Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-12 / 106. szám

1S ELLENZÉK 1() 4 0 m j ) ii s 12. (Iso oldali cikkünk folytatása.) ;i (sápotoktól s a belga és holland örök üs/.- a két orBf.ág keleti határún vonták >■ •■■■o, arcvonalat alkotva Németország ellen. V>. ka ai összpontosítás olyau pillanatban Iin tcut, amikor Németország semmi erőt sem üssapoutositott Belgium és Hollandia előtt, mialatt Anglia és Franciaország erős gépesí­tett támadó hadsereget gyűjtött a francia— belga hutárnál. Ez azt jelentette, hogy egy adott pillanatban, mikor Anglia és Francia- ország magatartásától semlegességük nyuga­ton mind vesrélyezettebbnek látszott, Hol­landia és Belgium, melyeknek minden oka megvolt, hogy a fenyegetett nyugati határo­kon erősítsék a csapatokat, ezeket a teljes német csapatok nélküli keleti határra vitték. Németország csak akkor tett válaszintézkedé­st kot s a maga rendjén csapatokat helyezett cl a belga és holland határon. Váratlan és minden katonai elvvel ellentétes intézkedé­seikkel a belga és holland vezérkarok meg­mutatták valódi szándékaikat. Az akció ért­hetővé válhatik, ha tekintetbe vesszük, hogy ezeket az intézkedéseket az angol—francia nagyvezérkarral való előzetes megegyezés alapján hozták és hogy a belga és holland csapatokat sosem tekintették másnak, mint az angol—francia támadó hadsereg élcsapa­tainak. „A NÉMET KORMÁNY DOKUMEN­TUMOKNAK VAN BIRTOKÁBAN“ — A német kormány — folytatta a jegy­zék — olyan dokumentumoknak vau birto­kában, amelyek azt bizonyítják, hogy küszö­bön áll az angol és francia támadás belga és holland terület felhasználásával Németország ellen A támadást már rég előkészítették, a belga és francia határról eltávolították azo­kat az akadályokat, amelyek esetleg megaka­dályozhatnák az angol—francia hadsereg tá­madó hadműveleteit. Francia és angol tisz­tek látogatták meg a belga és holland repülő­tereket és intézkedéseket tettek. Belgium ha­dianyagot tartott készenlétben a batáron és egy idő óta angol—francia csapatkülönitmé- nyék érkeztek a belga és holland határ több pontjára. — Mindezek és más intézkedések, melyek az utóbbi napok alatt tudomásunkra jutot­tak, kétségbevonhatatlanul bizonyítják, hogy küszöbön áll az angol—francia támadás Né­metország ellen, amely a Ruhr vidék irányá­ban belga és holland területen át fog meg­történni. — Belgium és Hollandia magatartása ezek- után a tények után világos. A két állam kor­mánya. hivatalos nyilatkozatai ellenére, a há­ború kitörése óta Anglia és Franciaország pártjára állott, tehát olyan hataimak pártjá­ra, amelyek elhatározták Németország meg­támadását. Annak ellenére, hogy német rész­ről többször felhívták a belga külügyminisz­ter figyelmét e magatartás súlyosságára, a helyzet mitsem változott. Sőt a belga nem­zetvédelmi miniszter nemrég az egész kép­viselőház előtt leplezetlenül kijelentette, hogy a belga, francia és angol vezérkarok között közös határozat jött létre egy esetleges Né­metország elleni lépés érdekében történő in­tézkedések tételére. —- Ennek ellenére, ha Belgium és Hollan­dia függetlenségi és semlegességi politikával kérkedett továbbra is, a megállapított tények alapján ezt csak Németország tévedésbe ej­tésére irányuló kísérletnek lehetett tekinteni. Ebben a helyzetben a német kormány előtt kétségtelen, hogy Belgium és Hollandia nem­csak azt határozták el, hogy megtűrik a kü­szöbön álló angol—francia támadást, hanem azt elő is segitik minden tekintetben és az angol—francia vezérkarral kötött egyezmé­nyek kizárólag erre a célra szolgálnak. A holland és belga részről hangoztatott ellen­vetés, hogy az események ilyetén való fejlő­dése nem az ők kezdeményezésükből tör­tént, hanem kényszeritve voltak erre a ma­gatartásra, mivel semmit sem kezdhettek Franciaország, vagy Anglia ellen. Ezt a kifo­gást nem lehet elfogadni. Ez semmit sem változtat az adott helyzeten Németország szempontjából. A német kormány az Anglia és Franciaország által a német népre kény­szerűéit létért való küzdelemben nem várhat ölbe tett kezekkel és nem engedheti meg, hogy Anglia Belgiumon és Hollandián keresz­tül német területre tegye át a háború szín­terét. Ezért adok most parancsot a német csapatoknak, hogy biztosítsák a Németország '-'SSSÉHgfilES a5IBWaPBWKaBMBBaBWWMB—— 1 SPLIT a dalmát tengerpart turisztikai központ­ja vendégeinek páratlan kiimát, remek strandlehetőséget, történelmi látnivaló­kat, rengeteg kirándulási alkalmatossá­got nyújt. A HOTEL SAVA csendes családi szálló a város előkelő vil­lanegyedében, a Bacsvice-n, a tengeri fürdő közvetlen bejáratánál, tengerre néző komfortos szobáival, kitűnő kony­hájával a legkellemesebb tartózkodást biztositja. Split egyetlen magyar szállodája. ---------------------------■Bggjimuii.iMUiwinwwii rendelkezésére álló minden katonai eszközzel ezeknek az országoknak semlegességét. A né­met kormány ehhez a nyilatkozathoz a kő- 'étkezőket fűzi hozzá: A német csapniuk neiu mint a belga és hollaud nép ellenségei lepnek belgn ős holland területre, mivel a német kormány nem is akarta éa nem is oka az. események eme fejlődésének. mA FELELŐSSÉG A TÖRTÉNTEKÉRT NEM NÉMETORSZÁGOT TERHELI“ A lelelosség Angliát és Franciuortxágot terheli, amely államok részletekig menően előkészítették Németországnak belga és hol* laml területen való megtámadását és a belga e* holland kormányt, amelyek ezt tűrték és elősegítették. A német kormány kijelenti, hogy ezen­k:\ill Németországnak nincs szándékúban most, vagy a jövőben megsérteni Belgium es Hollandia függetlenségét, sem Európán ki- viili területeinek épségét. A belga és holland királyi kormány számára üreg tufl is feunull a lehetősége annak, hogy az utolsó pillanat­ban biztosítsák népeik érdekeit cs ügyeljenek fel arra, hogy a német csapatokkal szentben ne fejtsenek ki ellenállást. A német kor­mány tehát felhívja u két kormányt arra. hogy azonnal adja ki a szükséges rendelke­zéseket ebben uz. értelemben, mert amennyi­ben u német csapatok. Belgium és Hollandia részéről ellenállásra találnak, azt minden eszközzel letörik. Ebben az esetben pedig ki­zárólag a belga és holland kormányt fogja terhelni a felelősség az eseményekért és a kiöntött vérért. Hadviselő államok delegátusai is résztvesznek az Európai - Bizottság legközelebbi ülésén BUKAREST, május 11. Az Európai Duna-Bizottság évenként kétizben ülést tart Gáláéban, hogy a Du- na-liajózásra vonatkozó összes kérdéseket letárgyalja. A legközelebbi ülés -- mint a Rador távirata jelentette — május 20- nn lesz Galacban és ennek során a mér- nókbizottság jelentést tesz a Duna torko­latának haiózhatásáról és az e célból szükséges munkálatokról. A tavaszi ára­dás során ugyanis a Duna vize nagymeny- nyiségii iszapot rak le a mederben és ez valóságos torlaszt alkot annyira, hogy a hajók csak kisebb megterheléssel tudnak Sulinanál elhaladni A május 20-án kezdődő tanácskozáso­kon, az ,.Argus“ jelentése szerint, a kö­vetkező delegátusok vesznek részt: dr. Martins és Lorner Németország, Douglas Keane és R. D. Macrae Anglia, Roger Man-Mayou cs Richard Franciaország, G. Lorenzzi és Nnrdi Olaszország és Vespa­sian Pella és F. Rossi Románia A tanácskozásokon Roger Mon-Mayou francia delegátus elnököl. Még nem állí­tották véglegesen össze a napirendre ke­rülő ügyek jegyzékét Siessen megnézni még ma. Utolsó alitaiom. vasálarcos A. DUMAS halhatatlan müve Dlmen a ROYAL SLÁGERMOZGÓBAN. Telefon 3705 Fényes hereiek között ünnepelték meg május iO-ét az egész országban BUKAREST, május 11. (Rudor.) Május 10. napját a szokásos fényes keretek között ünnepelték az or­szágban. Az udvarnagyi hivatal 22. szá­mú közleménye szerint május 10-én Őfel­sége II. Károly király Mihály nagyvajdá­val hálaadó istentiszteleten vett részi, majd végignézte az I. Károly-téren ren­dezett katonai diszfelvonulást. Az ezt kö­vető villásreggelin Őfensége Erzsébet ki­rályi hercegnő, valamint a miniszterel­nök, a hadfelszerelésügyi miniszter, a légi és tengerészeti miniszter, a nemzet- védelmi miniszter, a főváros katonai pa­rancsnoka, a vezérkari főnök és a buka­resti helyőrség parancsnokai vettek részt. Este fáklyásmenet volt. A menet a ki­rályi palota előtti téren megállt, Őfelsége II. Károly király és Mihai nagyvajda az erkélyre léptek és a tömeg éljenzésére felemelt karral válaszoltak. A fáklyás­menet elvonulása után a tömeg tovább, véget nem érő éljenzéssel, ünnepelte az Uralkodót. A katonazenekarok Bukarest sétaterein éjjel 1 óra 20 percig játszot­tak. Kolozsváron is fényes keretek között ünnepelték meg május 10-ét Délelőtt ün­nepi istentisztelet volt, este pedig fák- lyásmenet vonult végig a fellobogózott és kivilágított főútvonalakon. ........... .—ea—B—a — ■ — IDŐJÁRÁS. Bukarestből jelenük: Kissé siilyedő légnyomás, változó felhőzet és északi szél mellett sokhelyen — különösen keleten — még zivataros eső és alig változó hőmér­séklet várható. MEGOLT A VILLANYÁRAM EGY KO­LOZSVÁRI CSELÉDLÁNYT. Megdöbbentő szerencsétlenség történt Kolozsváron a Mar rechal Foch-utca 92. szám alatt. Dusa Maria 18 éves cselédlány, aki a pincében foglala­toskodott, vizes kézzel a vilLaínylámpához uyult. A villanyáram a szerencsétlen cseléd­leányt halálra sújtotta. ZENÉS MISE A SZENTFERENCRENDIEK TEMPLOMÁBAN. Pünkösd vasárnapján d. e. 9 órakor Mozart gyönyörű miséjét énekli a Szt. Erzsébet énekkar, Rezik igazgató veze­tésével. Pünkösd ünnepe A világesemények soha el nem képzelt mértékben torlódtak össze és pünkösd 'ünnepére a történelem legelkeseredettebb harcu alakult ki. A tüzes nyelvek ünnepe ujabh vér- és lángözönt talált a földön és soha nem volt talán nagyobb szükség az apostolok igehirdetésére. mint most. Nagy és kis népek folytatnak egymással élet­halálharcot és a bombazáporban, a grá­nát zuhogásban az emberek lélekben visz- szatének Istenhez és soha nem kívánták úgy a krisztusi kinyilatkoztatást, mi U most. Pünkösdkor a szentlélek szállta meg az apostolokat és elindultak szerte a világba terjeszteni a krisztusi igazságo­kat, a békét és a szeretetet hirdetve. Az emberiség ismét tárja az apostolokat, akik a gyűlölet helyett a szemetet hirde­tik és akik a kardot ismét ekevassá ala­kítják át. Sajnos, egyelőre csak a vér fo­lyik. Elkeseredett csatákban emberéletek ezrei és felbecsülhetetlen javak pusztul­nak el. A háború eddigi költségeivel az emberiség minden nyomorúságának leg­nagyobb részét orvosolni lehetett volna. Sajnos azonban, csak az ágyuk dörögnek tovább. Pünkösdkor a keresztyén világ szívből jövő könyörgéssel fordul Isten­hez: Uram, adj békét az emberiségnek!.... UJ IGAZGATÓT VÁLASZTOTTAK A NAGYENYEDI REF. BETHLEN-KOLLÉ- GIUM FŐGIMNÁZIUMA ÉLÉRE NAGYENYED, május 11. A régóta betegeskedő Málnásy Károly fő­gimnáziumi igazgató helyére, aki a törvény által előirt korhatár elérése miatt f. évi szeptember 1-től nyugdíjaztatását is kérte, a tanári kar egyhangú jelölése alapján az in­tézet elöljáróságra' egyhangúlag Pogány Al­bert rendes tanárt választotta meg 8 a fenn­tartó hatóság a választást meg is erősítette. Málnásy Károly nyolc éven keresztül ál­lott az intézet élén és becsületes, lelkiisme­retes munkájával, minduntalan megnyilvá­nult jóindulatával, betegeskedése alatt sem szűnt meg soha az iskola magasztos hivatását alapos hozzáértéssel irányítani s annak szol­gálatában tevékenykedni. Igazgatósága alatt az iskola jelenje soha sem mutatott hézagot a nagy múlthoz viszonyítva. Semmitől vissza nem rettenő férfias harcosa volt i& kisebbségi nevelésügynek és munkás életének gazdag tapasztalatait mindig tanítványai tudás- színvonalának emelésére szentelte. Távozása egy becsületes, puritán gondolkozásu, kitartó munkás nélkülözését jelenti. IA Concordia Rt, nyomdai müintézetéqek nyomása# j Az igazgatónak rn«-gvála-ztott Pogány A! I bért személyében üsb/poniotulnuk miuda/oL j a kitűnő tulajdonságok, amelyekkel egy több- évbzázadoK múltra visszatekintő kultúrintéz­mény vezetőjének rendelkeznie kell. Széle,.- látókörű tudása, külföldön is végzett tanul máuyaí, fiatalo* alkotóereje, kiváló nevelői rátermettsége — melyekről eddigi működévé alatt is bizonyítékokat adott — mindmegany- nyi rcménytkcltő jel arra, hogy amikor őt 36-ik életévében a tanári testület s u felettes hatóságok egyhangúlag, teljes bizalommal a lőgimuázium élére állították, igazgatói amn kükül ében az intézet színvonalát csak emel­ni fogja $ azt minden szempontból a modern nevelés szellemében fogja vezetni, illetéke­sek meleg szeretettel iidvözlik uj tisztségében Pogány Albert igazgatót s bíznak abban, hogy ténykedései az ősi kollégium nagynevű vezérférfiai közé emelik őt is. PÜNKÖSDI ISTENTISZTELETEK A BEL­VÁROSI REFORMÁTUS TEMPLOMBAN. Ebő napján délelőtt Igét hirdet László De­zső lelkipásztor, urvacsorai ágendát mond Dósa Albert segédlelkész. Délután prédikál Dósa Albert segédlelkész, urvacsorai ágendát mond László Dezső lelkipásztor. Másod nap­ján délelőtt Igét hirdet Dósa Albert segéd­lelkész, délután prédikál László Dezső lel­kész. Harmad napján délelőtt Igét hirdet Dó­sa Albert segédlelkész, délután az ünnepet bezárja László Dezső lelkész. PÜNKÖSDI ISTEN"TISZTELETEK SORRENDJE AZ ALSÓVÁROSI RE­FORMÁTUS GYÜLEKEZETBEN. Ünnep első napján délelőtt 10 órakor igét hir­det Kádár Géza lelkipásztor. Urvacsorai beszédet mond Nagy István segédlelkész, úrvacsorát osztva Kádár Géza lelkipász­torral és Nagy Lajos püspöki titkárral. —- A Téglás-uti irnaházban délelőtt 10 órakor igét hirdet és uivacsorát oszt dr. Imre Lajos teológiai tanár. Délután 6 óra­kor a templomban igét hirdet Nagy 1st.-. I várt segédlelkész. — Második nap délelőtt 10 órakor a templomban igét hirdet Biró Sándor teológiai magántanár, délután 6 órakor Kádár Géza lelkipásztor. A Tég­lás-uti imaházban délután 4 órakor igét j hirdet Nagy István segédlelkész. — Har- I madnapján délelőtt 10 órakor a templom­ban igét hirdet Nagy István segédlelkész és az ünnepet berekeszti délután 6 óra­kor Kádár Géza lelkipásztor. A LUTERÁNUS TEMPLOMBAN pün­kösd vasárnapján úrvacsorával egybekö­tött magyar istentisztelet lesz délelőtt 11 órakor. Szolgál Járosi Andor. ANGOLNYELVÜ ISTENTISZTELET. A kolozsvári skót egyházban Str. Regala 21. sz. alatt vasárnap délelőtt 11 óra 1Ő perckor angolnyelvü istentisztelet les?. Prédikál: Rev. Th. ,T. Coulter. A KOLOZSVÁRI OPERA ÉS RÓNAI ANTAL KARNAGY HAT ÉV ÓTA FOLYÓ PERÉBEN AZ OPERÁT MARASZTALTÁK EL KOLOZSVÁR, május 11. Hat éve folyik az a per, amelynek utolso jelenete tegnapelőtt játszódott le a kolozs­vári ítélőtábla Petrovan-tanácsa előtt. A fel­peres Rónai Antal, a kolozsvári Opera karna­gya volt, az alperes pedig az állam, illetve, az állami opera igazgatósága. Rónai 72.000 lejes kártérítési pert indított az Opera ellen és ezt a pert tegnapelőtt harmadfokon vég­leg meg is nyerte. 1933-ban történt, hogy az Opera bérletét Pavel Constantin vette át. Pavel „nagytaka­rítást“ csinált s több művészt, zenészt, köztük Rónai Antalt is, kitett állásából. Tiz hónapig tartott a Pavel-rezsim s ez alatt az idő alatt a kidobott művészek kereset néikül marad­tak­A tiz hónapi időre járó fizetéséért Rónai kártérítési keresetet indított Pavel Constan­tia ellen, ezt a keresetét azonban a bíróság elutasította. Utána Rónai a munkabirósághoz fordult és a munkaügyi törvények érteimé­ben arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze az államot, illetve az Opera igazgatóságát, hogy a tiz hónapra járó 72.000 lej fizetését fizesse meg. A munkabiroság megítélte követelését s megítélte azt a törvényszék is. A két egybe­hangzó ítélet ellen az Opera igazgatósága a kolozsvári Ítélőtáblához felebbezett- A feleb- bezést csütörtökön tárgyalták le. A tárgyalás folyamán az Opera jogi képviselője azt igye­kezett bizonyítani, hogy Rónai Antal nem volt sem tisztviselő, sem alkalmazott, hanem művész, akire különleges törvények rendel­keznek s igy ügyében a munkabiroság nem volt illetékes. Azt is állította az Opera kép­viselője, hogy Rónai keresete már elévült, megítélt ügy s már akkor elvesztette, mikor Pavellel szemben támasztott igényét a bíró­ság elutasította. Dr. Ghilezan ügyvéd, Rónai képviselője tagadta ezeket az érveket és a törvényszéki ítélet helybenhagyását kérte. A bíróság az Opera felebbezését elutasította, ami után a törvényszéki ítélet jogerőssé vált.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom