Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-10 / 105. szám

I 'ELLENZÉK 1 9 1 O iii á l u H I 0. SZÍNHÁZ • • • • ff OLTOZO 4 színházi újságíró ugyan csaknem minden nap megfordul a színháznál, ül a koromsötét nézőtéren, bemegy nz iro­dákba anyagért, megnézi a próbatáblát, beid a társalgóba, botladozik' a sóiét szín­padon lefektetett huzalokba, kulisszákba, útjába vari mindenkinek- és azt hiszi, hogy ismén a színházat — pedig dehogy is­meri. Csak most ismeri meg még jobbun, miJior maga is ..fellép" az újságírók elő­adáson s végítélte mindazt, amit a szí­nész is cégigel az olvasópróbától a pre­mierig. Az újságíró szerencsére túl van az elő­adáson és bocsánatot kér, hogy beszámol személyes élményeiről. Csakhogy muszáj megtennie, először, mert belőle betüfor- mában minden kikivúnkozik, másodszor, mert ez a kis írás egy kis bocsánatkérés a színészektől, akiket olyan könnyű fő­próbán. vagy újságban megbírálni Pedig — bizony nagyon nehéz és fárasztó a mes­terségük. Most. hogy kollégáimmal együtt, egy alkalommal egyúttal a színészek . kollégái“ is voltunk, uzt láttuk, hogy ez a ..játék'1' ijesztően komoly. Például u próba négy­re volt kitűzve. A színészek- ott is voltak fxsntosan, csak mi késtünk el egy párszor, mig megtanultuk-, hogy itt öt. sőt két per- t-et sem lehet ám késni. Megtanultuk, hogy mikor az ügyelő csengője szól, úgy kell sietni, mint katonának n posztjára, mert ha az ember tekési a végszót, min­dennek vége. Megtanultuk, hogy mig a próba folyik. a színpad szélén üldögélő, ■tégsxóra varó többi szereplőnek nem le­het sem beszélgetni, sem egyik helyről a másikra trappolni, mert rászól az ügyelő, fia színészek lettünk volna, ezért az egy előadásért, liésésért, fegyelmezetlenségért és minden egyébért, legalább egyhavi gá­zónkat levonta volna a szigorú színházt törvényszék- (elnök: (.soka József, a leg- lelkiismeretesebb művész). Szerencsére azonban nem volt gázsinl:. Megtudtuk, hogy ami a nézőtérről olyan egyszerűnek és magától értetődőnek látszik — teszem uzt, hogy két szereplő egyszerre lép be tt színpadra — az a valóságban kompli­kált, nehéz idegmunka. Nem annyira a szereplőknek, mint az ügyelőnek, aki úgy iiint nekem, mint egy óriás zenekar ve­zetője. vagy valami bűvész egy technikai zavaros, lázálomhoz hasonló labirintus­ban. Amit Örvössy Géza csinált, az min­den képzeletet felülmúlt. Mialatt tiz uj­júval egyszerre húsz gombot nyomott meg a csengők kapcsolótábláján, beintette n súgót, a függönyhuzót, a világosítót, az­alatt megütötte a gongot és húsz szerep­lőt húsz helyre dirigált. Varázslatos volt, szinte ijesztő. Ezentúl borzasztóan fog­juk tisztelni. De, hogy az előbbi dologra visszatér­jek, hogy például az, hogy két szereplő egyszerre lép be a színpadra — még ez is oonyolult és nehéz a színpad furcsa vilá­gában. Az nemcsak annyiból áll, hogy az ember heléjf. Dehogy. Először az ember megvárja, mig int neki az ügyelő, mialatt olt áll kifestve a szufita nevű zsinór pad lásról leeresztett fal mögött, amely elöl­ről nézve szilárd és sima, hátulról nézve imbolyog. mint lázálomban a ház és tele van deszkákkal, amiben remekül kiszakít­hatja az ember a ruháját. Az imbolygó szufita mögött ekkor hármat számol az ember és akkor kiengedi Fodor ur — mert hát valakinek be kell zárni inögötte ez ajtót, bodor ur, a deszkák és az im­bolygás a nézőtérről láthatatlan — dehát éppen ezért színház a színház Illúzió. Azután a fény. Az embert vakítja s nem lát meg senkit a nézőtéren. Amit nem is szabad, mert rendezői utasításra mindig csak az állóhely felé szabad néz­ni, előre, egyenesen es sohase le. A fény miatt ki kell az embernek festenie ma­gát. És errevaló az öltöző. Eddig csak gratulálni voltam az öltö­zőben, öltözni soha. így csak most néz­tem meg jobban. Tükrök vannak benne, minden rendű, rangú és nagyságú, foga­sok. púder és parfömszag, irtózatos for­róság, vasalódeszka, művésznők cipők és festékek az asztalon és Karola Karola $5* MOV kifejti nézetét az operettről, mialatt meg­varrja a szufitóban elszakadt harisnyát, minit kefél, festéket rali szét az asztalon, zsörtóludik. mindent észrevesz és si'git. Ó is varázsló, általában itt mindenki egy­szerre legalább huszonhat féle dolgot csi­li ól. Iz ember ügyetlenül felrakja a szín­padi festéket, aztán szánakozva nézik, az egyik színésznő letöröl valamit, a másik újra felrak pirosat és levesz a kékből, mire u harmadik több kéket rak fel és HÍM felveszi a pirosat A tlikőrből bohóc néz lissza az emberre, de kiderül, hogy ez kell. ivy hát beletörődünk. Aztán látás a jelenésre, mialatt látjulz, hogy a legpompásabb színésznői,- utolsó periig szerepeiket magolják és fel tűnőim drukkolnak. Mert nekik ez — öltöző, fes­ték. kulissza, silier, étet, haléit. Nekünk csak kirándulás. így hát nem is értjük őket. De ezentúl annál jobban szeretjük. (M. L ) Bókay János Kolozsváron KOLOZSVÁR, május 9, Ezen a héten újra vendégünk Bókay János, a legirigye-ltebb. legsikeresebb, legl’ranciásabb stilusu magyar színpadi szerző. Szereti Kolozsvárt, ahogy Ko­lozsvár is szereti öt, ahol minden pre mierjén személyesen megjeleryk. vezeti darabjai próbáit s legalább olyan fon-* tosnak tartja darabja itteni előadását, mint a budapestit, a milánóit vagy a párisit. Szivéhez nőtt a Thalia s ahogy egyre híresebb, sikeresebb és irigyel- tebb lesz, úgy nü szeretete ez iránt az öreg város iránt, melynek színházi j kultúráját olyan nagyra tartja. Most \an karrierje csúcspontján ez a nagyon közvetlen, szerény, tehetséges iró. Budapesten egyszerre két színház­ban játsszák óriás sikerrel a darabjait. Talán csak Londonban fordul elő nagy­ritkán hasonló eset, hogy egy szerző valmelyik nagysikerű darabjának elő-* ; adássorozata be sem fejeződik még. a : másik színházban már uj bemutatója- ! ra kerül sor. Kevés, kivételes szerző | birja ezt a tempót. Bókay birja, állja. —— mert a közönségnek Bókay kell. Hiába vannak a világon nagyképii kritikusok, irigyek s intrikák. A Feleség ma már világsiker s annak indul az Első szere-* lem is. Mi ennek a páratlan írói siker nek a titka? Semmi. A sikernek egye* dűli titka a tehetség. Bóka}' minden da rabjánál azt érezzük, hogy: eddig ez a legjobb Bókay munka. Ez az irői fejlő­dés töretlen ivii s beláthatatlanul halad a színpadi tökéletesség felé. Minden Rókayudarab egyéni, eredeti, kicsit ke­serű, kicsit gunvos, bravúrosan ügyes és mégis hihető és élő, mert alakjai nem fantasztikus figurák, hanem szinte személyes ismerőseink: típusok, akik kel mindez megtörténhetik, amit az iró éles szemének prizmáján elénkvetiit. S az egész játék könnyed, finom, elegáns — egy csöpp tragikummal s nagyon sok mély igazsággal. Ezért kell az em­bereknek, ezért nagy Bókaynak sikere. Nagy szeretettel várjuk a kitűnő írót, ióbarátunkat, színészetünk egyik nagy elismeröiét és lelkes jóakaróját — és az Első szerelem szombati premierjét. (-n.) HOLLYWOODI FILMKOCKÁK Ki volt Luisa Tetrazzini, a női Caruso? Most, hogy a rádió és a világsajtó világgá röpítette halála hirét, hosszú emlékezések jelennek meg a világ nagy lapjaiban arról az énekesnőről, aki a maga korában a leghire sebb, a legnagyobb énekesn volt, világszerte ünnepéit diva, a newyorki Metropolitaine s a londoni Covent Garden csillaga, olyan éne­kestünemény, mi!nt Jeritza, Cairuso vagy Saljapin. Úgy balt meg a női Caruso — ahogy világszerte nevezték, mint sok a maga korá­ban világhírű miivész: szegényen, elfeledve, pedig százada legnagyobb énekesnője volt. akinek csodálatos, bűvös hangjára ma is so­kan emlékeznek még szerte a világon az öre­gebbek közül. Ki volt ez a világbiresség. akinek szegé­nyes szobácskája faláról Mascagni. Adelina Patti. Tita Ruffo és sok más zenei világ­nagyság képe mosolyog le s aki a Halotti szentségek áhitatos felvétele után, sorsába belenyugodva, balt meg a napokban? Lás­suk mit ir róla a Popolo d’Italia, az egyik legnagyobb olasz, újság a kegye'etes megem­lékezés hangján? Firenzében született 1871 junius 29-én. Tizenhét éves korában egy zártkörű előadá­son az Afrikai nőből énekel. Olyan szenzá­ciót kelt. hogy szigorú apja is beleegyezik, hogy kislánya énekelni tanuljon. Alig busz éves korában fellép a Tristan és Isoldában. Az előadáson jelen van az olasz királyné, aki henmtattatja magának az ének­csodát. Savoiai Margit megöleli, megcsókolja a fiatal lányt és meghívja az udvarhoz. Ezután következnek a tündöklő római dia­dalok. Majd turné Latin-Amerikában. öt év szakadatlan ünneplésben, lelkesedésben, láz­ban. a művészi dicsőség csillogásában. Majd ismét Európa. Bárhol énekel, a közönség mindig újra és újra akarja hallani s egysze­rűen nem akarja elengedni. Santa Fében pél­dául a tömeg az állomásra kiséri és valóság­gal könyörögnie kell. hogy engedjék felszáll­ni a vonatra, mert el kell utaznia. Azt köve­telik. hogy énekeljen. Kénytelen a szabad ég a att, az állomáson énekelni a tömegnek, amely tombolva tapsolja, ünnepli, virágokkal dobálja. Fantasztikus ajánlatokat kan a világ min­den részéről a szinbázaktól. ügynököktől, hang verseny rendezőktől. Délamerikáhól Lisz- szabonba megy, majd Spanyolországba. A cári Oroszország következik, ahol Tetraz­zini Pétervár csillaga, ünnepeltje lesz, a cári pár kedvence. A primadonna ezután hazájába tér és sorra járja az olasz városokat. A milánói Scala öreg falai csaknem leszakadnak a honfitár­sak lelkes tapsaitól. 1908-ban Északamerikába megy. A siker csak fokozódik. Ezután London. A hideg an­golokat is meghódítja meseszép hangja. Olyan ajánlatot kap itt, amit még a nagy Pattinak sem ajánlottak fel soha. Két szezonban való állandó vendégszerep­lésért hárommillió fontot akarnak neki fi­zetni! De közbelép Hammerstein, a nagy amerikai impresszárió, aki bármilyen árat igér az énekesnőnek, ha visszamegy Ameri­kába. Ezután újra Amerika következik: New- vork. Chikagó, Philadelphia, majd újra Spa­nyolország, Anglia, Oroszország. Adelina Patti nagy csodálója volt s nagyon szerette a nagy Barrientos, korának leghí­resebb virtuóz spanyol énekesnője. Tetrazzi­ni nem ugv énekelt, mint a hires spanyol énekesnő. Nem volt hangakrobata. Hangjá­nak szine és melegsége tette világhirü dí­vává. Harminc évig vo’t a művészi hírnév csú­csán. A félvilágot áténekelte ezalatt s az Atlanti-óceánt nem kevesebb, mint 64 Ízben hajózta át! Diadalai mintegy ötvenmilliót hoztak neki. Karrierjéről könyvet is irt Az én énekes vi­lágom cimel. 1926 októberében 55 éves korában a nagy énekesnő férjhezmegy a 25 éves római ke­reskedőhöz: Pietro Vernatihez! A házasság — érthetően — nagyon boldogtalan s 1928- ban kölcsönös megnemértés miatt elválnak egymástól. De a házasság megtöri a magasba iveit élet vonalát. A nyilvánosság napfényre hozza a bizarr házaspár furcsa életét s nevetségessé teszi a nagy énekesnőt. Férje azzal vádolja, hogy vagyonokat osztogatott szét azok kö­zött, akik a kegyeibe férkőztek s hogy való­sággal tékozolta hafallnas vagyonát. Hogy mi volt ebben az igazság, ma már nehéz eldönteni. Tény az, hogy Tetrazzini szegényen Halt meg, szegényen s elfeledve. Szerencsétlen végű válása volt az utó.só olyan tény, amikor beszéltek róla. j De, akik hallották énekelni, nem felejtik el soha többé. (—) JAMES STEWART ma talán a legnépsze­rűbb hollywoodi filmszínész. Ez a sovány, kissé félszeg, zavarlmosolyu nagyon kedves fiatalember az amerikai nők ideálja, talán azért, mert ő testesíti meg leginkább azt az amerikai fiutipus ideált, amely olyan gyakori az egyetemeken, a sportpályákon és az egész amerikai életben. James Stewart karrierje iw torszerüen emelkedett az utóbbi hónapok­ban. Claudette Colberttel készült pompás vigjátéka, a Mégis szép a világ, óriási sikert aiatott mindenütt és Jimmy — mert egész Amerika igy nevezi — még népszerűbb lett, mint valaha. Erre a népszerűségre jellemző, hogy az egyik legnagyobb amerikai filmujság pályázatot hirdetett. Erre a kérdésre kellett felelnie az Újvilág nőnemű ifjúságának: Mi­ért vagyok szerelmes Jimmy Stewartbi? A válaszokból kiderül, hogy nem egészen fiatal nők anyai vonzalmat éreznek Jimmy iránt, védeni és óvni szeretnék. A tap isztalt férjes asszonyok szeretnék kioktatni Jiunmyt a nők rosszasága felől, mert ugv érzik, hogy nagy gyámoltalanságában erre szüksége van. A fiatalok pedig az első ideált látják benne. Jimmy egyébként csakugyan az a gyerekes típus az életben is, mint a filmen Legna­gyobb szenvedélye például a mechanikai já­tékok, szabadidejében kis repülőgépeket sze­rel konstruálni. Szívesen játszik a corieonou gyerekkora óta. kedvenc sportja a tenisz. * ' OLIVIA DE HAVILLAND játssza a meg­filmesített Az első tavaszi nap eimü nagysi­kerű amerikai vígjáték főszerepét, amelyet magyar színpadokon is nagy sikerrel mutattak be. A kedves és eredeti vigjáték azt mutat­ja be, hogy milyen hatást tesz az első tava­szi nap egy nagy család összes tagjaira. A többi főszerepeket Anita Louise, Alice Bra­ds, Bonita Granville, Ian Hunter, Roland Young játsszák a darabban. KERTÉSZ MIHÁLY uj filmje, a Tengeri sas. számára kis tengert készítettek a ^ ar- nei-gyár technikusai, mesterséges hullámok- kel. A messziről fotografált tenger igy az is-azi nagy óceán benyomását teszi. Erről Hvnn játssza a film főszerepét, amely Rafael Sabatini hires romantikus regénye nyomán készült. * MERLE OBERON. Korda Sándor fiatal te­hetséges filmcsillag felesége az angliai há­borús viszonyok miatt újra Amerikában fil­mezik. A szép fekete filmszinésznőt a ^ar- ner-gyár szerződtette és Edmond Goulding rendezésével készit vele é'rdekes fiimer, amelynek enne: Mikor újra találkozunk. Mer­le Oberon partnere a filmben George Brett lesz aki a hollywoodi pletykaujságok szerint Bette Davis vőlegénye. GARY COOPER a hollywoodi férfisztárok egyik legporapásabbja. újra Frank Capra-ron* dezésü filmben szerepel. Gary újra egy nagy és jelentős film főszerepében lép majd fel, amelynek címe John Doe élete és halála. JANE BR\ANT, Hollywood egyik legfiaé talabb színésznőjét sztári rangra emelték és n ost forgatják első nagy filmjét, a Nem va­gyunk egyedül cimü vígjátékot. A film szce- náriumát az Isten veled Mr. Chips forgató­könyvének Írója. James Hilton irta. A nagyon szén 17 éves sztár partnere Paul Mimi lesz első nagy filmjében. * JOAN CRAWFORD uj filmet készit. Cime Susan és az Isten. Rachel Crothers szindai rabia nyomán készül az érdekes film. Cukof Gvörgy rendezésében. Joan partnere Frede- rich March. * LUKÁCS PÁL újra egy detektivfilm fő; szerepét játssza Hollywoodban. A magyar sztár partnernője Chaplin felesége. Paulette Goddard. A film cime a Fantom betörő. ! SZÁZNÁL TÖBB EMBER VESZTETTE ÉLETÉT EGY TŰZESETNÉL TÁMADT PÁNIK FOLYTÁN. Bogotából jelentik: Á sandonai városházán tűz keletkezeit rövid­zárlat következtében. Amikor a tiiz kitört, éppen egy ünnepséget tariottak a városhá­zán. Az ünnepség résztvevői között leírha­tatlan tömegrémület lett úrrá és a fejvesz­tett menekülés közben 103 ember meghalt, 123 megsebesült. Egyes híradások szerint a halottak száma sokkal nagyobb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom