Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-30 / 145. szám

ELLENZÉK 19 4 0 I u n I n * 3 0. IIOCYAN KELL A VASÚTI TEHER­KOCSIKAT 1GENYEI.NI KOLOZSN ÍR, június 29. A CFR vezér­igazgatóság a vagonok utalására vonatko­zóan ujabh rendeletét adott ki. Eszerint mindazok, akik vasúton árut akar­nak szállítani, kötelesek a Lerakodó állo­máson kérvényt előterjeszteni, egyéb for­ma-ágra nincs szükség. A kérvényhez a berakodó állomás fuvarlevelét kell csa­tolni. A vasúti főnökség erről átvételi el­ismervényt fog adni. A kérvény benyúj­tásával egyidejűleg a kérdéses árukat az állomásra kell szállítani, amennyiben pe­dig erre nincs mód, vagononként 500 lej biztosítékot kell letenni, mely összeget a vagon kiutalásakor és berakáskor vissza­adják. Azok a cégek, amelyek saját rako­dó pályával rendelkeznek, nem teszik le az 500 lej biztosítékot. Azok a nagyválla­latok. melyek naponta több vagont igé­nyelnek, naponként terjesztik elő kérvé­nyeikét. A CFR az iktatás sorrendjét minden esetben figyelembe veszi és csak / annyi vagont utal, amennyit a kérdéses napra igényeltek. Ha véletlenül több va­gont utalnak ki, a feladó köteles ezt is a lehetőséghez képest berakni. A feladó a szállítás előtt, vagy azután a rendeltetési helyet megváltoztathatja. A CFR már most felhívja a figyelmet, hogy a szeptember—decemberi főidény­ben a vagonutalás 20—25 napot is igény­be vehet a kérvény iktatási napjától szá­mítva. A jelenlegi kivételes körülmények között a kiutalás 30 napig is eltart. Sür­getés esetén a kérvény iktatási száma és napja minden esetben közlendő. Bléifősa kezdődik meg KoSozsváron a Nemzed Páriába való beiratkozás Hivatalos közlemény a beiratkozás gyors és könnyű lebonyolítása érdekében Szenvedéseim maidnem 20 évig tartottak... írja többek között Olariu János Cluj, Str. Fetrovici 7., majd folytatja: ... a hossza éveken keresztüli nagy gyomorfájaalmaimtó! La a Istennek és a Gastro D. orvosságnak, valah ára teljesen gyógyult állapotban írom e pár sort, habár megkésve, de e köszönettel tartozom. Szenvedéseim majdnem 20 évig tartottak, a sok orvosság és diétázás utolso időben már nem használt semmit, mig az újságban olvastam a Gastro D.-cikkeket, ma­gam is vettem egy üveggel, melynek haszná­lata után már éreztem javulást és igy még 3 üveggel vettem, melynek használata után teljesen egészségesnek éreztem magam, fo­gyaszthatok bármilyen ételeket. Ismételten köszönetét mondok gyógyszerész urnák és a Gastro D. gyógyszernek . . . Gastro D. kapható gyógyszertárakban ét drogériákban, vagy postán megrendelhető 150 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertá­rában Bucureşti, Calea Victoriei 124. Ä KÖZIGAZGATÁSI TANÁCS REFOR­MOKAT TANULMÁNYOZ BUKAREST, junius 29. A belügymi­nisztérium mellett működő közigazgatási tauács Ghelmegeanu miniszter elnökleté­vel ülést tartott, melynek során a minisz­ter következő kérdések tanulmányozására hívta fel a jelenlévők figyelmét: 1. Közigazgatási és rendőrségi tisztvi­selők képzésének kérdése. A miniszter ez­zel kapcsolatban a szakképzés három fo­kával közigazgatási, technikai intézet fel­állítását tervezi. 2. A helyi közigazgatás egyszerűsítése. 3. Ellenőrzés megszervezése: hivatali el­lenőrzés, felsőbb hatósági ellenőrzés és pénzügyi ellenőrzés. 4 Helyi pénzügyek problémája a köz- igazgatás keretén helül. A jövedelmi, il­letve betéti tételek átvizsgálása és a sze­gényebb tartományok támogatása. A köz- igazgatási számviteli törvény tervezetének elkészítése. 5. A megyefőnökök hatáskörének ujabh megállapítása. 6. A megyeszékhely-városok, egyéb vá­rosok és faluk vezetői kinevezésének reformja. 7. A belügyminisztérium szervezeti sza­bályának elkészítése az eddigi tapasztala­tok szem előtt tartásával. RÁDIÓHALLGATÓK ÉS OPERAJL.4TOGA- TÓK KEDVENCE: ^ányi Viktor: Opaxakaiauz 100 opera meséje és ismertetése. III-ik bőví­tett kiadás. Vászonkötésben 168.—, lej aa ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vdékre utánvéttel iá azonnal szállítjuk. KOLOZSVÁR, junius 29 Dán Partenie, a Nemzet Pártja kolozsme- gyei tagozatának .e'lnöke, tegnap délben u vá­rosházán fogadta az újságírókat és közölte ved/ük, hogy a Nemzet Pártjába való beirat­kozás héttőn kezdődik meg ünnepélyes kül­sőségek között. Heggel!, 8 órakor a városhá­zán levő bizottság előtt dr. Tataru Coriolan királyi helytartó vezetése alatt az áMami, megyei és törvényhatósági tisztviselők testii- Üetileg jelennek meg és be fognak iratkozni a Pártba. A beiratkozás gvors és könnyű lebonyolítá­sa érdekében a Párt kolllozsvári vezetősége közleményt is adott ki. Lz minden kérdésre nézve részletes felvilágosítással szolgál, amely igy szól: A NEMZET PÁRTJA. Kolozsvár város kürzetparaücsuoksága. KÖZLEMÉNY. A Nemzet Pártja 2-es száma körrendele­tének értelmében, mely a „Nemzet Párt­jába“ való beiratkozás módozatait írják elő. a következőket hozom Kolozsvár város la­kosságának tudomására: 1. A beiratkozások július elsején reg­gel 8 órakor kezdődnek, külön erre a célra felállított hivatalokban, melyek a Városhá­zán, a Mouostori-nt és a Cosbne-utcn sarkún levő Inas Otthonban, a Marechal Focb-uli „Principesa Reana“ leányliceumban és a Reg. Ferdinand-uton levő „2. sz. elemi is­kolában“ lesznek felállítva. Ezek a hivatalok vasárnap és ünnepnapokon 9—13 órák kö­zött működnek. A beiratkozások 1940 julius 31-én érnek véget. 2. Minden beírás személyes és egyéni ké­résre történik. A beírások meggyorsítása és a tolongás elkerülése végett a jelentkezők kötelesek a következő sorrend szerint meg­jelenni a beírást végző hivatalok helyiségé­ben: Minden b«ítfön, vagyis julius 1, 8. 15, 22 és 29-én az A, B. C, D kezdőbetüsök. Kedden, julius 2. 9, 16, 23, 30-án az E, F, G, H kezdőbetüsök. Szerdán, julius 3, 10, 17, 24, 31-én az I, J, K, L kezdőbetüsök. Csütörtökön, julius 4, 11, 18, 25-én az M, N, O, P kezdőbetüsök. Pénteken, julius 5, 12, 19, 26-án az R, S, T kezdőbetüsök. Szombaton, julius 6, 13, 20, 27-én az U V, W, X, Z kezdőbetüsök. A vasárnapokat a gazdálkodók és a kéz­<T művesek részére tartják fenn, ukik nem tud­nak a hét más napján jelentkezni. Azok, ukik katonai behívásnak vagy elrendelt szol- gúlaínak kell eleget tegyenek, bármelyik napon kérhetik felvételüket. A. jelentkezők lakóhelyükhöz legközelebbi hivatalban jelentkeznek, vagy ahol munkás­ságukat gyakorolják. 3. A beiratkozáshoz szükséges iveket díj­mentesen lehet kapni a hivatalok helyiségé­ben. A személyi adutok kitöltése után a kér­vényeket személyesen kell u hivatal helyise­gében átnyújtani és a Párt bizottsága előtt kell azt aláírni. A felvételi kérés bemutatá­sával egyidejűleg mindenki köteles magát személyazonos'ági igazolványával igazolni. A szolgálat megjelölésénél a közhivatalno­kok rangjukat és a szolgálatot teljesítő hi vatalukat is fel kell tüntessék, mig u ma­gántisztviselők és munkások munkaadójuk nevét kell feltüntessék. A kérvényeket 2 lejes repülőbélyegge! kell ellátni. A kérvény iktatása után a kérvényező kéri és megkapja az iktatást tanúsító elis­mervényt. 4. Behatásukat kérhetik az összes férfi é‘ női állampolgárok, akik 21 éviiket betöl­tötték. Z-idókat nem Írnak be. 5. Azon kérvényezők részére, kiknek az ivek kitöltésénél nehézségei akadnak, igénybe ve­hetik a bizottság mellett működd hivatalnok szolgálatát, aki fel van hatalmazva az ivek adatainak kitöltésére. 6. A Párt bizottságának tagjai egész nap a beiratkozások helyiségében tartózkodnak és az állampolgárok rendelkezésére állanak mindenféle felvilágosítás megadására. Egészséget! Kolozsvár, 1940 junius 28. ss. Dr. Partenie Dán, körzetvezető. Közölte még Dán Partenie körzetvezető, hogy a felvételt kérő ivekben fel kedH tün­tetni a behatást kérő nevét, lakását, foglal­kozását, életkorát, etnikai származását, csa­ládi állapotát, gyerekei számát és fe. kell tün­tetni azt is, hogy a Nemzeti Újjászületés Frontjának tagjai közé be volt-e írva, vagy sem. A felvételi kérésekre 2 lejes repülőbé­lyeget kell ragasztani és a fe tett kérdések­re a valóságnak megfelelő választ kell adni, mert a jelentkezőknek neveit lajstromba foglalják és esetleg később az adatok valódiságát ellen is őrizhetik. Kolozsvári his noîeSz ROMAI MOZAIK HÁBORÚS RÓMA Áz egymásra torlódó események szaka­dékokat nyitnak meg a tegnap és a ma között. Alig két hét mult el az olasz had­üzenet kihirdetése óta és — Róma más város lett, az utcák képe, hangulata fur­csán megváltozott. A legkülönösebb: alig történt lényeges változás és mégis — min­den más! Mintha csak a levegőben lenne valami, mintha még mindig itt zsongana a Piazza Venezia-n elhangzott történelmi beszéd szavainak utolsó visszhangja . .. A TURISTÁKNAK hült helye. Á római „couleur locale“ egy szinnel szegényebb lett. Eltűnt szokott helyéről a Pantheon környéki kóbor macskákat etető idős angol miss. A Via Veneto korzójának tarka forgatagából hiányzik a szédítő elegánciáju francia arisztokratanő. A gukkerrel. fényképező­géppel és Baedeckerrel gondosan felsze­relt lelkiismeretes német turista sem vi­tatkozik már sehol a kétségbeesett sarki rendőrrel. A mult szép, de vissza nem té­rő álmaihoz tartozik a pincérek kedven­ce, az utóbbi időkben már úgyis nagyon korlátolt számban előforduló emberfajta: a dollárropogtató amerikai konzervgyá- ros — központi C. I. T. luxus-irodájának termei konganak az ürességtől s a hiva­talnokok unottan ácsorognak az ajtóban, nézik a homokzsákokat hordó munkáso­kat. HOMOKZSÁKTORLASZOK ágaskodnak a Piazza Colonna „Galleriá“- jlának háborús plakátokkal telerakott osz­lop-óriásai között. Homokzsák-bundát kaptak már a legfontosabb műemlékek, szobrok is. A Capitóliumi Múzeumok élőit nagy szállító autóbuszok állnak: az antik görög és római szépségideál halha­tatlanságát hirdető szobrok, Praxiteles vé­sője alól kikerült örökifjú, tündérszép márvány istennők „vidéken fogják tölteni a nyarat . . .“ — Az utcaseprők, postások vállán ott lóg a gázálarc. — Száz és száz olasz és német zászlót lebegtet az ablako­kon, balkonokon a szél. — Az ujságrik- kancsok legalább egy oktávval hangosab­ban rikoltoznak. A HELYETTES A napokban sok összetorlódott hivata­los ügyet kellett elintéznem, fél délelőt- töket különböző hivatalokban töltöttem. Kevés kivétellel mindenütt ugyanazzal fo­gadtak: „A főnök bevonult, kérem for­duljon a helyetteséhez“. Megismerkedtem nyolc-tiz őszhaju úrral! — Az olasz ál­lamgépezet a fiataloknak és erősöknek a vezetése alatt áll. Ezek pedig ma a fron­ton vannak! A külügyminiszter és a fa­siszta párttitkár éppúgy, mint az adóhiva­tali főnök és az egyetemi ügyvezető diák. „CITTA UNIVERSITARIA“ A római „Egyetemi Város“’ inkább óriási, felbolygatott kaszárnyához hason­lít. Katonaruhás diákok százai hallgat­ják a mindenfelé felszerelt hangszórók legfrissebb híreit, a különböző fakultások vasbetonból és márványból készült palo­tatömbjeinek vizsgatermei felé igyekező diákseregben alig látni civilruhást. Meg­hallgatom az egyik vizsgát. A tanár talán csak tiz évvel idősebb a diáknál. Kedves, baráti mosollyal bocsátja el a kipirult, feltűnően csinos, fekete fiút. „Hát akkor viszontlátásra az őszi vizsgáknál!“. „Ta Ián!