Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-06 / 127. szám
1 94 O iun i u S 6, ELLENZÉK A könyv útja és ünnepe Az európai nemzetek pár év óta miu- cien évben tavasszal megrendezik a könyv napját. Ez a szokás rövid idő leforgása alatt szép és megható ünnepséggé vált. Egy nap, amelyen a kulturnemzetek hódolnak a könyvnek. Bizony első hallásra ínrcsán hangzik, hogy az események őrült tágtatásában és egymásra torlódásában ilyesmibe is gondolnak, hogy erre is jut idő. Sőt, talán kissé időszerűtlennek is látszik a könyvnek szentelt nap jelentőségével foglalkozni. Érdemes-e egyáltalán megemliteni azt, hogy egy pár szépen feldíszített sátorban, sorjában rakott könyök mellett felsorakoznak az irók, művészek és társadalmi előkelőségek, hogy jelenlétükkel és rábeszélésükkel „rászedjék“ a közönséget regények, vagy verses- kötetek megvételére. Nem komikus-e ez manapság? \ajjon nem a házaló irodalmár szomorú látványát idézi fel a közönség körében a müve mellett álló iró? A felületesen gondolkodó és szemlélő számára talán igen. Sőt, az első időben, mintha a közönség és az iró is kirakatban érezte volna magát. Azután megszokták és az érdeklődés központjába került a könyvek napja. Ma ünnepéllyé emelkedik ez a szürke, csendes esemény. Mert itt nem üzletről és nem pompás kereskedelmi vállalkozásról van szó, hanem szimbólumról, gyönyörű szimbólumról, mely a minden koron és minden válságon keresztültörő könyvnek s egyszers- mint az emberi gondolat erőfeszitéseinek szól. Közben megint kétségek fognak el. Á háború zivatarának villámcsapásai nem kímélték a löweni könyvtár hihetetlen értékű kincseit és kihunyt lángjai alatt most is füstölög a parázs. De nem esett-e a hiúság zsákmányának az alexandriai könyvtár is? Mégis szárnyalt tovább a gondolat — vigasztalódunk szomorúságunkban. S közben — a könyv és ünnepének jelentőségét hangsúlyozzuk. Igen, mert a könyv minden tudásnak tára, melyet az emberiség hosszú évezredek alatt felhalmozott. A könyv forrása minden éréknek és szépségnek, előhala- dásnak és fejlődésnek. Elámulunk, ha figyelembe vesszük a roppant örökséget, melyet a különböző fajok és nemzetek fiai nyelvük, hitük és nemzeti szellemük szerint a kőtáblák korától a rotációsok inai termeléséig szolgálatunkba állított. S ez az örökség a társadalom minden egyedének hasznát szolgálta. A könyv fejlődése hü lükre az emberiség fejlődésének és haladásának. Minden találmánvt, célkitűzést és törvényszerűséget a könyv őrzött meg az utókor számára és a könyv volt az. ami az élet ezerarcuságát a korok végtelen folyamatában mindenki számára megőrizte és őrizni fogja az utánunk következő jövő gyermekei számára is. ÍRÁS ÉS ANYAG Ha a „könyv“ szót halljuk, ma kétségtelenül szépen nyomott, puha, vagy keménybe kötött és feltétlenül nyomtatott könyvre gondolunk. De a párszáz év, mely a könyvnyomtatás feltalálásától napjainkig eltelt, igen csekély hányadát képezi csak a könyv történetének. Különböző korok igen változatos névvel illették a mindenkori könyv helyét elfoglaló alkalmatosságot. A középkorban kódex a neve. a klasszikus ókorban tekercset értettek e név alatt. De ezek is leszármazottjai voltak még régebbi müveltségkörök egykori „könyveinek“, az agyagtábláknak, vagy a történelemelőtti falfeliratoknak. A könyv történetének két előfeltétele van: A gondolatot rögzitó irás és az írást rögzítő anyag. E két fogalom találkozása határozta meg a könyv mindenkori anyag- szerűségének mibenlétét. Az egyik fejlődése a másikat vonta maga után és párhuzamosan értek a fejlődések mai stádiumába. A könyv története tehát az anyaghoz van láncolva és az anyag használata osztja fel történetét korszakokra. — Van-e kezdete