Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-29 / 120. szám

1940 május 29. ELLENZÉK Erdélyi írók miivei olcsó kiadásban Néhány nap múlva négy lejes füzetekben kerül forgalomba Nyirő József székelytárgyu regénye, az Uz Bence KOLOZSVÁR, május 28. Erdélyi irók müvei ponyva-kiadásban jelennek meg. Az olvasó valószínűleg megliökken erre a kissé különös szóössze­tétel olvasására. Ponyva és irodalom — valóban furcsa hangzású valami, első pil­lanatra. Pedig a legigazabb valóság. Csak nekünk, magyaroknak — még inkább er­délyi magyaroknak — hangzik szokatla­nul. Megszoktuk, a ponyva-jelzőre az iro­dalombarát háta ludbőrözik, mert szemei előtt a rettenetes rajzu, lelket mételyező „Szivek harca“, vagy „Sobri Jóska“ fü­zetek képzelete szökken elő. Mi rejtőzhet akkor két ilyen elcsúszott fogalom jelzője mögött. Nagy népi gondoskodás és fárad­ságot nem ismerő akarat. A nagy nyugati műveltségű országok­ban rég bevezették és általános szokássá emelték a kiadók, hogy a nemzeti kultur- kineseket alkotó irók müveit olcsó, füze­tes kiadásban jelentessék meg, olcsó áron Alig lehet elképzelni azt a müveltség-eme lést amelyet ezzel a módszerrel értek e a széles néptömegek között. A világ met ropolisainak külvárosaiban és a vidék szövetkezetek pultjain egyaránt ott he vernek a legkiválóbb irók müvei, nem di szes bőrkötésben, de éppen egyszerüsé gükben megkapó fuzetsorozatokban. A népnek — s ezt már sokan bebizonyitot ták -- kell a „magasabb“ irodalom, kell de természetesben csak akkor, ha hozzá férhetővé teszik ezt számára. Ellenkező esetben is olvas, azt is tudjuk jól azon ban. mit olvas. Ügynökök, mozgó könyv árusok lepik el ma magyar falvainkat és elárasztják szörnyű detektivmesék, meg émelygős, szivdöglesztő fércmüvek töme­gével. És hogy micsoda üzleti vállalkozás­nak bizonyul ez a lélekölő kufárkodás. kitűnik a füzetek gombaszerü szaporodá­sából is. Az első lépés.,» esetben és meg akarom mutatni, hogy nincs ebben semmi szegyeim való, sőt igen magas művelődési hivatást töltök he akkor midőn átengedem müveimet a Mi­nerva kiadóvállalatnak, hogy azt a már említett formában népem kezei közé jut­tassa. E kérdés sürgősségét és szükségsze­rűségét értettem meg, amikor eképpen járok el. Nyirő József hangja kissé elfátyoloso- dik, mikor egy pár pillanat múlva igy folytatja nyilatkozatát: — Én mindig a népemnek Írtam. An­nak a népnek, amelyik reggeltől-estig ke­mény munkáját végzi a földeken, vagy azon a helyen, melyre Isten Vezérelte, őket Írtam meg regényeimben, az ők éle­tüket tolmácsoltam a magam eszközeivel legjobb akaratom szerint. És én vagyok a legboldogabb, hogy müveim ezen az utón fognak eljutni azokhoz, akiknek szive a müveimben is dobog. — A sorozatot az Uz Bencém fogja megnyitni, amelyik eddig több, mint 60 ezer példányban forog közkézen a ma­gyarlakta területeken, (Itt szeretném meg­említeni, hogy idegen nyelveken is párat­lan sikert ért el Nyirő József Uz Bencéje. A külföldi lapok méltatásai nem egyszer a világhírű ..Till Eulen spiegel“-lel ha­sonlították össze a székely iró sajátos és jellegzetes szépségű regényhősét.) Most pedig külön örömömre szolgál, hogy az a népréteg is hozzájuthat ahóz a müvem­hez, akiknek tulajdonképpen szántam. Itt kerül talán sor egy kis magyarázat­ra, mit jelentsen az irodalmi-ponyva fo­galom összetétele. Igazi, kulturértéket képviselő müvek olcsó füzetekben való közreadása ez, amit ezzel jelölni akar­tunk. Az erdélyi magyar nép kulturigé- nyének szükségletét kielégíteni olyan mó­don, hogy a széles néptömegek és mun­kásosztályok művészi szépségű és egyben értékes munkákat forgassanak pihenő óráikban, az eddigi fércmüvek helyett. Erről a tárgyról sokat beszéltek és ke­veset cselekedtek. Mig most megtörtént az első lépés a megvalósítás felé . . . Meg­szűnt a kísérletezések és próbálgatások kínos korszaka, az elgondolások szépsége kiröppent a kávéházi asztalok áporodott levegőjéből, szállni fog a falura, magyar falusi testvéreink közé és szegény sorsuk­ban is részesülhetnek most már magyar kullurkincsek szépségeiben. A FÜZETES „UZ BENCE“ Kisebbségi kulturéletünk jelentős ténye­zője a Minerva irodalmi és nyomdai mii- intézet és Nyirő József, a kiváló erdélyi iró a megvalósulás stádiumába helyezték ezt a mérhetetlen fontosságú népnevelési elgondolást. A kiadó áldozatoktól vissza nem riadó hivatástudata és egy nép sor sát szivén viselő iró akadályokat nem is meiő akarata, mgeteremtette azt a lehető séget, hogy népünk széles rétege verej lékkel szerzett lejeiért a mai magyar iro dalom termésének legjavát kapja. Az első mü, amely ilyen formán napvf lúgot fog látni, Nyirő József nagyértékü erdélyi regénye, az Uz Bence lesz. A fü zet első száma junius elsején kerül for galoruba, tizenhat oldalas lesz és ára mindössze 4 lej. Valóban oly csekély ez az összeg, hogy azt bárki, talán még a legszegényebb sorsú ember is áldozhat ennyit: és az az öröm, melyet az Uz Ben­ce kalandjai fognak okozni, őszintén mondjuk, többet, de sokkal többet fog érni. Erdély minden részében, az újság­árusoktól, a falusi szövetkezetekig, min­denhova eljutnak majd ezek a füzetek és Nyirő József Uz Bencéjének kedves, de egyben mélyértelmii kalandjai is. MIT MOND NYIRŐ JÓZSEF A KÉRDÉSSEL KAPCSOLATBAN Felkerestük Nyirő Józsefet, mondja el, hogyan született meg ez a nemes vállal­kozás. — Régi és hosszas vajúdás után érkez­tünk el ennek a kérdésnek végleges ren­dezéséhez — kezdi nyilatkozatát a ki­váló író — és most örömmel tölt el az a tudat, hogy meg is valósíthatjuk ezt a nagy fontosságú kérdést. Eddigi minden ilyen irányú kísérleteim zátonyra futot­tak. Ennek részben oka volt az is, hogy Íróink idegenkedtek attól a gondolattól, hogy müveiket — ponyvaregények mód­jára — füzetekben, azaz folytatásokban lássák megjelenni. Természetes, helytelen irói előítélet tükröződik ebben az állás- jíoaíbatt. Úttörő akarok lenni a jelen Teljes elsötétítést rendelt el junius elsejéig a városi tanács KOLOZSVÁR, május 27. A kolozsvári polgármesteri hivatal a légvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban újabb felhívást intézett a város lakosságához. A rendeletet Bornemisa Sebastian polgárriister és a polgármesteri hivatal keretében miiködő Mont iroda vezetője írták alá és a következőket hozzák a polgárság tudomására: Tudomására hozzuk Kolozsvár város lakosságának, hogy 1940 május 24 töl érvénybe lép az 1480. számú 19j9 november 30 án kelt, a külső és belső vilá­gítás álcázásáról kiadott rendeletünk. Ennek megfelelően a lakosok, a közintézmények, kereskedelmi és ipari intézmények és vállalatok, kereskedések,vendéglők és miihelyek 24 órán belül el kell álcázzák a belső helyiségekből kiszűrendő világosságot redőnyök, fe­kete függönyök, kék papír, kartonok, szőnyegek vagy az ablakszemek kékre festése által és korlátozni keli az üzletek, a kapuk külső bejáratánál, vala­mint az udvarokon levő világítás fényerősséget egyhatod arányban, a villany- körték kékre festése által úgy. hogy egyetlen fehér fénysugár se szűrődjék ki a világítótestből oldal vagy felső irányban. i Ez a fényálcázás 1 hétig tart, vagyis 1940 junius 1-ig, mely idő alatt az A. A. T. 10 ik cikkelye által előirt hatóságok felülvizsgálják az elsötétítést. Ez időközben mindenféle fényreklám használata tiltva van. Köz és magán jármüvek szintén álcázott fénnyel fognak közlekedni E célból kék körték felszerelése és az ablakok fekete vagy kék vászonnal való elsötétítése kötelező; jármüvek részére csupán egy 5 cm. átmérőjű fényfor­rás használható. A kihágók ellen a Hivatalos Lap 1939 mácrius 6-iki számában megjelent A. A. T. törvénykönyv 63. cikkelye alapján eljárást indítanak és ezeket a törvény értelmében 6 hónaptól 2 évig terjedő fogházbüntetésre vagy 5,ooo— 50.000 lejig terjedő pénzbírságra Ítélik, — Sokat beszéltünk eddig erdélyi ol- J vasóközönségről is — folytatja Nyirő Jó- j zsef hol szidtuk, hol dicsértük. A va- j lóság pedig az, hogy soha nem próbáltunk olyan megoldásokat keresni, amelyek ténylegesen lehetővé tegyék az olvasókö­zönség széles rétegeinek bekapcsolódását irodalmi életünkbe. Ezt is szem előtt tar­tottuk most. A nép nélkül nem lehet ol­vasóközönségről beszélni. Kevéspénzü em­berek nem tehetik meg, hogy drága köny­veket vásároljanak, de biztos vagyok ab­ban, hogy kiszorítanak annyit, amennyi­be ezek a füzetek kerülni fognak. Kultur­politika is egyben ez: közvetíteni a könyvvel erdélyi életünk igazi, művészi megnyilatkozásait. — Milyen érzés lesz — tesszük fel a kérdést — viszontlátni az Uz Bencét, fi­nom, abaposztós kiadások után, egyszerű ponyvafüzetekre emlékeztető „egyszerű köntösben?“ — A cél olyan fenséges, hogy ez az „egyszerű köntös“ talán több melegséget fog árasztani felém, mint ahogy azt el­gondolni is lehetséges. Szellemi és lelki közösséget teremt az első füzet magam és népem között. Boldog vagyok — fejezi be nyilatkozatát Nyirő József — hogy a sórs engem választott ki elsőnek, hogy most véglegesen létrejöjjön az igazi és őszinte kapcsolat az iró és a kiszélesített olvasótábor között, melyet annyira nélkü­löztünk. Mindkét fél részére a lehetőség­nek nagy perspektívái nyílnak meg; ör­vendjünk ennek megvalósulásán. Azt szeretnők hozzáfűzni még, hogy az egész erdélyi magyarság boldogan vesz tudomást erről a művelődés szempontjá­ból i« nagyjelentőságü lépésről. Fércmü­vek helyett a falvakban és városszéleken boldog örömmel fogjuk üdvözölni Nyirő müveit s ha pár év múlva a házak aszta­lán könyvvé kötött „írodalmi-ponyva“- köLeteket fogunk látni a legjobb erdélyi írónk tollából, örömünk határtalan lesz. akárcsak népünk hálája és Isten hatalma­Szabó Eridre. Az értékpapírok árfolyama mágus 17—25 közöli Árfolyam Külön­Állampapírok: V. 17. V. 25. bűzét Renta stabilizării 52 A 52 X _ X Renta desvoltării 52 ki 52J/s- 7* Renta consolidării 37 A 377» — 7« Renta exproprierii Renta înzestrării 501/s 50- 7a (nagy) Renta înzestrării 78 77 — 1 (kicsiny) 72k> 6678 ~ 67s Renta perpetuă 48 48 r-F 20 Mica 1210 1230 Reşiţa 540 490 — 50 Telefontársaság 1100 1070 — 30 Letea 1100 1080 — 20 Clădirea româneasca Í 560 515 — 45 Banca Naţionala 6025 6100 75 Banca Românească 560 545 — 15 Astra Române 1135 1080 — 55 Revedenta 275 245 — 30 Petrol Block (uj) 660 620 — 40 Concordia 660 555 — 105 Prahova 385 345 — 40 Creditul Minier 525 485 — 30 Steaua Română 580 490 — 90 EGY BÉKÉS ÓRA A VIRÁGOK BIRODALMÁBAN rA közkedvelt Botanikus-kert —mint már megírtuk — ismét kitárta kapuit a virág- és természetbarátok előtt. Az idő felmelegedésével, a természet apró kis mozaikokat rak a kellemes levegőjű kert különböző pontjaira és újabb és uiabb érdekességekkel kedveskedik a keit a látogatóinak. A főbejárat előtti 1 tulipán szőnyeggrupp gazdag szinporn- pája megkapón hat a belépőre. A ,.Ju- pán-kert“ érdekességei az Azaleamol- lysok díszcserjéi, azok ízléses elrende­zése, szinhatásuh, melyek pompásan kapcsolódnak bele a Hortenziák gyö- n\örü példányaiba. Itt-ott egy-egy sötét kék folt tűnik fel a vadontermő Irisek családjából, nemkülönben a Paeoniák élénkpiros virágai is hatásosan emelik a kert különböző tájrészlet. Most van teljes virágzásban egy fehéres színbe menő halványlila Orchydea — Laelia — a növényházban, melynek sejtelmes il­lata valósággal megszépíti az emberi lel- 1 két. amely a mai háborús világban a béke gyönyörűségét érezheti egy röpke órára a csodaszép virágok között... LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cloj« Piaţa Unirii. * Bukarestben az EIXESZÉK és EST3L4P részére széló sprófilricfcscü feladhatók as alábbi helyeken: „EX LIBRIS« kölosOnkönyvtár, Str. ItipsoanJ 3. CAROL SCHULDSH hirdető Iroda Pasaglal Comedia. T. ATÁNASIU, Calea Viotorleí 40. Paaagiul Majesito, etaj II.

Next

/
Oldalképek
Tartalom