Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-14 / 107. szám
ELLENZÉK 7 19 4 0 május 14. merni Hollandia is Belgium kólónál ereit Belgiumnak 800.000, Hollandiának 600*000 embere áll fegyverben. — A két ország védelmi vonala Érdekes cikket közöl a bukaresti „Azi“ ciruü lap Belgium és Hollandia katonai erejéről. A Belgium és Hollandia elleni hadműveletek terve a bukaresti „Azi" katonai szerkesztője szerint von Épp tábornoktól ered és azt tartja szem előtt, hogyan lehet a két szövetségest, Angliát és Franciaországot egymástól elszigetelni. A kérdéses terv szerint a szövetségeseket a Maginot-vonalnál le kell kötni, ugyanakkor Hollandia ellen támadást kell intézni. A cél: Amszterdam elfoglalása, mely után déli irányban Leyden, Hága, Rotterdam és Utrecht fog következni. így Hollandia területe német támaszpont lehet Anglia ellen. Ezzel párhuzamosan Belgium ellen is támadás indul Brüsszel irányában, hogy délfeló haladva, francia Flandrián át Franciaországba lehessen elérni. A nagyszabású terv bonyolultnak nem mondható, ami pedig a kivitelt, a terv megvalósításának lehetőségét illeti, meg kell elégednünk azzal, hogy a belga és holland stratégiai helyzetet és a két ország katonai fel- készültségét Kurt Passow „Taschenbuch der Heere“ cimü tanulmánya alapján ismertetjük: HOLLANDIA KATONAI EREJE A holland királyság 35.007 négyzetkilométer területén 8,640.000 főnyi lakosság él. Határa összesen 2190 kilométer, ebből 1290 kilométer tengerpart. Hadseregének létszáma békében 39.000 ember, a világháborúban ez a létszám 450.000 főre, a jelenlegi háborús előkészületek során pedig 600.000 főre emelkedett. Hollandiában kötelező a katonai szolgálat és állandó helyőrségei vannak, hol az újoncok a gyalogságnál 295 napig, a tüzérség nél 490 napig, a lovasságnál pedig 580 napig tartó szolgálat során nyernek kiképzést. BÉKÉBEN a holland európai szárazföldi hadsereg európai, és gyarmati egységekre oszlott. Az európai hadsereg 4 hadosztályból áll és ezek parancsnoksága Hágában, Arnnemben, Broda- | ban és Amersfoortban székel. Az európai holland szárazföldi haderőhöz 22 gyalogezred, 8 tüzérezred, 1 testőrezred, 1 vadászezred, 1 kerékpáros ezred, 2 lovasezred, két tank-zászlóalj tartozott. A gyarmatokon 4 gyalogos, 1 lovas, 2 tüzér és 1 műszaki ezred teljesített szolgálatot. HÁBORÚBAN az európai szárazföldi holland haderő 4 hadtest parancsnokság keretében harcol. Egy-egy hadtesthez 4 gyalogos hadosztály, egy tüzér (10.5 cm. ágyú) hadosztály és egy-két tüzér- ezred tartozik. FELSZERELÉS A gyalogság Manlicher-fegyverrel (Mod. 95) és Browning-pisztollyal (Mod. 25) van felszerelve. Ezenkívül önműködő golyószórókkal és aknavetőkkel ellátott egységekkel rendelkeznek. A tüzérséghez gépesített könnyű és nehéz ütegek tartoznak. HOLLAND VÉDELMI RENDSZER Hollandia védelmi rendszerét vízzel elválasztott területek és erődítések képezik. A kérdéses vidék három körzetre oszlik: 1. Az ország középpontjában lévő kereskedelmi ©* ipari vidékek, tartományok, városok (Amszterdam, Utrecht, Rotterdam. Hága, stb.) védelmének biztosítása. Ez a vízzel elárasztott terület Minden-nél kezdődik és Naar- den-nél átvonulva, Gokulnál, a Mausanál végződik. 