a könyv történetének? A logika parancsa szerint lennie kellene. Azonban a múltba visszamenet egy bizonyos határnál az emberi tudás megáll. Találunk Írásjeleket, de mit érnek ezek, ha étte'mét hétpecsétes titok őrzi, ha nem vagyunk képesek megfejteni. A sumér képirásos kötáblatöredckcket a tudósok halhatatlan akaratereje megfejtette, de a hatalmas időtávlat miatt már bajos eldönteni, hogy hat, vagy hétezer évesek-e ezek az Írásjelek. Sőt, H. Wirtb német tudós 1928-ban grönlandi leletei alapján barmincezeréves irásmaratjvánvról adott ki fejtegetéseket a müveit világ nem kis ámulatára. Az ismert szövegek legrégebbíkét is hiába vesszük, korát a nehézségek dacára hiába kutatjuk, ezek egyike sem származik a kezdetek korábó', n ért csak maga sabb fedődési fokai egy előbbi állapotnak. Kétségtelen tehát, hogy amint a történelem előtti idők hajnali homályából a műveltség. úgy fakad ebből a végtelen múltból is az írásos feljegyzések aradata, anélkül, hogy a véges emberi tudás valahogy is rögzíteni tudná azt a pillanatot, amely Len ezek megjelentek. A könyv történetének tehát kezdete nincs. A KÖNYV ANYAGÁNAK FEJLŐDÉSE A történelem előtti korok mélyéből származó képirásos táblázatok, ha vonalvezetésüket vesszük tekintetbe, arra engednek következtetni, hogy a kezdet kezdetén ezeket a jeleke.t nem az akadálytalanul 'éshető kövön, hanem a fa rostos felületen próbálták ki. Sőt, ennek a megállapításnak alátámasztására szolgál a nyelvészek bizonyítéka: a görög Bibiion és a latin Liber — eredetileg faháncsot jelentett és csak jóval később kezdték hasznáini a könyv fogalmának jelzésére, finnen ered a Boca, az angolszász Boc, a német Buch, az angol Book, vagyis könyv mely eredetileg bükkfát jelentett.) Erre mutatnak a legújabb turkesztáni kutatások bambuszkötegkönyv maradványai is. A kínaiak őskulturájából fennmaradt emlékek is bambuszszeleteken maradtak reánk, felülről lefelé vésve. A kinaiak most is ez őskulturák emlékét őrzik függőleges irásvezetésükben. Délmezopotámiában, a sumerok hazájában, nem voltak erdők, még kevésbé sziklák. Az építőanyaguk a föld agyaga volt, tehát az írásra szolgáló anyagot is ebből merítették. Agyagtábláik emlékét őrzik a babvloni és asszír korok Írott emlékei. Az agvagtábla elkészitésének, könnyen kezelhetőségének és égetésének módja több, mint háromezer éven át éltette a ,,könyvinek ezt a megjelenési módját. A Kr. e. 606-ik évben Dárius dicsőséges babvloni hadviselése vetett véget az ékirás és agyagtábla többezer éves korszakának. A papír őse Min» az agyag a sumérek földjén szükségből. úgy a papirusz ,is szükségből lett az egyiptomiak írásra felhasználható alkalmas anyagává. A Nilus árterületének mocsaraiban bőségesen termő, magasba törő papiruszkása bele remek anyagul szolgált. Ezt szeletekre vágva, valami péppel összeragasztva, majd firnisszel bekenve, bosszú századok használták. Egyidőben jelenik meg a tinta is, sőt a diszités miatt több szinben készítik. Az egyiptomi papirusztekercsek gyönyörű példányai maradtak reánk és felbecsülhetetlen kulturkin- eset rejtenek kuszáit írásjeleik mögött. Mint elsődleges kereskedelmi cikk, a papirusz meghódítja az egész földközitengeri medencét és nyugati műveltségűnk ősének a görög-római kultúrkörnek a tekercsek lesznek hordozói. A egyiptomi tekercsek díszesebb kivitelben készültek, mint a görög és római tekercsek, de ezek aránylagós voltuk miatt jobb benyomást tesznek A római műveltség tetőfokán már „kiadócégek“ működnek az örök városban és Plinius levelei állítólag ezer példányban kerülnek forgalomba. A fejlődésnek ezt az eredményét a papirusz gyártásának iparrá való átalakulása idézte elő. Már külomböző minőségű papiruszok kerülnek forgalomba. Fannius római gyára nyolcféle minőséget állított elő, melyeknek. legfinomabbikát, a „charta augus- tát“ csak a császári családok tagjai vehették igénybe. Dicsőséges mult után a papiruszt a Kr. v. IV. században pergament váltja fel. A papirusz kényes, Európa nedves légkörét nem birja ki és párszáz év alatt tönkremegy. A pergament időállóbb, mert nyersbőrből készül és már a középkorba való átmenetet jelzi. Ez az átmenet azonban az ókorból a középkorba, vagyis' a görögrómai műveltségből a kereszténységbe, kérlelhetelen volt és a klasszikus irodalom nagyrésze áldozatul esett. A dmzkodexek fiatal bárányok és gidák bőréből készültek, az öreg juh, kecske és borjubór a közönséges másolatok nagyszámának anyagát szolgáltatta csupán. A barátok kolostori másoló szobája e kor nyomdája. A könyv kultúrájában a bencések vezettek. A XII. század, a gótika, uj szellemet és pompás „ruhát“ kölcsönöz a kodex-irodalomnak. Az iniciálék, a lapszélek és miniatűrök pompás remekművekkel szolgálnak. A XV. század már a luxuskodexek időszaka, mikor a ko- dexkészités üzletté vált. Ami eddig a barátok kiváltsága volt, a kereskedelem szinterére lépett. Valóságos kodexgyárak működtek Olaszországban, melyek egyik leghíresebbje, a Bisticci, 45 írnokot fog- lalkoztatott. Innen rendelte Mátyás király is a híressé vált korvináit. A hódító papír Mint ahogy az ókor végén a tekercs öröksége a kódexre szállt, úgy szállt a ko- dexörökség is a középkor végén a nyomtatott könyvre. Átadja leveles formátumát, oldalainak beosztását, a sorok elrendezését, a betűk képét. Az 1480 előtti ős- nyomtatvány még a kódexek benyomását kelti. A papir hosszú pihenés után újra feltámad. A modern könyv alkotó elemévé válik Sem a nyomda, sem a papir nem európai találmány, hanem évszázados kalandozások után, a legősibb Kínából érkezett hozzánk. Nagy Sándor korában Kínában már selyemre Írnak. Ez azonban drága. Kr. e. 105-ben, az évkönyvek már az olcsóbb anyagú papir nevét említik és feltalálójaként Cai Lun eunuchot nevezik meg, aki Hunánban szövetrongyból állítja először elő a papirt. Innen indul hóditó útjára mindinkább nyugatra, a Góbisivatagon keresztül, az arab tömbig, ahol már 752-ben Szamarkandban állami papírgyárat alapítanak. A IX. században Egyiptomon és az afrikai partok mentén nyomul a papir nyugatabbra, a XI. században az arabok beviszik Szicíliába és Spanyolországba a titkosan őrzött készítési módját. A technika haladása csodálatosan tökéletesíti az előállitást. A kinaiak még kézi-ipar szerűen gyártották, Európában előbb malmokban, majd gyárak öntik, most már leirhatatlan mennyiségben. A MODERN KÖNYV KIALAKULÁSA 1500 körül lezáródik az ösnyomtatvá- nvok korszaka. Ekkor kezd jelentkezni a mai értelemben vett könyv sajátossága: egységes oldalak, az oldalszámozás, megszületik a címlap és feltünteti a könyv rímét, szerzőjét, kiadóját, megjelenési helyét és évét egyaránt. A nyomdai technika is hatalmas fejlődésnek indult. Gutenberg neve azonban csak egy szürke állomás. A humanista korszak lezárultával a könyvtechnika hanyatlásnak indult. A papir és a hetük egyaránt silányakká, kopottakká és színtelenné válnak. A könyv értéktelen áruvá lesz hosszú időn kérésztől. A XVIII, század, a felvilágosodás lendülete a nyomda- és papíripar újraéledését hozza. Friss élet árad az elhagyott műhelyekbe. Ez a technika tökéletesítését is óriási arányban növeli. A haladás innen egyenes irányban ivei. 1886-ban a Lino- typ, a sorszedőgép már készen áll, ma már 5—8 ezer betűt szed óránként és a rotációs gépek 80 oldalas példányokat óránként 140.000 számban öntenek ki csomagolásra készen. Ez lenne a könyv évezredes történetének rövid tükre. Évezredeken keresztül állt az emberi gondolat szolgálatában és ki tudja, hol végzi, mi lesz a könyv útja. Nemzeti életek minden kincsét magába foglalja, hordozza rég kihunyt népek emlékét az idők végtelenségébe. Megérdemli tehát, hogy minden nehézségek dacára egy napot szenteljenek a könyv mindent túlélő szépségének is. Szabó Endre. Junius 6: szigorííoií munkaszünet KOLOZSVÁR, juntas 6. A kolozsvári rendőrkvesztura a junius hatodiki ünnepnapra vonatkozólag a lapok utján a következőket közli a lakossággal: Junius hatodika a hősök napjának törvényes ünnepe lévén, erre a napra is a vasárnapi szigorított munkaszünet rendelkezései vonatkoznak. Az összes üzemek, gyárak, miihelyek és üzletek zárni kötelesek s a borbély és fodrásza üzletek sem tarthatnak nyitva. A továbbiakban azt is köz,!i a rendőrkvesztura, hogy a világháborúban elesett hősök emlékének kegyeleteképpen holnap, csütörtökön a város összes házait fel kell lobogózni. AZ IDÉN IS MEGRENDEZI SZÜNIDEI TANFOLYAMÁT A DEBRECENT EGYETEM! A debreceni egyetem az idén is megrendezi szünidei tanfolyamát, aug. 1—18-ig, mely ma már Európa legnépesebb szünidei tanfolyama. Tavaly 22 nemzet fiai közül 812 hallgatója volt. A Nyári Egyetemen hat európai nyelven folynak előadások az európai szellemi, gazdasági és technikai fejlődés legújabb eredményeiről. A nyelvleckék az angol, francia, német, olasz és eszperantó nyelv elsajátítását teszik lehetővé. Az idegenekkel való állandó érintkezés és együttlét kitűnő alkalmak a modern nyelvek elsajátítására, tanulására és gyakorlására. A tanulmányi programot a nyári életrend szempontjainak figyelembevételével úgy állították össze, hogy a hallgatóságnak legyen ideje üdülésre és szórakozásra a városi gyógy- és strandfürdőben. Ezenkívül hangversenyek, táncbemutatók, kirándulások teszik változatossá a tanfolyam programját. A Nyári Egyetem beiratkozott hallgatói nagy kedvezményeket élveznek. A magyar konzulátusok és követségek olcsó vízumot adnak a Nyári Egyetem hallgatóinak. A magyar vasutakon pedig 50 százalékos kedvezménnyel 6 tetszőleges utazásra jogosító jegyfüzetet kaphatnak. Debrecenben olcsó villamos és fürdcbérletet válthatnak. Végül egy belet tölthetnek Budapesten a lehető legkedvezőbb feltételek mellett. A beiratkozás nincs elő képzettséghez kötve. A részvételre vonatkozólag bővebb felvilágosítást nyújt a Nyári Egyetem titkársága (Debrecen, Egyetem). AUGUSZTUS 1-IG MEGHOSSZABBÍTÓT- TA A CFR A TŰZIFA KEDVEZMÉNYES SZÁLLÍTÁSÁT. Kolozsvár polgármesteri hé vatalának megkeresésére a CFR a kedvezményes tüzifaszáUitás idejét augusztus 1-ig meghosszabbította. A polgármesteri hivatal ezzel kapcsolatban felhívta a fakereskedőket, hogy idejében lássák el magukat áruval. Kolozsvár városának egy évre 20 ezer vagon tűzifára van szüksége. HOLLANDIA ISMÉT MEGKEZDTE Á FIZETÉSEKET. Amszterdamból jelenti a Ra- dor: Hollandia ismét megkezdte a fizetéseket Németország, Csille, Bulgária, Románia, Olaszország és Törökország számára. ÚJABB NEMZETVÉDELMI INTÉZKE DÉSEKET TETT AZ EGYIPTOMI KORMÁNY. Kairóból jelentik: Az egyiptomi kormány újabb intézkedéseket tett az ország védelmével kapcsolatos rendelkezések pontos betartására vonatkozóan. MEGNYITOTTÁK A LONDON—LISSZA- BON KÖZÖTTI LÉGIJÁRATOT. Londonból jelentik: A London—Lisszabon közti légijáratot kedden megnyitották. A repülőgépei^ hetenként kétszer közlekednek. la léghuzatba kerül... Ez az ur léghuzatban áll. Ha nem dörzsöli be magát Carmol^-lal, hogy elejét vegye esetleges gripának, hülésnek, vagy idegfájdalmaknak, úgy rosszul fog járni. * Carmol a legjobb bedörzsölöszer meghűlés, gripa, reumatikus fájdalmak és láz -'lien. A pergament kódexek korszaka
