Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-05 / 126. szám
/? / L E A Ki voitf Schlieffen és ki Weygand? ISehány adni a modern stratégia meglő1 emlőjéről rs a szüretségeseb helgu származásit fő parancsnokáról Ä német birodalmi seregek nyugati of- feniívájával kapcsolatban egyre gvakrab- ban emlegetik Scklicffen nevét, akinek valóban óriási stratégiai tervét most csakugyan pontról-pontra hajtja \ égre a német haderő főparancsnoksága. Köztu- domásu, hogy már 1914-ben is a Schlief- feu-féle haditerv alapján indult meg a német császári seregek támadása Belgiumon át Franciaország ellen, akkor azonban figyelmen kivid hagyták a nagy stratéga legsúlyosabb érvét, amely a támadó seregek jobbszárnyának megerősítésére és a támadás átütő ereje érdekében megfelelő utánpótlásról való gondoskodására fektette a fősulyt. A modern értelemben vett stratégia megteremtője, Schlieffen Alfréd gróf porosz királyi vezértábornagy, 1833-ban született és már 1854-ben. mint fiatal hadnagy lépett a porosz hadsereg szolgálatába. Vitézül küzdött az 1866. és az 1870 — 71. háború idején, majd a katonai ranglétrán gyorsan emelkedve, már 1870-ben a mecklenburg—schwerini nagyherceg vezérkarához nyert beosztást, 1876-ban az 1. gárda ulánus ezred parancsnoka, 1888. évben pedig főhadiszállás-mester. II. Vilmos császár trónralépése után rövidesen Schlieffen Alfréd gróf lett a birodalmi hadsereg vezérkari főnöke, majd 1903-ban vezérezredes és végül 1911-ben vezértábornagy. Schlieffen gróf pomerániai ősnemes családból származott. Berlinben született, ott is végezte az egyetemet, majd katonai tanulmányait. Ugv ő, mint elődje, Molt- ke vezértábornagy, lelkes hívei voltak a hadászati elveknek, amelyeket még a nagy Clausewitz jelölt meg, aki a napoleoni háborúk idején Lipcsénél és később a felszabadító hadjárat során vezényelte a porosz királyi osztagokat. Clausewitz hagyományaihoz hiven dolgozta ki óriási arányú haditervét Schlieffen gróf 1905. évben. A monumentális tervet azután még egv-kétszer módosította. majd az 191 2. évben, közvetlenül halála előtt, utólagos megjegyzésekkel látta el, amelyek legjelentősebb megállapítása az volt, hogy egy megsemmisítő erejű offenziva érdekében a támadó hadsereg jobbszárnyát feltétlenül a tengerig kell kiterjeszteni. Minden jel arra vall, hogy a német véderő főparancsnoksága a mostani offenzi- Yában minden tekintetben igyekszik kö- .vetni annak a férfiúnak pontos utasításait. aki méltán tekinthető a legmodernebb értelemben vett stratégia megteremtőjének. A Schlieffen-terv megvalósítóival szemben a nyugati szövetségesek főparancsnoksága élén alig néhány napja Weygand marsall áll. Maxime Weygandról csak kevesen tudják, hogy — belga származású! 1867-ben, Brüsszelben született, de belga származása ellenére katonai tanulmányait a franciaországi St. Cyrben, a hires katonai akadémián végezte. Később francia állampolgárságot szerzett és mint oktató kapott beosztást a saumuri lovaskiképző iskolába. Később, a katonai ranglétrán emelkedve, mint ezredes, Foch Marsall vezérkari főnöke lett és parancsnoka oldalán vett részt a marnei győzelmes csatában. Ä világháború évei alatt Weygand tábornok, utóbb a szövetséges hatalmak egyesitett parancsnokságának vezérkari főnöki tisztségében teljesített tovább szolgálatot és a versaillesi békeszerződés idején mint a szövetségesek katonai főbizottságának egyik vezető tagja vett részt a tárgyalásokon. Az emlékezetes marnei csata óta, melynek merész terveit a közfelfogással ellentétben nem Joffre marsall, hanem Foch és Weygand dolgozták ki, a fiatal tábornok rendkívüli stratégiai tudással rendelkező személyiség hírében állott. Ezért történt, hogy amikor Pilsudskv marsall 1920-ban csak a legnagyobb erőfeszítések árán védte ki a szovjet hadsereg támadását, Foch marsall javaslatára Weygand tábornokot küldték ki Pilsudskv marsall katonai tanácsadójául. Hazájától távol, ismeretlen terepen és számára merőben ismeretlen körülmények között valóban mesteri stratégiai szaktudással vezette ezután a lengyelek önvéZhK 19 40 j ii n i ii 1 S. >— Uíabb fontos légvédelmi rendeletet adott ki Kolozsvár városa KOLOZSVÁR, június 4. J A polgármesteri hivatal MONT iigyosztá' 1 lyu rendeletet adott ki a pincék légvédelmi berendezéséről, u légvédelmi családi árkol ásásáról, valamint az épületek festéséről. .{ rendelet szövege a következőképpen szól: Mi, Kolozsvár törvényhatósági város polgármestere, tekintetbe véve a Monitorul Oficiul 1939. március 6-Lki 55. számában megjtj. lent a terület aktiv és pass/.iv légvédelméről szóló törvénynek rendelkezéseit és azt * szükségességet, hogy azokat életbe léptessék tekintetbe véve a parancsnokság 194[) május tizenharmadikán kelt rendeletét, a fenti törvény 12. 15. és 16. szakaszainak valamint A). B), D) és E) pontjainak alap- ján, valamint a közigazgatási törvény 13. »8 16. szakaszai alapján reánk ruházott jogok révén elrendeljük: I. Minden háztulajdonos, aki annak idején a városháza technikai ügyosztályától megkapta a ..Fisa de imobil*‘-t, azonnal rendezze el pincéjét, vagy az épület alapsorát, azon utasítások szerint, amelyek a kapott fisában fel voltak tüntetve, hogy a pincék és alapsorok használhatók legyenek légi támadás esetén. II. Minden ingatlantulajdonos, akinek átiratot kézbesítettek ki, hogy udvarán, vagy kertjében családi légvédelmi árkot kell létesítsen, rögtön ásássá meg azt az árkot és úgy rendezze be azt, hogy elhelyezhető legyen ott családja, valamint az épület lakói. III. A jövőben a meglévő és az építendő épületeket csak olyan színre lehet festeni. amely átmenet a kaki és a tábori szürke sziliek között. IV'. Tekintetbe véve az előre bejelentett, vagy he nem jelentett légvédelmi gyakorlatokat, a város összes lakosainak, közintézményeknek, kereskedelmi és iparvállalatoknak he kell szerezniük és állandóan készenlétben kell tarlaniok olyan eszközöket, amelyekkel elfedhetik a belső világitást. Ez az eszköz lehet megfelelő rolló, fekete függöny, kék pa- pir. kartonpapir, pokróc, szőnyeg. Esetleg sötétkékre lehet festeni az ablakokut. A külső világitást is csökkenteni kell, az égőknek sötétkékre, vagy sötétzöldre való festésével. V'. A gépkocsi és egyéb járműtulajdonosok, jármüveik lámpáit kék körtékkel kell ellássák és a lámpákat fekete, vagy kék vászonnal kell bevonják, olyanképpen, hogy a fény egy 5 centiméteres átmérőjű kék celluloid szemen szűrődhessen át. VI. A jelen rendelet áthágói ellen a fent* említett törvény 65. szakaszában előirt rendelkezések alapján indítanak eljárást a törvény 10. szakaszában megjelölt katonai és polgári hatóságok és a rendelet áthágói ellen a törvény 63. szakaszában előirt büntetése- két fogják alkalmazni. VII. A rendelet I. és II. pontjainak intézkedéseit a jelen rendelet életbeléptetésétől számitott 13 napon belül kell végrehajtani. A jelen rendelet kifüggesztése és az újságokban való közzététel után 24 óra múlva lép életbe. Kolozsvár, 1940 május 29-én. A rendeletet dr. Eornemisa Sebastian. Kolozsvár város polgármestere, Popa Stefan, a MONT-iroda főnöke és Miron Vlad alezredes Írták alá. Jó termésre van kilátás Erdélyben és a Bánságban KOLOZSVÁR, junius 4. Az erdélyi gazdasági felügyelőségekhez egymásután érkeznek be a tavaszi mezőgazdasági munkálatokról szóló helyzetjelentések. Ezek között Szamos-tartomínyt, illetve a tartományhoz tartozó 8 megyét illetően tudnunk kell, hogy Kolozsmegve 137.792 hektár, Biharmegve 290.431 hektár, Máramarosmegye 38.377 hektár, Na- szódmegve 60 326 hektár, Szatmármegye 151.575 hektár és Szamosrnegye 128.621 hektár területtel rendelkezik, melyet teljesen bevezettek több helyen, túlhaladva az 1939. évi tavaszi vetésterületet. Maros-tartományban 9410 hektár tavaszi búzát. 1753 hektár rozsot, 18.008 hektár tavaszi árpát, 61.969 hektár zabot, 127.353 hektár kukoricát. 6240 hektár lucernát, 22.304 hektár lóherét. 6588 hektár takarmányrépát, 3275 hektár cukorI répát. 1064 hektár hagymát. 4095 hektár kendert. 741 hektár lent, 117 hektár mákot. 400 hektár napraforgót vetettek. Ezenkívül tízezrekre megy a többi vetesek száma. Az őszi buzavetés 201.997 hektár volt, melyhez a tavaszi buzavetés is hozzászámítandó ebben a tartományban. Ami Temes-tartományt, illetve a Bánságot illeti a kilátások igen jók és kedvező időjárás esetén bőséges termés várható. A bánsági állattenyésztés érdekében, a takarmánnyal bevetett területek mennyisége jelentékenyen növekedett. Általáb an Erdélyben és a Bánságban jó termés várható, bár a hűvös, esős időjárás az arányszámot kedvezőtlenül befolyásolta. így azokon a helyeken, hol idejében búzát nem vetettek, burgonyával próbálkoznak. TAKARÍTÁS CÉLJÁBÓL VASÁRNAP IS NYITVA TARTHATÓK AZ ÜZLETEK ÉS IPARI MŰHELYEK ARAD, junius 3. Érdekes, elvi jelen* tőségü döntést hozott az aradi törvényszék II. tagozata. Hannauer Mihály Ratiu tea 43. szám alatti bádogosmes tért a munkabiróság 5000 lej pénzbün- ttésjre Ítélte, mert a mult év szeptem-' bér 28 án, vasárnap reggel 7 órától déli 1 óráig nyitva tartott. Hannauer az ítéletet az aradi törvényszékhez felebbez* te meg, ahol a bádogosmester előadta, hogy takarítás miatt tartotta nyiva mü* helyét és megbízásokat, rendeléseket nem vállalt. A törvényszék felmentette Hannauert és kimondotta, hogy a kereskedők és iparosok takarítás céljából bármikor nyitva tarthatják üzleteiket és miihelyeiket. Csupán a közönségnek zárórán túl való kiszolgálása törvénybeütköző cselekedet. ÉRTÉKPAPÍR ÁRFOLYAMOK MÁJUS 23 —JUNIUS 1 KÖZÖTT Arîolvam KülönÁllampapírok: V. 25. VI. 1. bözet Renta stabilizării 51X 52K Renta desvoltării 52Va 521/* Renta consolidării 371/. 37 — Va Renta exproprierii 50 50Vs 1 ~r Vs Renta inzestr. (nagy) 77 75 y** — U/s Renta inzest. (kicsi) 661/a 67 X* + l9/a Renta perpetua 48 46% — 1H Részvények: Creditul industrial 675 650* — 25 Reşiţa 490 480 — 10 Mica 1230 1330 + 100 Letea 1080 1055 — 125 Telefontársaság 1070 1060* — 10 Petróleumpapirok: Astra Romana 1080 1065 45 Creditul Minier 485 475 — 10 Steaua Romana 490 525 + 35 Redeventa 245 250 '+ 15 Concordia 55 540 — 15 Prahova 345 336 — 15 Szerelném megmondani nrir.ak magas, csontos, ••ekkerrel, esernyővel es bosszú szíjon c'üngő ké/iluska víd járó t/egeny asszonynak, hogy az intrika nein szép dolog s különösen akk.ir, ha az egjik szegény a másik ellen intrikál. Lödig az-t hittem, hogy az intrika művészek, írok és főleg vzinészeK között szó káé, aztán másodsorban hivatalokban ói népes családokban, de úgy általában mindenütt, ahol ti»!))» ember van együtt. Azt hittem hogy az űitrika szülője az irigység, a rosszakar.it, az unalom, a megszó* lási hajiam s hogy csak ot: lehetséges, ahol tényleg van valami irigyelni ti másoktól elkívánni való. De sol a sera gondoltam volna eddig, hogy a könyorado- mányokai kérők Hlágában i* ilyen jellegzetesen előfordul — mint 'ermésznirajzi könyvek szokták mondani. H <gy cekkeres szegény asszonyok ilyen ádázul áskálódjanak egymás ellen s — hogy klasszikus formával éljek — ilyen sok fantáziával és( tehetséggel űzzék a cselszövést. Mint valami középkorban lejátszódó drámában, úgy jelenik meg szerkesztőségünkben a oekke- res cselszövő és csontos mutatóujját fenyegetően ránkszegezve mondja: — Mondhatom, elcsudálkoztam, hogy kiket teccenek pártfogolni, tiszta röhögés, kérem. Itt van az a fiú, akit ki teccettek' tenni, hogy aszongya vizsgadij kell rteki,; meghogy micsoda naccerü fiú, meghogv milyen szorgalmas es hal meg éhen Hát én véletlenül tudom, mert a kománém ke-i resztfia ott lakik pont mellette 3révizavi, hogy az urfinak nincs egyéb gondja, minthogy gárzonlakást vegyen ki magánaké mer unja az anyjánál, biza. Arra kell ne- kije a pénz, tessék csak megkérdezni a ko- rnánémtól. De bezzeg az arra érdemest, nem teccik pártfogolni. Vizsgadij — he- hehe . . . S ott áll feketén és csontosán, mint Me- fisztó és gúnyosan nevet. Mondjuk neki, hogy téved mi azelőtt, hogy ..kitettük” volna a fiút. utána jártunk az egész dolognak s meg vagyunk róla bizonyosodva, hogy arra érdemes embert pártfogoltunk. Különben is, ki tud párszáz lejből garzonlakást kivenni, erre feleljen? — Én aztat nem tudom — vonogatja a vállát — én csak egy szegény asszony vagyok De tessék megkérdezni a komá- nemtől, Hogy a fiú néha egé^z éccaka el-, marad hazulról, biza. De ne szólj szám,' nem fáj fejem. Tessék csak pártfogolni tovább is, hogy gárzonozzon a mások pénzűn, még a tisztességes szegény embernek betevő falatja sincs. Szól és gőgösen elvonul. Másnap bejön a fiú anyja: igazi, jobbţ napokat látott szegény uria«szony. Meg* mondjuk neki azt, amit hall »ttunk. — Édes jó Istenem — jZÓI kétségbeesve — hogy az én fiam garzonlakást akar kivenn»? Micsoda képtelenség! Reggeltől estig órákat ad, abból élünk, este rohan egy barátjához, azzal készül a vizsgára s néha, mikor hajnalig ülnek a könyv mellett, olyan kimerült, hogy ott marad s ott alszik a barátjáuál a díványon.. Micsoda gonoszak az emberek, kérem Még az ilyen szegény fiúra is intrikálnak akinek csak egy ilyen beteg, nyomorult öreg anyja van, aki nem tud rajta segíteni . . . És tele van a szeme könnyel. Megnyugtatjuk, logy tudjuk, merről fuj a szék És eszünkbe jutnak régebbi esetek, amikor például szegény öregasszony jött és lihegve intrikált: — Mit adnak az urak pénzt a Mónár Marinak9 Nagy naceaága az, nem szorul az magukra! Arra kell neki a segiccség, hogy az ószerre menjen vásárolni, csak cifrálkodásra, flancra kell neki az adomány, Liza. Rosszféle az, a szeme se áll jól nekije . . . Ebben az esetben a „nagy naccságV” tüdővésze* volt, négy kis gyerekkel, özve* gyen. Dehát úgy látszik, nem lehet a világon valaki olyan tüdővészes s olyan özvegy, bogy ne irigykedjen rá valaki. (M. i,:y delmi harcát Maxime Weygand. Számosán akadtak, akik neki tulajdonították a „Visztulái csodá“-nak elnevezett diadalmas csatát, amely Varsó falai alatt a szovjetseregek teljes megsemmisülésével végződött. Az orosz—lengyel háború befejezése után Weygand tábornok, mint sziriai főbiztos töltött esztendőket Kisázsiában. 1930-ban a francia vezérkar főnöke lett s alig egy évvel később őt bizták meg Franciaország védelmének újjászervezésével. Ezt a nagyszabású munkát páratlan önfeláldozással és nagy körültekintéssel végezte Maxime Weygand, minden tekintetben szem előtt tartva második hazája érdekeit. 1935-ben, amikor hatvannyolc, esztendős korában nyugalomba vonult, a következő kijelentést tette: „Sem Anglia, sem Franciaország egyedül nem akadályozhatják meg újabb háború kitörését az európai kontinensen Ez csakis együttes, közös erővel sikerülhet a nyugati birodalmaknak“. - - - - ' -r- N ’ I
