Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-24 / 165. szám

194 0 j ui Iu a 2 4. ELLENZÉK Eltemették Érint Lajos evangélikus superintendenst Páratlan részvét kisérte utolsó útjára a köz­szeretetnek örvendő agg főpapot ARAD, jiilius 23. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Az erdélyi magyarság ágostai hitvallású evangélikus szuperintendensének halálát kö­vető részvét impozáns arányokban nyilvá­nult meg, az ország minden részéből özöné­vel érkeztek testületektől és magánosoktól a sürgönyök és résztvevő sorok, hogy az er­délyi közélet nagy vesztesége, az ősz főpap iránti keg-yeletet lerójják. És különösen ki­vette részét a gyászból szülővárosa, Arad, ahol Frint Lajos 65 esztendőn át minden­nap megjelent a szószéken és átszellemült áhítattal, törékeny hangján hirdette az igét. A kilencven éves egyházfő puritán egyénisé­ge és szelid, nemes lelke páratlan tiszteletet keltett iránta mindenkiben, nemzetiségi és vallási különbség né’kül. A hivatalos evangélikus egyház szombaton rendkívüli gyűlés keretében áldozott nagy halottja emlékének és ugyanakkor állapítot­ták meg a gyászszertartás rendjét is. A gyászhirt Purgly László egyházkerületi fő­felügyelő közölte mélyen meghatva a pres­biterekkel. — Halottunk emberi és lelkészi nagysá­gát —• mondotta többek közt — csak a jövő mutatja majd meg. Olyan nagy papot vesz­tettünk el, amilyen egyházunkban meg nem volt. Az ő munkásságát nem akarom most méltatni, eléz csunán annvit említenem. hogy gyönyörű templomunk és bérpalotánk Frint Lajos érdeme. Úgy tekintenünk erre a halott aggastyánra életében, mint atyánkra és valóban az is volt. Sohasem feledjük el és most meg kell találnunk a módot, nogy mél­tóképpen áldozzunk emlékének. Az elhunyt püspök családját számosán ke­resték fel részvétük kifejezésével személye­sen és levélben is. Az elsők között Bánffy Miklós gróf, a Romániai Magyar Népközös­ség elnöke juttatta kifejezésre mély részvé­tét Palágyi Jenő dr., a Magyar Népközösség aradi tagozatának elnöke utján, a Magyar Népközösség nevében. — A Népközösség távbeszélőn kérte, hogy nevében koszorút helyezzenek e® a püspök ravatalára. Szom­baton egész nap küldöttségek vonultak a gyászház felé. Az aradi görögkeleti román püspökség és papság képviseletében Puricu Cains esperes és Magieru Cornél püspöki vikárius jelentek meg és a részvétnyilváni- tás után közölték, hogy a temetésen Ma­gieru Andrei dr. görögkeleti püspök szemé­lyesen vesz részt. A katolikus egyház részé­ről a küldöttséget dr. Lakatos Ottó rendfő- nök-plébáuos vezette, de megjelentek az Evangélikus Nőegyuet vezetősége, az arad-te- mesvári unitárius egyházközség vezetői Sz. Jakab Gézával az élén, a Polgári Jótékony Nőegylet, a Zsidó Nőegylet és mások. ■ §; -• í - .- . ' f -.V m ] ,*sr Wk >, ■ É -\ ­I f A temeté A gyászszertartás vasárnap délután 5 óra kor kezdődött. Az éjhunvtat az aradi evan gélikus templomban ravatalozták fel. A di gzés ravatalt valóságos virágerdő borította Röviddel öt előtt érkeztek a helyi hatósá gok és a különböző intézmények képviselői Ott voltak többek közt Baleanu loan dr megyei prefektus, Vlad Alexandru tábornok Aradváros főpolgármestere, Mágiáira Andre gör. kel. pöspök, Turicu Caius püspöki vi kárius, dr. Pop Victor gör. kát. főesperes. Lakatos Ottó dr. a minorita rend főnöke, plébános, dr. Széli Lajos, a róm. kát. egy­házközség világi elnöke, Tarnóczy Lajos re­formátus lelkész, Dömötör László, a ref. egyházközség gondnoka, dr. Schönfeld Mik­lós rabbi, dr. Lakatos Aladár a neolog zsidó hitközség és Schorfstein Jakab az ortodox zsidó hitközség elnöke. A gyászoló evangéli­kus egyházkerület részéről az ország minden részéből érkeztek lelkészek. így ott voltak Járossy Andor lelkész, teológiai tanár Ko­lozsvárról, Argay temesvári főesperes, Niko­demus z Károly brassói főesperes, Materny Imre nagyváradi főesperes, Debreczeni József ,emesvári ref. lelkész, stb. Felsorakoztak az evangélikus egyházkerület világi vezetőségé­nek a tagjai Purgly László főfelügyelővel, valamint az aradi evangélikus egyházközség vezetőségének tagjai Palágyi Jenő dr. fel­ügyelővel, az aradi Magyar Népközösség el­nökével az élén. Kolozsvárról megjelentek dr. Gönczy Lajos teológiai igazgató és dr. Kádár Géza generális direktor. Az orgona megszólalt, bevonult a lelkészi kar és a presbitérium tagjai s megkezdődött a szertartás. Maternv Imre nagyváradi főes­peres lépett a szószékre s mélyenszántó sza­vakkal méltatta az elhunyt főpásztor érde­meit. PURGLY LÁSZLÓ EGYHÁZI FŐFEL­ÜGYELŐ BESZÉDE A főesperes ezután a kereszt jegyével megáldotta a koporsót és felcsendült az egy­házi ének. Utána a ravatal elé lépett Purgly László, az evangélikus egyház főfel­ügyelője és elfogódott hangon a következő­ket mondta: — Mint a természet nyári pompáján vé- gigsüvitő fagyos őszi szél, olyan dermesztő hatást váltott ki romániai evangélikus egv- házközségünk kebelében, híveink ezreinek lelkében a lesújtó gyászhir, mely hőn szere­tett ősz főpásztorunk nemes szivének utolsó dobbanását jelentette. Mélyen megrendülve a fájdalom és a pótolhatatlan veszteség szo­morúságával sereglettünk az ország minden részéből e gyászos ravatal köré, amely a mi romániai zsinatpresbiteri evangélikus egyhá­zunkat megszervező és felépítő első püspö­kének áldott emlékű földi hamvait őrzi. Rövidre szabott búcsúszavaim keretében az e’mult 65 esztendő szorgos munkáját nem akarom felsorolni és méltatni, hiszen egy­háztörténetünk annaleseiben ez aranybetük- kel lesz megörökítve. De azt el kell monda­nom, hogy Frint Lajos neve, fenkölt sze­mélye és magasztos működése örök, követen­dő példa, szent élete, párjátritkitó önzetlen hivatásfelfogása, érdemes lelkészi karunk­nak mindenben és mindenkor ragyogó min­taképe volt és az kell] maradjon az utódok előtt s időtlen időkig. — Az elmúlást lehelő szó. hogy ..volt“ nem illik az ő nevéhez — folytatta Purgly László —, mert ha a nemes szív immár meg is szűnt működni, az eszméktől forró agy ki is hült, szelleme, mint az egyház eleven és legnagyobb öröksége tovább is élő ma­radt. Az ember, akinek a Gondviselés ke- gvefime a pátriárkák korát juttatta osztály­részül, elmúlhatott, itt hagyhatott bennün­ket és mi egy kétkedő kor törpe gyermekei sirhatunk az oszlop kidőltén, de a legmé­lyebb gyász és fájdalmon keresztül is érez­zük és tudjuk, hogy az eszme, az ideál, a törhetetlen hit és a rendíthetetlen erő, me­lyet íőpáisztorunk géniusza jelent nekünk ;— cl és a halállal, szemben is diadalmasan áll­ja meg a maradandóság próbáját. Majd a koporsó felé fordulva igy folytatta­— Igen szeretett szuperinteudánsunk! Te továbbra is tgvbázunk szent atyja maradsz, akinek a Mindenható, mint hűséges szolgá­jának. éppen ezt a rendíthetetlen hithüséget, igaz istenfélelmet és párját űtkitó egyház- szerelctet jutalmazta a kiváltságos magas életkorral Hiszen a mi szent aggastyánunkat, aki a katous hősiességével a végső oilanatig jennen lobogtatja a reábizott zászlót, aki a liosszu évtizedeken át sohasem lankadó ki­tartással fárad, dolgozik és a szó szoros ér­telmében küzd és hadakozik egyházáért, azt a hűséges szolgát, életének 90-ik évében csnk­n«*in teljes szellemi frisseségben, közvetlen a munka mezejétől szólította magához Terem- tője. Lelke csupa önzetlen jóság, szive c.-m- j n szeretet, gondolkodása maga a páratlan igazságosság és bölcsesség, kinek ellenfele ta­lán — de ellensége sohasem volt Faji, nem­zetiségi, vallás-felekezeti és társadalmi kü­lönbség nélkül mindenki csak becsülte tisz­teké és szerette mint igaz embert, mint pél­dát, utat mutató lelkiatyát Egyházunk biisz kesége, a közélet kimagasló nagy értéke száll vele sirba; mert Frint fajos a legfőbb biró előtt is ugv áll, mint aki díszes földi hiva­tását mindenkor hűen töltötte be és minden ere jével, legjobb meggyőződése és tudása sze­rint szolgálta egyházát magyar faját, a köz­életei, a hazát. — Amikor rnosi, mini világi elnöktársad — folytatja megindult szavakkal Purgly Lí.-z- le — csaknem negyvenévi zavartalan, a leg bensőségesebb, szeretetteljes együttműködés után búcsúzom Tőled, aradi egyházközséged és a romániai magyar evangélikus egyház­egyetem nevében, hőn szeretett lelkészünk, szuperintendánsunk, akkor elsősorban köszö­nöm Neked hosszú élted önfeláldozó nagv munkáját, köszönöm atyai jóságodat, elnézé­sedet emberi gyarlóságainkkal szemben, kö­szönöm azt a meleg atyai szeretetet, melyet személyemmel és mindannyiunkkal szemben mindenkor éreztettél. Siratunk és gyászolunk, mert mindenkor r.agyrabecsültünk és szeret­tünk! Te immár az Örökkévalóság fényessé­gén át nézed az életet és látod ezt a súlyos fajdal mat és mélv gyászt sziveinkben, de lás­sad és tudd meg a2t is, hogy ezek az érzel­mek, ír int soha meg nem szűnő emlékezé­sünk Veled mennek, a Tiéd maradnak, amíg csak élünk, áruig csak forrón szerető egyhá­zad hűséges kötelességteljesitéssel szolgába és dicséri az Egek Urát. Áldottemlékü nagy halottunk, méltÓ9ágos és főtisztelendő püspö­künk, mindannyiunk szeretett lelkiatyja és Lajos bácsija — Isten veled Utána az Fvangélikus Nőegylet nevében Nagy Imréné eluöknő mondott néhány köny- rvekig megható, őszinte búcsúszót a nagy halotthoz. A GYASZMENET Az utolsó búcsúszó is elhangzott — s az­tán lassan megindul a gyászoló közönség az utcára, bogy felfejlődjék abban a hosszú me­netben, mely örök pihenőhelyéig kisérte a nagy halottat. A íő útvonalakon elhaladó temetési me­netnek az utcaszéleken ezrekremenő tömeg csinál sorfalat Mindenki kezében egy zseb­kendő. Mert mindenki sir A menet élén haladnak a különböző egve- siiíetek, testületek képviselői, a tisztelők vége­láthatatlan sora, a papság, három hatalmas kocsi roskadasig megrakva virággal, aztán a gyászhintó, Szarnos-tartomány, dr. Palágvi Jenő, a; Aradi Magyar Népközösség és a csa­lád koszorúival, azután a családtagok s a fél város közönsége. A temetőben a nyitott sir előtt „Az égbe vágyom, az égbe fel“ kezdetű egyházi ének hangzott el. mely után Nikodémusz Károly brassói főesperes mondott gyönyörű imát és búcsúzott végleg a főpaptól, akit világi útjá­ban annyi szeretet kisért. fiz ország egyes megyéiben megállapították a szövő és fonóipari alkalmazottak minimális fizetéséi KOLOZSVÁR, julius 23. A munkaügyi mi­nisztérium a minimális fizetések vegyes bi­zottságának előkészítő munkája után a szö­vő és fonóiparban minimális béreket hatá­rozott meg. Ezek a bérek csak Ilfov, Tele­orman, Dambovita, Muscel, Arges és Pra­hova megyék, illetve Bukarest főváros terü­letén levő szövő és fonógyárakra vonatkoz­nak, de valószínű, hogy az ország egyéb ré­szében megállapítandó minimális fizetések­re is kihatással lesznek. Bukarestben a mesteri fizetés heti 2000, a segédmesteri fizetés heti 1500 lej. A három hónapot meghaladó idő óta a szakmában dolgozó egyszerű orsónál dolgozó férfiak és r.