Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-09 / 104. szám

19 40 május 9. ELLENZÉK 5 Közelkeleti utazás Ili. Ankara, ahol a diplomácia magas iskoláját művelik A semmiből teremtett csodaváros ANKARA, május 8. Bismarck azt mondta egyszer, hogy a kül­politikát a töröktől kell megtanulni. A szul­táni világdiplomácia kora óta széditően vál­tozott a világ és Mustafa Kemál Törökorsza- ga tudatosan eltépte a hagyomány, a lélek és a beállítottság minden szálát, amely a re­gi szultáni Ottoman birodalomhoz köthetné Törökországot: de Ankarában ma is a dip­lomácia magas iskoláját művelik. Az idegen, aki akár keletről, akár Európából érkezeit Kemálnak ebbe a csodavárosába, ezt nyom­ban megérzi. A hatalmas nagykövetségi negyedben gyö­nyörű palotákban székelnek Európa, Ázsia, az Amerikák és Afrika diplomatái. Az eny­hén lejtő domboldalon a város déli végében , már messziről virít az iráni nagykövetség vi­lágos rózsaszín épülettömbje, ez a tökéletes perzsa stílusban épült palota. Ablakai íar- kasszemet néznek a félkilométeres fallal kö­rülvett szovjet nagykövetséggel és a német nagykövetségi épületekkel. Kissé feljebb az iraki követség szürke tömbje és egészen fönt, finnyás elszigetelt­ségben az angol nagykövetség sárga palotája. Itt a többi nagykövetség és követség is és az egész diplomáciai negyed középpontjában aíl a mindenkori török külügyminiszter pompás Bauhaus-villája. Törökországban nemcsak az államfőnek és a miniszterelnöknek, hanem a külügyminiszternek is van az állam által ren­delkezésére bocsátott lakása. Most Saracioglu ţ lakja és a beavatottak szerint sokáig is fogja lakni. Hosszú hetekig tartó moszkvai tárgya­lásai alatt nagy szolgálatokat tett hazájának. Ez a nagykövetségi negyed nagy arányival és a képviseletek teljességével már maga is jelzi, milyen fontos a világnak Ankara. A nagyhatalmak legtehetségesebb embereikkel képviseltetik magukat. A német birodalmat Papén képviseli, akinek minden mozdulata, minden látogatása nemcsak itt számit ese­ménynek, hanem sok estben a világpolitiká­ban is. Sok világeseményt készítenek elő, in­dítanak el Ankarában. Es mindez nem lenne igy, ha Kemál nem látta volna jól Törökország szerepét a világ- politikában — mondják a törökök. És igazuk van. Amikor Kemál Törökország fővárosát Isztambulból az anatóliai íen9ik közepére, Ankarába tette, egy csapásra megváltoztatta a török beállitottság szemszögét. A feladat, amit maga elé tűzött, óriási volt: kiemelni a török népet a szultáni reakció légköréből, megszabadítani az Iszlám nemzetközi, ázsiai, középkori világától és ugyanakkor felemelni j az egész országot és az egész népet a civili- ! zációnak és kultúrának a ma lehetséges leg­magasabb színvonalára. — Törökország nem Európa és nem Ázsia — mondta egyik beszédében. — Törökország: Törökország. Európából és Ázsiából átvesz minden emberi, kulturális és technikai éné­ket, ami hasznos és jó, de elveti a veszélye­set. a sallangot és a fölöslegest. Aki csak néhány órát is tölt Ankarában, belátja, hogy Bismarcknak igaza volt. Török­országtól, Kemál törökjeitől sok mindent le­het tanulni, nemcsak külpolitikát. Akaratára és országépitő képességének nagyvonalúsá­gára nincsen jobb példa, mint maga ez a város, amely húsz évvel ezelőtt alig volt több néhány’ száz házból álló hegyi községnél. A hegy, amely körülbelül ezer méternyire van a tenger szine felett, százötven méternyire exulkedík ki az anatóliai fensikból. Kemál itt, a sztyeppék és homoksivatagok kopár vi- dékü találkozási pontjánál semmiből a világ egyik leg.sz.ebb és kétségkívül legegészsége­sebb (vagyis legmodernebb) városát terem­tette. (Kemál a „modern“ szót: egészséges­nek, észszerűnek, emberségesnek értelmezte.) „TERVEZZEN NEKEM EGY FŐ­VÁROST“ A matematikusból ^ett hadvezér és állam­férfi az ókori Ankara hegyi erődítményével körülvett rozzant viskók alatt másfélmilliós nagyvárost, egy modern ország hatalmas fő­városát terveztette. Az ausztráliai Canberrát kivéve, ez a világ első városa, amelyet egyet­len átfogó terv alapján épitettek. Kemál el­hivatta Clemens Holzmeister bécsi építészt és felszólitotta: tervezzen neki egy főváros?, amelyben jól, egészségesen és racionálisan le­het élni. És az építész elkészített egy olyan építészeti álmot, amelyről maga sem hitte, hogy megvalósul. De Kemál megvalósította. Kopár volt a vidék? Meg kell változtatni az éghajlatát! És Kemál rendeletére az épitésa által tervezett utak mentén, a parkokba és ligetekbe hétmillió facsemetét ültettek. Az utánpótlást a város közelében felállított kér- j tmxeti kísérleti telep, hiztoeitja, amelyben je­lenleg három és félmillió facsemete várja az átültetést. Az eredmény? Az idegen, aki Haidar Fá­sából, vagy a Taurus-expresszen megérkezik Ankarába, Kisázsia szivében egyszerre Ameri­kában érzi magát. Nyílegyenes, széles és ha­talmas aszfaltút halad át a városon, kétoldalt és középen lombos fák és virágágyak. Az ut mentén nagyablaku, modern, szép épületek végtelen sora. Időnkint kisebb-nagyobb parkok szakítják meg a háztömbök sorát. A renge­teg iskolaépületbe földig érő ablakok eresz­tik be a napfényt. A lakónegyed olyan, mint­ha a Margitszigettel szemben fekvő Duna- part legszebb épületeit és parkjait telepítet­ték volna ide, bogy aztán megszázszorozzák. AMERIKA: KISÁZSIA SZIVÉBEN A lakónegyed egyik végén állnak egyetlen hatalmas épülettömbben a minisztériumok. Ez emlékeztet a newyorki „Rockefeller köz­pontra“, vagyis a „Radio Cityre“. Az alap­eszme az volt, hogy az emberek gyorsan in­tézhessék dolgaikat és könnyen juthassanak munkahelyükre. Ankara igy a „funcionális város“ iskolapéldája, a lakosság minden funkcióját figyelembe vették tervezésénél. A fővárosnak most kétszázezer lakosa van, KOLOZSVÁR, május 8. A kolozsvári Csillagvizsgáló Intézet kere­tében működő földrengést mérő állomás mű­szerei tegnap re-ggel 9 óra 16 perckor „elég nagy kilengésü földlökéseket jegyeztek fel“ A földlökések több mint 4 percig tartottak és az eddig rendelkezésre álló adatok alap­ján a nyugtalanság középpontja 200 kin. körzetben fekszik. Felkerestük az intézet vezetőjét. Calea professzort, aki készséggel vezetett le az in­tézet finom műszerei közé és értékes felvilá­gosításokkal szolgált arról a munkáról, me­lyet ez az intézet végez. MÉLYEN A FÖLD ALATT Mélyen a föld alatt, az Akadémiai Kollé­gium vasbeton pincéjében helyezték el! a megfigyelő állomás berendezését. Itt találták legalkalmasabbnak a helyet egész Kolozsvá­ron, mondotta Culéa professzor. Ezt meg­előzőleg számtalan mérést eszközöltek, de a hatalmas építmény vasbeton szerkezete bi­zonyult a legmegfelelőbb helyiségnek. Amint a lépcsőkön mentünk lefelé, meg­csapta arcunkat a nyirkos levegő, a vasbeton­ból áradó ridegség. Messziről hangos ketye­gés ütötte meg fülünket. A megfigyelő ál­lomás órája méri az időt. Különös óra, alig hasonlít a mi szemeink által megszokott fali órákhoz. Azonkívül ez a város legpontosabb időmérője. Villanyárammal működik és eiek­de a terjeszkedési lehetőség és az egységes terv alapján másfélmillióssá nőhet. A gyara­podás és a haladás Kemál óta a legfőbb tö­rök jelszó. A gyarapodást a gyér lakottságu Anatóliahan gyermekegészségügyi intézmé­nyek, a haladást pedig a Kemál által kitűzött célok biztosítják. Itt, a Perzsia, Örményország és Szíria felé vezető ősrégi útvonalak kereszteződésénél, az erődítmény lábánál, ahol egykor Nagy Sán­dor is megpihent India felé vezető útjában, egy zaklatott és felfordult korszakban tovább folytatják az ország- és nemzetépitést. A munka, amelyet Kemál megkezdett, sok­szor paradox helyzetekkel jár. Ha ki akarta szakitani a törököket az arab és perzsa be­folyásból é6 az Ottoman hagyományokból, ak­kor he kellett tiltania a „török népvisele­tet“. Meg is tette. A fez helyére kalap, a sa­ru helyére cipő, a női arcfátyol és hosszú bu- gyogó helyére európai ruha került. De ugyan­akkor fel kellett támasztani az idegen hatá­soktól megtisztított török népiséget. így fo­galmazódott meg a tétel, hogy „az igazi né- piség nem a ruhában, hanem a lélekben és magatartásban rejlik“. A munka nehéz volt. Az Öreg anyókák még mindig szájuk elé tartják zsebkendőjüket, an.ikor riadtan tipegnek a modern forgatag, ban, valamelyik elhagyott mosé felé, amely­nek tornyáról mind ritkábban szól a müeziu. Az iszlám papjai harcoltak a modern racio­nális törökség ellen és komoly fegyvertársa­kat kaptak a szultáni világ híveiben. A har­cot azonban már rég elvesztették. Kemál át­formálta Törökországot, annyira, hogy annak lelkileg és magatartásában már semmi közös­sége sincs a gyaurverő ottomán birodalom­mal. Az európai szemlélők azonban még sok­szor a régi török lélek és álláspont ismereté­ben következtetnek a mai törökségre. tromágneses berendezése lehetővé teszi, hogy hosszú éveken keresztül zavartalanul és fő­leg késedelem vagy sietség nélkül mutassa a rohanó időt. Az óra mellett pompás rádió- készülék vonja magára figyelmünket. Meg­kérdeztük Culea professzort a rádió hivatá­sáról. — A föld csaknem minden nagyobb csil­lagvizsgáló állomása meghatározott időben a legpontosabb műszerek segítségével időjelzést ad — mondotta felvilágositónk —melyet a csillagászati és egyéb állomások a legszorgal- masabban hallgatnak. Naponta többször meg­hallgatjuk ezeket a jelzéseket a legtávolabbi já.lomásokról is, hogy emberi lehetőség sze­rint a legegységesebb legyen az idő mérése. Maga a rádió egy nagyon fontos regisztráló készülékkel van egybekapcsolva, aminek kö­vetkeztében minden jelzés lerögzitődik, ki­küszöbölve ezáltal a mérő egyén esetleges érzéki csalódásait vagy tévedéseit. Amint a finom műszerek és huzalok közt .a professzor magyarázatait hallgattuk, kis villauylámpa időszakos villanására lettünk figyelmesek. — Ez szintén az időmérés pontosságának ellenőrzését szolgálja. Amikor a megfigyelő a rádiión keresztül adott ezredmásodperc- nyi pontosságú jeleket hallja, a lámpa is ugyanezeket az időpontokat adja; ilyenkép­pen a hallás és látás egyszerre törekszik a precizitásra. Mert a tudomány, különösen a természetkutató tudomány sikerének elsőd­leges sarkköre a lehető legnagyobb pontos­ság, enélkiil nincs siker és nincs előreha­ladás. A FÖLDRENGÉSMÉRŐ KÉSZÜLÉK A hatalmas pinceboltozat két sarkában lát­ható a földrengésmérő készülék. Nagy, kor­mozott papírhenger felett hajszálvékony tü mered a kormos korongra. Felette mágne­ses szerkezet és vaskos acél-iáhakon többmá­zsás vassulyok. Ezek a vassulykok tehetet­lenségi nyomtékuknál fogva helyben marad­nak akkor is, mikor a földlökést érző acél­lábak nyugalmi helyzetükből kimozdulnak. A finom tü pedig a miiiméter hihetetlen kis részét is rögtön jelzi a kormozott hengeren, amely óramű segíts égévei, egyenletesen forog. — Honnan állapítható meg, professzor ur. hogy mikor történik — úgy értein, melyik órában, percben történt a tü kilengése, amely a föld háborúságát adja tudtul? — A tü felett levő elektromágneses ké­szülék összeköttetésben van az előbb látott órával. Ennek berendezéséhez tartozik egy, Palóczi Horváth György, Látogatás a földrengést mérő intézetben Kolozsvári tegnap enyhe föld­lökéseket jeleztek a földrengést mérő készülékek A földlökések központfa kéíszázkíiométeres körzetben, valószínűleg Debrecen kornyékén volt készülék, mely minden perc leteltével villa­mos áramot indukál. Ez az áram szalad a mágneses készülékbe és minden esetben, tehát percben, egy pillanatra magához ránt­ja a kormos papíron karcoló tüt. Egy kis kar­colaton hely jelzi minden perc kezdetét és végét. Ezért olyan pontos műszerünk az óra. — Miért van két ilyen szeizmográf ké­szüléke az intézetnek? — Kettő van, mert egyik észak-déli, a másik kelet-nyugati irányban van felállitva. Ennek a két iránynak összetevőjéből tudjuk kigzámitaiogj a földrengés körzetét. Tovább megyünk a kutató intézet beren­dezése közt, mig vezetőnk elénk tesz egy ha­talmas kormozott papírlapot és rámutat egy jó pár centiméteres kilengésre. — Ezt az elmúlt napok valamelyikén re­gisztráltuk. A számítások alapján a rengés középpontja Törökországban volt. Aznap es­te a budapesti rádió híradása már meg is erősítette számításaink helyességét. Ezt azon­ban nem tartottuk szükségesnek közzétenni. Tudományos kutatás céljaira használjuk fel ezeket az adatokat. — Hol van a mostani földrengés közép­pontja? — Ezt még megállapítani nem tudtuk. Biztos azonban az, hogy 200 kilométeres körzeten belül. Minden percben várom a többi megfigyelő állomások jelentéseit, ahogy mi is rögtön értesítettük őket ész’.eletünkről. Valószínűnek látszik eddig, hogy Debrecen környékén volt a legjobban érezhető ez a földlökés, de ez csak valószínű. Mi pontos adatokkal dolgozunk. Holnap remélem, már megmondhatom. Megköszönjük a felvilágositást Culea pro­fesszornak és kívánjuk neki, hogy minél ha­marább kapja meg a jelzéseket, melyeket oly türelmetlenül vár. Amint a lépcsőkön feljöt­tünk, a tavaszi meleg valósággal megcsapott a mély pince zordsága után, a tudományos ku­tatás hideg tárgyilagossága után, az élet melege. (sze) JELENTÉKENY NÖVEKEDÉST MUTAT A! NEMZETI BANK DEVIZAFORGALMA BUCUREST, május 8. (Saját tudósítónk­tól.) A Nemzeti Bank devizaforgalma a folyó év elején jelentősen megnövekedett a mult év hasonló szakához viszonviva. Hivatalos kimutatás szerint január—feb* ruárban a clearing szám ára befolyt 5.221 millió lej értékű külföldi valuta az 1939. ér első két hónapjának 2.562 millió lejnyi ér­tékével* szemben. Ugyanannak a szám’ának a terhére az idei első két hónap alatt kiment az országból 4.327 millió lej értékű deviza s tavalyi 3.325 millió lej értékkel szemben. A mozik müsova CAPITOL: Kedden és szerdán! Csak két napig! A legszebb és legnagyobb francia film: Pepe le Moko. Fősz.: Jean Gabin és Mireille Balin. Csütörtökön premier! A világvárosok szenzációja! Hollywoodi Cavalcade. Egy gyönyörű, végig szí­nes filmóriás. — Főszereplők: Alice Faye, Don Ameche. A film előtt két vi- lághiradó a legérdekesebb és legfrissebb világeseményekkel. EDISON: I. Az orkán. Dorothy Lamour leg­nagyobb alakítása, utoljára előadva. IL A fekete sas II. része. A legjobb kalan­doraim. Szerdán: A fekete sas mindkét része egyszerre. Csak 1 napig. Jön: Gun- ga-Din és A halhatatlan keringő. Luise Rainer. í RIO-mozgó: I. Suez. Az évad legnagyobb há­borús filmslágere. Fősz.: Tyrone Power, Loretta Young és Anna Bella. II, Kék- szakáll 8-ik felesége, ötletes, zenés ne­vettető vígjáték. Fősz.- Cooper és Clau­dette Colbert. ROYAL: Vasálarcos. Főszerepekben Joan Bennett, John Hayward, Iosef Schild- kraut és Warren Villiam. Számozott jegyelővétel. Telefon 37—05. Előadások 3.20. 5.20. 7.20 és 9.30. SELECT: Észak csillaga. Sonia Henie, a mii- korcsolyázás világbajnoknőjének egyet­len 1940-es filmremeke. Látványosság­ban bővelkedő zenés vígjáték, melynek zenéjét Irving Berlin, az Alexander's Ragtime Band írója szerezte. Főszerep­ben Tyrone Power. URÁNIA S zenzációs dupla, műsor! I. A vég­zet lovasai. Izgalmas eow-boyfilin, fősze­repben: John Wayne. II. Maler, mint Torreádor. Szenzációs vígjáték, főszerep­ben Buster Keaton, világhírű komikus. Műsoron kívül a legújabb UFA híradó. BABITS MŰFORDÍTÁSAI nagy alak, 387 la]», diszk. 396 lej. Tompa László: Hol vagy ember (Céh) fve 100 lej, Michelangelo versei fve 119 lej. Illyés Gyula: Rend a romokban fve 09. kve 139 lej Lepa- ganál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom