Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-01 / 123. szám

19 40 / » n ] u § J. Jó hírek Egész sor olyan intézkedés történt, mely a drágaságot, a mai világhelyzet elkerülhetetlen következményét, leg­alább egy két ponton megállítja. Már ez is nagy eredmény: gátat vetni egyes ellenséges vagy indokolatlan áttörésnek a mindennapos élet ,,harcvonalán“. Mert ma már az élet nem egyszerű küzde­lem többé, hanem állandó viaskodás, melyben a legújabb harci eszközök­kel, mint aminö a drágasági nagy- tank is. kell küzdeni az elhárítás vagy megsemmisítés ellentámadásaival, megbecsülve a kisebb eredményeket is* Magasabb közbelépésre igen fontos tö megcikknél megállították a drágitási törekvéseket. A leghatározottabb mó­don adták tudomásul, hogy két elsőren dü közszükségleti cikk: a gyufa és fo togén ára nem fog fölrugtatni. Ez f szegény embereknél, főleg a falun, fö löttébb nagy örömet okoz. Nem szőrű körülményesebb magyarázatra, mit je lent a tömegnél a gyufa és petróleum és mit jelent árának megrögzitésie. A két cikk különösen megköveteli, hogy érette a ritka kis készpénz kjéiziigybc legyen mindig. Most különösen a gyufa követeti, mely nélkülözhetetlen. Emlék sziink, hogy a gyufafogyasztás óriási csökkenésével jellemeztük a mezőgaz­dasági válság csúcspontján a falu insé gét. Sokszor nem volt meg a két lej a gyufa megvételére. Egyik ház a má­siknak adott parazsat, hogy begyújt sanak a tűzhelybe s annak a Darazsá­val viszont rá a füstölni való dohány neműre. Még a hosszú téli estéken is a sötétben kellett ülni a falusinak, ahol nem telt már petróleumra. Valóságos fölocsudás volt, mikor többévi nélkülö­zés után a falu megint keresett a köz­szükségleti cikkekre, volt aprópénze és nem kellett helyi cserekereskedelem­ben elherdálnia termelését. Most a gyufa árának emelése súlyos nehézsé­get okozna megint, mikor nagy meg­próbáltatás nehezedik a kisemberre s állami és társadami erővel segíteni keil az otthonhagyott szegény családtago­kat. Láttuk, hogy a drágítás hire mily pánikot, fölvásárlást s egyikét napi hiányt okozott. A petrólum egyelőre, a nyári hónapokban kevésbé fontos cikk, de bizonyára riadalmat keltene, ha drá gulna és nem tudnák megfizetni drá­gulását. ! Csak mellékesen emitjiik meg, hogy a petróleumellátás jövendő zavartalan, ságát bejelentő hír is igen kellemes hatású volt, annál inkább, mert más közszükségleti cikkek, mint hús, liszt, cukor példájára rosszakaratú hirlelők a tartalékok teljes hiányáról suttogtak. Mindenkor kisült, hogy valamennyi fő* cikk bőviben van és a jövőben is lesz, mert a cukor és malomipar még rossz termés esetén is, amelynek valószínű sége azonban egyre inkább csökken, elegendő mennyiséget fog juttatni a pi­acra. Különben Is a külföldre megren­delt gabonát és lisztet majdnem teljes egészében elszállították már és a kivi4 te! e ponton most érthetően csökken. Ami a huskérdést illeti, a hustalanság heti két napja, a juh és kecskehus fo gyasztásának irányított javulása kezd egyensúlyt létesíteni ebben a kérdés ben is. Az élőállatkivítelt állami köz­belépésre és magánérdekből megcsap* pant (a szarvasmarhakávitef az első év- negyedben 17S81 darabról 8191 darabra csökkent). Igaz viszont, hogy a barom­fikivitel emelkedik és ugyancsak foko­zódik még a zsiradék és hús kiszállin tása, különösen az utóbbié, mely a két utolsó év egész kivitelét, illetve az 1938 ötszörösét felülmúlta. Ennek elle­nére sincs hiány és az előzetes intéz­kedések hatására nem is lesz. Szóval, nem fogunk éhezni, de még nélkülözni sem. i A lehető ínség elhárítására ugyanis idejekorán és a valóságnak megfelelő intézkedések történnek. Hogy csupán a húsnál és petróleumnál maradjunk, ép- pen most vannak és voltak rendelkezés Fék, amelyek igen megnyugtatták a ma érthetően ideges kedélyéket. A tarto­mányi és városi hatóságok alaposan ta­nulmányozzák az állatvásárokat, mé­szárszékeket, hogy véglegesen megálla pitsák a húsárakat, hogy azután a te­nyésztők, husiparosok és fogyasztók érdekeit igazságosan összeegyeztessék, ELLENZÉK mama Újra szőnyegre került a közjegyzői intézmény fenntartásának kérdése mának emelé.