Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-25 / 117. szám

1940 május 25.

ELLENZÉK

S

Románia békepoIí(iká|áiiik és semlegességének újabb bizonyiiékátf ielenii a Runa- bizottság elé terjeszted határozati javaslat

Egyhangúlag elfogadta ce Duna-bSzoliság d fomán meghizoít

határozati javaslatát

BUKAREST, május 24.

(Rudor.) Az európai Duna-Bizof.ság nag\jelentőségű határozatot jogadott el, amel\ Románia hékepolitikájának és sai leg-'sségi álláspontjának újabb, kétségbevonhatatlan elismerését jelenti. Pella román megbízott mélyreható tanulmányban muraion rá a román kormány a dunai hajózásnak a kivételes körülmények között való biztosítása érdekében hozott áprilisi kezdeményezésére, valamint a belgrádi egyezmény nagy jelentőségére, majd a román kormány nevében a következő nyilatkozatot olvasta fel:

A I omán kormány kötelezettségeinek es a sa át területi vizein való felügyelet kizárólagos jogának értelmében, már végre is hajtotta azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek az 1940 április 17-én aláirt belgrádi egyezmény első, második és negyedik cikkelyében jutottak kifejezésre. Ezek az intézkedések a következők:

I 1. Fegyveres hajóknak tilos résztvenni a dunai forgalomban — kivéve a part- menti államok hajóit, saját felügyeleti körzetükben.

2. Előzetes engedély nélkül tilos a Dunán hadianyagot és robbanó anyagot szállítani. Kivételt képeznek a partmenti államok részére történő szállítások.

3 A dunai hajók személyzetének ellenőrzésére vonatkozó intézkedések.

Pella meghatalmazott miniszter a kövei-te. ő határozati javaslatot terjesztette jóváhagyás végett a miniszter elé:

. Az európai Duna-Bizottság tudomásul veszi a román kormány megbízottjának

légkörben is talajra talált. Bennünket is érdeke! és helyes lenne, ha megbarátkoznánk az nj nemzetközi életformákkal, melyeket a jövő tartogat számunkra. Az északi és balkáni összefogások — melyek igen illuzóriusnak bizonyultak— nem jelentettek mást, mint felkészülést Európa rendjének jövő átalakulására, épp úgy, mint a német „életsziníér“ szükségességének hangoztatása.

— A „Temps“ c. francia lapban, a francia külügyminisztérium lapjában Wladimir d‘Ormesson tollából cikk jelent meg, amelyben Ausztria feltámasztásával szintén a szövetségi rendszert javasolja. A „L‘Action Francaise“ hasábjain pedig Charles Maurras latin szövetséget javasol, mely Róma szellemi irányításával nemcsak egyes európai, de mérikai államokat is magában foglalna.

— A költői képzelet csapongását nem találtam fe’ Rómában, ahol mindent igen világos politikai realizmus ural. Az európai konfeBUKAREST, május 24,

„Kontinentális szövetkezés“ cimmel folytatja Pamfil1 Seicaru olaszországi útjáról szóm beszámolóját a „Curentul" hasábjain. Kezdjük meg fokozatosan annak ismerését, hogy a holnapi kontinentális megegyezésre milyen számbajohetö formák kínálkoznak —- írja Pamfil Seicaru, majd igy folytatja:

— Tévedés lenne feltételezni, hogy a jövő Európát azokra az alapokra helyezik, melyek 1850—1919 között az egész politikai fejlődést uralták. A szemünk előtt lefolyó háborúnak sokkal mélyebb jelentősége van. A térképre tekintünk és szeretnénk megtudni a jövőt. Minden aggodalmunk arra vonatkozik, hogyan történik a jövő elrendezés, milyen határok kerülnek módosításra, milyen harcok következnek még és hogyan fogják a nemzetiségi elvet tiszteletben tartani? A jövő Európát azonban egész másként alkotják meg. A nemzetiségi elv érintetlen marad, de szövetségi keretbe lesz foglalva. A politikai és kulturális nacionalizmus Európa szétdarabolása és vámsorompói révén gazdasági térre is kiterjedt, ami természeténél fogva fájdalmasan érezteti hatását. A gazdasági nacionalizmus pedig kikerülhetetlenül központi állami irányításhoz vezetett, minek következtében valamennyi állam kénytelen volt kiviteli tilalmakkal védekezni, miközben mesterséges módon ipart teremtettek a mezőgazdasági államokban, az ipari államokban pedig megfordítva: — a mezőgazdaság támogatására került a sor. Ilyen körülmények között aztán elkerülhetetlen volt a háború.

— Tegyük fel, hogy Genfben szőnyegre került volna a szövetséges Európa átcsoportosítása kérdésének lelárgyalása. Végtelen hosszú tanácskozások következtek volna, szónoklatokkal, statisztikai adatokkal, tudományos hozzászólásokkal, hogy aztán mindez semmivé váljon döntés hiányában, mint a folyók, melyek a sivatagba futnak és eltűnnek, mielőtt a tengert elérték volna. Mindaz, amit megpróbáltak, — olyan kérdés is felmerült Genfben, ami érdekes volt — eredménytelen maradt, mert nem volt megfelelő kényszerítő erő a megvalósításra, hiányzott az erő, mely az elvet győzelemre segítette volna.

— A történelmet az erő alakította1 ki. Nem ünnepélyes akadémiai tanácskozásokkal zárták le a történelmi korszakokat. Az ellentétes törekvések között éles harcok folytak. A nagy történelmi egységek népek szövetségét jelentik, melyek az erő kényszerítő hatása alatt alakultak. Ismerjük a római birodalom történetét. Európa most az angol—francia és a német erők leszámolásának eredményét várja. Függetlenül a katonai eredménytől, a politikai berendezkedésben hasonló radikális változások várhatók, melyek révén elérhető lesz nemzeti államok szövetsége anélkül, hogy ez a forma a kérdéses államok nemzeti voltát befolyásolná.

— A „federalizálás“ kifejezés egyébként a szövetséges átcsoportosítás különféle más terveivel együtt van forgalomban és termése. 6í«6n.e<k látszik, hogy az olasz politikai

Teljes elsötétítést

pendelt el Junius elsejéig a városi tanács

A polgármesteri hivatal rendeieie

KOLOZSVÁR, május 23. A kolozsvári polgármesteri hivatal a légvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban újabb felhívást intézett a város lakosságához. A rendeleíet Bornemisa Şebastian polgármster és a polgármesteri hivatal keretében miiködő Mont iroda vezetője iríák alá és a következőket hozzák a polgárság tudomására: i

Tudomására hozzuk Kolozsvár város lakosságának, hogy 1940 május 24 tői érvénybe lép az 1480. számú 1939 november 30 án kelt, a külső és belső világítás álcázásáról kiadott rendeletiünk.

Ennek megfelelően a lakosok, a közintézmények, kereskedelmi és ipari intézmények és vállalatok, kereskedések, vendéglők és műhelyek 24 órán beíiil el IkeiI álcázzák a belső helyiségekből kiszűrendő világosságot redőnyök, fekete függönyeik, kék papír, kartonok, szőnyegek vágy az ablakszemek kékre festése által és korlátozni kell az üzletek, a kapuk külső bejáratánál, valamint az udvarokon levő világítás fényerősséget egy hatod arányban, a villany- körték kékre festése által úgy. hogy egyetlen fehér fénysugár se szűrődjék ki a világítótestből oldal vagy felső irányban. ,

Ez a fényálcázás 1 hétig tart, vagyis 1940 június 1-ig, mely idő alatt az A. A. T. 10 ik cikkely e által előirt hatóságok felülvizsgálják az elsötétítést.

Ez időközben mindenféle fényreklám használata tiltva van.

Köz és magán jármüveik szintén álcázott fénnyel fognak közlekedni E célból kék körték felszerelése és az ablakok fekete vagy kék vászonnal való elsötétítése kötelező; jármüvek részére csupán egy 5 cm. átmérőjű fényforrás használható.

A kihágók ellen a Hivatalos Lap 1939 mácrius 6 iki számában megjelent A. A. 1. törvénykönyv 63. cikkelye alapján eljárást indítanak és ezeket a törvény értelmében 6 hónaptól 2 évig terjedő fogházbüntetésre vagy ö.ooo — So.ooo lejig terjedő pénzbírságra ítélik.

hogy kedves felhívást olvashatunk a kolozsvári lapokban. A székely alkalmazottak műkedvelő gárdája tette közre ■i felhívási., amelyben szeretettel meghívják u város közönségét vasárnap délután tartandó előadásukra, a Nótás Katára. A tehet.séges székely műkedvelők a székely élet friss színeit mutatják be zenés-táncos előadásukon. Primadonnájuk, Dobta Agnes pedig már egész híresség lett városszerte;

hegy a legnagyobb londoni filmsiker e. pillanatban egy francia vígjáték, amelynek time Arisztokraták Klubja. A rendkívül mulatságos és igazán franciásan szellemes darabban Vivian Romance, Jules Berry és Elvira Popescu játsszák a főszerepeket. Ez volt Vivian Romance utolsó Franciaországban készült filmje, Hollywoodba való szerződése előtt;

hogy Hollywood, a különleges foglalkozású emberek városa. Ezek közölt is egyik legkülönösebb foglalkozása Robert Lowerynek van. Mr. Loweryt amerika- szeríe, mint a hollywoodi csókembert ismerik, ugyanis másfél éve, mióta egy nagy filmgyár alkalmazottja abból él, hogy próbafelvételek alkalmával egyes filmszinésznőjelöltek férfipartnere. Ezek a póúbafelvételjelenetek rendszerint szerelmi jelentek és igy Lowery ur hetenként átlag ötven-hatvan vadidegen hölgyet tart a felvevőgép előtt karjaiban;

hogy a Thalia Temesváron vendégsze- replö operett-társulat ezen a héten a Három o kislányt, a Handabandát és a Pirc<s bugyellárist mutatja be a temesvári közönségnek. Nagy sikere volt Temesváron a Pozsonyi laJiodalomnak is;

hogy nagy sikere volt Váradon is Bőit ay János Első szerelem cimü vigjátékának. A sajtó nagy elismeréssel ir a kiváló iró darabjáról és rendezéséről, úgyszintén a szereplők játékáról. Az együt-- tes egyébként a Klotild nénit, Földindulást és a Fenség fizetek cimü vígjátékot játssza az Első szerelem mellett ezen a héten Nagyváradon.

ECETGYÁROSOK ÖSSZEFOGÁSA. A romániai ecetgyárosok Bukarestben szindikátust alakítottak szakmai érdekeik hathatósabb biztosítása céljából. Az ország ecetgvá- raiuak több mint 75 százaléka csatlakozott a szövetséghez, amelynek vezetősége tárgyalásokat kezdett a pénzügyminisztériummal a/, április 1-én életbeléptetctt uj fogyasztási adók átaláuvösszegben történő fizetésére A szövetség keretében akarják megoldani az ecetgyárak az eladási árak egységes szabd lvozásúuak és emelésének kérdését is. A szövetség emlékiratot intézett a nemzetgazdasági minisztériumhoz, amelyben rámutatnak arra. hogy az ecet ára a háború kitörése óta alig 5 százalékkal emelkedett, ugyanakkor, amidőn a gyártáshoz használt bor. erjesztő anyagok és a szállításhoz szükséges üvegek és bordók ára 20—30 százalékos emelkedést mutat. Az emlékirat hangoztatja, hogy az ecetgyártás igy majdnem teljesen elvesztette rentabilitását és kéri a ttorinúny hozzájárulását a jelenlegi áraknak legalább 20 százalékos emeléséhez. Az áremelés enge- délvezése ügyében a nemzetgazdasági minisztérium, illetőleg a Legfőbb Kartellbizottság még nem döntött.

RÁDIÓHALLGATÓK ÉS OPERALÁTOGATÓK KEDVENCE:

Lányi Viktor: Ope?akalauz

100 opera meséje és ismertetése. Iü-ik bővített kiadás. Vászonkötésben 145.— lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYÁBAN. Cluj- Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel ie azonnal szállítjuk. ~ ^ ~

Hogyan képzelik el ©lasz« országban a |öyő Európa fát?

Négy pattiban fogtálja össze Pamfil SeSctsra a kcniederáclús európai államok (érvét

a nemzetközi Duna-Bizottság 1940 április 17-én hozott határozatára vonatkozó közlését és elismeri, hogy ugyanezen érdekek szükségessé teszik a hasonló elveken felépült intézkedéseknek a dunai tengeri ha-, józásban való alkalmazását, ami — *i Dana e szakasza fölött való felügyeleti jogánál fogva — Románia hatáskörébe tartozik. Az európai Diína-Bizotság tudonuhul veszi és magáévá teszi Románia megbízottjának azt a kijelentését, hogy az illetékes román hatóságok ezeket az intézkedéseket az európai Duna-Bizottság hatáskörébe tartózó Duna-szakaszra is kitér- jeszul,.“ 1

A határozati javaslatot az európai Du- ua-Iiizottságban résztvevő olasz, angol, hétnri és francia megbízottak valamennyien effogadták.

deráció gondolatát azonban feltaláltam. Hogyan osztanák fel Európát? A következő négy konfederáeióra: 1. A már meglévő Szovjet-unió. 2. A német konfederáció, mely a skandináv félsziget határáig az összes északi államokat magában foglalná. 3. Franciaország, Anglia, Spanyolország és Portugália. 4. Az olasz konfederáció, melyben Magyarország, Románia és az összes Balkán-államok is helyet találnának.

— Természetesen egyszerű jövő feltevésekről Van szó. Ez azonban megkönnyíti az iij po'itikai felfogások megértését, melyek majd a jövő Európa összetételét uralják. Róma és Berlin ezért oly fontosak számunkr a. A világ fejlődésének gigantikus fordulópontján állunk, a győzők meg keU kezdjék a munkát az uj európai együttélés elrendezésére. Ez jelenti az értelmét Ciano gróf milánói beszédének, melyben leszögezte, hogy Olaszországot nem hagyhatja közömbösen a jelenlegi háború kimenetele.

— Mi, románok, minél gyakrabban tanulmányozzuk Európa térképét. A német és olasz érdekkörben élünk. Berlin és Róma állapítják meg Közép-Európa és a Balkán sorsát. Értsük meg valamennyien földrajzi helyzetünket, hogy. tisztában legyünk ennek politikai következményeivel és utasítsunk vissza minden feltevést, mely gyengítené Rómával és Berlinnel fennálló kapcsolatainkat — fejezi be cikkét Pamfil Seicaru.