Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-25 / 140. szám

' £ EIA FNZ ÉK 1940 Junius 2 It. Miniszteri rendelet az - lavifó műhelyek vezetőinek képesítéséről A kolozsvári szabó­céh borgazdasága Mikor a városi tanács a bor áráé is maximálta A régi kolozsvári szabó céhek egyik tójo- v edel mi forrása az a hét hold szőlő terület volt, melyet a céh még a XVI. században vá­sárok meg a Kornál" nevezetű hegyoldal­ban. Régi feljegyzések szerint a várost őve/.o szölőoldalokban olyan jó bor termett, hogy a városbeliek kiváltság gyanánt vívták ki ma­guknak azt a jogot, hogy idegen helyről a városba bort hozni szabad ne 'legyen. Így aztán a borok értékesítéséből csinos bevé­telre is tehettek szert. A szabó céh szőlőjének megmüveltetéséröl a céhapa gondoskodott, aki a felmerült költ­ségeket a céh pénztárából fedezte. A szőlő feltámasztott sövénnyel volt körülvéve, a sző­lő alatt pedig egy sajtó szin volt. A szőlő többi részét kizárólag a tőkék foglalták el. A céhapa elsősorban is vincelléreket foga­dott fel, majd a szükséges anyagok beszer­zéséről gondoskodott, továbbá ásókat és ka­pákat szerzett be. Tavasszal aztán kezdetét vette a munka, mely a szüretig tartott. Mi­kor pedig az őszi napsugár megérlelte a sző­lőt, szeptember végén vagy október e ső fe­lében a termés leszüreteléséhez láttak. E'.t megelőzőleg a céhmesterek kimentek a sző­lőbe, hogy a várható termést felbecsülvén, aszerint készüJjeneki Ezuitán előhozták az edényeket: az öreg raustoskádat, a nyomó kádat és a hordókat, kivitték a nyomó zsá­kokat és a puttonyokat. Fogadtak két sze­dőt, két bothordót és egy nyomót, akik aztán a céhmesterekkel és az ifjú mesterekkel együtt végezték a szőlő ifeszüreteléséV, és ki­taposását. A termés mennyiségéhez képest a szüret több napon át is tartott, mely alkalmakkor a szüreti mulatságok sem maradtak el és előfordult, hogy vendégekkel együtt ilyen­kor 25—30 .,becsületes személyek" számára is kellett teríteniük. A termés váltakozó volt. ..Igv például 1673 •ban 450 veder bora termett a céhnek, inig 1664-ben dézsmáján kívül mindössze hat veder bor lőtt az becsületes céh szőlőjéből". De lássuk azt, hogy miként kezelték céh- uramék a borokat és hogyan gazdálkodtak velük. A borok a céház pincéjében állottak. A pincében 30—40 vedres hordókban és kiseb­bekben állott az uj bor. Óbora csak nagyon ritkán volt a céhnek. Ennek érdekes magya­rázatát adja Apor Péter, aki azt irja, hogy „mihelyen az uj bor annyira forrott, hogy egy kis csipősége volt, mindjárt uj bort itta- nak dicsekedvén, mely finom és édes csípős; az óbort kocsis, lovász itta, még az asztali szolga is neheztelte, ha óbort adtanak innya". A céh életében több olyan alkalom fordul­ván elő, midőn borra volt szükség, természe­tes, hogy a céh borait elsősorban ezeknek a szükségleteknek kielégítésére fordították. Mindenek előtt lakomával volt összekötve a céh elöljáróinak lemondása és az újaknak megválasztása s ilyenkor rendesen 15—16 veder bort fogyasztottak el. A remekelő le­gények kötelessége volt a céhmestereket és a felülvizsgálással megbízott többi mestere­ket is megvendégelni, mely „mesterremek vagy jegyző coilátiokon" is a céh borát fo­gyasztották. A céh főjövedelmi forrása a borból folvt be, éppen ezért a borok „kikorcsmálását" is elhatározták a céhmesterek. A borok kimé­résének napját a város polgárságának is tu­domására hozták. A kiárusítás a céh házánál történt. Kimérések alkalmával rendesen a céhmesterek