-ct tette szükségessé a legfel­sőbb semmitőfzéktől kezdve. Szem elől lé­vesztik azonban, hogy a perek nagy részé­nek forrása az, bogy jogtudatlan, végzettség nélküli szemályek készítenek okiratokat. Azt a gyenge érvet is hangoztatják, hogy a köz­jegyzői intézmény megszüntetése folytán a hitelesítés joga az ügyvédekre szállna és ez megjavítaná az ügyvédi kar anyagi helyzetét. Igaz, hogy az ügyvédek, főleg fiatal, kezdő ügyvédek megsegítését nem szabad figyel­men kívül hagyni, de ne feledjük, hogy ép­pen a közjegyzői intézmény megszüntetése folytán az ügyvédi kamarák tagjainak száma jelentékeny mértékben szaporodna. George Sofronie professzor egyébként régi szószólója az erdélyi közjegyzői intéz­mény fenntartásának és az ókirályságból származó nagyváradi román intellektuelek élén már évekkel előbb emlékiratot készí­tett, melyben a közjegyzői intézménynek az. óki rályság területén való meghonosításét ajánlották Az emlékiratot a romániai köz­jegyzők egyesületének emlékirata kapcsán annakidején őfelsége II. Károly király és a kormány elé terjesztették. KOLOZSVÁR, május 31 A közjegyzői intézmény fenntartásának, illetve megszüntetésének kérdése máig sem nyert végleges elintézést. Vannak, akik a közjegyzői intézményt az ókirályság terüle­tére is kiterjesztenék, viszont nagy azoknak a száma is, akjk az intézmény megszünteté­sét a közjegyzői hatáskör egy részének az ügyvédekre való átruházását javasolják. A kolozsvári „Tribuna'4 cimü lap ezzel kap­csolatban legutóbbi számában George Sofro- nie professzornak, a NUF szamostartományi vezértitkárának véleményét közli, ki a köz­jegyzői intézmény fenntartása mellett foglal állást. Sofronie professzor szerint az 1874. évi törvénnyel rendszeresitett közjegyzői in tézménv Erdélyben gyökeret vert és a la kosság megszokta. így az intézmény meg szüntetése helyett, annak újabb szabályozá sara és az ország egész területére való kiter jesztésére volna szükség az uj ügyvédtör vénnyel kapcsolatban.-— Ismeretes — állapítja meg Sofronie professzor — túlságosan sok a per az ország­ban és túl vannak terhelve a bíróságok. Ez a körülmény az utóbbi időben a bírák szá­miijeit a légvédelmi árok és hogyan kell készíteni Ciortea városi főmérnök nyilatkozata la légvédelmi árkok készítéséről KOLOZSVÁR, május 31. Lapunk tegnapi számában leközöltük a polgármesteri hivatal Mont-iigyosztályá- nak rendeletét, amely a pincék és alag­sorok légvédelmi berendezéséről, a lég­védelmi családi árkok ásásáról, valamint az épületek festéséről rendelkezik. A tegnap megjelent rendelet főképpen azokra a háztulajdonosokra vonatkozik, akiknek épületében nincs pince, vagy lég­védelemre alkalmas más berendezés. Az aktiv és passzív légvédelemről szóló tör­vény rendelkezésének megfelelőleg a vá­ros Mont-ügyosztálya és mérnöki hivata­la már kiosztotta a telektulajdonosok kö­zött azokat az utasításokat, amelyeknek alapján légvédelmi berendezkedésüket el kell késziteniök. Az uj rendelkezés csak a már régebben kiadott utasítások végre­hajtására vonatkozik. Tehát minden úgy­nevezett „Fisa de imobilaPMal rendelke­ző háztulajdonosnak a rendelet megjelené­se után végre kell hajtania az előirt ren­delkezéseket s a már meglévő légvédelmi óvóhelyek (pincéket, alagsorokat) olyan állapotba kell helyezni, mintha a várost komoly légitámadás veszélye fenyegetné. Uj intézkedéseket tartalmaz a rendelet 3. szakasza, amely előírja, hogy mindazok az ingatlantulajdonosok, akiknek átiratot kézbesítettek ki, az udvarukon, vagy kert­jükben családi légvédelmi árkot kell lé­tesítsenek, és azt úgy rendezzék be, hogy ottan elhelyezhető legyen az egész család s az épület többi lakója is. Miután a kiadott rendeletnek ez az in­tézkedése igen sok háztulajdonost érde­kel, felkerestük Ciortea Viktor városi fő­mérnököt, a műszaki osztály vezetőjét, aki kérdésünkre az alábbi felvilágosítá­sokat adta: — Az úgynevezett légvédelmi árkok — mondta a főmérnök —, csak bombaláma- dás ellen kell védelmet nyújtsanak, azért ezeknek berendezése egyszerű és na­gyobb anyagi befektetések nélkül is elké­szíthető. Légvédelmi árkok készítésére vo­natkozólag általános szabályok vannak, melyet a mérnöki hivatal a vállalkozók­nak és építő iparosoknak már ki is adott és azt a mérnöki hivatal ezúton is min­denkinek szívesen rendelkezésére bocsátja. MI A LÉGVÉDELMI ÁROK? — Ä légvédelmi árok — folytatta a főmérnök — olyan mély földsánc, amely­be egy ember állva belefér. Szélessége 80 —120 cm. s átlag minden személyre 70 cm. távolságot kell számítani. A földet embermagasságban kell kiásni s ha van anyagi lehetőség reá, gerendákkal, vagy deszkákkal be kell fedni és erre 50 cm. magas földréteget kell borítani, mert ta- j pasztalat szerint egy 50 cm-res földréteg j megfelelő biztonságot ad a bombaszilán- : kok ellen. A légvédelmi árkot lehetőleg deszkákkal, vagy gerendákkal a beomlás I veszélye ellen ki kell támasztani és alap­zatát is ki kell deszkázni. Az árok hosszúsága és kényelmi beren­dezése természetesen attól függ, hogy milyer. nagyságú terület és milyen anya­gi lehetőségek állanak a háztulajdonos rendelkezésére. 1 A légvédelmi árokhoz olyan lépcsőzetes lejáratot kell késziteni, amely nem köny- nyen omlik össze s ezért lehetőleg a le­járat lépcsőit is deszkákból kell késziteni. Jót teszi tehát mindenki, ha telkén vagy kertjében légvédelmi árkot készit, mert azon felül, hogy a ház lakóinak egy eset­leges bombatáma ;lás ellen majdnem teljes 7 biztonságot nyújt, pincének, vagy verem­nek is jól fel lehet használni. Ezek a lég­védelmi árkok bombatámadás ellen majd­nem nagyobb biztonságot adnak, mint a betonos, ngyneyezett bombamentes fede­zékek, mert bombatámadás esetén az ösz- szcomló ház betemetheti a fedezék összes lakóit. A légvédelmi árkoknál ez a veszélv jóval kisebb. MILYEN TÁVOLSÁGRA KELL ÁSNI A LÉGVÉDELMI ÁRKOT AZ ÉPÜLETEKTŐL? — Nem közömbös — folytatta nyilat­kozatát a főmérnök — hogy a meglévő épületektől milyen távolságra kell ásni a légvédelmi árkokat. Errevonatkozólag a, mérnöki hivatal által kiadott utasítások szintén részletes felvilágositásokat adnak. Az általános irányelv az, hogy a légvédel­mi sáncokat az épületektől olyan távol­ságra kell ásni. mint amilyen magas a szomszédos épület, mert ha ennél köze­lebb van, bombatámadás esetén az .‘ ssze- omló ház könnyen eltemetheti az árkot is. Ha azonban a telken nincs erre meg­felelő hely, az épülethez közel is lehet légvédelmi árkot, ásni, az esetben azon­ban az árok tetejét 2—3-szoros gerendával és ennek megfelelő magas földréteggel kell befedni. Az épületek közelében levő árkoknak erősebbnek kell lenni és oldal­falaikat is erősebben kell gerendákkal ki­támasztóm. Nagyjában ennyit mondhatok a légvédelmi árkok ásásáról. Ismétlem azonban — fejezte be nyilatkozatát a fő­mérnök — hogy az érdeklődők a mérnöki hivatalnál pontos felvilágositásokat kap­hatnak. Megkérdeztük végül, hogy a rendelet­nek az épületek befestésére vonatkozó ré­sze minden háztulajdonos számára köte­lező-e? — Ez a rendelkezés — adta meg a fel világositást — csak az uj épületekre vo natkozik és azokra, amelyeknek homlok zatát a háztulajdonosok ujrafestetik Ilyen esetekben be kell tartani a MONT ügyosztálynak a festésre vonatkozó ren­delkezéseit is. A rendeletnek az elsőtétitésre vonatko­zó szakaszát a város polgársága már gya­korlatból jól ismeri, minthogy az elsöté­títés Kolozsváron már közel egy hete tart s annak lehetőség szerint mindenki eleget is tett. JUNIUS 4-RE ENGEDÉLYEZTÉK A HANGYA KÖZGYŰLÉSÉT. Mint ismeretes, a Hangya szövetkezet huszadik, jubiláris közgyűlését áprilisra hirdette, de ez, a közbe­jött akadályok miatt elmaradt. Most a bel­ügyminiszter junius 4-re engedélyezte a Han­gya szövetkezet közgyűlését. LETARTÓZTATTÁK MAROSVÁSÁRHE- LYEN FRENKEL DÁVIDOT, A MARIO MONTI NÉVEN ISMERT HANGVERSENY­ÉNEKEST. Frenkel Dávid, aki különböző szélhámoskodások miatt a kolozsvári ügyész­ségi fogháznak is hosszú ideig lakója volt, Mario Monti néven ismertnevü hangverseny­énekes. Frenkel 10 évvel ezelőtt hangverse­nyezett Marosvásárhelyen, amikor is Koros István szabómestertől egy szmokingot vett kölcsön azzal, hogy hangverseny után visz- szaadja. A hangverseny után Frenkel a szmo­kinggal megszökött. A szabómester feljelen. tésére eljárás indult Frenkel ellen és távol- létében 1 évi fogházra Ítélték. Most Frenkel ismét hangversenyezett Marosvásárhelyen és a szabómester a Mario Monti plakátjain lévő fényképről megismerte megkárosítóját és je­lentette az. esetet a rendőrségnek. Frenkelt letartóztatták és átadták az ügyészségnek. A hangverseny pedig elmaradt. GYANÚS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HALT MEG EGY NAGYENYEDI KOCS- MÁROS. Popa Juliu nagyenyedi kocsmá- ros g^nus körülmények között elhunyt. Mível mérgezés gyanúja forog fenn, az illetékes hatóságok elrendelték a holttest felboncolását. Természetesen gond lesz rá, hogy ezek az árak csakugyan érvényesüljenek. Mert mit ér az igaz ár, ha áthágják a hamis emberek! A petróleum ügyében egyrészt az ellátás zavartalansága te­kintetében hangzottak el meggyőző biztosítékok, másrészt nagy megnyug­vást keltett a kormány olyan intézke*« désének bejelentése, amelyek a mai za vart és ingó erkölcsű korban a petró- leumvidekekct megóvják illetéktelen látogatásoktól, ipari, kereskedelmi, po­litikai kémkedéstől és az üzemet zavaró társadalmi kilengésektől. Ez fontos rendelkezés. Az állampolgár nyugodtan hajthatja le fejét. Tudja, hogy a tér* melő munka zavartalan folyik mindé j niitt és gondoskodás történik, hogy a külföldi és belső piac megkapja zavar nélkül szükségleteit. Tudunk majd to­vábbra is zavartalanul kivinni petró­leum, gabona, hús, fa, stbi fölöslegeket és viszont a2 itthon részére kellő meny-* ny is égben felhalmozni és biztosítani lisztet, zöldséget, bust, gyümölcsöt, cukrot, gyufát, petróleumot stb. Re méljük hogy a tüzifainségen is hama­rosan segítenek. Ne feledkezzünk meg, hogy jó intézkedések történtek a bel földi gyapjú összegyűjtésére és felhasz-' nálására; külföldi pótlás behozatala szintén biztos. Gyarmatárukban is meg­van a folytonosság. A bó'rnemüek stb. se fogják a közfigyelmet nélkülözni. Megnyugtató, hogy a legfontosabb cikkeknél őrt állanak a drágaság vis­szaverésére. Tegyük le az anyagi felel met és gondot legalább agyonsanyarga* tott lelkűnkről! Ha mindent megtett az államvezetés, hogy a közszükségleti cikkek meglegyenek és a kiilföid feVé kereskedelmi kötelezettséginknek pon tosan megfeleljünk, akkor az állampol­gárnak nyugodt idegekkel és bízó lé­lekkel segítenie kell az államot, mert csak igy lehet a szükségleteket előáll?* tani, amitől egyaránt függ az állam és

Next

/
Oldalképek
Tartalom