ők heti munkabére 900 lej (három hónapig 800 lej). A nehéz orsónál dolgozó munkások és nők bére 1000 lej (három hónapig 900 (ej). A segédmunkások heti bére 700—1000 lej között váltakozik, a tehermunkások (nap­számosok) heti bére 650 lej, takarítónők bé­re heti 600 lej. A felsorolt megyékben levő falvak terüle­tén dolgozó üzemekben 20 százalékkal csök­ken a munkabér. A pamutfonódák és vattagyáraknál Buka­rest területén a szövőmester 2500, a segéd­mester 2000 lej heti fizetést kap. A szak­munkások és szakmunkásnők fizetése heti 800—1000 lej között váltakozik. A hét alatt 48 munkaóra értendő. Mennyi lesz az uj buza ára? Százezer tejes búzaárat kér Const, Garcfüd volt földművelésügyi miniszter KOLOZSVÁR, julius 23. Az aratás után és cséplés előtt gazdáink kíváncsian várják az uj búzaárak alakulását. Fninza- nescu füldmiivelésiigyi miniszteri igazga­tó 1,800 000 hektárra becsüli az őrzi és 50.000 hektárra a tavaszi buza^etés mennyiségét, igy összesen 1,850.000 hek­tárról lehet szó az utolsó évek 3.500 000 hektáros közepes buzavetésévci szemben. Amennyiben 1000 kgr. termés volt hektá­ronként, abban az esetben összesen 185 1 ezer vagon uj búzára számíthatunk. Ezekhez az adatokhoz Constantin Ga- loflid volt miniszter az „Universul ‘ ha­sábjain hozzáfűzi, hogy több. mint 250 ezer vagon buza szükséges nz ország bel­ső szükségletének ellátására, igy a ter­mést hiányosnak kell tekinteni. Hu nem lenne — állapítja meg Const. C.uofüd — 40.000 vagon buza tartalak mu't év­ről, úgy most idegen búzát importálnánk. Ilyen körülmények között Const Ga­roflid volt miniszter az uj búzaárak mél­tányos megállapitását és nagymennyiségű, állami vásárlások megkezdését sürgeti.; Ma — állapitja meg ezzel kapcsolatban — a jó minőségű multévi buza ára 65- 68 ezer lej vagononként. A földművesek ré­szére szükséges árucikkek azonban meg­drágultak. A bakkancs, bocskor, posztó, gyapot ára majdnem kétszeres, a gépek, vas, gépalkatrészek szintén megdrágultak A napszám emelkedett. Méltányos lenne tehát, — folytatja — ba a buza árát is jelentékeny mértékben emelnék a íava.y’ árhoz viszonyítva. Ha tekintetbe vesszük még az ár/iz, fagy nyomán szenvedett károkat, a mun­kaszaporulatot és kisebb termést, 100.000 lejben kell megállapítani az uj búza árát — szögezi le Const. Garoflid voii föld­művelésügyi miniszter. _________ J hogy Polgár Tibor, a magyar rádió nép­szerű karnagya eddig legnagyobb sikerét tudvalévőén a Halálos tavasz című Zduhy Lajos-film nagy slágerével, az Ez lesz a vesztünk cimü keringővei aratta. Most az agyonkoptatott és igen szép dal után a második Zilahy-filmhez, a Hazajáró lé­lekhez komponált Polgár egy uj slágert, amely valószínűleg ugyancsalt nagyon népszerű lesz. A Nadányi Zoltán vénáié komponált dalt a filmen ugyancsak Kará- dy Katalin adja elő és igy kezdődik: Nincs vége még, nincs vége még, az a dók még vérünkben ég; hogy megkezdődtek a budapesti sztá­rok vidéki vendégszereplései. Kiss Te. mc legutóbb Kispesten lépett fel az Elnémult harangokban. Tíiray Ida pedig Győz ben, játszotta el a Makrancos hölgy cimszere- pét; 1 hogy a szófiai egyetem vendegprofesz- szornak választotta dr. Hans Koch pro­fesszort, aki a bécsi egyetemen a hetet- európai történelemről ad elő: hogy az egyik német művészeti folyó­irat nagy cikket közöl Rökk Mai lkáról, az UFA népszerű magyar sztárjáról. Rökk Marika most készíti legújabb filmjét a Korra Terryt, amely egy varieté színház életéről szól s amelyben a pompás táncos­nő azt is bebizonyítja , hogy akrobatának is elsőrendű. A filmet Rökk Martha férje, Georg Jacoby rendezi: hogy a berlini Deutsches Opernhaus a jövő évadra számos uj német opera elő­adása mellett három balett ősbemutató­ját tervezi. Ez a három táncjáték: Csaj­kovszkij egy fantasztikus miivé és f en Spiess Német népi témák cimü darab­ja lesz. Ősszel kerül színre először Berlinben, Hans Ebert Hille Bobbe cimü operája is, amelynek szövegét is a zene. szerző irta. A berlini Német Operaház uj betanulásban mutatja be Verdi: Othello Falstaff. Puccini: Turandot. Rossini: Tel! Vilmos és a Sevillai borbély című operá­ját, az utóbbit — olasz nyelven. .LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a íeg- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztály áb-an. Clajf, Piaţa Unirii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom