Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-22 / 138. szám

2 ELLENZÉK 19 4 0 I u n I u * 2 2. I Hogyan folytak le a eompiegnei fegyver­szüneti tárgyalások? Emlékezés a világháború ioriénelmi jelentőségű eseményére KOLOZSVÁR, június hő. \ francia fegyverszüneti kérés­nél eg,\ it!«*jiilejí egyre gyakrabban kerül felszínre Compiegne Iránéin község neve, ahol 1918 november ll-én egy vasuli kocsiban hosszas huza-vona után fegyverszüneti megállapodás jött létre a nyugati hadszíntéren. AZ ELŐZMÉNYEK . . . Nyugaton Focb tábornagy a francia, angol1, belga és amerikai erőkkel 1918 szeptember 26-án hatalma® támadást intéz a németek el­len. Minthogy a német hadvezetöség előre látta, hogy eieuálilani nem bir, a kormány­nak a fegyverszüneti tárgyalásokat ajánlotta. Miksa bádená herceg-kancel'lár, akkori kor* mányelnök ennek alapján október f> én jegy­zéket nyujtott át Washingtonban W ilson ál­lamelnöknek, melyben a német kormány, a Reichstag megbízásából, a német nép nevé­ben békét kért. a wilsoni 14 pont állapján. Minthogy ezt megelőzőleg az antant hatal­mak tübhizben hangoztatták azt, hogy II. Vil­mos Németországával nem hajlandók tárgyal­ni, ebben a jegyzékben már egy szó sem esik a császárról A császár ezt nem akarta meg­érteni. Ludendoffot felhatalmazta, hogy újabb offenzívat készítsen elő a még rendel­kezésére álló csapatokkal a nyugati hadszín­téren. ez offenziva meg Í6 indult, de 48 órá­val később Focii marsall csapatai (leverték a német támadást.- Wilson az október 5-i német békekérelem­re nem válaszolt. Egyrészt azért, mert a be- kekérelmet két nappal később Ludendorff offenxivája követte, másrészt, mert Wilson ragaszkodott eredeti álláspontjához: Vilmos Németországával nem lehet tárgyalni. A német sajtó felháborodása nem ismert határt és a nép a császár azonuallii lemondá­sát követelte, amely november 9-én be is következett . . . Két nappal később pedig sor került a eompiegnei találkozóra . HOGYAN FOLYT LE A TALÁLKOZÓ? Egy borús novemberi reggelen — irja töb­bek között könyvében Oricli Viktor — elin­dult az a katonai gépkocsi, melyen Erzber- ger Mátyás birodalmi államtitkár és a né nset tisztekből és politikusokból áliló parla­mentér bizottság a francia front felé uta­zott fegyverszünetet kérni. A gépkocsi hűtő­jéről levették a német zászlót és helyébe fe­hér lobogót tűztek ki. Gránáttölcsérek, leté­pett drótakadállyok, összelőtt és félig betemc. iett állások között botorkál a gépkocsi. Né- hányszáz méter után elérték az első franca előőrsöt. A francia katona megállásra szólítja fel a gépkocsi vezetőjét. Az egyik német tiszt fel­áll és közli a francia katonával, hogy a gép­kocsin német bizottság utazik, mely fegyver- szünetet akar kérni a francia főhadiszálláson. A francia katona nehezen érti meg a német tisztet, aki nem beszél kifogástalanul fran­ciául. Várjanak . . . A francia katona utasítja egyik társát, aki futólépésben siet az egyik hátrább fekvő vo­nalig, ahonnan tábori telefonon közlik a pa­rancsnoksággal! az eseményt. A válasz: tessék ■várni . . . Elmúlik egy óra, másfél óra, két óra. Vé­gül feltűnik u távolból egy gépkocsi, rajta francia tisztek. A két gépkocsi találkozik. Erzherger felinii tatja inegbizóleveflét, mely francia nyelven van kiállítva és a német fő­hadiszállás megbízottja, a [legfőbb vezérkar és a parlamenti hatos bizottság megbízott­jainak aláirásával van ellátva. A csástzár aláírása nem szerepel iafc iraton. A francia alezredes, aki az iratot áttanulmányozza, ezt hiányolja is. Erzherger szólal' meg: — Alezredes nr. a császár aláírására nin csen szükség, mert a császár lemondott . . . Az alezredes most hallja először a bírt. Kétkedőén néz végig Erzbcrgeren. Ez meg­kéri a német tisztet, aki újból lefordítja a fiancia alezredes számára: — A küldöttség, amely itt Sr. Quentin és Arras között a mezőn áll, a német nép meg­bízásából kéri a fegyverszünetet . . . A francia alezredes bólint. Int az egyik francia tisztnek, aki zsebkendőkkel beköH a német bizottság tagjainak szemét, újbóli felül­nek a gépkocsira és elindulnak. A német gépkocsit az egyik francia tisat vezeti. Talán egy óráig utaznak igy. Végre megérkeznek. A színhely egy kis falu. Az egyik francia hadosztály vezérkarának központja. A német bizottság tagjait egy kis parasztházba veze­tik, a ház elé őrt állítanak. Most újból tele­fonálás indul meg. A hadosztályparancsnck ssg közéi a vezérkarral az eseményt. Focii marsall veszi kezébe a hallgatót: — Mit mond ön? Német bizottság? Fegy­verszünetet akarnak? Hm. Ennek nem örii lök . . . Várjanak. Egy óra múlva értesítést kap. Vége. Foch valóban nem örül a hírnek, ő nem igy képzelte él a háború befejezését. Előtte egy diadalmas Berlinbe való bevonulás képe lebegett. Legszívesebben elótasifcaíná a bi­zottságot. Azonban ezt a felelősséget nem vállalhatja. Mosr telefonon rövid megbeszé­lés következik Focb és Clemenceau között. Clemenceau közi a marsa'llal. hogy Wilson hajlandó elfogadni a német békekérelraet, Wilson válasza néhány nap előtt érkezhetett meg Berlinbe, tehát Franciaország kénytelen fegyverszünetről tárgyalni a németekkel. Clemenceau azonban utasítja a marsajlt: ezek a fegyverszüneti feltételek ne legyenek olya­nok, hogy a németeknek mozgási szabadsá­guk maradhasson! Clemenceaunak, de Focb- nak is még élénken az emlékezetében van, hogy kér nappal azután, hogy a németek ok­tóber 5-én békét kértek Wilsontóffl, támadást intéztek a császár parancsára a nyugati had­színtéren. Foch még megjegyzi, hogy a ne­met bizottság áilirisa szerint a császár be­nyújtotta lemondását. Clemenceau csak eny- nyit dörmög a telefonba: — Úgy van. Két órával ezelőtt értesültünk a lemondásról, a hír igaz. Foch tehát belátja, hogy tárgyalnia kell. MEGKEZDŐDNEK A TÁRGYALÁSOK A német bizottságot most — újból bekö­tött szemekkel — vonatra ültetik, a vonat é.indul. Erzherger később megírta ennek az útnak a történetét. Azt irja, hogy egész dél­után utaztak, az volt a benyomása, hogy né­ha vissza, néha délnek, néha északnak — szándékosan össze-vissza utaztatták őket, ne­hogy tájékozódni tudjanak. Este levették A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja, fiat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három. vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény cisz* szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van trzüksége, a Banca Nationalatól a név érték 70 százalékának megfelelő lombardk&csont kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. M inden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötete? pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cíuj (Kolozs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes. szemükről a kötést, m ablakokat Lefüggö­nyözték, a H/.akas/ban ,-gy francia katona áílt őrt. Később vacsorát hoztak, majd egész éjjel utaztak. Hajnalban a vonat végre meg­ái t. Leszállították őket, egy erdő közepén voltak. A másik vágányon egy kiilönvonat állott, melynek tel ineskoesijába vezették őket. Itt egy asztal körül ültették C'c a ne­mit bizottság tagjait, majd néhány pere múl­va belépett a termeskocsiba Foch marsall. Mé1' öt Pszt volt a kíséretében. Foch a né­met urakhoz lépett, ezek felál tak. a német tisztek tisztelegtek. Focb a tisztelgést nem viszonozta, a civilekkel nem logott kezet. Helvet mutatott, majd ö is leült. Első kérdé­se ez vö t: __ Tolmácsot hoztak magukkal? Erzherger gróf Broekdorff-Rantzaura mu­tatott, aki korábban a német külügyi szolgá­latban állott, most őrnagyi rangot visel*, foch bólintott, majd egy papírlapot vett elő és igy szó.t: • - önök fegyverszünetet kérnek. Elorelio- csájtom, hogy nem vitatkozom. Felolvasom a feltételeket, ezeket önük vagy elfogadják, vagy nem. Brockdorff-Rantz.au gróf most valamit a ft gv veres férfi szolidaritásáról mond és né­hány mondatban igyekszik Foclmak megma­gyarázni, hogy lehetetlen feftételeket a né­met nép valószínűleg nem fog elfogadni . . . Focb közbevág: — Akkor hát tovább verekszünk. Sem mi, 6em Önök nem felejthetik el, hogy századok óta. minden francia férfi, aki betöltötte het­venedik évét, legalább egyszer kénytelen vo t önökkel verekedni. Ennek véget kell vetni. Sajnálom. Önök tehát vagy meghallgatja': * föltételekéi, vagy befejeztük a tárgyal á *! Fagyos csend. A történelem szel« der­mesztőén hat ebben a pillanatban. Eorh ri­degen tekint Erzhergerre, aki beleegyezőleg bólint: tessék olvasni! A FELTÉTELEK A többi inár ismeretes. A fegyverszüneti feltété1 ék kemények voltak: a német had­erők a Rajna mögé vonulnak, az antant had­erők biztosíték gyanánt német területeket szállnak meg. A német nehéztüzérség egy ré­szé hadiz-sákmányként hátrahagyandó. Az an­tant a blokádot nem szünteti meg. A béke- konferencia négy héten belül ü-.szt-ül — ezek voltak a megállapodás lényegesebb pontjai. Hindenhurg jóváhagyásával Erzherger és a bizottság tagjai aláírták a megállapodást. Eddig szó! a eompiegnei találkozó törté­nete. A békekonferencia négy hét alatt nem ülhetett össze, december 13-án újabb négy héttel kellett meghosszabbítani a fegyverszü­neti szerződést, azonban ennek ellenében a németeknek át kellett engedni a kölni híd­főt, valamint a Kölntől északra fekvő semle­ges zónát. A mega iapodást még háromszor kellett meghosszabbítani, az egyes meghosz- sz.abbitások alkalmával hol a strasszburgi hid- főt, hol a német kereskedelmi flottából négy és félmillió tonnaürtartalmat kellett átadni, mig végül 1919 február 15-én újból meg­hosszabbított ák a megállapodást azzal, hogy érvénye a békeszerződés aláirásával jár le. (b. a.) Fonlos intézkedési lelték a lüzilaellálás bizlosilására Egyes megyékben a búzakészletek részleges zárolását rendelte el a kormány i KOLOZSVÁR, június 21. Beszámoltunk arról, hogy a kormány megtette az intézkedéseket a tűzifával, búzával és növényi olajjal való ellátásra. Az erre vonatkozó minisztertanácsi jegy­zőkönyvek a következő rendelkezéseket tartalmazzák: I. TÜZIFAELLÁTÁS Az erdészeti szervek működését a nem­zetvédelem érdekében lett szolgálatnak tekintik. A visszaéléseket, hanyagságokat és szabálytalanságokat tehát a katonai büntető törvénykönyv rendelkezései alap­ján büntetik. A tüzifatermelők kötelesek 10 napon Belül Írásbeli nyilatkozatban a megyei er­dészeti hatósággal közölni az erdőkiterme­lés jelenlegi állását, azzal az üzemtervvel kapcsolatban, melyet a miniszteri rendel­kezések értelmében állapítottak meg. A termelési üzemtervet a megyei erdészeti hatóság módosíthatja olyan értelemben, hogy a termelés a hadsereg, polgári lakos­ság és a hatóságok tüzifaszükségletét fe­dezze. A már kitermelt mennyiségeket sürgősen a vasúti állomásra szállítják. Az üzemterv végrehajtása, erdőkiterme­lés és szállítás érdekében a nemzetgazda­ságügyi minisztériumnak javasolni lehet az esetleg szükséges vezető és technikai személyzetnek leszerelését és a vállalatok jármüveinek és állatainak a rekvirálás alól való mentesítését. A tüzifaszállitásnál alkalmazott munkások a kitermelés idejé­re szintén felmenthetők. A.megyei prefektus az erdészeti ható­ságokkal együtt megteszik a szükséges in­tézkedéseket az üzemtervek pontos végre­hajtására és intézkedést tesznek arranéz- ve, hogy a helyi közigazgatási hatóságok utján fizetés ellenében, rekvirálás cimen, munkásokat, jármüveket, állatokat vegye­nek igénybe a kitermelés céljára. A tüzifatermelésre használt erdő szom­szédságában lévő községek összes munka­képes lakóit a közigazgatási hatóságok ar­ra kötelezhetik, hogy a tiizifatermelés szolgálatába álljanak. Ugyanezen vidékek lakói arra is kötelezhetők, hogy állataikat és állati, vagy gépi erővel vont jármüvei­ket a termelési helytől a vasúti berakási helyig, vagy a legközelebbi fogyasztási központ helyéig tüzifaszállitásra használ­ják. Ezt a munkaszolgálatot kollektiv szer­ződés alapján fizetés ellenében teljesitik. A szerződést a községházán kötik, akkord, vagy napszám mellett, melynek összegét a munka természetéhez képest, a helyi munkabérek alapján szabják meg. Vita esetén a munkaügyi inspektorátus fog dönteni, addig azonban ideiglenesen a I közigazgatási hatóság árszabálya irányadó. : A rekvirálási munkálatokban résztvesz a I vállalat megbizottja is és csak az általa el­fogadott jármüveket cs munkást lehet I igénybe venni. Amennyihen a szomszédos I községekben tüzifatermeléshez szükséges, j elegendő számú munkás és jármű nem ta- j lálható, a rekvirálás erdővállalatokkal I rendelkező más megyékben, vagy olyan 1 helyeken foganatosítható, ahol kevesebb behívás történt és munkás, valamint jár­mű ál! rendelkezésre. II. BÚZAKÉSZLETEK RÉSZLE- GES ZÁROLÁSA A hadsereg részére a buzafelesleggel rendelkező megyékből következő mennyi­séget kell rendelkezésre bocsátani: Temes- 1 megye 600 vagon buza, Mehedinţi 200 va- I gon, Dolj 700 vagon, Romanati 500 va- : gon, Teleorman 800 vagon, ^ Iasca 100 ! vagon. Ialomiţa 350 vagon, Constanta I 800 vagon és Caliacramegye 900 vagon, j Ezen megyék prefektusai által kijelölt í búzakészletek a tulajdonosoknál a hadse- j reg ellátására zároltnak kell tekinteni. A katonai szervek által előbb zárolt bu- I zakészletekből az előbb jelzett mennyisé- j gek kiegészithetők. Az ország egyéb terü- létén történt zárolás megszűnik, mihelyt I biztosítva lesz a fenti mennyiségek átadá­sa. A kérdéses búzakészletek összegyüjté- ! séről a megyei prefektura gondoskodik. A búza (75—3) ára 10 tonnás vagononként 54.000 lej franko vasúti állomáson. Az ár kilogramonként 1 lejjel emelkedik, vagy ; csökken, aszerint, hogy az áruban mennyi idegen elem található. A fizetést a kije­lölt átvételi helyen a hadbiztossági köze­gek eszközük. FÜRDŐVONAT ÉS KÖZVETLEN KO­CSI BUZIÁSRA. A vasutigazgatóság for­galomba helyeztette az 1203. és 1204. szá­mú vonatokat Temesvár és Buziás között. Ezek a vonatok a menetrendben mint idényvonatok — fürdővonatok — szere­pelnek és szeptember 15-ig maradnak for-, galomban. A vonatok egyike reggel 8.20 órakor indul Temesvárról, mig a másik este 19.40 órakor érkezik Temesvárra. A vasút egyúttal közvetlen kocsikat helye­zet forgalomba Bukarest és Buziás kö­zött. A közvetlen kocsik a 103. és 104. számú gyorsvonattal közlekednek Buka-‘ rest és Lugos között s ott ezeket a köz­vetlen kocsikat a lúgos—buziási vonathoz csatolják. A közvetlen kocsi a Bukarest­ből reggel 6.14 órakor érkező gyorsvo­nattal érkezik be Lúgosra, este pedig a 22.45 órakor Lúgosra érkező gyorsvonat viszi vissza Bukarestbe,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom