Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-14 / 157. szám

6

ELLENZ'AK

/9 4 0 ] uliu» li.

Al S/TKiVKW NA \li \1.\AK A HOI-I I AND GYKRMEKEh. Még mindnyájunk I i'mlók»*/‘'!ében «'I ii liolliinil társadalom jj iM'mo gesituMt ;mn'l\ .1 világháború után

a központi hatalmak oly sok családjának tettr lehetővé, hogv üdülésre szoruló gyermekeiket Hollandiába kiildhessek. A német társadalom most ahha a helyzeti)«' került, hogy Hollandia 20 evvel ezelőtti emberbaráti cselekedetét némileg viszonozhassa. Lina tartomány főnöke a németalföldi lakosság háborús terhei megköny- nyitése céljából bejelentette, hogy Nemet- Ausztria 6000 holland gyermek nyaralta- tását vállalja.

MEGGYILKOLTA RÉGI HARAGOSÁT EGY SZÉKELY FUJ. A csikmegyei

Csomafalva községben az elmúlt év október 28-án Küllő Lajos 18 éves székely fiú az esti órákban Simon János és Kovács István nevii társaival a korcsmában boroztak. Távozóban, hazafelé valaki kővel labonsujtotta Küllőt. Küllő u dobat irányába visszasietett és Pál Vencel nevii társára talált rá, akivel már évek óta rossz viszonyban volt. Felelősségre vonta, majd a szóváltás során arcul ütötte. Pál A encel ekkor a menekülő Küllő után vetette magát s hátulról késével bal vállába és a könyökébe szúrt. Az áldozat is bicskát rántott és hátrafordulva, kését Pál A encel balmellébe szúrta. Pált elöntötte a vér. hazafelé indult. de alig tett néhány lépést, összeesett. Társai szállították haza, azonban még útközben kiszenvedett.

A tizennyolc éves Köllő Lajos ellen megindult az eljárás. Ügyével most foglalkozott a marosvásárhelyi bűnügyi tábla ötös tanácsa. Köllő azzal védekezett, hogy nein volt szándékában társát meggvilkolni. A védelem újabb tanuk kihallgatását kérte, aminek a tanács helyt adott és a gyilkosság érdembeni letárgyalását augusztns

18-ikára halasztotta.

INGATLANFORGALOM KOLOZSVÁRON. A kolozsvári telekkönyvi hatóságnál újabban a következő ingatlan tulajdonváltozásokat jegyezték fel: Rado Aurora 80.000 lejért megvásárolta Nemes Sidonia, Benedek Teréz 105.000 lejért megvásárolta Nyilas Erzsébet, Stüssel József 1,600.000 lejért megvásárolta a Griin- feld-testvérek Berth?lot-utca 26. szám alatti ingatlanát. Sinreich Rozália 105.000 lejért megvásárolta a Gyarmatliv Árpád. Nagy Irina 80.000 lejért megvásárolta Star, Aurel. Derzson Adalbert 280.000 lejért megvásárolta Vadas Aladár, Horvát Erzsébet 200.000 lejért dr. Ligeti Miklós, Sántha Emilia 180.000 lejért megvásárolta Pop Sever, Garbovan Eugen 160.000 lejért Folyovics Miklós, Antoni Gyula

160.000 lejért Stoiciu L., végül Máté János 100.000 lejért megvásárlota Furu György ingatlanát.

nagyobbodott a német takarékbetétek ÁLLOMÁNYA. Háborús

idők általában nem fokozzák a lakosságnak péuzgyüjtésre irányuló takarékossági hajlamát. Ha Németországban a takarék- betétek továbbra is növekednek, ebben az állarnvezctésbe és a győzelembe vetett hit egyik világos jelét lehet látni. A betétek száma, hogy csak egy példát ragadjunk ki a sok közül, a ^vesztfáliai takarékpénztárakban — ennek a tartománynak a lakossága túlnyomó többségben földművelőkből, iparosokból, kiskereskedőkből és munkásokból áll — már 1939 végéig, tehát jóval az eredményes tavaszi offenziva előtt, a háború kitörése előtti 323 millió birodalmi márkáról 353 millió márkára emelkedett. Ez 9.2 százalékos többletet jelent a múlt év hasonló ideje alatt elért

7.1 százalékos emelkedéssel szemben.

GYENGE LESZ AZ IDÉN A BÁNYAVIDÉK GYÜMÖLCSTERMÉSE. Nagybányai tudósitónk jelenti: Évek óta nem mutatkozott olyan gyenge gyümölcstermés a bányavidéken, mint ebben az évben. A tavaszi fagyok és az ezt követő állandó esőzések a gyümölcsösökben nagy károkat idéztek elé. A gyengének Ígérkező alma,. szilva és baracktermés következtében kivitelre nem igen lehet számítani és ez gazdaságilag súlyosan érinti a gazdákat, mert nagy részének a gyümölcstermelés volt egyetlen bevételi forrása. A korai gyümölcsökben, mint a cseresznye, meggy, még volt valami termés,

Je az állandó esőzés miatt a termés rothadásnak indult s gyorsan kellett értékesíteni. A bányavidék a gyenge gyümölcs- termés következtében súlyos helyzet előtt áll, mivel a termelők kiadásai már meg v,.liak, bevételük azonban sajnos el fog maiadul.

: :§z©r§iáfi felCAförtae a f#Mk0zi-feflgerei

Olasz stratégiai érdekek, olasz gazdasági helyzet és olasz erő

A Földközi-tenger medencéje volt kerete előbb a görög állam- én miiveJtségnek, majd ennek bukása után u hatalmas felépítésű római birodalomnak. A róiuui birodalom dicsfénye az Vppenin félsziget nagyon változó politikai jelentőségét uz évszázadok folyamán mindig kedvezően támasztotta alá. A mai fusis/ta Róma törekvései a néhai római birodalom eszméit követik: a Földközi-tengerben elfoglalt központi fekvése geopolitikailag határozza meg célkitűzéseit.

Maga a természet ngy rendezte el a félszigetet körülvevő három sz.iget fekvését, hogy egyrészt az északafrikai partok, másrészt a baleári szigeteken keresztül a spanyol területek felé átjárót képezzenek. A keleten húzódó keskeny otrantói tengerszoros te inkább üszeköti, mint elválasztja Olaszországot a Balkán-félszigettől. Nemzeti egységének megvalósítása után az olasz terjeszkedési politika elé a szövetségesek rögtön akadályokat gördítettek- E gátlási szándékok ellenére Olaszország lépcsöről- lépcsöre építette és erősítette hatalmi helyzetét. Olaszország a földközitengeri medencében és az Európában előállott uj helyzetnek megfelelően építette ki támaszpontjait.

Olaszország érdekei az Adriai-tenger kelt ti partvidékein a régmúltba nyúlnak visz- sza. Az albánoknak a törökök ellen vívott szabadságharcait az olaszok mindig segitet- ték. Albániábun már a világháború előtt az olasz műveltség és tudományos élet iránt nagy érdeklőd«« mutatkozott. Olaszország a háborúba való részvételét azon igénylésre alapította, mely a dalmát tengerpart nagyobb részére és az előttük fekvő szigetekre irányult. ..Az olaszok követeléseiket azzal indokolták, írja emlékirat aGan Sa'onov, hogy biztonságuk érdekében foYétleniil uralkodniuk kell az Adriai-tenger mindkét part- ján“. Sasscno-sziget birtoklása nagyban elősegítette azt a szoros kapcsolatot, mely a két ország közt kiépült, inig a múlt évben végleg beolvadt Albánia az. olasz királyságba. Ezáltal az olasz birodalom a Balkánon igen nagy befolyásra tett szert.

Alig 500 kilométerre, tehát alig pár órai repülő útra a délsziciliai partoktól fekszik az olasz é6zakalrikai gyarmatbirodalom. A tuniszi és az egyiptomi határok közt csaknem 500 kilométeres líbiai partsáv ál! az olasz értlekek raolgálatáhan. A Mussolini tervei alapján készült partmenti útvonalnak igen nagy katonai jelentősége is vau. Libia nyugati része már a római birodalomnak érféke« gabonakamrája volt; ma a/ ország uj guzdosági úUíervezéa alatt áll, melyet az olu«*/. telepesek hajtanak végre. Az egész li- Inai térülőt i.600.000 négyzetkilométer kiterjedésű, lakosságúnak «zárna 700.000 fő csupán. A lakosság száma gyors emelkedést mutat, de még mindig igen cavekély.

Igen értékesek stratégiai szempontból az l'.gei-teugerbeu fekvő olasz »zigetbirtokok* A világháborút lezáró békeszerződések Líbiával együtt olasz fönnhatóság alá helyezték ezeket u szigeteket, melyeket Dodeká- uohz szigetcsoportnak neveznek, Ezek eddig török uralom alatt voltak. Ez a szigetcsoport 12 nagyobb és 40 apróbb szigetből áll. mintegy 2500 négyzetkilométer területet téve ki. 1.30.000 lakossal, melyek n kisázsiai partok elővédéit alkotjuk és Ilidként szolgálnak Kréta szigetére. Fontos tényezők ezek az Egei-tenger keleti útvonalán. Nagy jelentősége van a Rbodos-szigeten levő légikikötőnek, melynek cselekvési körébe esik. az avurusi körzet, ami viszont, már az angol S/uezi-csalorna vállövéhez tartozik.

I gv a szuezi, mint a gibraltári tengeri átjárók birtoklása az olasz érdekkör fontos kérdéseit alkotják, mert olasz felfogás szerint, nem tűrhető, hogy ezek felett az igen nagyjelentőségű tengerszorosok felett inás hatalmak rendelkezzenek és korlátozzák az. olaszok szabad mozgási lehetőségeit a föld- köz.itengeri kijárókon. Azonkívül a Szuezi- csatorna az egyetlen összekötő utvonul uz anyaország és u keletafrikai olasz gyarmatbirodalom között. A két korábbi és területileg elválasztott gyarmathoz, Eritreához és Olasz-Szomálihoz az ahesszin—olasz hadjárat megszerezte az ahesszin császárság területét és igen nagyjelentőségű vöröstengeri érdekekre tettek az olaszok ezáltal szert. Az olaszok keletafrikai gyarmatainak területe 1.700.000 négyzetkilométer, a lakosság s/áina mintegy 13 millió. Legfontosabb kikötője e vidéknek a francia Szomáli területén fekvő Dzsibuti. mely ezáltal válik az afrikai el rendeződé* igen fontos kérdésévé, a két földközitengeri hatalom. Franciaország és Olaszország között. Az ahesszin területnek az olasz államtömbbe való beillesztése szomszédos viszonyba hozta Olaszországot a papírforma szerint angolegyiptom fennhatóság alatt álló Szudánnal, melyet azonban mint az angol birodalom részesét kezelnek.

Az olasz .,élettér“ ezek szerint nyugattól, messze délig, az Indiai óceán északnyugati partjáig terjed.

Olaszország gazdasági eicte

Olaszország törekvéseinek és célkitűzéseinek szolgálatába állította nemcsak élelmezési, de nyersauvag ellátásának kérdését is: a lehetőség határain belül függetlenítették az országot a behozatal alól és felvértezték az országot nemcsak katonai, de gazdasági támadás lehetősége ellen is.

Abban a pillanatban, mikor Olaszország a szövetségesek ellen Németország mellett a háborúba beavatkozott, gazdasági életének megszervezése lezártnak volt mondható. Ez a megállapítás egyaránt áli az élelmezés éí az ipari nyersanyag és külkereskedelemre.

Olaszország kenyérrnagterrutlése fedezi a Lelezükséglctet cs már 1939 második feléhen teljesen feleslegessé tette a tengerentúli behozatalt. A tengerit illetően a helyzet még kedvezőbben alakult. Az előző évek folyamán a készlet kielégítése miatt importált tengerentúlról, de az utóbbi évben kéozlet- halmozása már a szomszédos mezőgazdasági államokból történt.

Olaszország busszükséglete évente 77.000 tonna, melynek 90 százalékát tudja fedezni és behozatalra szoruló mennyiségét minden akadály nélkül képes a szomszédos államokból beszerezni. Ennek ellenére bevezette a hetenkénti két hústalan napot és minden eszközzel elősegíti a halfogyasztás népszerűvé tevését.

Ami a zsiradék szükségletét illeti, ez körülbelül 750.000 tonua. me.lyből 580.000 tonna ételzsiradék és 170.000 tonna ipari zsiradék. Ételzsiradék szempontjából mintegy 15 százalékban szorul behozatalra, melyet most az ételolaj mag termelésének felkarolásával már nagyban helyettesitette.k és tervszerű gazdálkodás által helyettesíteni is fognak. Rosszabbul áll a helyzet az ipari zsiradék tekintetében, mely szükségletnek 80 százaléka a_ behozatalra szorul. A behozatal kiküszöbölésére és a kívánt mennyiség belföldi előállítására terveket dolgoztak ki és a tudományos kutatások állandó tárgyát képezi a zsirszintézlsek előállítása.

Az ipari nyersanyag terén Olaszország szénszükséglet tekintetében áll a legrosz- szabbul. Az ország szénszükséglete 15 millió tonnára tehető, melyből 1935-ben 12.5 milliót a behozatal által fedeztek. A vasutak rendszeres villamositása azonban nagyban lenyomja a szén behozatali szükségletét. Igen nngv mennyiségű hazai lignit áll már a belső szükségleti szolgálatában, de az ön- eillátási tervgazdálkodás folytán a következő években ez a mennyiség csaknem kétszeresére fog emelkedni. Azonkívül a Németországból szállított szémnennyiség minden akadály nélkül bonyolodhatik le; Olaszország szénellátása igy biztosítottnak tekinthető.

BUDAPESTEN AZ

István Király Szál

(VI. Podmaniozlcy-n. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák, Telefon 5*02-43, 294-24,

\ a«'* i-i Arcnyersanyug szükségletéről

olasz ütiHIútási prog/um »/intru gondolkodott. Ez különösen a vn*éi< bányászatra áll;

uz 1934-en évi 502.000 tonna termeié**'-! »zeniben 1939-bon 1,JJ 0.000 tonna volt a, k.iiiányáwzotit va«ércmenuyl»eég. E tény mel lett döntő jelentőségűek azok a mind újabb'

• ljárá«i inód«zere.k, melyeket minduntalan alkalmaznak a termeié» növeJé#A szempontjából. Ebhez járul uz albán vx*érctermftJé v, melynek segítségével, Lenini államtitkár jelentene szerinti, Olaszország 1941 október vége leié állandósítani tudja az évi 1 millió tonna feletti vasércterm elést. A nyersolaj behozatali mennyilége a/ 1937. évi 091 ezer tonnáról 1938-ban 1.474.000 tonnára

ugrott, melyet legnagyobbrészt a romániai ./Prahova“ részvénytársaság forrásai fedeznek. A Larii é* livornoi finomítók a legmodernebb berendezéoeeJ rendelkeznek.

Kimondottan loedvezáj Olaszország textil és nemesebb fémekkel való ellátása. Cink, ólom, réz, aluminium, higany tekintetében teljesen független a behozataltól. A textil nyersanyagokban tengerentúli behozatala nagyban a kivitel részére dolgozódon fel. Az utóbbi időben újabb lendületet vett a miiselyerr.ipara is, aminek figyelembe nem vétele megtévesztésre adna alkalmat. A felsorolt tényekből megállapítható, hogy Olasz*' ország gazdaságilag felkészülten avatkozott a háborúba Németország mellett, hogv ki-1 vivja magának a földközitengeri medencében kívánt szabadságát.

OLASZORSZÁG KATONAI EREJE

A világháború békekötése után. dacára annak, hogy Olaszország a győztes államok, közt foglalt helyet, senki sem gondolhatott arra, hogv az európai katonai nagyhatalmak közé sorolja. Mussolini azonban felvetette a nagyhatalmi kérdést. Tervét siker koronázta. Kezében egyesítve minden katonai problémát, hatalmassá fejlesztette Olaszország katonai erejét. Olaszország minden állampolgára 18—45 éves korig katonai szolgálatot teljesít. Ily módon a hadsereg létszáma kilencmillió főre emelkedik melybő' 3 millió a fegyverfoghatók száma. Olaszország hadereje 21 hadtestből áll, melyből kettő Líbiában állomásozik. Ezt támasztja alá az országban lévő 876 hadiüzem, mely félmillió munkást foglalkoztat.

M ussolininek még egy kényes kérdést kellett megoldani. A munkahiány hatalmas kivándorlást indított el északi és délamerikai államokba. Ennek meggállúsa érdekében irányult az olasz politika a gyarmatszerzés felé.

Ennek a célnak érdekében kezdődött meg a katonaság színvonalának, valamint az erődítmények kiépítésének hatalmas munkát kívánó munkaprogramja A tengeri és légi haderő fejlesztésével egyidejűleg indul meg!

30.000 pilóta kiképzése. Az olasz légi haderő Valle tábornok szerint, „a világ legerősebb légiereje.“ Az olasz haderő az abesszin és spanyol harcokban rengeteg harci gyakorlatra tett szert, amit az Anglia ellen irányuló^ harcban akar gyümölcsöztetni. Ebben a harcban egyidejűleg kell harcolnia tengeren, levegőben és a gyarmatain. Ennek érdekében hatalmas katonai támaszpontokat, 'légikikötőket é* tengeri bázisokat épített. Különös figyelmet szentel Líbia katonai megerősítésének, különösen Tobruk erődítményének kiépítésére. A Líbiában állomásozó csapatok létszáma most 90 eueren felül van.'

Málrt/a angol erődítmény ellensúlyozása végett a szicíliai Szirakuzát erősítették meg; de a többi szicíliai kikötők, mint Cottania, Messina é* Palermo, szintén számottevő védői az olaszok földközitengeri katonai érdekeinek.

Szárdinia-ssziget katonai központjai, melyek közül a legfontosabb Cagliari, valamint a San-Pietro, San-Antieho és Madalena- szigetek és az olasz tengeri haderő bázisául szolgáló Spezia, mind az olasz védelmi vonal egy-egy sarkkövét szolgáltatják. Pantei- lezia szigete pedig nagyban ellensúlyozza Málta angol erődítmény jelentőségét.

Kelet felé Saseno-sziget birtoklása jelentéktelen fontosságúvá sülyeszti az otrantoi tengert. Az égeitengeri, dodekanézoszi szi, gelek fejezik be azt a védelmi vonalrendszert, melynek eredményeképpen Olaszor- szág részt kér áz uj európai elrendezés sorsdöntő kérdéseiben.

OKIRATHAMISITÁS AZ ARADI PÉNZÜGYIGAZGATÓSÁGNÁL. Aradról jelentik: Tautu Vasile dr. pénzügyi felügyelő feljelentés alapján ellenőrzést tartott a pénzügvigazgatóságnál. A vizsgálat folyamán több hamisított fizetési utalványt talált. A hamisítással három személyt gyanúsítanak és ezért írásszakértőt is bevontak a vizsgálatba. Az eddigi megállapítások szerint nincsen szó nagyobb összegekről, de valószínűnek látják, hogy még további szabálytalanságokat fognak leleplezni, ha megkerül a tettes.

LEVÉLPAPÍROK, egysiefiitöt a légaz Ellenzék könyvosztályában, Clnj, választékosabb kivitelig, legolcsóbb^ Plata Unirii,

\