2. Az erődítési vonal a Mausa torkolatánál a tengerparton — Voorne sziget szomszédságában — kezdődik és a „HoLandsch Diep“, Volerax, Willemstad és Den Holder első vonalú erőditményeket foglalja magában. Az erődítmények második vonala Grewe- nél veszi kezdetét és Neder—Bethnlen keresztül Amersfoort-tól keletre Tielnél és a Duce erdőségnél (Hiertogenbonch) kelet felé halad. Ebben a körzetben hatalmas csatorna hálózat van, melynek révén a tenger és folyók vizével áthidalhatatlan akadályokat lehet teremteni. A Zuidersee és Északi-tenger közötti vidéket és .a. „Vesting Holland” területet is könnyen lehet vizzel elárasztani. 3. A harmadik körzet erődítései Grolingen, Frise, Gneldre, Drenthe, Limbourg és Ove- ryssel mezőgazdasági vidéket védik. BELGIUM HADEREJE A belga királyság 30.507 négyzetkilométer területén 8,361.000 főnyi lakosság él. Határa összesen 1444.5 kilométer, ebből csak 65.5 tengerpart. A kötelező katonai szolgálat egy évig tart, a békebeli létszám 100.000 volt, mig a jelenlegi katonai előkészületek alatt több, mint 800.000 ember állt fegyverben. BÉKÉBEN a belga haderő 3 gyalogos hadtest és 1 lovassági hadtest keretébe volt osztva. Minden hadtesthez 2 gyalogos hadosztály, 1 tüzérezred és 1 utászzered tartozott. Egy hadosztály keretébe pedig 3 gyalogos ezred és 1 tüzérezred volt beosztva. A külön működő lovashadtesthez 2 lovas hadosztály, 1 tüzér ezred és 1 utász és kerékpáros ezred nyert beosztást. Luxemburg és Namur védelmét egy vadász-hadosztály és 1 vártüzérezred látta el. A belga hadsereg felszerelése kitűnő, világhírre tettek szert fegyvereik. BELGA VÉDELMI RENDSZER Belgium védelmi vonala a Siegfried-vonal* lal párhuzamosan van kiépitve. Kétszáz kilométer hosszú erőditési vonal ez, mely délen a francia Maginot-vonalnál kezdődik, északon pedig a holland erődítményeknél nyer befejezést. A belga védelmi vonal legmodernebb vasbeton erődítésekkel és a francia erődítések berendezéséhez hasonló felszereléssel van ellátva. A másod;k erőditésü vonal északkeleten végighúzódó csatorna rendszerből áll, mely a 122 kg. hosszú „I. Albert“ csatornára támaszkodik. Ezen kívül a Mausa és Escaut hosszában harmadik és negyedik védelmi vonal húzódik. HINDENBURG ÉS LUDENDORF VÉ- LEMÉNYE A világháború után — mondja az „Azi“ cikke — nagy feltűnést keltett M. I. Wül- lus Rudiger professzor tanulmánya, melyben a német törekvéseket igyekezett megvilágítani Belgium stratégiai jelentőségével kapcsolatban. — Nem túlzott állítás — hangoztatja Rudiger professzor — hogy a világháború késő befejezésének Belgium volt az oka. A pápa 1917. évi békekisérlele is ezért hiúsult meg 1917-ben, amint ezt Hindenburg és Ludeu- dorf brüsszeli tanácskozásáról szóló feljegyzések igazolják. Ezen feljegyzések szerint a két nagy német hadvezér a következő azonos felfogásnak adott kifejezést a kérdéses alkalommal: Ludendorf: A belgiumi hódítás időtartama titán is Lütichben kell maradnunk, hogy Aaaciient védjük és Brüsszelt kezünkben tartsuk és igv bármikor előnyomulhassunk Belgiumban. Hindenburg: A tengerpart dönti el a jövő háborút. Egyes pontok végleg a kezünkben kell, hogy maradjanak. Rudiger professzor Schröder admirális 1918 február 14-i emlékiratát is közli, mely többek között a következőket tartalmazza: „Ha a flamand partok nincsenek birtokunkban, uj háborúra lesz szükség, hogy megszerezzük azokat. Nem lehetetlen most a belga partok elfoglalása nélkül Franciaország megtámadása, de a jövőben nem lesz ez olyan Nemrégiben, amikor a szakoktatásról szóló törvényjavaslat parlamenti vitája folyt, részletesen ismertettük a javslat körül elhangzott felszólalásokat. A fiuk ipari oktatásáról szóló törvény most meg ) jelent a Monitorul Oficial április 24-iki számában. A törvény lényegesebb intézkedései a következeik: Az uj törvény értelmében a fiuk ipari oktatását a következő iskolák szolgálják: a) inasiskolák, b) ipariskolák, c) különleges műszaki iskolák. Az a) és b) alatt felsorolt iskoláknak az a feladata, hogy különböző iparágakban kiképzett munkásokat és kisiparosokat neveljenek. A c) pont alatt szereplő különleges műszaki iskolákból pedig az almérnökök kerülnek ki. Az ipari oktatást szolgáló iskolákat az ország gazdasági szükségleteinek megfelelően alapítják. Az egyes ipari iskolák nem működnek azonos program alapján. Ezek az iskolák ugyanis munkaterv szempontjából vidékenként változnak, aszerint, hogy milyen szakmák felelnek meg inkább azon vidék szükségleteinek és termé=zeti adottságainak, ahol az iskolák működnek. Az inasiskolák és az ipariskolák középiskoláknak számítanak és inasiskolákat úgy a minisztériumok, mint a törvényesen alakult iparos intézmények, egyházi szervek, valamint magánosok is létesíthetnek a munkaügyi miniszteri tun engedélyével. Az inasiskolákat szintén szakmák (specialitások) szerint szervezik. Ezekbe az iskolába csak azok a fiuk iratkozhatnak be. akiknek legalább négy elemi iskolai végzettségük van. Az inasiskolák I végzett növendékei, az inasbizonyitvány kézhezvétele után az ipartörvény intézkedéseinek megfelelően, munkakönyvét kapnak, ha legalább 17-ik életévüket betöltötték. Külön intézkedik a törvény az ipariskolákról (amelyek az eddigi ipari líceumokat helyettesítik majd) és amelyeknek az a célja, hogy megfelelő szakmai s elméleti tudással rendelkező szakmunkásokat és kisiparosokat képezzenek ki. Ezeket az iskolákat megfelelő műhelyekkel látják el. Az ipariskolákba azok iratkozhatnak be, akik négy elemit végeztek cs legalább 11 évesek. Az ipariskolák harmadik osztályába felveszik a hét elemi iskolai osztályt végzett növendékeket. Az iskola felső osztályaiba való beiratkozás után az első busz bét próbaidőnek számit és ebben az időben a növendékeket a kiilönböző műhelyekben foglalkoztatják. annak megállapitása végett, hogy melyik szakmához van inkább hajlama. Az ipariskolai tanfolyamok két ciklusra oszlanak. Az első ciklus időtartama három év. a második ciklusé pedig 3—4 év. Ez a mesterség szerint változik, amelyet a növendék tanul. Azok °. növendékek, akik csak az első három évi tananyagot végzik el, bizonyítványt kapnak. Viszont azok a növendékek, akik az ipariskola felső tanfolyamát is elvégzik olyan bizonyítványt kapnak, amelynek alapján mesterkönyvet állítanak ki számukra. könnyű, mint most. A nagy közelség folytán, a flamand kikötők főleg Anglia délkeleti partjait veszélyeztethetjük: a Thernze torkolatát, a Dover—Calais utat é* a La Manche-csatorna keleti' részét tarthatjuk tűz alatt. Schröder admirális emlékiratával kaposo- latban Rudiger professzor Scheer admirális 1918 február 17-i emlékiratából is a következőket idézi: — Abból a célból, hogy Anglia keleti partjait állandóan veszélyeztessük, szükség van az „északi zónára“, melynek közelsége lehetővé teszi, hogy könnyű egységeink egyetlen éjszaka leforgása alatt Anglia ellen sikeres támadást indítsanak. Különösen nagy fontossága van ennek repülőtámadások szempontjából, a belga partok elfoglalása révén ugyanis komolyan lehet veszélyezetetni Anglia délkeleti partjait, melyeken át a szigetország ellátása, folyik. (k. i.) Az ipariskolákat szintén szakmák sze-, tint szervezik meg. Egy iskola több szakmai osztállyal is rendelkezhetik Ugyancsak egy, vagy több szakma számára szervezik meg a műszaki iskolákat is. Ezekbe a líceumokat végzettek iratkozhatnak be. Felvehetők azonban a rendelkezésre álló helyek arányában az elméleti líceumok növendékei is a hatodik osztálytól felfelé, valmaint az ipariskolák felső osztályainak végzett növendékei abban az esetben, ha legalább kétévi gyakorlattal rendelkeznek, valamint a szakmai továbbképző tanfolyamot végzett olyan személyek is. akik inasiskolát végeztek. A műszaki iskolában a tanulás három és fél évet vesz igénybe. Azok, akik a műszaki iskolát elvégezték, almér- nöki oklevelet kapnak. A törvény értelmében akár az iparvállalatok, akár más magánszervezetek kezdeményezésére továbbképző tanfolyamok’ I létesíthetők. Az ipariskolák felső osztá- lyainak végzett növendékei abban az esetben, ha önálló műhelyt nyitnak, tiz«. évi adómentességben részesülnek. Az uj törvény alkalmazása már az 1940 —41-es iskolaévben megkezdődik, A jelenlegi ipari gimnáziumok és líceumok ipariskolákká alakulnak át. A minisztérium állapítja majd meg. hogy az egyes iskolákban milyen szakmákat tanítsanak. Az ipariskolák végső szervezése már az 1940 —41-es tanévben alkalmazást nyer. Az ipari gimnáziumok végzett növendékei beiratkozhatnak az ipariskolák felső osztályaiba, mig az ipari líceumok vég-' zett növendékei ugyanolyan jogokat élveznek. mint azok, akik az ipariskolák összes osztályait elvégzik. A jelenlegi ipari líceumok azon végzett növendékei, akik a nyolcadik osztályt elvégzik, az 1936. évi szakoktatási törvény által biztosított összes előnyöket élvezik. Egyébként az 1936. évi fenti törvénynek a fiuoktatásra vonatkozó összes intézkedései hatályukat vesztik. Ugyancsak a Monitorul Oficial április 24-iki száma közli egyébként a szakmai oktatás általános megszervezéséről, valamint a szakmai oktatás legfelsőbb tanácsának létesítéséről szóló törvénvt RÁGALMAZÁS MIATT ELJÁRÁS INDULT EGY UZONI GAZDÁLKODÓ ELLEN. Sep- siszentgyörgyről jelentik: Pataki István uzo- ni gazdálkodó a vármegyei egészségügyi hivatalhoz feljelentést adott be Stoica Coston Józsefné uzoni korcsmatulajdonos ellen. Pataki feljelentésében azt állította, hogy a korcsmárosné súlyos fertőző betegségben szenved s emiatt kéri a korcsmaengedélye bevonását. A vizsgálat meg is indult, azonban a hivatalos orvosi vélemény megállapította, hogy a feljelentés indokai nem felelnek meg a valóságnak. Ilyen körülmények között Costinné bűnvádi feljelentést adott he Pataki István ellen. A most megtartott törvényszéki tárgyaláson Pataki azzal védekezett, hogy a közjó érdekében tette feljelentését. Az Ítélet kihirdetését elhalasztották. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől * feg- választékosabb kivitelig, legolcsóbban! az Ellenzék könyvosztályában, Cín|| Piaţa Unirii. A hadsereg felszereléséért A. hadseregnek sok pénzre van szüksége. J egyezzetek tehát hadseregfel• szerelési pénztárjegyeket (honokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál> valamint a pémügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 9Za Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz* szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Natiortalatól a név érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szíven viseli, kötelei pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Ciu] (Kolozs) megye prefektusa J 1, MAKOLE ENESCU ezredes, j Teljesen uj alapokra helyezték az ipari szakoktatást Megszűnnek az ipari líceumok és az egyházi intéz» menyek is létesíthetnek inasiskolákat
