938 április hóban rendeletben tiltotta meg, hogy németek anyagi érdekből a valóságok eltitkolására zsidókkal összefogjanak. Eszerint árja nem köthet zsidó javára szerződést. VAG YONBE JELENTÉS Ugyancsak Göring marsall 1938 április havában elrendelte, hogy a nürnbergi törvények értelmében zsidóknak tekintett személyek, valamint a zsidó személy nem zsidó házastársa 1938 junius 30-ig he kell jelentsék belföldön és külföldön levő vagyonukat és ennek értékét. Külföldi állampolgársággal kiró zsidók csak németországi vagyonukat voltak kötelesek bejelenteni. A személyi használatra rendelt ingóságokra és házi bútorokra a fényüzési dolgokon kívül a rendelkezés nem vonatkozott. Az 5000 márka értékel túl nem haladó vagyont nem kellett bejelenteni. A bejelentés elmulasztását szabadságvesztéssel és pénzbírsággal büntették Egy később kelt kiegészítő rendelkezés } úgy intézkedett, hogy minden ipari, érdé- j szeti, mezőgazdasági vállalat bérbeadásához, j vagy haszonélvezettel való terheléséhez engedély szükséges, hogy zsidó vesz részt a vállalkozásban. TULAJDONJOGI KORLÁTOZÁSOK Á nemzetgazdaságügyi minisztérium 1938 december 3-i rendelkezései értelmében a felsőbb közigazgatási hatóságok elrendelhetik, hogy a zsidó tulajdonos idegenitse el iparvállalatát, földbirtokát és más vagyonát, b. 'számolás vagy kezelés céljából gondnokot nevezhessen ki. A jövőben ingatlan tulajdonjogot és ingatlanra vonatkozó jogot zsidó nem szerezhet Németországban. Zsidók ingatlaneladásához előzetes engedély szükséges, mely azzal a feltétellel adható meg, hogy a szerződő fe lek az államnak engedik át a vételár bizo- "vos hányadát. A Németországhoz tartozó zsidók kötelesek voltak a megjelölt) bankban záros határidőn belül lététbe helyezni részvényeiket, 1 iv-kamaíozásu papírjaikat, stb. s ezen érdekekkel csak al nemzetgazdaságügyi minisztérium engedélyével rendelkezhetnek. Végül zsidók az arany, platina, ezüst, drágakő és gyöngy vásárlásából, ezzel kapcsolatos zálogüzletből és szabad kereskedelemben .aló eladásából is ki vannak zárva. Ilyen tárgyak zsidótól csak jogosított ügynök közreműködésével szerezhető meg. Az 1000 márkát meghaladó értékekkel biró ékszerekig és művészi tárgyakra vonatkozóan is alkalmazzák ezeket a rendelkezéseket. NÉMET KATONÁK FÜRDÓZNEK AZ ELFOGLALT TENGERPARTON EGY NAP A RENDŐRSÉG KRÖN1KÁJÁBÓL Humoros esetek és apró kis tragédiák a rendőrség napi jelentésének lapjai között KOLOZSVÁR, julius 26. A júliusi úgynevezett „holt szezonban“ unottan járja az újságíró megszokott útját a rendőrség épületében. Az újonnan alakított rendőrségi sajtóosztály már jelentette is; Az utóbbi 24 órában semmi különösebb esemény nem történt! Voltaképpen helyes is ez igy — gondolja magában a hírek mán kutató rendőrségi riporter — hiszen úgyis annyi minden történik óráról-órára a nagy világban, a távirati irodák olyan özönével ontják a szenzációsabbnál szén zációsabb háborús és külpolitikai híreket, hogy tulajdonképpen másodranguvá zsugorodik össze a helyi események jelentősége. De mivel mégis csak kell adni valamit, tehát az újságíró megelégszik ebben a nyári ugorkaszezenban kisebb jelentőségű eseményekkel is, hogy azokat kis csokorba kötve, mint a mai zűrzavaros hétköznapok apró kis mozzanatait nyújtsa át az olvasónak. Amolyan színes kis rendőrségi kaleidoszkóp az egész, amelynek képei közül némelyik még a mai feszült és idegesítő légkörben is mosolyra készteti az embert. Miután tehát nagyobb esemény az utolsó 24 órában a rendőrségi jelentés szerint nem történt, elégedjünk meg az alábbi kisebb esetekkel. SZIVEK HARCA ERDŐ PADJAIN. A HÓJAAz Etnográfiái Park igazgatósága jelenti, hogy a Idója-erdő utjain elhelyezett padokat ismeretlen tettesek alaposan összerongálták. Minden pádon ’átható zsebkéssel kivágott szív, középen monogramokkal, kis és nagy kezdőbetű, egy- egy szívben pedig az „ismeretlen tettes“ iinádottjának egész nevét is kiírja. Annyi név, annyi monogram, annyi zsebkéssel kivágott szív diszili ezeket a padokat, hogy egyik kivésett szív valósággal elnyomja a másikat. Ezenkívül frappáns verssorok is olvashatók Petőfitől, Emi- nescutól, Adytól, valamint egy-egv divatos sláger-dal