Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-23 / 139. szám
19 40 juni us 23. ellenzék MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? • „CURENTUL“: Az angol kormány ajánlatot tett Francia—Angol Államszövetség alakítására közös védelmi, politikai, pénzügyi, gazdasági szervek létesítése céljából. Május 10 előtt kétségkívül nagy hatást váltott volna ki az ajánlat, ma azonban, mikor a németek a francia nehézipari vidéket elfoglalják, nem sok gyakorlati jelentősége van. A francia haderő felmorzsolása után Anglia helyzete rendkívül súlyos. Mig 1938. év végén atz angol haderő létszáma amint Duff Cooper beismerte — mindössze 23.000 volt, nehéz elképzelni, hogyan tudnak most olyan haderőt teremteni, mely képes szembe- száliani a német csapatokkal. A dicsőséges francia haderőt — melyhez a hadosztályok százai tartoztak — a németek egy hónap alatt lehengerelték, hogyan tudnának ‘akkor dilettáns önkéntesek ellenállani? Anglia mindent előre láthatott, azt azonban nem gondolta, hogy német—o^asz uralom állá kerül egész Európa. Azt hitte, a háború Delkelet- Európában fog lefolyni, akolf — titkos Ígéretek, biztosítékok, garancia vállalások révén — az összes államok szövetségét képes megszerezni. Szeretne valamit Bulgária? Megigéri. Eljön még az ideje az adatok pontos nyilvánosságra hozatalának. Megígéri, akár Románia, akár Görögország, vagy Jugoszlávia kárára. Rendkivül élénk diplomáciai tevékenység folyt 1939 március óta Délkelet-Európá- ban, az újkori történelemben azonban mégis megtörtént, hogy ezek az áölamok helyesebben ismerték fel a helyzetet és nem ülitek fel az angol ámításnak. Mind elővigyázatos politikát követtek, melyet az oltasz magatartás is támogatott, midőn a béke előfeltételéit biztosította Európának ezen a táján. A délkeleteurópai béke következtében északnyugaton folyt a háború, mely az összes angol számításokat felborította. A francia haderő leverése, a harc utolsó szakának kezdetét jelenti Anglia számára. Nem lehet felismerni, menynyiben változtatna a helyzeten, ha Franciaország államszövetségre lépne Angliával. A német haderő most — valószínűleg egy olasz expediciós hadtest segítségével — támadást intéz Anglia eilen, mig az olasz haderő Egyiptomban veszi feli a harcot, hogy a Jó Reménység fokáig birtokba vegye az összes angol gyarmatokat. Példátlanul álló harc lesz ez. Bizonyos, hogy az angolok majd otthon borzasztó ellenállást tanúsítanak. Ennek azonban nem lesz nagyobb jelentősége, mert a, modern hadsereg kizárja a rögtönzéseket és képzett katonával a legjobb önkéntes sem veheti fel a harcot. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a német katona fanatizmusát, olyan hadseregről van szó, mely küldetést lát harcában. Mit állíthat szembe Anglia? A sza- badságszeretetet és büszkeséget, ez azonban nem a harcok tüzében acélosodon meg. \ \ Francia—Angol Államszövetség jerve nem más, mint a holnapi Európa megszervezésének alapját képező felfogás, melyért a júliusban döntésre váró harcok most elindulnak. A németek és olaszok sietnek: szeptember elején békét akarnak adni Európának. „SFERMA PIATRA“: Kényes munkát jelentett mindig az államok külpolitikája. Mert a határokon belüli érzett történelmi és egyéni feltételek termésizetétől gyakran eltér az. ami bizonyos magatartás felvételére kötelez. És ha tekintetbe vesszük azt is, hogy semmi sem állandó egy nép életében és minden alá van vetve az átalakulás törvényeinek, még inkább megértjük, miért oly érzékeny a külpolitikai tájékozódás iránytűje. A kisállamok kélyzete pedig még nehezebb, mert előállhat az esiet, hogy nincs meg a jóvátétel lehetősége bizonyos adott esetben. A külpolitika inkább a jövőhöz, mint a múlthoz van kötve. Nem lehet teljes határozottsággal valv ■lani egy elvet anélkül, hogy ne lennénk kitéve a vak véletlennek. Mikor ezt megállapítjuk, a genfi szellemben nevelkedett diplomatákra gondolunk, akik abban a tévhitben voltak, hogy megtalálták a végleges megoldást. Szép szónoklatokban gyönyörködtek, azt hitték, hogy egy szép frázissál elintézték az összes ellentéteket, vagy tartós barátokat szereztek. A valóságokkal, a nemzeti szükségletekkel nem törődtek. Pedig a jó külpolitika nem nélkülözheti az elővigyázatosságot és önzetlenséget. Keresi a hasznot és ez nem erkölcstelen, ha egy nép élni akarásához van kötve. Nem lehet olyan feltevéshez, tagadáshoz csatlakozni, mely katasztrófához vezet. Nem szabad egyes — az események alakulásával brutálisan megsemmisített — kötelezettségek tiszteletben tartásával', érzésbeli okokból előnyben részesíteni a zűrzavart, mély az ország jövőjét veszélyezteti. Elmúlt már ennek a romantikus korszaknak az ideje, aki ezt nem érti, kárt okoz nemzetének. Ezen igazságok viliága mellett Gigurtu külügyminiszter uj irányt és uj iskolát jelent a tájékozódásra az európai helyzetben. Nem jogász, de mérnök és nem véletlen, hogy ma mérnök tölti be a külügyminiszteri széket, hiszen a technikai tudományok jutottak előtérbe. A pontos mérték és hideg számítás. Gigurtu külügyminiszter a mai nap embere. A napról-napra váltakozó események uj mozgalmakat, alakokat dobnak a küzdőtérre, melyre úgy kell tekintenünk, mint sakktáblára, hogy elkerüljük a meglepetéseket. ti B ri ^ f = -ff S^ z géll. Csak nem ártalmas ez a kevés lerakodás a. fogak mögött? e mennyire I Ha kemény fogkcvé válik, még az egészséges fogakat is meglazítja. Ezért használjon állandóan Kalodont fogkrémet. Ez az egyedüli fogkrém, mely sulforizin oleaf tartalmánál fogva fokozatosan eltávolítja a fogkővet és meggátolja annak újraképződését. Fogai csak akkor maradnak épek és erősek, ha azok fogkőmentesek. u — J Franciaország gyors és befejezettnek tekinthető összeomlása után az előtérbe került Indo-Kina sorsának kérdése. A kis szigetre szorult Japán nagy érdeklődéssel tekint a gazdag, kihasználatlan félsziget felé, amely óriási lehetőségeket nyújthatna a meleg és nedves éghajlatot jól biró japán nép elhelyezése, no meg a japán terjeszkedési politika szempontjából. Földrajzkönyveink azt a terjedelmes félszigetet, amely Ázsia délkeleti szögletében, E'ő- India mögött fekszik, Hátsó-Indiának nevezik, ezzel szemben a franciák és az angolok az Indo-Kina elnevezést használják, hogy India és Kina közti helyzetét és a két nagyterületű tájegységnek a félszigetre való hatását iiymódon is kifejezzék. Hátsó-Indiának keleti szegélye Jün-nan kínai tartományból a Sziámi-öbölig francia birtok. Ezt az S formájú területet Kokinkina, Kambodzsa, Annám és Tonking tartományok alkotják. Valameny- nyi meleg monszuntáj. Ezért Indo-Kina allu viális siksógai, nagy folyamvidékei igen alkalmasak a rizs, cukornád és gyapottermelésre. A monszuu-esőktől áztatott hegyoldalakat erdők borítják. A lejtők alsórészén ébenfa, kinafa, mango-pagonyok Ó3 bambuszcserjéket találunk. Legfontosabb terméke a rizs, melyből milliókra menő kivitele van úgy Kinába, mint Amerikába. A VÖLGYEK A KÍNAI BEFOLYÁS KAPUI A folyóknak észak-déli irányban lefutó medrei utat nyitottak a kinai kultúrának a félsziget felé, viszont a Himalája harántéko3 gerincei elzárták Indiától. E völgyeken át jött be tehát Konfucius tana, a kinai ruházat, az egytagú nyelv s talán a mongol faj is Ilátsó-Indiába. Viszont — részben e völgyeken át hatolt be az európai kultúra a meny- nyei birodalom belsejébe. A folyók a hegységek csapásirányának megfelelően — északról délfelé folynak. Legnagyobb a Mekong, meghaladja a 4.500 kilométert, de nagyrészt a hegyvidéken folyik keresztül, ezért sok zuhatagja van, úgyhogy közlekedési jelentősége aránylag csekély. nîângzlK a földrajzi és népi egység Tehát ez a félsziget sem fizikai földrajzi, sem politikai tekintetben nem egységes terület. A domborzat igen változatos, széteső, mivel a hegység helyenként a partvidéken vonul, máskor széles alföldeknek hagy helyet. A 14 szélességi fokon át húzódó félsziget éghajlati tekintetben is meglepő változatosságot mutat. Vele változik a növényzet. De a lakosság sem homogén (összesen 23 millió), északon és keleten a sárga fajhoz tartozó, a kinaiakkal rokon annamiták, délnyugaton pedig a szintén mongolfaju, de hindu müvelődésü kambodzsiak laknak. A LEGV1RÁGZÓBB TARTOMÁNY — TONKIN Indo-Kina legfontosabb és Iegvirágzóhb tartományai Tonkin, mely a félsziget északkeleti részén fekszik. Közepén terül el a Soug- Koi, azaz Vörös folyam hatalmas deltája. A Song-Koi és mellégfol'yóinak, a Fekete-Folyamnak alföldje nagyon termékeny, mérsékelt éghajlatú, értékes terület, ahol virágzó a rizstermelés és az állattenyésztés. Ezenkívül újabban gazdag széntelepeket is fedeztek föl talajában. Tonkin ezért egász Indo-Kina legsűrűbb népességű vidéke (400 ember él egy négyzetkilométeren!). Itt él tehát Francia- Indo-Kina egész népességének háromnegyedrésze. MINDENÜTT RIZSFÖLDEK, AMERRE A SZEM ELL/ÍT A deltavidék a rizstermelés szolgálatában áll. A táj festőinek nem mondható: négyszögül rizsföldek egyhangú mozaikja terül el mindenfelé, közöltük töltéseket emeltek a közlekedés számára. Különben a talaj mindenütt viz alatt áll, a rizs ugyanis a sok vizet szereti s a meleg, nedves éghajlatot. A falvak házai a rizsföldeket elválasztó töltéseken s a dombok és hesyek lábánál épültek. Ami terület nem rizsföld. az mind kövér legelő, ahol az állatok ezrei legelnek. A tájkép hátterében pedig messze ott kéklenek a Pireneusoknál is magasabb hegységek. A XVII. és XVIII, században itt megforduló franr cia hittérítője TeDemachos klasszikus leírásával jellemezték Tonkiut: „Örök tavasz uralkodik ezen a boldog tájon, az egész olyan, mint egy csodálatos, óriási nagy kert“. Az éghajlat tényleg különösen kedvező. Mert amig Indo-Kina többi részében a nedves, meleg kiima európaiak számára egészségtelen, addig itt. Tonkinban egészen mérsékelt, változatos éghajlatot találunk — elég hideg és száraz téli évszakkal. Sajnos, a meleg és hideg évszak közötti átmeneti időszakban nagy pusztítást visz véghez a félelmetes tájfun. Indo-Kina valamennvi tartománya között Tonkin a legjelentősebb, nemcsak gazdasági terményei révén, hanem azért is, mivel a Song-Koi völgye által közvetlen összeköttetésben áll a gazdag Yün-nan dcikinai tartománnyal, jól tagozott partvidéke pedig kikötők építésére kiválóan alkalmas. Tonkin területén vonul keresztül a Szélsőkelet-Ázsiá- ba vezető fontos kereskedelmi útvonal. Ez a szerepe a jövőben még nagyobb jelentőséget nyer. Lakói annamiták, de teljesen kinai kultur- hatás alatt állanak. Fővárosa, Hanoi (137.000 lakossal) nem közvetlenül a tengerparton fekszik és nagyobb hajók nem közelíthetik meg, a franciák azért Haiphong kikötőt építették és ezt vasúttal kötötték össze. ANNAM, A HAJDANI ÖNÁLLÓ CSÁSZÁRSÁG Annám a kinai tenger mentén elterülő alacsony, keskeny partsáv, amely többezer kilométer hosszan húzódik, de helyenként csak húsz kilométer szélés. Éghajlata egészségtelen. Decembertől márciusig szakadatlanul szitál az eső. a nedvesség csontig hat és a levegő hőmérséklete is leszáll. A benszú- lott annamita sokat szenved a hidegtől ablaktalan, fütetlen, kezdetleges lakásában. Nyáron viszont a hőség a 35 fokot is eléri. A meleget azonban a nedvesség teszi elviselhetetlenné. Nehéz, párá3 levegő nehezedik a tüdőre 8 a gyors záporok se hoznak eny-1 h ülést. Régebben császárság volt Annám a a kínaiak védelme alatt állott, azért van olyan' kinai jellege az országnak és népének. A Marco Polo által említett Ciampa nevű császárság valósziniileg Annám lehetett, mely Kambodzsával együtt vagy talán Kambodzsa közvetítésével hindu műveltségű állam volt. Később a kínaiak kultúrája terjedt el. 1883 óta francia védnökség alatt áll. Fővárosa Hűé (60.000 lakossal). Bao Dai őfelsége székhelye; csendes, poétikus hangulatú város, rengeteg műemlékkel, az „Illatok folyójá“- nak, eunek a nem kevésbé poétikus elnevezésű folyónak a paitján. De alighogy elhagyjuk a partvidéket, ezt a kedves-mosolygós tájképet, barátságtalan hegylánc állja utunkat és azt is siirü, áthatolhatatlan, fantasztikus őserdő boritja. Ezen keresztül lehet csak felérni a magasföldre, a dzsungelbe és a szavannákra, ahol félvad népek ma is úgy élnek, mint a kőkorszakbeli ősember. Még életkorukat sem tartják számon, a földet nem művelik s például az üveget sem ismerik. De azért nagyon büszkén viselkednek, ha civilizáltabb területre érkeznek. Mert ők az őslakók . . , akiket kiszorított a kultúra a félszigetről és ma tigrisekkel, krokodilusokkal, elefántokkal és ri- noceroszokkal kénytelenek osztozkodni az értéktelen földeken. Ezt a negroid tipusu őslakosságot az észak felől bevándorló sárga faj szorította ki. Ezek az annamiták, akik külső megjelenésre középhelyzetet foglalnak el a kínaiak és malájik között. Vallásukra nézve budhisták, a műveltebbek Konfucius tanait követik. Szomorú és küzdelmes az annamiták paraszt élete. Térdig vizben, iszapban állva műveli földjét a rekkenő hőségben De itt is vannak gazdagok, kereskedők, akik nyugati kényelemmel és keleti fényűzéssel berendezett palotákban ülnek és kaucsuk-gyaloghiu- lón hordoztatják magukat Hanoé utcáin. Gazdagoknál, szegényeknél azonban egyaránt az ősök és a hagyományok tiszteletében csúcsosodik ki a valláserkölcsi felfogás. Ugyanis a társadalmi élet alapja náluk a család. Ez magyarázza meg az ősök kultúráját és minden család oltárt emel az ősök tiszteletére. KAMBODZSA, A RÉGI DICSŐSÉG ROMJAIVAL... Mig az annomitáknái a kinai, addig Kambodzsában a hindu művelődés jutott túlsúlyba. A kambodzsaiak ősei, a khmerek hatalmas királyságot alapitottak Hátsó-India déli részén. De a XVL század óta Kambodzsa Sziám és Annám Eris-almája lett. Mind a kettőtől legyöngLve és megtépve, 1867-ben a franciák fennhatósága alá jutott. Kedves, vendégszerető, de nagyon lusta nép, mert a gazdag és termékeny föld elkényeztette őket. Indiából való egész műveltségűk, művészetük, sőt nyelvük is. Épitőmüvészetükben a lótuszvirág éppen olyan nagy szerepet játszik, mint a hinduk arhitektusában. A gyönyörű, templomok, fölhajtott karimáju tetőzete, de minden épülete Indiára emlékeztet. A csodálatos ősi khmer civilizáció legpom'- pásabb emléke a Tonle-Sap tó partjától néhány km. északra fekvő Angkor romváros. A régi főváros romjai ma a tótól meglehetősen messze vannak, a kiszáradófélben levő tó partvonala azonban annakidején idáig ért. A tó keleti partján egyébként kitűnő vastele* pék vannak, a bányászat azonban egyelőre kezdetleges. A MEKONG TERMÉKENY DEL- TAVIDÉKE A legkisebb tartomány Kokinkina. Egészségtelen, mocsaras, alacsonyan fekvő vidék a Mekong hatalmas deltájánál. Igazi deltavidék. De nagyon termékeny, az egész egy majdnem teljesen összefüggő rizsföld, melyet csak ritkán szakit meg a „kétéltű * many* rove-erdő. Népessége nagyon siirii. Fővárosa Saigon, 322.000 lakossal, francia jellegű varos. Közelében van Cholon. mely már egészen kinai város. Saigon a rizskivitel legfőbb kikötője. Ugyanis Kokinkina óriási mennyiségű rizst visz ki évenként Szélsőkelet-Ázsiá- ba és Európába. Incze Andor. KÉT ZÖLDSÉGKERESKEDŐT BÍRSÁGOLT MEG A KOLOZSVÁRI UZSORA- BÍRÓSÁG ! KOLOZSVÁR, junius 22. Kolozsvár árellenőrző tisztviselői a közelmúltban ki- liágási jegyzőkönyvet vettek fel Gulácsy Albert és Spiegel Áron Piata Mihai Vitea- zul-téri gyümölcsnagykereskedők ellen, akik áruikra nem függesztettek ki árjelzö feliratokat. A bíróság a felvett jegyzőkönyv alapján Gulácsyt 3740. Spiegel Áront pedig 10.000 lej pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen mindketten feleb- bezieh. <
