Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-03 / 147. szám

U 194 0 Julias 3. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? „UNIVERSUL“: A katonai jelentések lu- deg és pontos stílusával a nagy vezérkar be- számolt arról, bogy a szovjet csapatok jú­nius 28-án reggel megkezdték a bevomv-ánt Besszarábiába, c román csapatok pedig meg­kezdték Cernăuţi, Chisinau és Cetatea-AUu kiürítését. Juntas 29-éu a megszállás tóvá!/» folyt és olyan faluk és városok kerültek orosz uralom alá, melyeknek elszakitása min den román lélekben fájdalmas visszhangra talált. Hegyes, ha közeik az igazságöt. Akik tudják, idejében és maradéktalanul mondják meg nekünk. Aki hallja, hidegvérrel kell fo­gadja, akármilyen keserűséget is jelent sza­mára. Nem szabad megijednünk a valóságtó' . Nem rémíthet ez meg egy népet, melynek a szerencsétlenségekről évszázados tapasztala­tai vannak. Ha az orosz csapatok nem tart­ják tiszteletben a demarkációs vonalat, mondják meg nekünk. Ha a tűz fe.perzseli, fosztogatás szegényiti a román falukat, -— közöljék velünk és mondják meg, ha ártat­lan vért ontanak. A nép önmagától rátalál a helyes útra, ha megtudja a valóságot. A té­nyek nemismerése és a titkolózás pánikot és riadalmat kelt, mely megtöri egy uép és egy hadsereg ellenálló erejét. A helyzet sokkal súlyosabb annál, hogy nyugalmunkat egy pillanatra is elveszíthetnénk és ha egyes ese­tekben azok. akik vezető helyen álltak, el­vesztették fejüket, példás büntetést kelé al­kalmazzuk Az ország három nap óta gyászol­ja a két drága tartomány elvesztését. A há­zak tízezreiben keserű könnyek hulltak az oly rövid időre megvalósult eszménykép rom­jain. A mostoha végzet elárult egy jobb sors­ra érdemes népet. Térdre borulva kérünk bo­csánatot a halottaktól, kiknek áldozatai ré­vén Nagy-Románia kialakult. A veszedelem azonban nem kíméli azt, aki panaszkodik ős a fenyegetések gyűlnek azokkal szemben, akik elvesztik a: egyensúlyt. A veszély nem ért véget és egyedül vagyunk. Egyetlen biz­tosítékunk azoknak az erőknek mentői bát­rabb és megfontoltabb felhasználása, melyek­kel maradtunk. Egy nép akkor él, ha bizonyí­tékát tudja szolgáltatni életerejének és éni akarásának és ha bátorsága van szembeszáll­ni a kockázatokkal, ahelyett, hogy a veszélyt kenyelemszeretetbői másnapra tolja. Ma min­den figyelmünket a menekülők karavánjai­nak testvéri megsegítésére összpontosítjuk. Baráti otthont és uj életlehetőséget kel! ta­láljanak. Erősítsük a reményt, hogy eljön a jóvátétel ideje, mert semmiféle uj világ nem születhet az európai drámából anélkül, hogy el ne ismerné az igazságokat. Gondoljunk meghatottan a román hadseregre, mely földre szegzett szemmel Besszarábia poros . utjain visszavonul és vessünk számot azzal: mit jelentett a harcnéiküi legyőzetés részükre és részünkre. Tragikus végzet gátolta, hogy bá­torságát bizonyítsa. Nem az ő hibájuk. Be­csületük teljes és érintetlen marad. A tisz­tek kitüntetéseiket becsülettel hordhatják. A hadsereg emelt fővél nézhet a jövő veszélyek elé. Egyedül a népünk jövőjébe vetett ren­díthetetlen hit és áldozatkészség változtat­hatja meg a végzet akaratát. „CURENTUL“: A „Pester Lloyd“ c. bud<v pesti lap cikket közölt a romániai politikai helyzetről s a magyar rádió a cikk tartalmát négy világnyelven továbbította. Nem foglal­kozunk azzal, mennyiben volt helye a cikk­nek a jelen fájdalmas pillanatban. Magyaror­szágnak a cikkírónál bölcsebb politikusai is vaunak, ami pedig a velünk szemben támasz­tott igényeket illeti, biztosak vagyunk abban, hogy vannak Budapesten, akik tudják, hogy nem várhatnak semmi eredményt az ilyen beszédtől, a sértő és igazságtalan frázisoktól. Rossz szándékú emberek minden országban találhatók, amint akadnak olyanok, akik a jó szándék mellett tévednek, midőn túlságo­san é es szavakat használnak. Ha azonban szem előtt tartjuk a kötelező tiszteletei, mellyel minden népnek tartozunk, nem he­lyeselhetünk egy olyan tényt, me’y annyi könnyet és fájdalmat okozott. A Pester Lloyd azt hiszi, hogy véget ért nemzeti in tegritásunk politikája, mintha valamely ka­tasztrófa elpusztíthatna egy nemzeti eszmény­képet. Többször megállapítást nyert, meny­nyire mélyen tudunk hinni igazságunkban. Lankadás nélkül tudtuk elviselni a sikert és a megpróbáltatást. Sohasem örültünk annak, mikor láttuk, hogyan ég a szomszéd . háza, akkor sem, ha nem tetszett nekünk szomszé­dunk. Ismerjük az emberiség parancsait _ és meg vagyunk győződve arról, hogy ez kell elhozza a nagyobb igazságot. Nem akarunk vitatkozni, mert jól ismerjük a magyar nép le két és kizártnak tartjuk, hogy az, ami ne­me« a szomszéd nép kebelében, a pusztulást dicsőítené. A sebészetben és társadalmi élet­ben az izgatás sohasem használt a gyógyu­lásnak és válságos percekben sohasem o Da­rának. A politika tudománya körültekintést és megfontolást igényel. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy ezt még a tüzesebb tem­peramentumok is megértik Budapesten. „TARA NOUA“ (Victor Jinga professzor): Erdélyben egy helyen élünk más nemzetisé­gekkel, amelyeknek jellegzetes jól fejlett kultúrájuk és művelődésük van. Valamennyi éíetmegnyilvánulásnnk során — közvetlenül vagy közvetve — hol az egyikkel, hol 1 ná­ELLENZÉK Fcüf€§ iii€p§c$ keretében Iktatták be hifatatóba Lengnél Zoltánt az erűéin örménsj katoilknsok ní apostoli ftonnűngzáját Az egyházi és hatósági előkelőségek is képviseltették magukat az ünnepségen SZAMOSUJVÁR, jülius 2. Nagy napja volt vasárnap a kis számos- menti város örmény lakosságának, de egy­ben az országban élő örmény katolikusság- uak. Ekkor iktatták be ugyanis ünnepi szó- tartás keretében hivatalába Lengyel Zoltánt, az erdélyi örménység uj katolikus aposto i kormányzóját. A nagyjelentőségű ünnepségről helyszínre kiküldött tudósilónk a következőket jelenti: Közismert dolog, hogy Erdélyben négy megszervezett örmény katolikus egyházköz­ség működik: Gyergyószentmiklős, Csik- szépviz, Erzsébetváros és Szamosujvár szék­hellyel. Szétszórtan azonban csaknem minden erdélyi városban élnek örmény katolikusok. Idők folyamán az erdélyi örménység sorsa Összekovácsolódoít a magyar katolikusuk helyzetével. Az utolsó erdélyi örmény­püspök, Verzár Auxentius halála óta (1705), mintegy jó kétszáz évig, az örmény katoliku­sok a mindenkori gyulafehérvári római ka­tolikus püspök joghatósága alatt állottak. Az erdélyi örmény katolikus egyházközsé­geken kívül volt még két egyházközség, egyik: Csernovicban, a másik pedig Bukarest­ben. A bukaresti egyházközséget nem is olyan I régen dr. Koghián Izsák, az első ürméav apostoli kormányzó szervezte meg. Ugyanis 1939-től kezdve a Szentszék és a román kor­mány között létrejött egyezmény (konkor­dátum) értelmében, az országban élő összes örmény katolikusok Szamosujvár székhellyel külön egyházi főhatóságot kaptak. így Sza- mosujvárlioz tartoztak mind a bukaresti, mind a csernovici örmény katolikusok. Az örmény katolikusság részére annál is sürgő­sebb volt a külön egyházi hatóság felállítása, mert ugyancsak a közelmúltban a fővaro''- ban érsekséget állítottak fel a görögkeleti örmények részére. A szamosujvári apostoli kormányzóság felállításával különösen az erdélyi örmény katolikusoknak igen régi vá­gya teljesült. De fokozza örömüket jelenleg méginkább az, hogy az uj apostoli kormányzó, Lengyel Zoltán, nemcsak, hogy erdélyi, aki ismeri az it­teni viszonyokat, hanem a régi Örmény katolikus egyházközség, Gyergyószentmik- iós szülöttje. Az erdélyi örmény katolikusok életének e fontos határkövénél nem lesz érdektelen az erdélyi örmény katolikusok történetét leg­alább nagy voné okban ismertetni. Hogyan Kerültek az Örmények Erdélybe ? Az örmények hazája a Káspi-tenger és a Fekete-tenger közötti termékeny hegyvidék, valamikor a dicsőséges Örményország vóU. Az Erdélybe szakadt örmények a keresztes hadjáratokat támogató és a pogányság féke­vesztett gyűlöletét kihivó tekintélyes és va­gyonos örmény nemesség ivadéka. Amikor a 13-ik században országukat a szeldzsuk tö­rökök és tatárok feldúlták, később földren­gések dúlták fel országukat, a Kaukázus bér­cein át ezrével kibujdostak. Előbb Lengyel- országban telepedtek meg, később vallási ül­dözések miatt í-mét hazát cseréltek és Bu­kovina és Moldova felé' vonultak. Az őket itt ismét ért üldöztetések elől a határ­széli székely-havasok rengetegeiben kerestek menedéket és tömegesebben Gyergyószent- miklósban telepedtek >l'e. Újabb tömeges be­település 1672-ben történt, amikor is> I. Apaffy Mihály, erdélyi fejedelem meghívá­sára, háromezer görögkeleti vaflásu örmény család lépett véglegesen Erdély földjére. AZ ELSŐ ERDÉLY ÖRMÉNY KATOLIKUS APOSTOL A családok Erdély különféle részein tele­pedtek meg, szabad vallásgyakorlatot kaptak és ezt folytatták mindaddig, amíg a moldovai születésű, de Rómában tanult örmény kato­likus pap, Verzár, másnéven Verzereszku Oxandius, kétévi heves küzdelem után az, egész erdélyi örménységet, püspökével együtt, katolikus hitre nem téritette. Fáradozásának jutalmául örmény püspökké nevezték ki, ami alkalmat adott neki aura, hogy az erdélyi örmény településeket lehetőleg egy egységbe tömörítse. Székhelyül a mai Szamosujvár bo­lyét' szemelte ki, amelyet latinul Armenopo- lisnak, örményül pedig Háj.lkhagágh-nak ne- veztek ért. Itt szorgalma« munkával felépítet­ték a várost és gyönyörű szép székesegyházu­kat. Á lelkes örmény katolikus apostol fá­radhatatlan munkásság után, 1705-ben, 60 éves korában, Becsben váratlanul elhunyt. Ha ala óta — miután a görgényi püspökva- lasztó gyűlés Rómára bízta az uj örmény püspök kinevezését — ideiglenesen az erdé­lyi püspök joghatósága alá kerültek, de soha meg nem szűntek saját szertartása püspök: székük betöltését sürgetni. Ez azonban évek hosszú során a közbejött akadályok miatt, több alkalommal meg­hiúsult, mig a világháború után a Szentszék és a román kormány között létrejött egyez­mény értelmében a Szentszék dr. Koghián Izsákot nevezte ki apostoli kormányzónak, majd később utódját is, Lengyel Zoltánt. AZ UJ APOSTOLI KORMÁNYZÓ Lengyel Zoltán immár a második főpap, aki a csiki fenyvesek hazájából indult el: az első Márton Áron, a második egykori tanít­ványa: Lengyel Zoltán, a romániai örmények apostoli kormányzója, a székelységgél évszá­zadok óta együtt élő gyergyói örménység kö­zösségéből. Lengyel Zoltán 1908 február 16-án szüle- S tett Gyergyószentmiklóson. Elemi iskoláit a központi, majd pedig az alszegi római kato­likus iskolákban végezte. A világháború alatt a Dugonics-utcai elemi iskolának volt növen­déke, középiskolai tanulmányait a gyergyo* szentmiklósi állami főgimnáziumban végezte. A marosvásárhelyi Papiu Ilari an állami lí­ceumban érettségizett 1926-ban. A papi pá­lyára érezvén hivatást, a gyulafehérvári püspöki papnevelő intézetbe kérte felvételét. Eredetileg latiuszertartásu papnak készült, később azonban Görög Joachim, örmény- szertartásu plébános-kanonok halála után, a pap nélkül maradt gyergyói örmény pléhánia vezetését vette át. Mint harmadéves teoló­gus kezdett neki a számára teljesen ismeret­len örmény nyelv tanulásának, majd később tanulmányainak tökéletesítése végett a bécsi örmény katolikus szerzetesek, a mechitaris- ták zárdájába ment. Theodorovits József, a nemrég elhunyt lembergi örmény püspök szentelte pappá 1931 január 24-én. Hazajö­vet Majláth püspök segédlelkésznek nevezte ki a szamosujvári örmény-szertartásu kato­likus plébániára. Tolmácsa, kísérője és hűsé­ges segitőtársa lett a később kinevezett dr. Koghián Izsák apostoli kormányzónak. 1939- ben az amerikai örmény katolikusok meg­szervezésére kiküldött dr. Koghián Izsák he­lyébe a Szentszék Lengyel Zoltánt nevezte ki, akit fiatalon, meglepetésszerűen ért a magasztos kinevezés. Folyó évi május 30-án tette le hivatali esküjét Bukarestben, ünne­pélyes beiktatása junius 30-án, vasárnap tör­tént meg. Az uj apostoli kormányzó beiktatásának ünnepsége a szamosparti örmény város nagy eseménye volt. A kora reggeli órákban egy­másután érkeznek meg az egyházi és pol­gári előkelőségek gépkocsijai. Márton Áron erdélyi püspök, dr. Bogai Alajos prelátus- kanonok referens, Fehér Gerő prelátus-kano- nok, Sándor Imre vikárius-kanonok, Bálint József szentszéki tanácsos, P. Domby, az Apostol lap szerkesztője érkeznek, majd Vaida és Boros görögkeleti kanonokok, a gö­rögkeleti egyház képviseletében. KéáŐbb meg érkeznek a polgári előkelőségek: dr. Hodor sikkal, vagy egyszerre az összes nemzetisé­gekkel találkozunk. Előfordul, hogy más nemzetiségek jelenléte fejlesztőleg hat, de arra is van eset, hogy előhaladásunkban aka­dályt jelentenek. A román ember mindig ar­ra törekedett, hogy az ellentétes felfogáso­kat és állásfoglalást összhangba hozza és egybeolvassza mindazok közös rendeltetésé­nek utján, akik Erdélyben laknak. A meg­nagyobbított Románia uj időszakát a gyula- fehérvári nagygyűlésen hozott határozatokkal nyitottuk meg. Ismerjük eil azonban, hogy a román lélek nemes volta nem tailált mindig megfelelő fogadtatásra. A magyarság más­ként is viselkedett, amint kellett volna. Gaz­dasági intézményeik elszigeteltsége — akkor is, ha az állam legjobb ügyfelük — elzárja a románok érvényesülését, ami furcsa helyzetet teremt az együttélésről alkotott román nagy­lelkű és emberies felfogással szemben. Erdély nemromán lakosságát ezekre a változtatásra váró dolgokra figyelmeztetve, nem akarjuk feladni a nagylelkű elbánást, szem előtt tart­va a ruinau határokat és tekintélyt. Vidor s/amo‘tartomáriyi vezértitkár, Puv cas, dési vármegyei prefektus, Pop Mihai ta­nácselnök, Onitiu Aurél rendőrfőnök, Búrban loan főszolgabíró és mások. A vendégek és a szertartást .végző papok a plébánia épületében gyülekeztek. Tiz órakor indult, el a menet a főúton a templom felé, amelynek bejárata előtt Babban Virgil dr, görögkatolikus vikárius- és Bálint Tiberíu, szamosujvári polgármester üdvözölték az apostoli kormányzói díszbe Öltözött főpapot. Utána a templomba vonult a menet, ahol Kezdetét vette a szertartás, amelyet Lengyel Zoltán, az uj kormányzó celebrált Sahin Ber­talan erzsébetvárosi örmény katolikus plébá­nos. Alexa Fereuc plébános, Lucasievici cser­novici plébános, Páter Korrén Clement bu­karesti örmény katolikus plébános és Bodo* fián János plébáuosok közreműködésével. FELOLVASSÁK A PÁPAI KINE­VEZÉSI OKMÁNYT Mise után Alexa Ferenc plébános felol­vasta a pápai kinevezési okmányt, mig a kor­mány jóváhagyását Paclisanuf kidtuszminis^- teri vezérigazgató. Utána Márton Áron, erdélyi püspök és dr. Hodor Victor, tartományi vezértitkár üdvö­zölték a főpapot és kívántak szerencsét to­vábbi működéséhez. Az üdvözlő beszédekre Lengyel Zoltán örmény, román, majd magyar nyelven válaszolt és megköszönte ă2 üdvöz­léseket. A fényes szertartás déli egy órakor feje­ződött he, utána a hatóságok, egyházi sze­mélyiségek, egyesületek üdvözlését fogadta az uj apostoli kormányzó. A fogadás befejezése után a kérői fürdő vendéglőjében 50 teríté­kes baukett volt, amelyet két lelkes uriasz- szonv, Gyarmatiné és Katonáné rendezett, igazgatott. Kellemes meglepetést keltett a megjelent vendégek körében, hogy a felszol­gálást a szamosujvári társaság előkelő höl­gyei és urilányai végezték. A közebéd a legjobb hangulatban délután öt órakor ért véget, ami után a megjelent vendégek és előkelőségek gépkocsira szállot­tak és elutaztak Szamosujvárról, amelynek la* kossága ünnepi lélekkel, hálaadó szívvel fo­gadta a székely havasok lábai mellől az Ör­mény fővárosba szakadt Lengyel Zoltán apos­toli kormányzót. (ru.) hogy jun. 25-én volt egy éve annak, hogy meghalt Sólymosán Magda, az erdélyi ma­gyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsé­ge. A fiatal primadonna sírkövének ava­tását — amelyet junius 30-ra terveztek bizonytalan időre elhalasztották; hogy nagy sikere volt f. hó 30-án Sz. Szappanos Gabriella a budapesti rádióban tartott felolvasásának. A kitűnő írónő „Erdélyi pillanatképek“ címmel olvasta fel szines írását igen kedvesen, közvetle­nül. Kisemberekről, falusi asszonyokról szólt Szappanyos Gabriella rádióelöadn- sa és témája és annak megírása, valamint felolvasása igen nagy sikert aratott; ’ hogy sikerrel vendégszerepeit Tordán a Szabadkay-társulat, amely kolozsvári ven­dégjátéka után ment Tordára. Négy esti és két délutáni előadást tartott a társulat Tordán telt házak mellett; hogy a Thalia operettegyüttese aradi vendégszereplése során a Magyar Népkö­zösség ottani helyi tagozata ugyancsak megrendezte a népszerű kedvezményes színházi előadásokat. Ez alkalomból Ara­don is a Vén bakancsos és fia, a huszár, került színre. Egyébként a Thália operett- együttesének vendégjátéka Aradon véget- ér. Az utolsó hét műsorán a Lovasparádé cimü operettujdonság, a Pozsonyi lakoda­lom. Három a kislány szerepelnek. Az utóbbi előadás előtt a társulat Sólymosán Magdáról tart megemlékezést a primadon­na szülővárosában. VÉRÉVEL IRTA SZERELMES LEVE­LEIT. Budapestről jelentik: Bénye köz­ségben ifj. Tuchenka János három recol- verlövéssel megölte feleségét. Házastárson elkövetett szándékos emberölés miatt vonta felelősségre a pestvidéki törvény­szék. Tuchenka elmondotta, hogy felesé­gének egy fiatalember udvarolt, aki véré­vel irta szerelmes leveleit. Amikor az ud­varlót felelősségre vonta, az kijelentette: „Nem tudok a feleséged nélkül élni. állj ki velem életre-halálra, aki kettőnk közül életben marad, azé legyen az asszonyA kérdéses nap is összeszólalkozott feleségé­vel az udvarló miatt és haragjában nyúlt revolveréhez. A bizonyítási eljárás lefoly­tatása és a perbeszédek után a törvény­szék nem jogerősen 10 évi fegyházbünte­tésre ítélte ifj. Tuchenka Jánost,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom