Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-05 / 101. szám
m 19 40 májú* 5, BILANZ fí A. n VITA ZSIGMOND: Katona József és a magyar tragédia kérdései A Bán): bán kolozs’iári felújítása ismét a legnagyobb magyar tragédia és általa közvetve Kecskemét magányos nagy lia felé fordította az irodaimat, a színházat, a szépet szeretők figyelmét Éveken át esetleg eltűnhet a színpadról a ifiánk bán. majd ismét műsorra kerül és mint felfedezést, vitatkozások izgató megindítóját fogadja a közönség- Ma, amikor a magyar műveltség kérdései ismét égetően fontosakká váltak egész életünk, világfelfogásunk számára, amikor múltúnk nagy értékei felé mohó szumjusággal fordulunk, mert létünk titkait kutatjuk bennük: a Bánk bán-n a>k megnő a súlya, jelentősége és azt újra le kell mérnünk. Hiszen miut- egy száz évvel ezelőtt indult el diadalűt- jára a Bánk bán, azóta folyton új rendezésben és új elgondolásban adták minden magyar szinpadon, de a róla való ítélet is folyton új színezetet nyert. Szinte csodálatos, hogy a fiatal magyar irói nemzedék figyelme még nem fordult ba- tározottahb formában Katona József és a Bánk bán felé és nem újította meg értékelését olyan mértékben, mint ahogy ezt például Vörösmarty val, Berzsenyivel, vagy Petőfivel tette. A Bánk ódn-nak ma már osztatlan közönségsikerét látva, nem felejtkezhetünk meg arról, hogy milyen ellentmondások találkoztak valamikor a Bánk bán megítélésében, a tragédiának és Írójának sorsában. Hiszen évtizedekre volt szükség, inig a Bánk bán színpadra jutott és elnyerte a közönség és a kritika elismerését. Igaz ugyan, hogy a mult század közepének legjelesebb műértői, Arany és Gyulai, egy időben magyarázták és méltatták, de ugyanabban az időben mások szigorú kifogásokkal bírálják a Bánk báni. A magyar sors végletei találkoznak a Bánk bán-ban, valamint a Katona József életében is. Katona József élete és egyénisége még ma sem áll tisztán előttünk, a kortársak feljegyzéseiből nem ismerhetjük meg eléggé az irói társaságokéi félrevonult költőt. Életének mindössze az a néhány éve ismertebb, amely Pesten folyt, azután, mintegy másfél évtizeden át Kecskemétre visszavonulva csendes polgári életet élt, belső életét mélyen magába zárva. Katona szülővárosából, Kecskemétről, az 1809. év végén ment fel a pesti egyetemre. Egyetemi hallgatóból buzgó szin- házlátogató, majd műkedvelő-színész, rendező, fcrditó és szerző lett. 1811—12 körül ismerkedik meg Katona a színpad kérdéseivel, pár év alatt megfeszült erővel bosszú szinpadi pályát fut meg, majd a Búnk bán után egyszerre elhallgat. Déryné szerint Katona „igen különös egyéniség. Nagy különc, mint szokás mondani, szörnyű komoly mindig és kevés be- szédii.'4 Mély érzésű, a társaságtól visszahúzódó, magányos egyéniség, de a hallgatag emberben roppant érzések birkóznak. Mindent el akar nyerni, vagy sértett büszkeséggel mindenről lemond: megalkuvásra nem képes. A Bánk bán-na! nem egyszerre, előzmények nélkül ugrik elő Katona József. A magyar egyéniség azonban képes arra, hogy hirtelen, száguldó erővel fussa meg azt az utat, amelyhez másnak esetleg lassú, kitartó munka kell. önérzeté, büszke sége tudatában van annak; hogy mit alkotott, hogy a csúcsra ért. Követeli az elismerést. Ha ezl nem kapja meg, ha közöny veszi körül, sértett büszkeséggel, ■V égzetes elkeseredéssel mindenről lemond, visszavonul. Katona után érdekes példa erre Szinyei-Merse Pál is. Talán a sokat emlegetett magyar szalmalángnak ez az igazi értelme* nagy. gyois, sikert váró erőfeszítés után hirtelen ellankadás, lemondás. Katona József pályája 1815 körül fordulóponthoz érkezett. Ebben az időben kevesebbet ir, viszont minden erejét a komoly drámairásnak, Shakespeare tanulmányozásának szenteli. Készül a feladatra, amelyre azután az Erdélyi zeum pálvázata adja meg a sarkalló ösztönzést. Az alkalom felbátorítja az irót, ki már megérlelte magában a nemzeti dráma kérdéseit. Megírja a Bánk bánt, tudatában van annak, hogy előző darabjai fölé emelkedő tragédiát irt, de elismeri a hibáit is és sokáig javítgatja a müvét. Ezután még csak egyszer szólalt meg a nyilvánosság előtt Katona József. A Tudományos Gyűjteménybe irt egy keserű, lázongóhangu értekezést, feltárva fájdalmát, a magyar történelem tragikus alakjaival való mélységes együttérzését. Ez is mutatja, hogy Katona messze a romantikus nemzeti felfogás fölé emelkedett, egész múltúnkat átélte és a magyar nemzeti érzésnek, a magyar sorsnak legtisztább meglátásáig jutott el. A Katona József nemzeti felfogása távol áll a mai kor elvakult sovinizmusától, a XIX. század li- berálizmusával áll szoros kapcsolatban, de egyúttal a legigazibb magyar hagyományokat, a magyar lélek törvényeit követi. Ezt látjuk a Bánk bán-ban is. Csodálatos megfigyelnünk., hogy az idegen életérdekeket és értékeket mennyire megbecsüli az a Bánk bán, amelyben első látásra az elnyomás ellen való lázadás jelenetei ragadják meg leginkább a nézőt A magyarok a Bánk bán-ban hirtelen szenvedélyes haragnak, de egyenes, becsületes gondolkozásuak, a joghoz, a törvényekhez a végletekig ragaszkodnak. Gertrudis körül ezzel szemben léhütő, haszonleső, kétes elemek csoportosulnak. Gertrudist a féktelen hatalomvágy, a hiúság hevíti, ezért indítja férjét, II Endrét idegen tartományok meghódítására és ezért látunk körülötte csak hízelgőket, kik elhallgatják az ország bajait, a nyugtalanító elégedetlenséget Az idegen udvaroncoknak a típusát kell látnunk Bi- berachban, ki elvtelen és ahhoz áll, akitől többet remél. Ottó pedig a királyné családjának romlottságát mutatja. Kétségtelen, hogy Tiborc, Petur, Bánk bán, a magyarság három különböző rétegének képviselői, egyformán meggyülölik Gertrudist és lázadó didivel törnek ki ellene. Tiborc panaszosan fejezi ki a maga, valamint az egész jobbágyság kifosz- tottságát. Petur lázongó hangon, szenvedélyesen fakad ki a magyarságot mindenéből kiforgató merániak ellen, felsorolja a sérelmeket, de ragaszkodik egyúttal a törvényhez, az alkotmányhoz. A Bánk bán nemzeti érzése viszont küzd a gyűlölet ellen, megérti a nemzeti elfogultságot is és törvénytiszteletében annyira megy, hogy szeretné azt megbocsátani, csak családi becsületének megtiprá.sa teszi lázadóvá. Benne Katona József az elfogulatlan, bölcs meggondoltságot állítja elénk, amely különböző rétegek érdekeit igyekszik összehangolni, lehetőleg a törvény szelleméhez ragaszkodva De ne feledjük el, hogy a dühös Petur bán is csak a magyar jogokat védelmezi, idegen népek meghódítását, leigázását káros vérveszteségnek tekinti. A II. Endre hadjáratát elítéli. „De a szegény Miciszlavicz Miciszláv mit véte, a meráni asszony hogy tartományait kívánja el?4' így szól a XIII. századi magyar nemes, szinte meglepően békét szerető hangon. A Bánk bán-ban megnyilatkozó nemzeti érzést tehát nem mondhatjuk idegen gyűlöletnek. Ennek a nemzeti érzésnek legfontosabb mozgatója a joghoz, az alkotmányhoz való ragaszkodás. Ez a nemzeti érzés ellenségei lát a páváskodó, dor- bézoló idegenekben. Az ilyen idegenek látása elkeseredésre, dühre gerjeszti és kész ellenük erőszakos tettre is. A folyton erősödő, egymásba kapcsolódó indulatok adják meg éppen a Bánk bán feszült drámai levegőjének magas hőfokát. Ez teszi sünivé, súlyossá, sokszor első hallásra alig érthetővé a Bánk bán nyelvét, amely mesterien fejezi ki a szereplők zsúfolt érzelemvilágár. A magyar nemzeti érzés a Bánk bán szerint az idegen érdekekkel, joggal szemben megértő, azt tiszteletben tartja. Az idegeneket a magyarság kész befogadni a maga körébe, társadalmába és ottan megbecsüli. Hiszen a Bánk bán felesége, Melinda, valamint két bátyja, Simon és Mikhál, a spanyol Mortundorf-család sarjai és velük szemben senki sem goiuh.1 nemzetiségi megkülönböztetésre. Simon és Mikhál sóhajtva emlegetik spanyol hazájukat. Mikhál Gertrudis előtt meg hangsúlyozza is, hogy ő nem magyar s elfogulatlanul beszélhet, mégis olt találjuk mindkettőjüket az elégedetlenkedők között és ezt mindenki természetesnek találja. Simon és Mikhál a magyar társadalomhoz. a magyar életérdekhez alkalmazkodó idegenek. Belőlük válik az újabban annyit emlegetett „asszimilált" elem. Békében élhetnek a magyar társadalomban, életébe belekapcsolódhatnak, eredetüket senki sem hánytorgatja fel. Itt a nemzethez simuló idegenek egy nemzeti mozgalomnak csak hátterében, abba csak mintegy belesodródva szerepelnek, nem akarnak hangadók, vezetők lenni A magyar nemzeti érzés befogadó ké- jjességét, hajlékonyságát ismerhettük meg a Bánk bán alakjain kérésziül. A Katona József érzésein túl jellegzetes magyar vonásokkal is megismerkedhettünk vizsgálódásaink közben, olyan jellemvonások ezek, aruelveket nem kell szégyelnűnk és amelyekre ma is építhetünk. Ha a Bánk bán-ban a magyar nemzeti érzésnek ilyen tisztult kifejezését találtuk meg, feltehetjük azt a kérdést is, hogy milyen a magyar arc, a magyar jellem a Katona József megvilágításában9 Maga Katona József nem tette fel ezt a kérdést, nem kereste rá a feleletet, mégi® könnyű megtalálnunk azt, hogy a Bánk bán ban egyéni érzéseken túl, örök magyar jellemvonásokat is kifejezett. Hamisítatlan, letagadhatatlanui magyar a Petur szenvedélyessége. Olyan szenvedélyesség ez, mely könnyen tör ki szavakban, de törvénytelen cselekedethez ritkán folyamodik. Szenvedélyes lázadó, ellenzéki hajlam és szinte vak törvény-, alkotmány-, királytisztelet: Peturnak és az egész magyar életnek is fontos törvényét jellemzi ezzel Katona József A törvényhez, az írott betűhöz, látszathoz való ragaszkodás többször feltűnik a Petur szavaiban. Ha Gertrudis legalább szinleg megértő, szívélyes lett volna a magyarsághoz, könnyen elámilható. Ehhez járul a becsülethez való kemény ragaszkodás, a büszkeség, az önérzetesség is. Sohasem hajlandó hajlongani. hízelegni és megbecsülést követel, A becsület kérdésén fordul meg az egész tragédia. Bánk bán a végletekig ragaszkodik a családi és nemzeti becsülethez, ezért lesz törvénytipróvá. A becsület minden magyarnak legféltettebb kincse, jelleme megköveteli, hogy becsületes. egyenes utón járjon, ezért kívánhatja meg mindenkitől, hogy becsületében ne bántsa. A becsületéhez ragaszkodó ember önérzetes. büszke, könnyen megsértődik, felfortyan. de könnyen meg is békithető. „Sohasem alattomos a magyar44 mondja Petur. Végül érdemes még rámutatnom egv jellegzetes magyar magatartásra: a magyar sértődöttségre. A magyar hátrahu- zódik a tánvérnyalóktól. mint egv medve, mondja Petur. A magyar nem lúd beállni a tolakodók, Hízelgők közé, de nem tud határozottan tenni, küzdeni ellenük. Hátrahuzódik, morog, elégedetlenkedik és csak valami rendkívüli alkalom robbantja ki a dühét. így néz felénk a magyarság arca a Bánk bán-hói Terméketlen, gátló, életellenes jellemvonásokat éppen úgy találunk közöttük, mint olyanokat, amelyekre építeni is lehet és jövőt fejleszteni. Hogy a magyar érzés és a magyar jellem ilyen megvilágításában hogyan alakul a magyarság sorsa, milyen törvények mozgatják az életét, azt egy következő alkalommal fogjuk tanulmányozni. Hegyi Endre két verse POÉTA-SORS Egy más világból úgy jöttél ide: otthonod lesz e földi kis közösség, de ügyeltél jaj, nehogy idekössék lelked javak, s múl and ók érdeke. " így gondoltad, s hited, legfőbb erősség inogni látszik lám — vad kételye támad benned sorsodnak, bár fele úton se vagy s máris legyőz a többség. amely előtt minden. mi szép, kihúmyhat, s te nem látsz mást, csalt tengerét a gúnynak, mely feléd Jövel, mint sebző vasszilánk — Költő! Cipeld, vigyed tovább kereszted, az élet köt s ha majdan eleresztett, kristálycseppként egy fény az égbe ránt. EGY HETYKE LÁNGHOZ ISe hencegj, immár nem hiszem csodádat, sistergő füzeddel ijessz másokat — Evődő gúny s mosoly csiklandja számat, ha látom lobbanni büszke lángodat. Hiába is küldesz gúnyos vigyort rám. kevélykedsz bőszen —- kár hetyke táncodért, egy bűvészt láttam, ki ledugott torkán, s tüzet fújt szájából, ahogyan kifért. --