kezdő sorai is fellelhetők, másutt pedig a dátumok is ott díszelegnek emlékeztetésképpen: 1940 julius 21... szomorú vasárnap... Ki tudja, mi is történt akkor?. . . A rendőrségen természetesen mosol” kíséretében bár, de megindították a nyomozást az ismeretlen tettesek ellen, mert o padokat rongálni elvégre mégsem szabad, azonban nagy remény még sincsen arra, hogy a tettesek kézrekerüljenek. Ki tudja, hol vannak már?! Legfeljebb újabb fiatalok jönnek és újabb vésett szivek kerülnek a padokra... „CSATTANÓS“ ESDI!... Bizonyos T. K. nevii hivatalnok testi sértés miatt feljelentést telt egy elegánsan öltözött, ismeretlen nő ellen azon a címen, hogy az ismeretlen hölgy indokolatlanul két csattanós pofont adott neki. Az eset a következőképpen történt: A hivatalnok az elmúlt esős napok egyikén este a színházba sietett. Autóbuszon jött s amikor a Magyar Színháznál lévő megállónál leugrott a gépkocsiról, nagy lendülettel belecuppant a pocsolyába, úgy hogy térdig sáros lett. De ugyanakkor sárt fröccsentett egy, az autóbuszra felszállni akaró, elegánsan öltözött hölgy ruhájára is, aki hirtelen haragja ban két csattanós pofont adott az illető ur arcára, majd mintha misem történt volna, felszállott az autóbuszra és elrobogott a Dónát-ut felé. Az eset szenvedő bőse kipirult arccal és térdig sáros ruhával volt kénylein beállitani a színházba s másnap panaszt tett a rendőrségen az ismeretlen pofozkodó hölgy ellen, akinek kilétét azonban mindezideig nem sikerült megállapítani. NE BÜ VESZEKEDJÜNK A SÍNEKEN! Varga Péter 15 éves iparos-tanonc hazafelé tartott a Dermata-gyár irányában. A gyár közelében elhúzódó vasúti sínek mentén haladt s unalmában a sínpár egyikén egyensúlyozni próbált. így ment egy ideig, az egyik lába azonban beleszorult a sínek közé. Lgyanakkor megdöbbenve látta, hogy közeledik a dési motorosvonat. A beszorult lábat azonban nem tudta mozdítani s ijedtében mentőötlete támadt. Gyorsan kezdte kifőzni a cipőjét, hogy a lábát kiszabadítsa s a robogó vonat csak a cipőjét roncsolja szét. De erre már rövid volt az idő s abban a pillanatban, amikor már sikerült kifőzni a cipőt, s a lábát is ki akarta rántani, a vonat már olt volt s a kisfiú lábát bokából lemetszette. Beszállították a klinikára, ahol gondos ápolás alá vették. Az esetről érle- silették a rendőrséget. Tanulság: Ne bűvészkedjünk a sineken! PLANÉTA — MINT SZEMÉLYAZONOSSÁGI IGAZOLVÁNY Távirat jön a kolozsvári rendőrségre: Galati város rendőrsége táviratilag kö/ii, hogy a téglagyár közelében egy vízzel telt agyaggödörben ismeretlen férfi holttestét találták meg. Feje revolverrel volt átlőve. Zsebeiben semmiféle olyan Írást, amelyből személyazonosságát meg lehetett a ol- na állapitani, nem találtak. Mindössze egv Kolozsvárról származó plánéta volt az egyik zsebében. A plánétán, amelyet ki tudja mikor adhatott át neki a plánétás papagálya, ez a felirat volt: „Kerüld a gonosz embereket, mert azok fogják a vesztedet okozni!“. Mivel a plánéi a kolozsvári keltezésű volt, ezért küldött megkeresést a galaţii rendőrség a kolozsvári .rendőrséghez az ismeretlen férti személy- azonosságának kiderítése végett. BÉKÁK A POSTALÁDÁBAN Csintalan külvárosi gyermekek a város külső részein elhelyezett néhány postaládába élő békákat csúsztattak be. A postás, aki a leveleket ki szokta szedni a postaládából, meglepetéssel s arcán különös fintorral vett tudomást a postaládába nem való különlegességről, amikor a főpostán táskájából kiborította a leveleket s a békák az asztalon ugrándozni kezdtek. Ez az eset is természetesen panasz formájában a rendőrséghez került, amelynek emberei most már a postaládákat is fokozottabb figyelemmel fogják kisérni. * Az utóbbi huszonnégy órának ezek voltak érdekesebb, emlitésreméltó eseményei a kolozsvári rendőrség napi jelentései között. amelyekből sebtében ragadtuk ki ezt a néhány, hol mosolyra késztető, hol elszomorító kis históriát. (g.E Pet<üti Sándor ©size? költeményei 35 leiért 410 oldalon, kartonálva 70 lejért, egészvászon diszkötésben kapható az Ellenzék Lönyi osztályában. Cluj—Kolozsvár, Piat3 Unirii. Vidékre pénz, plus 20 lej portó (a könyv súlyos) előzetes beküldésével szállítjuk.
