Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-22 / 138. szám
ELLENZÉK s 1940 iu ni us 22. MIHR A ROMÁN SAJTÓ? j| Bukaresti lapok Teleki gróf magyar ^miniszterelnöknek a magyar képviselőiházban mondott beszédével foglalkoznak. Az „Universul44 ezzel kapcsolatban töb- íbek között a következőket irja: A magyar képviselőházban junius 17-én délelőtt lelek! gróf miniszterelnök beszédet mondott, melyben többek között hangoztatta, hogy „a trianoni békeszerződés nincs töb- ibé'% — hogy ezt a szerződést „sohasem fogadták el a magyarok44, — hogy „hiábavaló volt minden bizonyítás, minden meggyőzés, minden bizonyíték, vagy panasz , 1— hogy „még a legutóbbi időben is meg ■ nem értésben volt része Magyarország- I uuak44. Nem vitázunk Teleki miniszterel- ínökkel — irja a lap. Részünkre a nemzejti egység nem békeszerződés, vagy többé- Ike'ésbé jogászi, többé-kevésbé alapos egyezmény terméke. A trianoni békeszerződés csupán a tényeknek megfelelő álla- fi potot, egy valóságot szentelt meg, melynek érvényre jutását évszázadokon át akadályozták s amely aztán a fegyverek győzelmével és az emberek millióinak szabadon kinyilvánított akaratával jutott érvényesülésre. A trianoni békeszerződés nem elégítette ki a román népet a valóságban, mert arra kényszerült, hogy a Tisza helyett — a természetes határ helyett | — más határt fogadjon el az ország szá- § mára. Évszázadokon keresztül a románok az uralkodó magyar rendszer megértésétől várták az őket megillető szabadságot. Abban a pillanatban, mikor az osztrák — magyar monarchiát felszámolták, magától következett be ezen emberek milliói- | nak és más nemzetiségüeknek felszabadu- | lása. mint egy kiáltó igazságtalanság ki- | kerülhetetlen jóvátétele. Erdély nem tar- 1 tozott Magyarországhoz. Mindig független | fejedelemség volt és akkor is, midőn Ma- 9 gyarország török uralom alá került, meg- | őrizte viszonylagos függetlenségét. A fe- a jedelemségnek 1867-ben Magyarországhoz u történt csatolása oly igazságtalanság volt, 1 mely meg kellett szűnjön és meg is szűnt | 1918-ban. Ettől az időtől kezdődően egész | Erdély területén igazságos rendszer érvé- | nyesült. A kisebbségek, melyek önként | fogadták el a román állampolgárságot, | egyenlő jogoknak örvendtek a román | nemzettel és jogos kívánalmaik az ország | kormánya részéről állandóan meghallga- I tasra és fokozatos megvalósításra találtak. | Nagy szociális reformunk: a földkiosztás idején nem tettünk nemzetiségi különbséget, mikor a törvényt Erdélyben alkalmaztuk. A magyar és román földműves egyformán hozzájutott jogához és felszabadult a magyar mágnások jobbágyságából. Nincs olyan külföldi, aki ne állapitotta volna meg romániai tartózkodása során azt a tökéletes szabadságot, melynek kisebbségeink örülnek és azt a nagy ellentétet, mely ezen elbánás és ama elbánás között van. melyben a régi magyar ura3om idején részesítették a románságot. Nem tudjuk, mikor jön el a végleges béke órája Európában és nem szeretünk jósolgatni. Hiszünk azonban abban, hogy az eljövő béke az igazság reális békéje lesz, mely nyugalmas létfeltételeket biztosit Európának. Ezt a békét pedig nem lehet Románia nemzeti egysége nélkül elképzelni, amit a trianoni békeszerződés csak megszentelt. A „Giornale dTtalia“ az eljövendő békével foglalkozva, többek közölt megállapítja, hogy „az uj európai elrendezés nem lesz egyéb, mint a nemzeti egységek helyreállítása s a gyarmati területek szétosztásánál igazság osztása, visz- szaállitva a politikai erőviszonyokat44. Nem létezik szorosabb és egységesebb, a jelenlegi határoknak megfelelőbb nemzeti egvség, mint a román és nincs olyan politikai pozíció Európában, mely jobban megfelelne a nemzeti származásnak, I szenvedésekkel teli történelemnek és a nép jogainak, mely" bizonvitékát adva a ^ mai Románia politikai helyzetével arányban álló erejének, a délkeleteurópai béke és rend eleme. íme, ezek képezik egv részét azoknak az indokoknak, melyek folytán Románia nyugodtan várja az események alakulását. A „Timpul44 c. lap. ugyanazt a beszédet kommentálva, a következőket irja: Az események viharos fejlődése közepette, melyben ma él a világ, úgy látszik, egyesek alkalmasnak tartják a pillanatot, Tragédiával végződött az egykori iegyenc bottzuterve Lelőtte ellenfelét a védekező fegyházőr NAGYENYED, junius 21. Könnyen halállal végződhető véres verekedés sízinhelye volt szombat este Nagyeaiyed egyik csendes utcája, a Tóth-utca. Napszámos munkájából hazatérőben Balázs István, egykori fegyenc, betért az utca egyik korcsmájába, hogy egy pohár erőtadó bort felhörpintsen. Rövidesen nagyobb mennyiségű alkoholig ivott meg, úgy, hogy laiuikor Malaranga fegyőr az ivóba lépett, már eléggé ükumiaált állapotban volt. Balázs ezelőtt 11 évvel, mint közrendőr teljesített szolgálatot a helybeli rendőrségen. Szolgálata alatt azonban hivatását lelkiismeretlen orgazdasággal szennyezte be s ezért kétévi fegyházbüntetéssel sújtotta az igazságszolgáltatás. Büntetését iaiz enyedi fegy- házban ülte le. Ahogy egykori fegyőrét megpillantotta, Malaranga iránt még fegyenc kora óta táplált haragjai azonnal felébredt s régóta tervezett bosszuállása gondolatának keresztülvitelét részegsége csak ösztökélte. — Most visszaadom mindazt, amit velem két éven át elkövettél — támadt a fegyőrre Balázs s a szóváltásból! csakhamar üti egek születtek. A jelenlevők szétválasztották őket és mindkettőjüket külön kikisérték a korcsmából. Malaranga hazafelé indul t. A bosszúvágy azonban nem csillapodott ittas Balázsban s állandó fenyegető szitkozó- dáa közepette mindinkább közeledni igyekezett a fegyőrhöz. — Ne közeledj, mert keresztül! lőlek — intette többször a fegyőr a részeg munkást, de ez mitsem törődött a fenyegetésekkel!, a bosz- szuállás vad dühétől hajtva, csakhamar ütés- távolságra jutott ellenfeléhez. A részeg ember ismét ütlegelni kezdte a íegyőrt, mire Malaranga védekezés közben előrántotta szo%áilati revolverét s támadója hasába röpített egy golyót. Balázst eszméletlen, nagyon válságos állapotban szállították be a városi kórházba, ahol dr. Martinca kórházi sebészorvos azonnal műtétet hajtott végre rajta. A go%ó súlyos sérüléseket okozott a beleken s csak Martinca dr. másfél óráig tartó operációja mentette meg a bosszúálló fegyencet az életnek a hét tagból1 álló nyomorgó családjának. Malarangat a rendőrség azonnal letartóztatta s beindította a vizsgálatot, melynek során, mivel a tanúvallomások egyhangúan amellett bizonyítottak, hogy a fegyőr önvédelemből volt kénytelen fegyverét használni, megállapítást nyert, hogy jogos önvédelem esete ált! fenn. Az ügyet áttették az ügyészséghez, a fegvőrt pedig a tárgyalásig szabadlábra helyezték. Helyszíni közvetítés a gyilkostói érvizveszedeiemről Nagy károkat okozott az áradás a gyönyörű üdülőhelyen GYILKOS-TÓ, juni«» 21. Megemlékeztünk röviden a gyergyói árvizekről, most a Gyilkos-tónál történt rombolásokról és arról a veszedelemről adunk hely. szini tudósitást, melyek nemcsak a villátu- lajdonosoknak okoztak károkat, de az államot is érzékenyen érintették. A „Gyopár“-villa kellemes és ragyogó tisztaságú érkezőtermében tartottunk pihenőt, ahol a vendéget még tulipános kanapé, pohárszék és „bokáj“-ok is simogatják . . . innen indultunk megnézni azokat a helyeket, ahol a junius első felében beállott megállás- nélkül tartó esőzések és árvizek pusztítottak. A GÁTNÁL Először is a „Miklós“-villával szemben lévő vizszabályozó gátat kerestük, melynek már csak a roncsait találtuk meg. Itt zúdult át az a hatalmas viztömetg. amely fékezhe- tetlen utat tört magának, egészen ba‘ ra vette irányát, a Vovák strandfürdő felé, ahol igen nagy károkat okozott. A menedékház, Nagy Lajos- dr. és a „Marietta“-villák, majd a strandfürdőhöz vezető hidakon kivül, a> fürdő vizleeresztő gátját is elsodorta. Hatalmas rönköket és mázsás köveket hagyva maga ntán. Dr. László Dezső autószinjét, ami a telek alsó részében van, öt napig tartotta viz alatt. Mig a városban és falvakban az úttestek széleit rombolta szét az árviz, itt a patakok partjait mosta el teljesen. Máshol felszaggatta ugyannyira, hogy a Gyergyószentmik- lós v. főmérnöke által kijelölt úttestet, mely a patak mellett kb. 350 m. hosszban, az ott levő 5—6 villa és a még üresen álló telkekhez, az utat kelllett volna szolgálja, teljesen megsemmisitette. AZ ÁRADAT TOVÁBB HÖMPÖLYÖG Az áradattal sodródott kavicsos anyag, a patak régi ágát, illetve medrét is feltöltötte fi a viz még nagyobb erővel öntötte el a környéket. Igv került viz állá a park aTsó része éf a villákat szegélyező kertek és kerítések. A rombolások azonban a Békás-szorosban még nagyobb kárt tettek. A PokoT-torkánál, ahol legkeskenyebb a szoros és innen lefelé, annvirai elmosta az utat, — amelyen már gépkocsik is közlekedtek, -— hogy jelenleg csak keskeny gyalog- pallókon járnak az emberek. Ezen az útvonalon befelé Piatra-Neamti irányában, már kora tavasz óta folynak az állam útépítési munkálatai, különös tekintet, tel az utak rendbeszedése és az eddigi fahi- daknak vashidakkal leendő kicserélését illetőleg. Békás község, a maga részéről1, az árviz által okozott károkat közmunkával és a premillitárok bevonásával igyekszik némileg megoldani. Hogyan kell védekezni ® Syilkos-iónál? Tudjuk, hogy vannak dolgok, melyek ellen védekezni nem lehet, vagy csak igen nehezen tudunk. Itt a Gyilko3-tónál azonban maga a természet mutatja meg a tennivalókat. Régi óhaja ugyanis, nemcsak az érdekelteknek, de ezt ia gyönyörű helyet látogató neves földkutat.óinknak is, mint Balogh Arthur, Bányai János, Xantus János, ugyancsak a nagy természetbúvár Nagy Ödön tanárnak, hogy a tó évek ót.ai tarló apadását meg kell akadályozni, a tó kifolyásánál építendő gáttal, ami a természetes adottságok kihasználásával1 arányltaig könnyen megoldható is (lenne. Ezzel az eljárással lehetne hathatósan védekezni az esetleg bekövetkező árvizek ellen, amennyiben a tó vízállásának emelkedését szabályozná s igy a fölösleges vízmennyiség nem veszélyeztetné a környék biztonságát. Igen fontos lenne a tóból kifolyó Béká,- patak partszabályozása, különös tekintettel a város által nemrég létesített parkot körii.- vevő árkokra. A mellékutak kisáncolásai sem éppen utolsó teendője kellene legyen a városnak. Hiszen, hogy csak egyetlen egy példát emlit- siink, az alig egv pár évvel) ezelőtt épített, a menedékháztól a Benke dr. villájáig tarló útszakasz egyáltalán nincs kisáncolva, aminek következtében a Cohárdról íegyülemlő viz részben az utat mosta eb annyira, hogy azon közlekedni nem lehet, másrészről, az alatta levő villák tulajdonosainak igen érzékeny károkat okoz. Ezeknek a már nélkülözhetetlen dolgoknak megvalósítását azonban a város, mint közigazgatási hatóság volna hivatva megcsinálni. többféle szempontból is. hogy meggondolatlan reménységeknek adjanak kifejezést és olyan változásokban kigyjenek, melyeknek bekövetkezése megzavarná az uj és igazságos rend lehetőségét Európában. A budapesti politikusok hibát követnek el, mikor úgy látják, hogy a német csapatoknak Trianonba töriént bevonulása valami összeköttetésben van a magyar revíziós látomásokkal. A nagyvonalú realizmus és nemzeti igazságtétel, niely felé halad a világ — arra késztetnek bennünket, románokat, hogv az eljövendő békét és nemzetközi rendet nyugodtan várjuk. És helyes lesz, ha végül nem felejtik el. hogy őfelsége II. Károly I király Romániája ma egységes, erős és nyugodt, példátlanul álló egyhangúsággal és azzal a szilárd elhatározással, hogy rendíthetetlenül megvédi a történelem által megszentelt nemzeti igazságát. * A ..Romania44 e. lap a budapesti beszéddel kapcsolatban Hitler vezér és kancellárnak a Hearst-lapoknak adott nyilatkozatából idézi a következő szavakat: E'őször, a már felsorolt károk kivédése s igy tetemes költségmentesités, másodszor p*. dig a beindítandó munkálatok egységes és tervszerinti megvalósítása érdekében. MIT MONDANAK AZ ÉRDEKELTEK?, Az érdekeltek egy bizottság sürgős kiszállását várják, annál is inkább, mert, a szezonra valló tekintettel a legsürgősebb intézkedések váltak szükségessé. És kérik a város illetéke, seit, hogy ne tévesszék szem elől, hogy úgy gazdasági, turisztikai és szépészeti szempontból is csak Gyergyószentmiklós városától várhatják a szükséges intézkedéseket. .ife-iák «■- '' . , > Csiby Lajos, * 23 KERESKEDELMI TÁRSASÁGOK IPARI MŰHELYEI. Az utóbbi időben többen ér»', deklődtek a munkaügyi minisztériumba a az iránt, hogy szövetkezetek, társulatok,. vagy kereskedelmi társaságok milyen félté-, telek mellett nyithatnak ipari üzemeket. A' minisztérium 7135—1940. számú rendeletében tisztázza a fenti kérdést. A müniszte- rium közli, hogy a módosított ipartörvény1 23. szakasza értelmében szövetkezetek, társulatok, vagy kereskedelmi társaságok ipari műhelyeket vagy üzemeket csak akkor nyit-, hatnak, ha ezekben 10 alkalmazottnál többet, vagy 20 lóerőnél nagyobb energiával; dolgozó gépeket foglalkoztatnak. Ezekben az' üzemekben minden osztály é.én mérnök, vagy mesterkönyvvel rendelkező szakember, kell álljon. A minisztérium figyelmezteti i*z érdekelteket, hogy ez az intézkedés a már működő hatsonló üzemekre is vonatkozik és- azok csak abban az esetben folytathatják működésüket, ha eleget tesznek a fenti in-,, tézkedések követelményeinek. A tiz aTkaTma. zottnál és 20 lóerőnél kisebb energiával dolgozó, géppel rendelkező üzemek csak abban az esetben működhetnek az ipartörvény 156. szakasza értelmében, ha az üzem tü ajdonosa mesterkönyvvel és iparengedéllyel rendelkezik. KÉTSZÁJU ÉS KÉTORRU GYERMEKET SZÜLT EGY FALUSI ASSZONY. Románból jelentik: Trifesti községben Yoicu Eeaterina falusi asszony szörnyszülöttet hozott a világra. A szörnyszülött rendes testsúlya és rendes testalkatú, de két orra van és két szája. A két orr között mintegy centiméteres szélességű köz van. A gyermek teljesen egész* séges és vidáman szopik mindkét szájával. A szörnyszülött csodájára jár az egész környék és messze földről érkeznek orvosok :s. hogy megvizsgálják a természetnek ezt a rettenetes tréfáját. ..Csak korlátolt elme képes elképzelni, hogy a Super-\ ersailles jobb lenne, mint egv Versailles44 A valóságok embere — irja a lap — semmiesetre sem támogathatja a gyulafehérvári történelmi igazság- tétel valóságainak megváltoztatását, mint egy Super-Trianont. melv lehetetlen és irreális volna. Románia jó együttélést kivan összes szomszédaival, amint leglojálisabb módon mindig erőfeszítéseket tett ebben az irányban. Ezt egyébként Gigur- tu jelenlegi külügyminiszter is hangoztatta beiktatása alkalmával.
