Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-21 / 163. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és köuyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99.

ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROÍS LÁSZLÓ

Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: S9. (Dos. 886/, 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89t negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 lej- rJSmStSiXi I

LXI ÉVFOLYAM, 163. S Z'Á M.

VASÁRNAP

CLUJ, 1 940 .1 ÜL I U S 2 I.

Hitler vezér és kancellár

megtartóba nagy beszédét a birodalmi gyűlésen

,Még egyszer s ezuttai utoljára felhívást akarok intézni a világ jóérzéséhez“. — „Megjósolha- om, hogy óriási világbirodalom fog rombadőini, Churchill ur elhiheti, hogy ez Anglia !esz“, — ,,Londonból csak egyetlen hangot hallok: folytatni a háborút. — Nem tudom, van-e

fogalmuk az angoloknak a következményekről“

Sok beszéd soha senkinek nem használt.

A körültekintés mindig hasznos volt és az is maradt

Meg kell őrizd magad is titkodat, ha ezt kívánod másoktól.

„Mégis úgy érzem, hogy kötelességem Angliához esz utolsó felhívási megfenni" '

BERLIN, julius 20. (Rador.) A Reichs- lag elnöksége pénteken este 7 órára kivin össze a birodalmi gyűlést. Az ülés elején Göring marsall felszólította a bírod almi gyűlés tagjait, hogy Hitler kancellár be széde előtt felállással adózzanak a hősi halottak emlékének. Utána a Vezér elmondta beszédét, amelyről a Német Táv, irati Iroda a következő nem hivatalos szövegel közli:

„A NÉMET NEMZET SZABADSÁGÁÉRT VÍVOTT NAGY KÜ7.DELEM KÖZBEN . .

— A német nemzet szabadságáért vívott nagy küzdelem közben hívtam össze ilnöket. Ezt az intézkedést annak a szükségességnek kell tulajdonítani, hogy meg akarom magyarázni népünknek azokat u páratlan történelmi eseményeket, melyeknek tanúi voltunk és hogy megköszönjem katonáinknak ezt, másrészről pedig az a szándékunk magyarázza, hogy még egyszer — és ezuttai utoljára — felhívást intézzek a világ jóérzéséhez. Aki a háború kirobbanásának okait a katonai események jelentőségével és kiterjedésével összehasonlítja, tisztában lesz azzal, hogy ennek a harcnak áldozatai és méretei teljesen aránytalanok a felhozott indokokkal, hogy ne mondjuk: ezek az indokok csupán egyszerű ürügyek voltak titkos törekvések szolgálatában.

— A nemzeti szocialista mozgalom programjának — amennyiben a német birodalomnak a külföldhöz való kapcsolatai jövő szabályozására vonatkozott — célja az volt, hogy minden esetben, ha ez lehetséges, a versaillesi szerződés felülvizsgálását békés utón érje el. Ez a revízió természetesen szükséges volt. A versaillesi határozatok fenntartása nemcsak a német népnek jogfosztását és megalázó mellőzését szolgálta — miután biztosították magukat a német nép lefegyverzésévei —— hanem a világ egyik legműveltebb népe jövőjének szándékos tönkretételét, hatalmas területeknek más államok uralma alá hajtását, a legyőzött kirablását célozta, akitől a legszükségesebb életlehetőségeket és javakat vették el. Sajnos, a versaillesi szerződésért felelős emberek akaratának megfelelőleg, a genfi intézmény nem /olt képes az észszerű felülvizsgálat megkony- nyitésére, hanem már kezdettől fogva a szerződés lelkiismeretlen végrehajtásának és a versaillesi határozatok fenntartásának biztosítéka volt. Minden próbálkozás, mely arra irányult, hogy a német népnek a revízió utján ugyanolyan jogokat biztosítson, mini más nemzeteknek, eredmény- \ felen maradt. A győző érdekében állott a71 állítani, begy az akkor hozott intézkedések szentek, viszont a legvőzöttel illeti az a feladat, hogy emberi jogait visz- sza^zerezze. A kényszeritett béke annyival törvénytelenebb volt, mivel ezt a békeparancsot megfogalmazó gőgös ellenség npm is volt tulajdonképpen törvényes győző, Ezért az a francia—angol követelés, hogy

' I - * ,

a Yersaillesben kikénvszeritett békeparancs nemzetközi joggá váljék, a becsületes németek számára hallatlan jogfosztást jelentett, az a tény pedig, hogy a francia és angol államférfiak mindenáron a jog őrzőinek, sőt az emberi műveltség őrzőinek akartak felcsapni, minden német szemében csak nevetséges törekvésnek tűnhetett. Ennek a követelésnek alsóbbrendűsége elég nyilvánvaló volt.

A nemzeti szocialista mozgalom békés revíziót akart

— A nemzeti szocialista mozgalom piog- rumjáhan u zsidó kapitalistától és a népet kizsákmányoló pluto demokráciától való belső felszabadítás mellett, a versailiesi békepa- rancs béklyóinak széttörése szerepelt. A revízióra vonatkozó nemei követelések bármely nép becsületének természetes és Uíjo- gainak megvédésére feltétlenül szükséges követelések voltak, melyeket a löitéaelem nagyon is mérsékelteknek fog Ítélni Ezeket a követeléseket a gyakorlatban mégis a francia—angol vezetők akarata ellenére kellett érvényesíti ni. Mindnyájan a harmadik birodalom vezetőségének fényes sikereként kony-, vélhettük el a tényt, hogy ezeknek a revízióknak megvalósítása egy ideig háború nélkül történhetett. Ezt az álláspontot nem azért tanúsítottuk mintha nem leltünk volna képesek a háború viselésére, amint azt a francia és angoi demagógok hangoztatták. Mikor a világ meggyőződött arról, hogy a jóérzés győz és hogy nemzetközi együttműködés utján lehet a még függőben maradt kérdések béke9 utón való megoldására jutni, ami a/, 1938 szeptember 29-én megvalósult műn cheni értekezlet határozataiban jutott kifeje- j zésre, ezt nemcsak, hogy nem fogadta megelégedéssel a londoni és párisi közvélemény, hanem mint nagy gyengeség jelet elitélte. A háborúra uszitó kapitalisták rájöttek arra, hegy a. l éké- revízió esetleges sikeressége folytán perfid teiveik megvalósítása lehetet- 1« unt válik. Még egyszer tanúi lehelünk

politikai és pénzügyi összeesküvők tevékenységének, akiknek számára a háború csak üzletmenetük felvirágoztatására szolgáló eszköz. A nemzetközi zsidó méreg mindinkább megrontotta a világ jóérzését. A zsidók és szabadkőművesek- a fegyvergyárosok és liá- j borús nyerészkedők, a nenzelköz' kereske- j dók és spekulánsok találtak olyan kétségbeesett politikus egyéneket, okik Hétos'.rr.fes

módjára azt állították, hogy a háború kikerülhetetlen.

Ezek az t leinek a lengyel államot arra biztatták, hogy a német követelésekkel szem Len állast foglaljon, pedig éppen Lengyelországgal szemben tanúsított nagylelkűséget és elnézést a nemzeti szocializmus és a rémet birodalom. Ha Churchill ur és a többi háborús uszító csak egv töredékét vállalnák magukra annak a felelősségérzetnek, amelyet én tanúsítottam Európával szemben, nem kezdhettek volna csalfa játékukba, mert csak nekik és az európai és Euiúpán kívüli háborúkban érdekelt többieknek kell Tulajdonítani. hogy Lengyelország visszautasított öivan inditvánvokat, amelyek sem becsületét. s<-m területi épségét nem sértették és hogy a terrorhoz és a gyűlölethez folyamodott.

A Führer a továbbiakban rámutatott arra az. emlő ríe’etti türelemre, amelyről Németország tanúbizonyságot tett hónapokon kérésziül a német népcsoportok elleni támadd sok cs elnyomó intézkedések ellenére, majd a következőképpen folytatta beszédét:

„Ezt a háborút még szeptember 2.-án el tehetett volna kerülni**

bari bavenni, hogyan készülődtek Baku és Hátúm bombázására és minden :elkiismcret- fordulás nélkül hogyan akarták raffinált mó dón kihasználni Törökország semlegességét s főleg hegvan vonzották varázsköiiil.be JIoí-i lantiját és Belgiumot a nagy vezérkarok közötti egyezményekkel.

Ezek a bizonyítékok azonban — másrész- lől -- a háború előkészítőinek dilettauiiz- musát is elárulják. Az ő műkedvelői demok- latikus ndliterizinusuk következménye mindaz, ami történt. Barbár felelőtlenségük kény- s/«'iitelte népeiket arra, hogy tömegesen meneküljenek s ezzel előidézői legyenek a legkedvezőtlenebb katonai visszahatásnak.

AZ ÚJABB FIGYELMEZTETÉS UTÁN

i 1939 október 6-án itt, erről a helyről, j másodszor beszéltem a német néphez s i ezzel az alkalommal az ellenséges állama!c i felelős tényezőit is figyelmeztettem, jobb- I érzésükhöz folyamodra. Rámutattam ahá- I borii folytatásának látható következőié- j nyélre, amelyek katasztrofálisak lesznek j számukra. Különösen a francia néphez in- ■ téztem szavaimat, hogy a harc, ami a ha- I tártól az ország belsejéig fog terjedni — függetlenül az eredményektől — borzalmas következményeket vonna maga után. Ez a felhívás a világ más népeihez is szólott. Ám éreztem, hogy szavam elmész a pusztában. De mindenben beigazolódott. A dolgok villámgyorsan követték egymást. Anglia és Franciaország felelős elemei felhívásomat veszedelmes támadásnak nyilvánították. Sietlek válaszolni, hogy a megalkuvás a legnagyobb bűn s hogy a háborút tovább kell folytatni a kultúra, a civilizáció, sőt, a szentegyliáz nevében s e célból a négereket és a busmanokat is mozgósítják, mert akkor a győzelem magától jön.

A NORVÉGIÁI HADJÁRAT ELŐZMÉNYEI

Néhány nap alatt ezeknek a kihívóknak sikerült engem a világ előtt a gyáva színében feltüntetniük. Személyes inzultusban a olt részem azért, mert békét ajánlottam. Chamberlain különösen erős szavakkal rohant ki ellenem és a mögötte hozódé uszítok irányításának megfelelőleg, mint például Churchill, Duff Cooper. Eden. Hore Belisha, stb., a békének még a gondolatát is visszautasította, annál kevésbé volt hajlandó a béke szellemében tevékenykedni. így ez a kapitalista banda ordítva követelte a háború folytatását. Ami meg is történt. Miközben ez az angol -—francia háborús klikk a háború kiterjesztésének lehetőségei után nézett és ujabb áldozatok bevonása után látott, én igyekeztem a hadianyaggyártas termelését kiegészíteni és megtenni az utolsó intézkedéseket a haderő készenlétének fokozására az ujabb feladatok előtt. Az őszi és téli hónapok rossz időjárása a hadműveletek elhalasztására késztettek. Májusban rájöttünk arra, hogy Anglia és Franciaország közbe akar lépni az orosz—fiun viszályba. ugyanakkor a szövetségesek haditanácsa a Balkán és Kisázsia lángbabur»- tásának tervével foglalkozott mind int^M

(Folytatása az utolsó oldalou.)

Ezt á háborút még szeptember 2-án el lehelen tol: a kerülni. Mussolini ajánlatot telt az tUenségeskedcsek azonnali beszüntetésére cs a beketái gyalusok megkezdésére. Habár Nemeim szag győzelmesen előnyomuló hadsereggel renaelkezeit, elfogadtam ezt a javaslatot. Csakis c. jruncia és angol háborúspártiak akarták a háborút és utasították vissza a béliét.

Ezután a Führer a Charité állomáson talált okmányokra hivatkozott, amelyeket páratlan történelmi jeleutőségüekne-k tart.

Ezek a bizonyítékok találhatók Gaiudin,

j Bulaüier. Weygand és mások széljegyzetein, j Ezek a hizonvi tékok mutatják, hogy a '>áho; rti kitérjes/tése kiknek állhatott érdekeken. Ezek mutatják, hogy a demokratizmus politikusai és katonái számára a kis államok <sak os/kezként számítoltak az önző ecl elérése érdekéken Átolvasva ezeket a széCegy- zetekcl, meggyőződhetünk: hogyan kísérelték meg támogatni Finnországot egyéni céljaikért, hogyan halárc'zlák el, hogy harcteret létesítsenek Norvégiában és Svédországban, hogyan akarták elterjeszteni a tűzvészt a T3al kánon, ahonnan 3 00 hadosztályt reméltek