is jelen voltak, hogy a csapiá- rosok ne éljenek vissza a céh borával. Ugyanis megtörtént 1692-ben, hogy kellő fel­ügyelet hijján „az csapiárban igen nagy fo­gyatkozás esett, mert az más ember gyenge borát a céhmesterek hire nélkül mellette eladta. Az bosszús ivók pedig eszekbe vé- vén, hogy az bor megegyeledett, osztán ott­hagyták és az miatt az céh bora fennakadt". A korcsma, vagyis a bor eladás nem min­dig egyformán sikerült. Megesett, hogy a megkezdett bor elfogyván, még egy másik hordóval is „bocsátottak utána", azonban volt eset, midőn 75 veder bort 17 álló napig árullak. Sőt az esetben, ha a kitűzött áron kelendőnek nem bizonyult, alacsonyabb áron kezdték kimérni a bort. A bor ára általában a termés mennyisége szerint váltakozott s csak egyetlen egyszer, az 1707. gyászos esztendőben van feljegyezve, hogy a bor árát „a város rendelése" szabta még, vagyis maximálta. Dr. Veress Endre. KOLOZSVÁR, jun ius 24. A munkaügyi miniszter az autójavító műhelyek és rak­tárak működésével kapcsolatban 14348— j940. szám alatt a kolozsvári munkaügyi felügyelőséghez az alábbi rendelkezést küldte meg: Az autóraktárak és viszonteladási rak­tárak autójavító műhelyei, amelyek leg­feljebb 10 munkással és 20 lóerőt meg nem baladó gépi energiával dolgoznak, csak abban az esetben működhetnek, ha azokat maga a tulajdonos vezeti, akinek ebben az esetben mesterkönyvvel és ipar- engedéllyel kell rendelkeznie az ipartör­vény 156. szakasza értelmében. A rende­let foglalkozik azon autólerakatok helv­KOLOZSVÁR, juniuj 24. Szamoslarlo- mány gazdasági ügyosztálya az alárendelt szervekhez az alábbi leiratot intézte: Az ipari pályára való előkészítésről és az ipar gyakorlásáról szóló törvény bízó- nj os kedvezményeket biztosit a 10 mun­kásnál kevesebb munkást foglalkoztaló és 20 lóerőnél kevesebb energiát fogyasztó ipari üzemeknek. Eszerint az e csoportba tartozó iparos­mestereknek és ipari szövetkezeteknek jo­guk van a közintézmény árverésein vészt- venni és pedig iparosoknak 500 ezer lej. ipari szövetkezeteknek pedig 5 millió lej vállalati összegig. Árveréseken a munká­kat még abban az esetben is oda kell itél­zetével is, amelyek központja mellett tiz munkásnál és 20 lóerőnél nagyobb gép- energiát foglalkoztató autójavitómüliely működik. E vállalatoknak rendszerint vidéki fiók­jai is vannak, amelyek mellett szintén működnek autójavító műhelyek, még pe­dig 10 munkásnál kevesebb alkalmazottal és 20 lóerőnél kevesebb gépi energiával. Az il\en vállalatok vidéki autójavító mesterkönyvvel rendelkező üzemvezető iráuvilása alatt is működhetnek, tekintet­tel arra, hogy ezeket a vidéki műhelyeket a központi vállalat alosztályainak tekintik. A fenti rendelkezésről a munkaügyi mi­nisztérium tájékoztatta a társadalombiz- lositó pénztárakat is. ni. ha 3 százalékkal drágább ajánlatot lesznek, mint a belföldi és 25 százalékkal drágábbat, mint a külföldi vállalkozók Megvan az a kedvezményük is, hogy az árverési hirdetményben előirt biztositéki összegnek csak sgyharmadát kell letétbe helvezniök. A fennálló törvények alapján, a gazda­sági ügvosztály felhívja az alárendelt szerveket, hogy e rendelkezéseket minden esetben tartsák be, hogy az iparosok és ipari szövetkezetek helyzetén ezzel is se­gítsenek. Felhívja végül a helytartóság az iparosokat is, hogy e kedvezményeket ve­gyék is igénybe. A KOLOZSVÁRI FESTŐI PÁROSOK NEM KÖTNEK KOLLEKTIV SZERZŐ­DÉST MUNKÁSAIKKAL KOLOZSVÁR, junius 24. A kolozsvái ri szobafestő és mázoló mesterek cso­portja harmincnyolc tag részvételével, Simon Jenő elnök vezetésével szakmai k(j zgyülést tartott, melyen a kollektiv szerződés ügyét tárgyalták le. Simon Jenő elnök ismertette a munkások ál­tal benyújtott tervezetet, amelyhez több hozzászólás volt és ennek eredmé­nyeképpen úgy döntöttek, hogy a koN lektiv szerződést visszautasítják. A közgyűlés határozata értelmében Lorán János, Nichita János és Bertalan István mestereket bízták meg, hogy közöljék a munkaügyi inspektorral, hogy a mun­kaadók nem hajlandók kollektiv szer- zodést kötni a munkásokkal, A megbí­zólevelet valamennyien aláírták. CÉGJEGYZÉSEK MAROSMEGYÉBEN. Cseh Julia (Marosvásárhely) Szászrégenben Helikon cég alatt papír és könyvkereskedés. Kein Ferdinand Marosvásárhelyen korcsma. Burcoi Gheorghe épület és tüzifakereskedés kicsiben Galócáson, Leih Farkas vegyeske­reskedés Magyaroson, Márkodi János ve­gyeskereskedés Nyárádgálfalvia, Kohn Dávid vegveskereskedés, háztartási, kertészeti és szőlészeti eszközök Sóvárad, Cotoi Alexandru vegyeskereskedés, háztartási, ipari, mezőgaz­dasági eszközök Mezőbanvica, Stanciu Mihail tüzifakereskedés Marosvásárhely, Lőwy Esz­ter kóser bodega Marosvásárhely, Tőkés Már­ton vegyeskereskedés, háztartási, ipari, mező, kert és szőlőgazdasági eszközök Koronka, Lupu E'ena „La botul calului" cég alatt bo­dega, élelmiszer és gyütriölcskereskedés Ma­rosvásárhely, Matei Iosif vegyeskereskedés, háztartási, mező, kert, szőlőgazdasági eszkö­zök, Frank Ernő gyógyszertár Sármá?, Truta Nicolae készruha-kereskedés Marosvásárhely, INádel Hermann vegyeskereskedés, háztar­tási, mező, kert, szőlőgazdasági eszközök Galócás, Kövér Árpád vegyeskereskedés, me­zőgazdasági eszközök Marosvásárhe.v. Maier Szeréna, született Grossmann vegyeskereske­dés, mezőgazdasági eszközök M ezőpagocsa, Friedrich Dávid termény és vetőmagbizomá­nyi üzlet Marosvásárhely, Hirsch Józsefié, szü etett Zélig Malvin edény, üveg. porcelán é? kötött-szövöttáru kereskedés Szászrégeo, Kathonay István divatáru üzlet, textilkeres­kedés és fehérnemükészitő Marosvásárhely, Szabó Endre cipő. bőr, ta pkereskedés Maros- vásárhely, Mezei Lázár vegyeskereskedés, mező, kert, szőlőgazdasági eszközök Maros- vásárhely, özv. Hirsch Dezsőné gyarmatáru, háztartási, mező, kert. szőlőgazdasági eszkö­zök Mezősáliyi, Negrutiu loan vegyeskereske­dés Soropháza. Bálint Balázs „Universal" cég alatt kereskedelmi ügynökség Marosvá­sárhely, Krausz Márton gyarmatáru, vegyes- kereskedés, liszt, bőr. talpkereskedés, mező- gazdasági eszközök Marosvásárhely, Krausz Lajos vegyeskereskedés, mezőgazdasági esz­közök Szászrégen, Czitrom Szeréna, szüle­tett Márk vegyeskereskedés, háztartási esz­közök Szováta. Salagean Vasile vegyeskeres­kedés, háztartási és mezőgazdasági eszközök Mezőbánd. Társascégek: Barabás György és Lukits János közkereseti társaság, üveg és porcelánkereskedés kicsiben és saját számiá­ra M arosvásárhelyen, tőke 300.000 lej, tár­sak: Barabás György és Lukits János. A HÁROMSZÉKMEGYEI GYÓGYNÖ­VÉNYTERMELŐK ÉRTEKEZLETE. Az el­múlt napokban Orosz Károly képviselő, or­szágos EMGE felügyelő, Bodor Ká’mán gaz­damérnök, gyógynövényszakosztályi előadó kíséretében Sepsiszentgyörgyre érkezett és értekezletre hivta össze a megye gyógynü- vénygyüjtő gazdáit. Az értekezleten az EMGE részéről jelen voltak még Rednik En­dre és Benedek Pál körzeti felügyelők továb­bá Tóth István és Sára István, a vármegyei gazdaköri szindikátus elnöke, illetve alelnö- ke. A népes értekezlet előtt Orosz Károly és Bodor Kálmán a gyógynövénygyüjtés jöve­delmezőségéről tartottak előadást és felszólí­tották a megyei gazdákat, hogy minél többen foglalkozzanak a gyűjtéssel, amely szinte semmi befektetést nem igényel, ugyanakkor azonban nagy jövedelmet biztosit. A gyógy­növényeket ugyanis a németországi gyógy­szergyárak szinte korlátlan mennyiségber és mágiái? áron veszik át. A jelenlevők nagy lel­kesedéssel hallgatták az előadásokat és elha­tározták, hogy a megyei gazdaköri szindiká­tus útmutatása nyomán fokozott mértékbea kezdik meg a gyógynövények gyűjtését. Elköltözik a szatmári munka- kamara az Iparos Otthon épületéből SZATMÁR, junius 24. A szatmári munkakamara uionnan kinevezett tisz­tikarát vasárnap iktatta be hivatalába Marta Joachim, a nagyváradi munka­kamara elnöke. A hivatalos szertartás az Iparos Otthon kistermében folyt le, Mois Victor polgármester, dr. Gher-t man loan vármegyei szolgálati főnök, a Bucurestiben tartózkodó prefektus képviselője, valamint a céhelnökök jc lenlétében. A beiktatási szertartást megelőzően a háromtagú vezetőség egymásközt meg­állapodott az elnök személyében és ern ről értesítették Marta munkakamarai elnököt, aki a döntést tudomásul vette. E szerint a szatmári munkakamara el nőké Lozán Sándor, az építőipari mun­kások céhének elnöke lett. Marta Joachim, mielőtt az értekezlet A NYOMDAIPARI CÉH VEZETŐSÉGI ÜLÉSE KOLOZSVÁR, junius 24. A nyomda-t ipari céh vezetősége Ghili György el­nöklete alatt megbeszélést tartott és foglalkoztak azzal a miniszteri rende lettel, amely az egyes megyeszékhelyi megbízottakról intézkedik. A rendelet értelmében a céh vezetősége Nagyvá­rad, Szatmár, Dés és Beszterce városok nyomdaiparosaiitól kért megbízottakat, akiket a minisztérium által kiállított igazolvánnyal fognak ellátni, hogy ezek a megbízottak kizárólag egyedül legye < nek hivatva a céht az illetékes hatosa gok előtt képviselni. tét megnyitotta volna, érdekes bejelen­tést tett. Figyelmeztette a munkakama ra vezetőségét, készüljenek el arra, hogy rövidesen ki kell költözniük je­lenlegi helyiségükből. Az Iparos Otthon épületét ugyanis rövidesen vissza kell adniok régi tulajdonosának. A munka* kamara a prefektura épületében kap maid más helyiséget, vagy bérelni fog magánostól. Utána megnyitotta a beik­tatási ünnepséget. Röv iden ismertette a kinevezésről szóló rendeletet és kivette az esküt az uj vezetőség tagjaiból. Az eskütétel után előbb Marta elnök iidvö zölte az uj vezetőséget és hasznos mun­kára hivta fel annak tagjait. Mois Vic=i tor polgármester a város üdvözletét tol­mácsolta, Grama Vasile a magánalka! mazottak nevében hatékony közremű­ködést Ígért. Lozán Sándor, az uj elnök tett végül fogadalmat arra, hogy az uj vezetőség a törvény szellemében fog működni. Kéri ehhez az összes céhek támogatását. A FÉMIPARI CÉH FABESZERZŐ AKCIÓJA KOLOZSVÁR, junius 24. A fémipari céh választmánya a napokban tartott ülést Marcu Aurel alelnök vezetésével, mely ülésen a folyó ügyeket tárgyalták le. Jelentést adtak a pénztár állomá* nyáról, az újonnan belépett tagok jegy­zékéről és a tagdíj megállapításáról. A választmány foglalkozott a közös fabe- szerzés kérdésével is. hogy ezáltal a céh tagjait olcsóbb fához juttathassák, ami a tél folyamán előreláthatólag egy nagy probléma lesz.---------- ■ ■ m*ManB*Jgammmgam±w ---------— iparosod és ipari előnyei a hivatalos áríeftésehen

Next

/
Oldalképek
Tartalom