“. . . — siet el a tiszti egyenruhába bujtatott diák . .. ELVITTE A VI/ ! . . . O, ha látták \obia azokat a szerencsét- L‘ neket, akik in jártuk u nu pókban u szer- kesztősegiinkhen! Micsoda szomorúság, mekkora bánat, milyen szívfacsaró, keser­ve« fájdalom hozta, űzte, hajtotta ők- t ide, hogy clpanaszoljúk. elzokogják azt a szörnyű dolgot, ami velük történt, ami be- lehasitott az é.elükbe, összezúzta álmukat es reményüket, szétrombolta keserves mun­kájukat, békés otthonukat; feldúlta a ke­nyeret adó kis földjüket, csendes, virágot hajlékukat, ahová pihenni húzódtak meg a kora reggeltől késő estig tartó, fárasztó, verejtekes napi munka után, templomim mentek ünneplő ruhában; ahol szép, tiszta, nyári hajnalokon, amikor munkálja indul­tak. harmat-csókjával köszöntötte őket ;« felkelő nap . . . Az életük, a boldogságuk volt az a fehérre, vagy búzavirág kékre meszelt kis falusi ház, féltett boldogságuk volt az u kis darab föld, amelyen szántót tak, vetettek és arattak, amely a kenyeret adta nekik . . . És most mi lett mindebből, Úristen? Elvitte a viz! . . . Mindenüket elvitte a viz, a hajlékukat, ahol azelőtt bé­késen meghúzódtak, a majorságot, a lova­kat, a vetésüket. Néhányan oda is pusztul­tak. ott veszítették az életüket is az irtóza­tos vizáradatban s akik gyermekestől, asz- szonyostól kimenekültek, itt állanak most minden nélkül a világban, remegő aggódás­sal, szivszorongva ölelik magukhoz gyerme­küket, asszonyukat s az égboltozat felé, forditott tekintetükből szinte ki lehet ol­vasni a néma, hangtalan, de hangtalanságá- ban is meginditóan szivbemarkoló kérdést: Istenem, mi is lesz velünk, hová vigyem őket? Látni kellett volna mindenkinek ezeket a viharvert, földönfutóvá lett sze­gény embereket, a Bozsó Jánosokat, Bozsó Jánosékat és az ártatlan kis csöppségeket, akik talán sírni sem tudnak már, akik Lé­náról, Fenesről és Szentlászlóról, a közeli falvakból jöttek ide. Szemükből a legembe­ribb. legtestvéribb szó zokog: Segítsetek!... Amennyire szavakkal lehet, megpróbáltuk lefotografálni őket. Ha csak egy pillantást vetne rájuk mindenki, egyetlen szivbőljö- vő. lélekből fakadó tekintetet, a nusztitó árvíz nyomán talán még uj élet fakadhat­na számukra. A mai dübörgő, száguldó események forgatagában is gondoljunk egy pilfanatra rájuk, próbáljuk meg valamit segiteni rajtuk és visszaadni kétségbeesett arcukra a mosolyt . . . Szerkesztőségünk és a „Kis notesz“ bárminemű adományt készséggel és azonnal továbbit. NAPTÁRLAPOK... Ránézünk a naptárra s valami enyhe nosztalgiával tudomásul vesszük: mind­járt vége a júniusnak is. Rendesen ilyenkor szokott kezdődni az aratás. Emlékezünk még, hogy régen Péter és Pál napján kaptuk ki a tanévvégi is­kolai bizonyítványt és a lázas izgalmak után ezzel kezdetét vette a boldog és gondtalan nagy vakáció. A nyár leg­szebb napjai voltak ezek. Az idén is el­jött Péter-Pál napja, de a nyárból még vajmi keveset láttunk. Az eső esik sza­kadatlanul. Nemcsak Medárdus óta, de\ már azelőtt is kaptunk belőle bőven. Hirtelenében már azt sem tudjuk, mikor is jár le az a bizonyos 40 nap. Az el­sikkasztott tavasz után ebben a háborús szökőévben úgy látszik, a nyár is elsik­kadt valahol. Sehol hire-hamva sincs a vidám, boldog, nyári hangulatnak, a ró­zsa és jázsminillatu sejtelmes nyári es­téknek, pedig egy héttel túl vagyunk az esztendő leghosszabb napján is. Va­lami nincs rendjén a természetben sem, mint ahogy sok minden nincs rendjén az ember életében sem azóta, hogy le­téptük a naptárról azt a lapot, amely 1914 junius 29-ét jelezte, amikor Sera­jevoban két revolverdörrenés lángba borította a világot és egyszerre vége lett a szép és békés nyári hangulatnak. A halál kezdte el az aratást és most is a halál arat ezen a szegény, beteg vilá­gon. De a naptár lapjai hullanak, hul­lanak egymás után s a ma élő meggyö­tört, elfáradt ember mire is gondolhat­na, mint arra, hogy egyszer majd min­dennek „vége, vége, vége lesz és egyszer végre béke lesz!.. . „ . . . (g- a).

Next

/
Oldalképek
Tartalom