Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-26 / 141. szám
GLIBEN 7 ÉK 1 O 4 O / ii n I u * 2 (>. MIT IR AROMÁN SAJTÓ? ,,l MYElxSI I ”: Hoss/u, dicsősoglcljes történelme során Eranciuorv/ag nőni szenvedett súlyosabb vereséget. Kraneiuország tragédiájának liirálata a történetírásra tartozik, ma tehát nem lohet egyebet tenni. mint levoiuu a következmény ehet azokból a tapasztalatokból, melyek okulásul szolgálhatnak. Természetesen teehiii- kai hadászati és taktikai hihák is okoztak a vereséget. Az áttörhetetlennek tartott erödvonal mögött érvényesült teilen védelem erőtlenné tett minden kezdetné* nyezést, melynek nyomán meglepetések es lendületes előnyomulás következhet, ami megsokszorozza az erőt és előkészíti a győzelmet. A hosszú háború illúziója, az ostromzárba vetett túlságos bizalom, a belga semlegesség területértékelése, — olyan tévedések voltak, melyek elvakitot- t ;k a francia hadvezetőséget és nem engedték. hogy a nyers igazsággal szembenézzen. A késedelmes belgiumi visszavonulás, az olasz beavatkozás következményeinek lekicsinylése, az ellenség technikai felszerelésének figyelmen kiviil hagyása megmagyarázza, hogy a francia haderő miért omlott oly gyorsan össze, bár erejét egyetlen reálisan gondolkozó német tábornok sem vonta kétségbe. A katonai szempontokon túl. egyéb okai is voltak a vereségnek. ,-Igen kevés a francia gyermek14 — mondta Petain marsall, de csak a szomszédos államban: Olaszországban értették meg ezt. Franciaországban a népmozgalmi, születési adatokat nem méltatták kellő figyelemre. Az újoncok hiányát gépesítéssel kellett volna pótolni, mert nincs helye „kevés a fegyver44 kifogásnak abban a gazdag országban, ahol feltalálták a repülőgépet és harci szereket. És amig totalitárius rendszer mellett a belpolitika a külpolitikának van alárendelve, Franciaorszugban a politikai csoportok és személyiségek harca nyomta bélyegét a nemzet külpolitikai érdekeire. A diplomáciai csarát már a háborús vereség előtt elvesztették. Rendszeres derűlátás akadályozta, bogy a határokon tuli valóságokra tekintsenek. A francia Európa ilyen módon még az európai Franciaország előtt elveszett. A világ csodálkozni fog, mikor majd az elszalasztott diplomáciai alkalmak történetét olvassa. Ezek a tragikus valóságok leckét ieientenek minden nemzet számára azokban az órákban, midőn uj fejezet nyilik a kontinens történetében. A népek pedig csak akkor tarthatják meg helyeiket, ha tel jesen tisztában vannak kötelességükkel, szüntelenül dolgoznak, szerves összefogással és az összesség érdekeinek rendelik alá magánérdekeiket. „CURENTUL“: A német—francia fegyverszüneti megegyezés aláirása uj fejezetet nyit a világtörténelemben. A francia demokrácia véget ért a compiegnei erdőben. Hitler vezér és kancellár parancsot adott, Hogy Foch marsall emlékművét sértetlenül hagyják, ezzel megmutatta a francia népnek az elfelejtett értékeket. Hitler — a katona —, tiszteletben tartja azt, ami európai szempontból értéket jelent. Franciaország történelmében uj fejezet nyilik azoknak a tévedéseknek kiküszöbölésével, melyek az J940 junius 2i.-iki pusztulást okozták. A hősiesség értéke került felül. Ez ellen fogtak össze, mikor Olaszország háborút indított Abesz- sziniában. 1919-től 1939-ig nem tettek egyebet, mint tagadták a hősi értékeket. Az olasz—német győzelem arra kényszerit, hogy vegyük revízió alá az összes értékeket. Ez hosszú időre megkönnyíti majd az uj európai életet. „EXCELSIOR“: A német hadsereg haláltmegvető bátorsággal nyomul előre, hogy megvalósítsa a vezérkar által megállapított terveket. A katonák tudják, miért harcolnak. Ifjúságunkat, mely súlyos percekben vérét kell áldozza az ország védelmében, jóelőre el kell készíteni a hazaszeretet nagy próbatételére. Ne "Velőink helyesen teszik, ha megkeresi! a leghelyesebb utat, hogy a hazaszerete érzését oltsák a jövő katonáinak leikébe A nacionalista oktatás uj fegyvereket kel találjon a régiek helyébe. Jobb későn mint soha. A mai nemzedék sokkal tartó zik az utánunk következő nemzedéknél és azoknak, akik megelőztek, hogy ne künk adják ezt a szép, megnagyobbitot oiszagot, melyben legboldogabb lehetni az élet egy kis előrelátással és egy ki erőfeszítéssel. Ne áltassuk magunkat a Vezethet-e anyagi összeroppanásra a mostani költséges háború A második világháború íoherpróbája Aaptnap mellett ijesztőbbnél ijesz több számok látnak napvilágot azokról az óriási kiadásokról, amelyekbe a liá bor us kod ó nagyhatalmak addgi felkészültsége és a most folyó roppantará-« nyu harcok kerülnek. A múlttal összehasonlítva, körülbelül li/szer akkorára rúgnak már eddig is a hadikiadások, mint voltak a világháború négyévi tartama alatt. A nemzeti jövedelem nagy* ságával egybevetve, a statisztikusok számítása szerint, ennek mintegy felét nyelik el n háború példátlanul nagy költségei. A hadviselés a termelési konjunktúrával jár és igy az egész nemzeti termelés pénzben kifejezett értéke ugrásszerűen emelkedik, de ennél állan < dóan nagyobbarányu növekedést mutatnak a hadikiadások. Minél tovább tart tehát a roppant anyagi erőfeszítést követelő modern háború ez a tehetetlen moloch egyre nagyobb és nagyobb ré* szét emészti fel a nemzeti jövedelem nek. AZ ANYAG! TEHERBÍRÁS JELENTŐSÉGE Kétségtelen, hogy a háború győzelmes megvívásának igen fontos félté** tele a hadviselő állam anyagi teherbírása, a hadikiadások úgynevezett „finanszírozásának“ zavartalan menete. Ennék jelentősége semmivel sem ki-* sebb a lelki, szellemi, testi, termelési és szervezete minél teljesebb felkészültségnél, valamint a kiváló hadviselési képességnél. Ezeknek együttes jelenva lóságától függ a végső diadal sorsa. Szinte természetes tehát, hogy minden nagy háborúnál felvetődik többek kij-i zett az a kérdés is: hol van a háborús kodás anyagi teherbírásának határa, mivel és hogyan lehet ezt a végső fokig fokozni? A világháború kitörésekor egyes pénzügyi szakemberek ama véleményüknek adtak kifejezést, hogy ez a hatalmasméretii fegyverkezés nem tarthat tovább négy-töt hónapnál, mert az egész világnak összesen nincs annyi „pénze“; amellyel ennél hosszabb tartalmi általános háborúnak költségeit fedezni lehetne. Tudjuk, hogy erre a szakszerű jós* lásra az események nagyon is rácáfoltak. A háború négy évig tartott egyre növekvő hadikiadásokkal és végső kimenetele a harctéren, fegyveres mér* közésben dőlt el, nem pedig pénzügyi fedezet kimerülése folytán. Itt is kiderül, hogy a pénz — miként általában — a háború anyagi feltételeinek előteremtésénél is csupán közvetítő, lebonyoli* tó szerepet játszik, valójában azonban a hadviseléshez élelmiszer, ruházat, fegyver, muníció szükséges s mindennek előállítását biztositó és a háború sikeres vitelének szolgálatába állított és központilag irányított fokozott tér* nielési tevékenység, mezőgazdasági és ipari teljes felkészültség és minél tökéletesebb szervezettség. A háború anyagi fedezése termelési probléma A hadviselés anyagi szükségleteinek fedezése tehát elsősorban gazdasági és csupán másodsorban pénzügyi probléma. Ezt a valóságot a világháborúban eltakarta soknak szeme elől az a körülmény, hogy a hadikiadásokat csupán részben fedezték (főleg Anglia) az adók nagyarányú emelésével. Ehelyett inkább azt a finanszírozási eljárást választották a hadviselő államok, hogy a nemzeti jegybankok feltétlen bizalmat élvező és nagy vásárlóerejű bankjegyeit vették átmeneti kölcsönkép- pen igénybe, ezekkel vásárolták össze a magángazdaságoktól a hadseieg szükségleti cikkeit, majd pedig állami kölcsön- kötvények (hadikölcsönök) ismételt kibocsátásával igyekeztek visszaszivattyuzni a gazdasági vérkeringésbe került és a vásárlóerő csökkentésével fenyegető nagytömegű bankjegyet. Az ilyen módon milliár- dokra felszaporodott állami kölcsönköt- venyek a háború végén, a dolog természeténél fogva, már nem képviselhettek gyü- molcsözőleg elhelyezett tőkét, hanem a négyéves háború alatt elpusztított javak roppant tömegét jelképezték. Ezeknek a kötvényeknek ellenértékét a kötvény tulajdonosai csupán csekély részben, avagy egváltalán nem kaphatták meg a háború- vesztes államokban. Ezekre ugyanis óriási összegű jóvátételeket hárítottak és emellett megmaradt anyagi erejüket teljesen igénybevette gazdasági életük talpraálli- tása. Nagy igazságtalanság rejlett azonban abban, hogy ilyen módon a háború egész anyagi veszteségének viselését a hadiköl- csönjegyzők hazafiasán gondolkodó, áldozatkész szűk körére hárították, ahelyett, hogy arányosan szétosztották volna a nemzet teherbíró tagjai között. A JELEN NEMZEDÉK VISELI A MODERN HÁBORÚ KÖLT- SÉGEIT A modern háborúra való felkészülésnél a kormányok igyekeztek a világháborúban ily vonatkozásban szerzett gyakorlati tapasztalatokból a szükséges tanulságot levonni. A főtörekvés most már nem arra irányul, hogy a háború költségeit kölcsönfelvételek alakjában látszólag a jövő nemzedékre hárítsák, hanem nyíltan és tudatosan a mostani nemzedéknek kell viselnie a modern háború roppant terheit. Történik ez olyanképpen, hogy a nagy vagyonokra és jövedelmekre súlyos adókat rónak, mig a legszélesebb néprétegek fogyasztását egyrészt szintén megterhelik felemelt fogyasztási adókkal, másrészt pedig közvetlen módon is korlátozások alá vetik, hogy az igy elvont javakból minél többet juttathasson az állam hadicélokra, a hadsereg tagjainak és a hadicikkek előállítóinak kifogástalan ellátására. Amennyiben kiegészítésképpen a hadviselő kormányok a kölcsönkibocsátások eszközéhez is nyúlnak, ezek inkább kényszer- jc-llegiiek, egyenletesen, illetve arányosan egész rétegek pénzügyi teherbírását és áldozatkészségét veszik igénybe és csak a háborút követő távoli időben ígérnek ezért ellenértéket. Mindezekből természetesen következik, begy a háborúskodó államok anyagi teherbírása nem a rendelkezésre álló pénzerő nagyságától és a pénzügyi szervezettség fokától függ, hanem főképpen számos más, inkább gazdasági természetű körülménytől. így a nyersanyagkészletek, a termelési kapacitástól és fokozásának technikai és kémiai lehetőségeitől, általában a gazdasági szervezettségtől, a rendelkezésre álló külföldi beszerzési forrásoktól és az azoknak nyújtandó ellenértékektől, a javak megfelelő szétosztásától, a fogyasztás fegyelmezettségétől. Megannyi olyan tényező, amelynek meglévő, vagy előteremthető hatóerejét lemérni és abból az anyagi teherbírás hatására következtetni nem lehet. Egy bizonyos csupán, hogy a modern háború dologi fedezetének előteremtése, a hadviselés óriási gépezetének állandó iizembentartása eddig nem ismert gazdasági erőfeszítést és a polgári szükségletek kielégítésének nagymértékű hát- térbeszoritását, frontmögötti lakosság életszínvonalának lényeges leszállítását teszi szükségessé és mindenkitől minden áldozatnak meghozatalát a mindennél fontosabb sorsdöntő diadal kivívására. rA. J. Öngyilkosságra vaíó felbujiás miatt került bíróság elé egy fodrász* égé«! Egy óra a torvényszéhen KOLOZSVÁR, junius 25. I acutus Ghe- orglie magyarköblö-i földműves azért kerüli a törvényszék elé, mert múlt év októberében meglopta Moldovan Ili«* apuhi- nai lakost. A vádlott annakid« jén a kolozsvári őszi nagyvásárba igyekezett és október 30-án bekérezkedett Moldovan Hie apahidai lakos házába, akitől ejjeli szállást kért. Moldovan szívesen fogadta a hozzá betérő utast, majd hamarosan azt is megállapították, hogy távoli rokonok, miért is a házigazda előbb megvendégelte, majd saját ágyába fektette éjszakai pihenőre Lacatust. A vendég azonban hálátlansággal fizetett házigazdája jóindulatáért. Mig a házbeliek aludtak, feltörte az ágya mellett levő ládát, amelyből 2000 lejt emelt el és még azon éjjel tovább állott. A károsult vendéglátó azonnal jelentette az esetet a csendőrségen, amely csakhamar kézrekeritette a tettest és bekísérte a kolozsvári ügyészségre, ahol megindították ellene az eljárást. A tegnapi törvényszéki tárgyaláson Lacatus beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy betegsége miatt volt szüksége pénzre, azért lopta meg szállásadóját. A törvényszék rövid tanácskozás után három hónapi fogházbüntetéssel büntette a tolvaj gazdálkodót és kötelezte az általa okozott kár és a perköltségek megfizetésére. Ligner Lajos helybeli illetőségű fodrászsegéd öngyilkosságra való feinujtás miatt került a törvényszék második tagozata elé. A terhére rótt bűncselekményt azáltal követte el, hogy öngyilkosságra ösztönözte N. M. kolozsvári munkásleányt, aki mult év november 23-án a Hójában próbált öngyilkosságot elkövetni, szerencséjére azonban még idejekorán megakadályozták. A tegnapi törvényszéki tárgyaláson több tanút hallgatott ki a bíróság, akik behatóan ismertették a Ligner és N. M. között fennálló kapcsolatokat és az öngyilkossági kísérlet körülményeit. Mivel azonban a vádlott nem jelent meg a tárgyaláson, Ítélethozatalra nem kerülhetett sor és a tárgyalás folytatását elhalasztották. Vancea Mihail, Gyerőffydongó község volt bírája ellen Maris Iosif jelenlegi bíró feljelentése alapján bocsátott ki letartó?- ta:ási parancsot a kolozsvári ügyészség. A vádirat szerint Vancea Mihail, aki 17 éven keresztül volt Gyerőffydongó bírája és megbízatása csak ez év március 15-én szűnt meg, kisebb szabálytalanságokat követett el a közpénzek kezelése körül, amelyből mintegy 15 ezer lejoyi hiány keletkezett. A Vancea ellen kibocsátott le- tartóztatási végzést tegnap tárgyalta le a törvényszék büntető tanácsa. A tárgyaláson. melyen a vádlott védelmét dr. Dun- ea Jenő ügyvéd látta el. Vancea azt álli- tuíta, hogy bíráskodása alatt a legtisztességesebben vezette a község ügyeit, a községi számadások mindig pontosak voltak és az ellene felhozott vádak rosszindulatú feljelentés következményei. A törvényszék vádtanácsa nem vette figyelembe a vádlott védekezését és megerősítette a harminc napos vizsgálati fogságot. Uj fényképészeti szakkönyv: SEVCSIK JENŐ: A fényképezés elméleti és gyakorlati! kézikönyve. Második teljesen átdolgozott (1940. évi) és bővített kiadás 103 recepttel és 328 ábrával. A főbb részek cimei: Anyagismeret. Fényképészei vegytan. Fényképészeti fénytan. A fényképezés eljárásai. A fényképezés alkalmazásai. A hatalmas, több mint 400 oldalas könyv ára 232 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. egyéni jóléttel, mert a hétemeletes háznak és a külföldi bankokban lévő betétnek nincs semmi értéke, ha a nemzeti egység nem üti meg az idők által kivánt mértéket. Lehetséges, hogy a béketárgyalások rövid időn belül elkövetkeznek. A határok kérdése és a nemzetek egymás közötti viszonya kerül fenyegetően éles viták kezdődnek. Szellemi harc indul, melyben a győzelem rendkívül sokat jelent. Nem a szép beszéd, de a bizonyíték lesz az igazi fegyver. Számokkal és elfogadható bizonyitékokkal kell majd igazolni az állításokat és igényeket, ha azt akarjuk, hogy meghallgassanak. Hol vannak a különleges képzettséggel bíró szakemberek? Van ilyen hadsereg az ország területén, a harci eszközök — számok és iratok — pedig különböző intézményeink birtokában vannak. Sürgősen össze kell számolni az igénybe vehető szakembereket és értékes adatokat, nehogy az események meglepjenek. Siessünk, amig neny késő.
