Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-12 / 106. szám

I 19 40 mái us 12. mtt'BNZ'ÉK Máftás Uráli fáDilása Ma: GYÁRFÁS ELEMÉR Nem véletlen, hogy Mátyás király rületésének ötszázadik évfordulója Er- élyszerte mély rezonanciát váltott ki a telkekből. Nem véletlen, ha a múltból valóság' gal kiemelkedik egy történelmi nagy« ság s erős megvilágításban lép az utó­kor szemei elé. A reflektorfényt a je lenkor problémái sugározzák rá a mult nagy alakjára, akinek élete, példája, tanítása azért érdekel minket, mert eb­ben saját nagy kérdéseinkre találunk feleletet. Alit mond nekünk, erdélyi magyarok- nak, ma, a második világháború idíején, Mátyás király kimagasló alakja s törté­nelmi pályafutása? | Az erdélyi köznemes Hunyadi család utolsó sarja azért került 18 éves kora« ban a királyi trónra, mert származása, nevelése, családi tradíciói alapján két nagy feladat vállalását és megoldását remélték tőle. Különböző uralkodóházakból szárma- zó elődei idegen érdekek befolyása alatt állottak. Hunyadi Mátyásban olyan ki­rályt akartak az élen látni, aki! saját országának és nemzetiének érdekét szolgálja. Ez az országos érdek pedig a pusztulással fenyegető török veszede­lem kivédése volt. I Ha Mátyás király hájromévtizedes or­szágosának küzdelmeit, erőfeszítéseit; külső és belső harcait külön külön mé­ricskéli valaki s főként, ha figyelmen kivül hagyja, hogy a nagy uralkodó életét férfikora derekán törte ketté a halál, azt mondhatná, hogy szétforgá­csolta mellékes célokra hatalmas ener­giáját s az ország erejét. így látták ezt kortársai, sőt hűséges emberei közül is sokan, akik éppen ezért sorozatosan szembefordultak vele. Ha azonban magasabb szempontból, nagy összefüggésében nézzük ezt a há­romévtizedes idegfeszitő, hajszolt küz­delmet, akkor minden lépés mögött mindenütt feltűnik az irányitó alapgon­dolat, mely a nagy uralkodót vezette, folytonos cselekvésre ösztönözte s uj meg uj utak keresésére sarkallta. j Félévezred távlatából ma már ezt vi­lágosan látjuk s megállapíthatjuk azt is, hogy amit kortársai e nagy feladat háttérbeszoritásának vagy éppen cser- benhagyásának tekintettek, csak mód­szer, eszköz, taktikai lépés volt, mely- lyel Mátyás király nagy célját megkö­zelíteni s az útjában álló akadályokat elhárítani igyekezett. S éppen ezek a módszerek azok, me­lyek ma is kiváltják csodálatainkat. Alátyás király nagy életcélja: az Euró­pát elözöuléssel fenyegető török hata­lom fékentartása, ma már nem aktuá­lis. De elevenünkbe vágó aktualitással ragyog előttünk Mátyás államférfiul taktikája, melyből éppen a mai nehéz időkben, rendkívül értékes tanulságo­kat vonhatunk le a magunk számára. Mátyás a királyválasztást megelőző és követő pártküzdelmektől jól tudta, hogy azért került trónra, mert nemzeti király választásával az ország öncélu- ságát akarták biztosítani és előtérbe helyezni. Vállalta is ezt a szerepet fenntartás nélkül. Tisztán állott azon­ban előtte, hogy célja megvalósításá­nál a nagy nemzetközi összefüggéseket kell folyton szem előtt tartania és si­kert csak úgy remélhet, na saját célját össze tudja kapcsolni, vagy legalább összhangba hozhatja a szomszédos or­szágok — a cseh és Tengyel király — s az akkori nagyhatalmak — a német császár és a pápa — törekvéseivel; tisz­tán látta, hogy hozzá sem foghat célja munkálásához, mig szomszédjai támo­gatását, vagy legalább semlegességét nem biztosította. Ezért kellett valósága gal felőrölnie magát e Viszonyok ren­dezésében, felhasználnia e célra az ak- j kori diplomácia Összes eszközeit s vé- * giil is az „ultima ratio regum“, a fegy« ver szerezte meg számára a nyugalmat és biztonságot északon és nyugaton. E nehéz diplomáciai munka s az en­nek meghiúsulásakor isméteken meg­indított háborúk sorozata világosan mutatja azonban azt is, hogy a nemzet­közi összefüggések figyelembevételé eszköz volt csupán, mellőzhetlen elő­feltétel, melynek fontosságát Mátyás világosan látta, de nem merült el ben­ne s nem hagyta magát ezáltal eltéri- teni alapirányátót és fötórekvésétöl. (Innen a nagy rugalmasság Mátyás külpolitikai elhatározásaiban. Podje- brád György cseh királlyal, Kázmér lengyel királlyal, Frigyes császárral egyaránt barátságot, szövetséget igyek« szik kötni, kora szokásainak megfele­lően házassági ajánlatokkal is kísérle­tezik; mihelyt látnia kell, hogy baráti jobbját az irigység vissizalöki, fegyver­rel fordul sorra ellenük s ebben nem feszélyezi apósa, a cseh király sem; há« borúinak célja azonban csak a nyuga­lom megteremtése; tud mérsékletet! ta­núsítani a hódításban és baráti jobbját nyújtja a legyőzöttnek. Akkor ezt uraP kodótársai nem értették meg, mert tíisz-* talátásukat elhomályosította a félté­kenység; mi ma világosan látjuk, hogy csupán a hátát akarta fedezni a török, veszedelemmel szemben s nem voltak külön céljai sem a csehek, sem a len­gyelek, sem a németek ellen, sőt a csá­szári koronát is — melynek fénye meg« csillant előtte — csak azért óhajtotta volna elérni, hogy igy az egész keresz­ténység támogatását megszerezhesse. Természtes, hogy Mátyás király ma­gyar kortársai — főpapok és főurak,’ azok is, kik öt a trónra segítették s azok is, kiket utólag nyert meg kima­gasló egyénisége — még sokkal kevés« bé tudták megérteni Mátyás államfér­fim éleslátással megválasztott eszkö­zeit. mint a szomszédos uralkodók. Az akkori diplomácia igazán titkos volt s a közlekedési eszközök fogyatékossága is megnehezítette az események okai­ról való tájékozódást. A magyar főurak: csak a tényt látták, hogy Mátyás — két! kisebb hadjárattól eltekintve — nyugaton és északon van mindig elfog« lalva, ott tárgyal, alkuszik, küzd és harcol s e harcokra meg megújuló ál­dozatokat kért az országtól. Mindebben az ö elgondolásuk elejtését látták s igy elkerülhetetlen volt a belső konfliíktu sok sorozata, melyekbe belekeveredtek leghűségesebb, tisztaszándéku emberei: nagybátyja Szilágyi Mihály és Várad! Péter prímás is. E rövidlátó, kicsinyes belső intrikák sikeres leküzdésében volt igazán mes^ teri a Mátyás király taktikája, melyből értékes okulást meríthetnek minden idők vezető emberei. Nem látni meg minden kíiís félrelé­pést megtántorodást, szembenállást s nem zavartatni magát általa, mig ez csak ellenkezésben, duzzogásban. fél- rehuzásban jelentkezik, de komolyan nem veszélyeztet nagy célokat. Nem kötni le magát kegyencekfaez, nem befolyásolhatni magát általuk, nem gyűjteni meg saját baját kegyencek iránti ellenszenvek s ellenérzések vál­lalásával, hanem elejteni közelállókat is, ha bajt, terhet, ódiumot jelentenek. Kedvezésekkel, jó szóval s főként megbocsátással és nagylelkűséggel meg­nyerni, visszahódítani és tévelygőket s elpártoltakat, ellenben irgalmatlanul lesújtani elriasztásul néhány ellenfélre, akikkel szemben nem használt a nagy« lelküség. I Ezek voltak Mátyás király taktikai eszközei, melyekkel minden alkalom­mal úrrá tudott lenni a m^gnemértés- böl s kicsinyes sziiklátókörüségből fa­kadt belső konfliktusokon. Külső és belső politikájában egy« aránt, két további értékes jellemvonást figyelhetünk meg: Ha egyszer akcióra határozta el ma­gát, abba teljes energiával belefeküdt s kockázattól vissza nem riadva, min­den erőt egyesített a siker érdekében. Ugyanakkor azonban nagy politikai bökseséggel ügyelt arra, hogy az erők­nek ez a megfeszítése ne fajuljon rö« vkilátó makacssággá. Kellő időben fel tudta ismerni, ha útjába leküzdhetet­len akadályok hárultak s akkor — bár­mennyire vonzotta a cél — tudott meg állani; esetleg erőgyűjtés végett időle« gesen félreálltam és értett ahhoz is, hogy a szemben álló akadályt megke­rülje. j Ezért nem érték súlyos kudarcok s ezért volt pályája — ezernyi akadály s múló nehézség dacára — a sikerek so­rozata. I Még egy nagy erényét kell kiemel­nünk. Mátyás nagy alkotásaival meg« cáfolta azt az elvet, hogy inter arma silent musae; úgyszólván folytonos ha­dakozásban töltött országlása alatt tu­dott egyidejűleg csodálatos kulturális virágzást is megindítani, ugyanúgy, mint másfélszázaddal később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Ennek nyitja mindkettőjüknél ugyanaz: alapjában magas műveltségű kulturemberek vol­tak, kiket csak országuk végzetesen nehéz sorsa hajtott a szüntelen hada« kozásba, melyben azonban nem öncélt A hadsereg felszereléséért j- rA hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel• szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivet 4.5 sz.i Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három; vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap murva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalawl a név érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. ' Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szíven viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kolczs) megye prélekiusa 4 Ü MANOEE ENESCU ezredes. láttak, hanem csak eszközt az igazi nagy érték: a kultúra fejlődéséhez szükséges előfeltételek megteremtésé­hez. \ S ha már párhuzamot akarunk vonni Mátyás király és Erdély többi nagy fiai között, akkor meg kell állapíta­nunk azt is, hogy a Mátyás király tör­ténelmi nagyságát megteremtő jellem* vonások: a nagy nemzetközi összefüg­gések szemmel tartása, de ezek mellett saját külön céljaink soha fel nem adá­sa; a rugalmasság a nemzetközi állás foglalásokban, a kicsinyes belső intrikák mesteri leküzdése; a kitűzött célokért teljes energiával való sikraszállás s a feltornyosuló akadályok elől való okos kitérés; mind tipikusan erdélyi tulaj­donságok, úgy, hogy ha Mátyás király nem is született volna e földön, e jel­lemvonásai a messze századok ködéből is tündöklőén igazolnák erdélyi szár­mazását. t Joggal tartjuk tehát őt a magunké­nak és joggal vagyunk reá büszkék. Hozzánktartozásán semmit sem vál« toztat az a meddő vita, hogy magyar vagy román származású volt e. Talán előkerülnek valaha dokumentumok, melyek eldöntik ezt a kérdést, mely fö­lött kár vitatkoznunk, hanem örül­nünk kell zavartalanul annak, hogy Er« dély ajándékozta a történelemnek ezt a nagy alakot, aki előtt mélyen meghó­dol a késő utókor, akit Erdély két nemzete is magáénak vall és érez s igV; kimagasló egyénisége összekötő kapocs lehetne Erdély népei között. Hogy kié valójában Mátyás király,' azt nem leszármazási táblázatok dön­tik el, ha még oly hitelesek és részle­tesek kerülnének is elő. Alátyás király1, azoké, akik megértik nagy egyéniségé-^ tanulnak példájából s igyekeznek ma« gukban kifejleszteni azokat a jellemvo­násokat, melyek őt kortársai fölé emel­ték s amelyek alakját a mi szemünk: előtt is megvilágitóan körülsugározzák, Ma gyár balladaestet rendes a bukaresti református vasár­napi iskola vezetősége BUKAREST, május 11. (Saját tudósitónktól-) A bukaresti ma­gyar főiskolai hallgatók a református va­sárnapi iskola vezetőségének irányitása mellett nagyszabású balladaestet rendez vasárnap, folyó Ló 12-én. Az ünnepséget dr. Bakk Elek orvos, a vasárnapi iskola patronátusa elnökének megnyitóbeszéde vezeti be. Alkalmi elő­adást tart Nagy Sándor református veze­tőlelkész. A műsor nagy részét ballada- szavalatok töltik ki. A Bukaresti Magyar Dalkör vegyeskara Metz balladakompozicióját adja elő, majd a dalárda műsorának nótabokrétájából énekel válogatott darabokat. Az est egyik legkimagaslóbb száma lesz a magyar főiskolai hallgatók szavalókó­rusának fellépése. A kitünően előkészí­tett és összehangolt szavalókórus népbal­ladákat ad elő. A tiszta jövedelmet a bukaresti magyar gyermekek nyaraltatási akciójának alap­jára fordítják. Az előadást pünkösd első napján, va­sárnap, folvó hó 12-éu este 9 órai kez­dettel tartják meg a református egyház saját uj helyiségében, Str. Luterana 27—29. szám alatt. —— ............................. — .-.ii I -.i.-i.n» LOTTE WEIMARBAN, Thomas Mann uj könyve, 347 lap, diszköt. •264 lej, Illyés Gyula: Lélek és kenyér kve 185 lej, M. K. Rawlings: Penny paradicsoma fve 158, kve 198 Lepagenál, Kolozsvár. Pos­tán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom